Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-25 / 252. szám

sa mindaddig, mig csak lehetőség van rá. A család ugyanis kedvezőbb életkörülményeket nyújthat, mint a bármennyire is jól felszerelt különféle intézetek. Megyénkben a nyugdíjkorhatáron túl levőknek a négyötöde él familiáris közösségben, s egyötödre tehető azoknak az aránya, akik egyedül laknak. Megfelelő családi háttér híján az ő igényeik kielégítésére alakították ki a házi szociális gondozást. Ebben a formában megyénkben csaknem 1800 idős ember kap a lét- fenntartásához segítséget. Különösen 1982-ben gyarapodott ez az ellátási forma: főfoglalkozású gondozókból 24, tiszteletdíjas gondozókból pedig 149 új dolgozó beállítására nyílt lehetőség. Erre égetően szükség is volt, hiszen a 75— 80 évén felüliek számának rohamos emelkedése miatt az utóbbi esztendőkben jelentősen nőtt az otthoni betegápolás iránti igény. Növekszik ugyanis azoknak az aránya, akiknek mozgáskészsége, helyzetmegítélése oly fokig csökkent, hogy gondoskodásra vannak utalva.

A házi szociális gondozással ötvözve hatékony segítséget jelent a saját otthonában élő, mégis támogatást igénylő magányos öregek szántára a szervezett szociális étkeztetés, amely Borsodban 634 idős ember gondjait enyhíti.

ijc Lillafüredi ősz

(Solymos László felvétele)

Novemberben várják a miskolciakat

Zarándokút Rakamazra, Racitáért

Mostanában sokan panaszkodnak Miskolcon, hogy nem lehet kapni divatos, olcsó női bőrcsizmát. Ilyenkor aztán nem marad más megoldás, csak egy délutáni kirándulás Rakamazra, ahol a helyi cipőipari szövetkezet mintaboltjában megvásárolhatjuk a lehető legújabb fazonú téli lábbeliket.

Ezekben a napokban százával zarándokolnak el Miskolcról a Rakamazi Áfész cipőbóltjába az exportból visszamaradt csizma csodí.

kért. Ennek a nagy érdeklődésnek köszönhető, hogy egyre többen Racita csizma nélkül térnek vissza. Mi az oka, hogy nem képesek kielégíteni a keresletet? — faggattuk Berger Lászlót, a szövetkezet főkönyvelőjét.

— November közepéig 46 ezer pár csizmát kell szállítanunk a Fővárosi Cipőbolt Vállalatnak, a Corso és a Pécsi Cipő-nagykeresicedelmi Vállalatnak. Az idén nyolc- százezer pár lábbelit exportálunk, ebből 270 ezret tőkés piacra. Csupán Ausztriában 80 ezer pár csizmát értékesítünk. Büszkén mondhatom, hogy saját tervezésű modelljeink egyre nagyobb sikert aratnak a világpiacon. Nemrégiben 20 ezer pár szandált rendeltek svájci nagy- kereskedők a legújabb mo- delljeinkből. S amíg a hazai piacon elsősorban a hagyományos, magasabb sarkú csizmafazonokat keresik, addig nyugaton már az alacsonyabb szárúakat és a laposabbakat iencleiik. Sajnos, •> Pécsi Bőrgyár nem képes a teljes aiapanyagigényünket kielégíteni, ezért sok bőrt vásárolunk a simontornyai és a budapesti bőrkikészítő üzemtől. Ajánljuk a miskolciaknak. hogy ha exportból visz- szamaradt. divatos női csizmákat akarnak, novemberben keressék fel a helyi mintaboltunkat. Akkor már nagyobb választékot biztosítunk az olcsó, osztályos áruból.

(szántó)

Az első országos

értekezlet

Huszonöt évvel ezelőtt, — 1957. október 25-én — tartották meg a Parlamentben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ 1. országos értekezletét, amelyen megvitatták a szervező bizottság beszámolóját, a szervezeti szabályzatot, s megválasztották a KISZ központi vezető szerveit.

