Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-25 / 252. szám

I \ a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501 Pt. 39. — Tel.: 18-225 Földkupac a parkolóban A szülők bizonyítványa Az iskolában csak a gyerekek kapnak bizonyítványt, ám ezzel ők is 'kiállítják a szülők bizonyítványát arról, hogyan törődnek, foglalkoznak velük otthon. Sajnos, ez az utóbbi bizonyítvány a tapasztalatok szerint igencsak gyengécske, talán még a közepes osztályzatot sem éri el, sőt nemegy­szer elégtelennek minősíthető. Több pedagógus ismerősöm is bizonyíthatja ezt, akinek munkáját ugyancsak megnehezíti, olykor majdhogynem lehetetlenné teszi a szülők felelőtlen­sége, nemtörődömsége. Magam is megdöbbentem, amikor elmondták, hogy osztá­lyaikban magas azoknak a gyerekeknek az aránya, akik nem éppen nyugodt családi légkörben élnek. Erről számtalanszor meggyőződtek már a családlátogatások során. Az ilyen gye­rekkel történik meg, hogy elalszik az órán, nem figyel, kép­zelete elkalandozik, nem él együtt a többiekkel. S amikor a tanár rájuk szól, nemegyszer sírva fakadnak, s dadogva panaszolják el: otthon anyu és apu megint cirkuszolt, apu megint részegen jött haza, kint járt a rendőrség a lakáson... Az egyszerűbb esetek közé tartozik, amikor a gyerek el­hanyagolt, gondozatlan, kialvatlan, ideges. De ilyenkor is mindennapos a panasz: őt otthon nem szeretik, vele a szü­lők nem törődnek, szinte feleslegesnek érzi magát a család­ban, teher a szülő nyakán, s ezt éreztetik is vele. Az ilyen gyerekekből lesznek azután az agresszívek, az elcsavargók és a csavargók, a galerikbe menekülők ... Az iskolában rosszat nemigen, csak jót tanul a gyerek. De emberként élni, dolgozni, viselkedni — erre otthon, a csa­ládban is nevelni kell! Békés Gábor Miskolc A lakosság borforgalmi adója Sárba tiporják a gyepet A Táncsics tér után, a Szinva és a Blaha Lujza utca között kis park van (itt áll az 1914-es világháború­ban elhunyt diósgyőri katonák emlékműve). Rajta gyalogjárda ve- ,zet keresztül a Szinvát átszelő kis, mindössze másfél méternyi híd­hoz. Itt járnak a turis­ták a várhoz, illetve a fürdözök a diósgyőri strandhoz. Ez még nem is lenne baj. An­nál inkább az. hogy néhány autós azt hiszi, ő is átfér kocsijával a hídon. A sárba tiport gyep, a kis parkot át­szelő sok-sok autó­nyom bizonyltja, hogy még tehergépkocsikkal is forgolódnak itt. Mindezt meg lehetne szüntetni, ha a parkot lánckorláttal körülke­rítenék, vagy sövényt ültetnének köréje, ám lehetne itt tiltó KRESZ-táblát is elhe­lyezni. Ehhez kérem a diósgyőriek nevében az illetékesek segítségét. Prunyi Gábor Miskolc, Thököly u. 8. A Búza téri Árucsarnok melletti - autóparkolónál több mint egy hónapja földkupacokat szórtak le, minden valószí­nűség szerint parkosítás céljából. Egyelőre azonban maga a természet parkosít: a földből már kinőtt a gaz... Legyen tejbár Az avasa lakótelep leg­hosszabb utcája a Középszer és a Testvérvárosok útja. Működik itt óvoda, bölcsőde és iskola is. A 926. számú ÁBC-áruház — sokunk bá­A borforgalmi adórendelet ter­melőnek általában azt tekinti, aki szőlő- vagy gyümölcsös-te­rületet, lugast használ. Termelő a mezőgazdasági tér. melőszövetkezetnek az a tagja is, aki termelőszövetkezetnek végzett részes szőlőművelés vagy szőlőterület egyéni művelésre visszahagyása esetén a kapott részesedésből adóköteles italt ál­lít elő. A mezőgazdasági szak- szövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport tagja, ha a részese­dés címén adóköteles italt kap, illetőleg a saját használatú