Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-18 / 299. szám

'a(c Nagy Lajost ritkán látták mosolyogni. Az ismeretlen fotósríak ezt a ritka pillanatot si­került elkapni Könyörtelen Igazságkereső Nagy Lajos emlékkiállítása a József Attila Könyvtárban Egy teremnyi fotó és doku­mentum is csak ízelítőt ad­hat Nagy Lajos (s bárki író) pályájáról, munkásságáról, súlyáról. S különösen, ha — mint ahogyan Tarján Ta­más irodalomtörténész hang­súlyozta a kiállítás megnyi­tóján — olyan kevés doku­mentum marad, mint Nagy Lajosról. Nem a Petőfi Irodalmi Mú­zeumon múlott ez, amely összeállította és kölcsönözte a József Attila Könyvtárban látható kiállítási tárgyakat. Nagy Lajos, a „menekülő ember”, ahogyan önmagát jellemezte, nem volt szeren­csés sem a magánéletében, sem irodalmi utóéletében. Nem, vagy alig él irodalmi közvéleményünkben. Nevez­hetnénk ezt á jelenséget akár talánynak is, de nem az. Nagy Lajos írásművésze­tét a könyörtelen igazságsze­retet és igazságkeresés jel­lemzi, s — úgy tűnik — er­re még a mai olvasó sem fogékony. Kulcsár Imre ol­vasott fel részleteket — Tar­ján Tamás előadását illuszt­rálandó — a Kiskunhalom című szociográfiájából. Ezek a kiemelt részletek még az egész mű ismeretéhez is der­mesztőén szatirikusak és iro­nikusak. Keserűek, emelte ki Tarján Tamás Nagy Lajos életszemléletét. Vannak em­berek, akik az életben csak az árnyékokat látják meg. Ilyen volt ő is. A művészetnek csak az. egyik célja és formája a szépség és harmónia. Nagy Lajos nem a kellemesség érzésével ajándékozza meg az olvasót. Aki erre vágyik, az hallgasson operettet, slá­gereket, vagy éppen rádió­kabarét. Nagy Lajos szára­zon és nyersen vágja az ar­cunkba megfigyeléseit. De mindenkor lentről, az eleset­tek, kiszolgáltatottak oldalá- i’ól teszi ezt. Fölénytudatun­kat fricskázza és szégyeníti meg. Képtelen természetraj­zának állatai éppen attól olyan mulatságosak és kép­telenek, hogy emberiek. A természetben adott a harmó­nia, az ember azonban már csak boldogtalanul keresi — vallja Nagy Lajos. S éppen ezzel, éppen így fordul a „pesszimizmusa” is ellenté­tesbe, hiszen, aki keres, az még nem adta fel. Mindig a hamis idill a ki­ábrándító. lehangoló. Mert becsapja az olvasót, kiüresí- ti. Nagy Lajos viszont dacos ellenszegülésre sarkall: ne le­gyünk olyanok, mint képte­jf: Az író. életének legfontosabb dokumentumai maguk a művek. A tárlókban egy magányos, keserű ember arcával ismerkedhetünk meg. len „állatai”, ne érjük be az olcsó megoldásokkal. A leg­nagyobb csapdája a tudatnak az öncsalás, a valóságtól való félelem. A magyar történe­lem számos példát produkált arra, hogy ez milyen tragé­diához vezethet. Valamikor a fejedelmek levágatták a rossz hírt hozó futár fejét. Kicsit így bántunk, bánunk Nagy Lajossal is. Pedig még ma is — vagy ma talán még jobban — szükségünk van az ő józanságára, tisztánlátásá­ra. Február 5-én lesz 100 éve, hogy megszületett az Apostag melletti Tabánitel­ken. Megint egy évforduló? Ne ünnepeljük: olvassuk! (horpácsi) tanácskoztak A Pedagógus Továbbképző Intézel volt a szervező, s a Ki­lián Gimnázium adott otthont annak a tegnapi értekezletnek, amelyre a megye középfokú tanintézményeinek • honvédelmi felelősei voltak hivatalosak. * A megjelenteket a PTI képviseletében Laczkó Pál köszöntötte, majd Zsebesi László ezredes, megyei pol­gári védelmi törzsparancs­nok tartott előadást. Hang­súlyozta, hogy a