Az Aranycsillagban:

Holnap délelőtt az Aranycsillag vendégházban — a KPVDSZ kulturális napok alkalmábó' — szakmai versenyt rendez a vállalat fiatal cukrászai részére a Miskolci Vendéglátó Vállalat szakszervezeti bizottsága. Az első öt helyezett jutalmat kap. A bemutatót megtekintheti és értékelheti a közönség is, hiszen a vizsgamunkákat az étterem kiárusítja.

Egyre gyarapodik a számuk

Gondoskodás

az idősekről

• 143 ezren a nyugdíjkorhatár fölött

• Egy ötödük egyedül él

• Házi szoetalis gondozás, étkeztetés

Tiszfasáwi őrsieknek

rjc A Vándor Sándor és a Vörösmarty utca találkozásánál hosz- szú idő óta ásítozik a felvételünkön is látható gödör. A hatalmas darab betonban megbotolhatnak, s a gödörbe eshetnek a járókelők. Mint ahogyan volt is már erre példa.

Diák szerkesztők klulij;

A Városi Művelődési Köz- jont ifjúsági osztálya segíteni kívánja az iskolarádiók munkáját, s ezért megszervezi a diák szerkesztők klubját. A klubot Horváth Kálmán, a miskolci rádió szerkesztője fogja vezetni. Az első összejövetel holnap délután négy órakor lesz az Ifjúsági Házban.

Környezet- és természetvédelmi fórumot rendez Miskolc megyei város Tanácsa a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége Miskolc városi Elnöksége és a Vöröskereszt Miskolc városi Vezetősége október 30-án. szombaton, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár nagytermében, a Tisztasági őrségmozgalomban tevékenykedő 48 őrs kisdobosának és úttörőjének. Az immár ötödször megrendezésre kerülő fórumot Havasi Pál lakóbi- bizottsági elnök, a mozgalom

kezdeményezője és szervezője nyitja meg.

Ezzel mutatkozik be a Bori ólai Kálmánná vezette miskolci 30. sz. tisztasági őrs ének- és zenekara. Gyulai Iván természettudományos muzeológus vetítettképes előadásban ismerteti a természetvédelem időszerű problémáit. Utána a kiemelkedő munkát végző őrségeknek jutalmakat ad át Sipos Ferenc- né városi úttörőelnök.

Végül a fórum résztvevői tanulmány; látogatást tesznek a Herman Ottó Múzeum természettudományi kiállításán.

Környezel védelmi

V

fórum

Npajainkban — az időskorúak nemzetközi éve alkalmának hatására is — nagyobb figyelmet kap a nyugdíjasok és járadékosok helyzete, noha párt-, állami szerveink, valamint a tömegszervezetek és -mozgalmak mindeddig is rendszeresen foglalkoztak e rétegek életkörülményeinek alakulásával, s a pénzügyi lehetőségekhez képest különböző gazdasági intézkedésekkel segítették elő helyzetük javítását.

Nem csekély anyagi eszközöket igényel hazánkban az időskorúakról való gondoskodás. Már 1980-ban 2,2 millió nyugdíjas korú élt hazánkban, számuk 1960-hoz képest 500 ezerrel gyarapodott. A prognózis szerint a következő két évtizedben további csaknem 200 ezerrel lesz nagyobb a létszámuk.. Ez azt jelenti, hogy 2000-re a népesség egészén belül 22 százalékra emelkedik a nyugdíjas korúalt aránya.

AKIKNEK

MUNKAVISZONYA NEM VOLT

Borsodban jelenleg 143 ezer a nyugdíjkorhatáron felüliek száma. Ez a megye össznépességének 17,7 százaléka. Nyugdíjat és járadékot kapnak 138 200-an. A nyugdíjra kifizetett összeg 1981-ben a megyei társadalombiztosítási összkiadások 65 százaléka volt: 3.9 milliárd forint.