sző­lőterületen elért termésből adó­köteles italt készít, ugyancsak termelőnek minősül. Mentes a borforgalmi adó alól az az egyébként adóköteles bor. must stb., amelyet a felvásárlás, ra kijelölt vállalat és a szőlő- és gyümölcstermelő mezőgazda- sági üzem részére értékesítés céljára eladtak; amelyet ipari feldolgozásra (borpárlat, ecet, ipari sav előállítása) céljából az arra illetékes vállalatnak átad­tak; amely igazoltan megsem­misül vagy megromlott; amely újtelepítésű szőlőterületen ter­mett. a telepítés évétől számított nyolc évig. A bor, must megsemmisülését az annak tudomására jutását kö­vető 24 órán belül a tanácsi adó­hatóságnál be kell jelenteni. Megromlás címén az adóköte­les ital csak akkor mentesít­hető az adó alól. ha az rzez^s vagy más művi beavatkozás nél­kül. kellő gondosság ellenére vált emberi folvasztásra alkalmatlan­ná. s erről az adóhatóság sznk- ▼é’emény alanyán meggyőződött. Az űitelepítésö szőlőterületből «zármazó bor (must) után iáró adómentesség igénybevételéhez a termelő kö'e’es évenként bejelen­teni a terme1*ci he’v szerint rip. tékes adóhatóságnak a telepes­től számított batortik-hotedik- nyolcadik évben általa előállított bo'- (mttcti teljes Vennyv-'én'* A termelő esetében az ötévi bortermés egvéví átlagát, az ital készítőnél az előállított. « to. vábbeladá esetében az értékesí­tett adóköteles italme^uvips^et tekintik adóalapnak. Az adó Szigethy Katalin (Miskolc. Bo­kányi D. u. 4.): Igazán szimpatikus, ahogyan levelében védelmébe veszi az el­dugott boltocskát. Megkísérel­jük, hogy fotót készítsünk a té­máról. s utána térünk vissza rá. Addig szives türelmüket kér­jük. Kár, hogy nem adta meg a bolt pontos címét, de talán így is megtaláljuk .. . Németh Barnabásné (Ernőd, Jókai u. 20. sz.): Levelét továbbítjuk a GELKA illetékes vezetőjéhez, őszintén reméljük, hogy hamarosan ismét nézheti majd a tévéműsort a most már megjavított készülé­ken. Bolha József (Miskolc, Kerpely A. u. 8. sz.) : Elhisszük, hogy nem írt va­lótlant. Sajnos, mindenhová nem tudunk kimenni. Levelét továb­bítjuk pz illetékes vállalat veze­tőjéhez, ők hiva*ot k arra. hogy kivizsgálják az ügyet. alapja nem lehet alacsonyabb, mint a legkisebb adóköteles ital­mennyiség, ami termelőnként évi 250 liter bor (must). Ha az adó alapja az éVi 500 litert nem ha­ladja meg, akkor nem a 250 li­ter bort (mustot) tekintik legki­sebb adóköteles mennyiségnek, hanem annak a bor- (must-) mennyiségnek az egyévi átla­gát, amely után a termelő az 1972—1976. években kedvezménye­sen (literenként 1,50 Ft-os tétel­lel) adózott. A termelőnként évi 50 litert el nem érő italmennyi­ség után borforgalmi adót meg­állapítani nem lehet. Az átalány kiszámításához az 1972—1976. évi termésből előállí­tott italmennyiség egyévi átla­gát veszik alapul. Az újtelepítésű szőlők használóinál a telepítés évétől számított hatodik-hetedik- nyolcadik év termésének egyévi átlagából számítják az átalányt, az italkészítő esetében pedig az adókivetés évét megelőző évben előállított, a továbbeladók eseté­ben az értékesített adóköteles italmennyiség alapján állapítják meg az adó alapját Még mindig ... 