hazafias, honvédelmi nevelésnek ak­kor van értéke, ha az okta­tó a kötelező tananyag meg­ismertetésén túl el tudja mélyíteni a fiatalokban a haza iránti szeretetet, a had­sereg iránti megbecsülést, s meg tudja értetni velük: kit, s miért lehet ellenségnek te­kinteni. Célul kell kitűzni a megye középfokú tanintéze­teiben, hogy ne csak a hon­védelmi felelős, hanem az egész tantestület tekintse fel­adatának e fontos és alap­vető kérdést. A továbbképzés második részében Vass Lajos őrnagy, Miskolc megyei város pol­gárvédelmi törzsparancsnoka adott áttekintést a honvé­delmi kabinetek létrehozásá­nak tapasztalatairól. Egye­A szerelmesek jobban tanulnak Azok az egyetemi és főiskolai hallgatók, akik társas kapcsolat- tukban boldognak ér­zik magukat és sze­xuális tekintetben is elégedettek, jobban tanulnak, mint azok a kollégáik, akik egye­dül élnek és csak rit­kán van nemi kapcso­latuk. Erre a követ­keztetésre jut a Fó­rum, az NDK diákfo­lyóiratának legújabb száma. Egyes kivéte­lektől eltekintve, „az aktív tanulás és az aktív szerelmi élet cfcszefügg, mert a ze- relem és a teljesít­mény nem zárja ki, hanem kölcsönösen elősegíti egymást” — áll a cikkben. Mi, cédulások A magyar nyelv értelmező szótára csak a cédulka, céduláz kifejezésre ad magyará­zatot. A köznyelvben gyakran használt cé- dulás kifejezés alatt azt értjük, hogy akire rámondják, az nem bgészen normális, vagyis . cédulája, papírja orvosi igazolása van szel­lemi gyengeségéről. A félcédulás pedig már maga a bolond.) Mi, cédulások, a boltokban, a közértekben nem az előbb említett kategóriába tartozunk — szerencsére. Mi, férfiak, idősebbek és fia­talabbak, és mindkét nembéli gyerekek, több­f yire csak úgy tudunk bevásárolni hiánytala- ul, ha felírjuk előzőleg, lehetőleg sorban, egymás mellé, inkább alá, hogy mit, miket kell az önkiszolgálóban a kosárba tenni. So­kan — a bolt rendszeréből kiindulva — már a sorrendet is meghatározzák. Mert az sem mindegy, hogy téblábol-e az emberfia, avagy sem a zsúfolt boltban, vagy céltudatosan ha­lad. A kosár megtöltése könnyű dolog, de azt már illik tudni, hogy a súlyosabb, tartósan csomagolt áruk kerüljenek az aljára, a sar­kokba az üvegek, a könnyebb holmik mind­ezek tetejére. Nem árt, ha az ember előre kiszámítja fejben, mennyi pénzt készítsen elő, mert a pénztárnál a mögöttünk áUók bek között elmondotta: a miskolci III. sz. szakközép- iskolában 1976-ban. megyénk­ben elsőként létesítettek kö­zépiskolai honvédelmi kabi­netet, amely egyben körzeti kabinet is volt. A fejlődésre' jellemző: 1983 januárjában a II. sz. Szakközépiskolában már a megye tizenhetedik ilyen oktatótermét adiákát, természetesen felhasználva az eddigi tapasztalatokat. Haté­kony segítője lehet egy-egy ilyen kabinet az oktatásnak, s még hatékonyabbá tehetők a honvédelmi nevelésre for­dított órák, ha dia- vagy hangosfilmek vetítésével pá­rosítják az előadásokat. A diákoknak, ám főként a tan­testületnek nagy segítséget jelenthet ha a kabinetet szakkönyvtárral is felszere­lik. Az előadásokat követő vi­tában többen mondtak vé­leményt a hazafias és hon­védelmi nevelés oktatásáról, elsősorban azt hangsúlyozta: több iskolában még igen­csak másodlagosként kezelik ezt a tantárgyat. Az értekez­let végén a jelenlevők Bar- ta Istvánnak, a Kilián Gim­názium igazgatójának kísé­retében megtekintették a gimnáziumban kialakított honvédelmi szaktantermet. A Magyar Közlöny novem­ber 20-i számában