A jelenlegi 61—71 éves nyugdíjasok túlnyomó többsége a felszabaduláskor 25— 35 esztendős volt. Évtizedeket dolgoztak nehéz körülmények között, helytállásukkal, magatartásukkal és politikai kiállásukkal sok esetben jelentős áldozatokat hoztak társadalmunk fejlődéséért. Ugyanakkor azonban jelentős megyénkben azoknak az idősko- rúaknak vagy csökkent munkaképességűeknek a száma is. akik műnk a vis zonyra nem tettek szert, s ellátásukat szociális alapon, társadalmi juttatások segítségével kell biztosítani. Ilyen, címen Borsodban 15 ezren kapnak ellátást Közvetlen anyagi juttatásban — rendszeres szociális segélyben és járadékban, a csökkent munkaképességűek átmeneti segélyében — csaknem nyolcezren részesülnek, s ezen túl rendkívüli segélyezés címén több mint 16 ezer esetben adtak tanácsaink támogatást.

CSALÁDI HÁTTÉR HÍJÁN

A korszerű szociálpolitika arra 'törekszik, hogy az öregeket családjuk körében tartA hídon és hosszú távon

Ne mosolyogjon meg, s ne vádoljon sznob7hajlandóságok- kal a nyájas olvasó, de férfiasán bevallom, hogy a múlt héten 25 forintot fizettem egyetlen tubus fogkrémért. Kedvenc márkámról lévén szó, költséget és fáradságot nem kímélve vágtam bele az akcióba, tudva azt, hogy az üzletben pillanatnyilag nem kapható. A bolti ár egyébként 14 forint körüli, s korántsem valami extra cikkről van szó. Amikor lehetett venni, én csak egyet vásároltam. Akadt viszont, aki egyszerre többet szerzett be. Csaknem dupla áron kínálja. Teheti, ha van rá vevő.

Ebből a kereskedelmi ügyletből is azt a tanulságot vontam le, amit a banktan, a munkaközvetítő irodában, a vállalati raktárakban és a lakásgazdálkodás területén tapasztaltam. Ugyanis nem állít abszolút igazságot az, aki azt mondja, hogy kevés a munkaerő, hogy nálunk lakáshiány van, hogy a fejlesztésre és beruházásra kevés a pénz, hogy a vállalati készletek túl magasak. Ügy tűnik, hogy az elosztással is baj van. Más kérdés, hogy a miskolci üzemek bejárata elől nem hiányzik a munkástoborzó tábla, s az is köztudott, hogy a lakásigénylők száma a megyeszékhelyen húszezer körül van, hogy némelyik ipari cég fizetésképtelen, hogy jó néhány raktár készlete már csak a muzeológur sok számára tartogathat újdonságot... De Borsodban több ezer lakható lakás áll üresen, s a miskolci érettségizett lányok legalább olyan nehezen tudnak elhelyezkedni, mint az aprófalvak asszonyai. Pénzügyi szakemberek állítják, hogy józan számításon alapuló, gyors hasznot hozó ipari és szolgáltatói beruházások finanszírozására elvileg korlátlan a hitel. Továbbá: egy-két kivételtől eltekintve, bármelyik borsodi vállalat egyik évről a másikra jelentősen javíthatna gazdasági eredményein, ha felesleges gépeitől, nyersanyagaitól, haszontalan termékeitől megszabadulna. (Ez még mindig egyszerűbb és olcsóbb, mint generálisan változtatni a termékszerkezeten, vagy új piacokat keresni, vagy kockázatos és költséges fejlesztésbe fogni.)

Az elosztás a közgazdasági hierarchia második harmadában foglal helyet. Előzményei vannak, s úgy tűnik, nemkívánatos következményei lettek. Nem a jó üzleti érzékkel megáldott fogkrémáruson akarom én elverni a port. De az ellentmondások és a rossz elosztás hatásai összeadódhatnak. A statikából tudjuk, hogy egy terhelési határértékhez kötött hídon még a katonáknak sem szabad egyszerre lépniük. Az arányos megosztás és elosztás tehát még az anyagban levő rejtett feszültségeket sem fokozza fel. Nem véletlenül beszélünk manapság annyit a racionális készletgazdálkodásról, az ésszerű munkaerő-felhasználásról, az arányosabb település- fejlesztésről, a hatékonyabb pénzpolitikáról. Tudjuk, sejtjük, hogy mennyit tír a híd. A túlsó part reménye többet ígér, mint a pillanatnyi látszateredmény eresztékroppantó kockázata.

B. I,

Bemutatkoznak az i cukrászok