olvasható a művelődési miniszternek a szerzői joggal kapcsolatos rendelete. Ez egyebek között előírja, hogy a rádió vagy a televízió műsorában sugár­zott, valamint a kép- vagy hanghordozón nyilvánosság­ra hozott .művek szerzőit a magáncélú másolásokra te­kintettel külön díjazás is megilleti. Ebből az előadómű­vészek és a hangfelvételt elő­állítói részesednek. A máso­lat készítésére alkalmas üres kép-, vagy hanghordozó anyag (például magnószalag) el­ső belföldi forgalomba ho­zója köteles az árbevétel­ből nyolc százalékot a Szer­zői Jogvédő Hivatalhoz át­utalni. A díjfizetési kötele­zettség nem terjed ki az ex­port céljából történő forga­lomba hozatalra és az olyan stúdióberendezéshez, dikta­fonhoz használható kép- és hanghordozókra, amelyek ren­deltetésszerű használat ese­tén nem alkalmasak művek másolatainak magáncélú ké­szítésére. A befolyt díjak ösz- szegéből, a költségek levoná­sa után hanghordozóknál 50 százalék illeti a szerzőket, harminc az előadóművésze­ket, húsz pedig a felvétel elő­állítóit; képhordozóknál 70 százalékot kap a szerző, 30- at pedig az előadóművész. nagyon nem szeretik, ha miattunk kell vá­rakozni a nehéz kosarakkal. így aztán viszonylag nyugodtan kiszolgál­juk magunkat, és jó szolgálatot tehetünk vá­sárló társainknak, s a mindig precíz, mo­solygós pénztároskisasszonyoknak is. A cédula, amelyet eddig az egyik mar­kunkban fogtunk, már feleslegessé vált, de a bolt előterében mégem ülik egy hanyag mozdulattal eldobni. Legjobb megoldás, ha gyorsan, zabart mosoly kíséretében zsebre gyűrjük. Érdekes módon, a nőknek nincs szükségük erre a fontos segédeszközre, még nagy bevá­sárlás alkalmával sem. Sokszor úgy tűnik, minden tervszerűség nélkül pakolják tele a kosarat, esetleg kosarakat, kiskocsikat. Vesz­nek, amit látnak, meglátnak, mint Gusztáv, a híres rajzfilmsorozat hőse... * Bezzeg mi, cédulások. Felnőtt férfiak és gyerekek mindkét nemből. Nekünk fel kell írni, szépen, sorban, egymás mellé, vagy egymás alá, mivel teljék meg a kosár. Ügy tűnik, a férfiak és a gyerekek feje nem a boltokra programoztatik .., 0.1, >k Benkő Marianna gobelinművész kiállítása a jövő hét szerdájáig tekinthető meg a Kossuth utca 11. szám alatti Mini Galériában. Képünkön egy gobelinbe álmodott akt a tárlatról, mely ma délután 2-ig, hétköznapokon délelőtt 10- től este 6 óráig látogatható. Könyv a Szovjetunióról A Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában, a nép­szerű Mit kell tudni sorozat­ban megjelent a Szovjetunió­ról készült kötet. Ezúttal ha­todik, átdolgozott és bővített kiadásban látott napvilágot. A mű — Nemes János ösz- szeállításában — részletesen foglalkozik a Szovjetunió tör­ténelmével, földrajzával, is­merteti a szövetséges köztár­saságok főbb adatait, az ál­lamhatalom szerveit. Külön fejezet tartalmazza a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak történetét, főbb kong­resszusi határozatait, szerve­zeti felépítését. Adatok soka­sága tárja az olvasók elé a Szovjetunió társadalmi és tömegszervezeteinek munká­ját, a baráti ország népgaz­daságát. Részletesen tájéko­zódhat a kötetből az olvasó a Szovjetunió tudományos, kulturális, oktatási és sport­életéről. A kötetet a Szovjet­unió és Magyarország sokol­dalú kapcsolatának ismerte­tésével foglalkozó fejezet zárja. Üres magnószalag után is Szerzői di/ jár Több kabinet kellene. A hazafias, honvédelmi nevelésről

Next

/
Thumbnails
Contents