1982 augusztusában és szeptemberében a városi ivó- vízhálózat nyomáscsökkenése miatt a Győri kapu és az összekötő városrész maga­sabb épületeinek felsőbb szintjein néhány alkalommal szünetelt a melegvíz-szolgál­tatás. -Am ez nem vállala­tunkon múlott, mivel a ren­deletben előírt folyamatos bemázolva .. melegvíz-szolgáltatást csak megfelelő hidegvíz-nyomás esetén lehet biztosítani. Az érintett épületek fogyasztói részére, a VI—IX. emeletig, augusztusra és szeptemberre 15 nap melegvízdíj-jóváírást adott vállalatunk, melyet a novemberi számlából írnak le. A fogyasztók az 1982. jú­lius havi nyári nagykarban­tartás időszakára eső 15 nap használati melegvízdíj-jóvá- írást az 1982. szeptemberi számlában megkapták. Tá­jékoztatásul közlöm, hogy a díjjóváírás a számítógépes feldolgozás miatt két hónap­pal később jelenik meg a fogyasztói számlában, mint amikor a szolgáltatási hiá­nyosság volt. (A választ Hő- nigh Mihálytól, a Borsod me­gyei Távhöszolgáltató Válla­lat igazgatójától kaptuk Fe­kete Gyula, Miskolc, Győri kapu 98. sz. alatti lakos ész­revételére.) Van cirokseprű Rovatunkban közöl­tük Tóth Károly mis­kolci olvasónk levelét, aki arról írt, hogy nem kap cirokseprüt Mis­kolcon. Ám felhívott bennünket Kohár End­re, a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője, s el­mondta: nem is egy boltjukban lehet kapni cirokseprűt, s tudomá­sa szerint a B1K ház­tartási boltjaiban is. Ritkábban kapható vi­szont az a nyírfaseprű, amit kézileg csinálnak kisiparosok vagy ma­gánosok, s olykor-oly­kor árusítanak a Búza téren. Lehet, hogy ezt nem találta olvasónk? F. L. Miskolc natára — újabban hétfőn csak 7.30 órakor nyit. Miért? A Középszer utcán műkö­dött a régi bolt helyén egy büfé, ahol tejet, kenyeret, szóval reggelihez valót is le­hetett venni. Ma már egy újabb zöldségbolt üzemel ott. Ugyanakkor huzamosabb ide­je áll üresen a bölcsődével szemközti ajándékbolt helyi­sége. Javasoljuk, hogy ebben a helyiségben alakítsanak ki egy tejbárt, ahol kulturált körülmények között lehet el­fogyasztani egy-egy zsemlét, kakaót, tejet,, tejberizst. Ven­déglátó létesítmény már van éppen elegendő az Avason, elférne egy tejbár is. Tizenkét aláírás Tagadják, A Déli Hírlap október 18-i szá- máoan megjelent özv, Muntyán Péterné perecesi lakos „Nagyon zavar bennünket a zaj” című panaszos levele. Erre válaszol­nék: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy műhelyünk egy termelő- szövetkezet évek óta sokrétű köz­területi reklám- és politikai de­korációk készítésével foglalkozó melléküzemága. (Erre a célra vásárolta meg a helyiséget a téesz a tanácstól és a MIK-től S hogy munkánk szükséges és azt jól is végezzük, bizonyítja a munkaterület: Miskolctól Bu­dapestig, Hiungexpó — Zalaeger­szeg — Veszprém — Hegyesha­lom — Tatabánya — Debrecen — Kecskemét, mert termékeink mindenütt megtalálhatók. Eredményeink természetesen nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy zavarjuk a műhe­lyünk közelében lakók nyugal­mát. Ezt nem is tesszük, amit a következőnkkel szerenénk bizo- nvítani. A levélíró azt állítia, hogy már reggel fél 6-kor rak­juk, dobáljuk teherautóra a va­sat és egvéb anyagot. Már az időpont sem felel meg a való­ságnak. mivel a napi munkán­kat később kezdjük. Ami az állítólagos zajt keltő dobálást illeti, szeretném elmon­dani: a lemeztáblára való festés több műveletből áll, tehát ne­hezen képzelhető el. hogy ezek elvégzői ne becsülnék annyira a saját munkájukat, hogy dobálás- sal tönkretegyék azt. A mun­káinkra egyébként két év ga­ranciát vállalunk. A lakásokba feláramló sósav- és festékszagra is panaszkodik a levélíró. Nos, mi sósavval nem dolgozunk, az általunk használt festékeket pedig több éve közfor­galomban árusítják. Különben ecsettel és nem szórással végez­zük a festést. Az említett műhelyen kívül rendelkezünk még egy másik helyiséggel is. ahol az előkészí­tő munkálatokat végezzük (csi­szol,gás. darabolás, fúrás szege- esfelés, hegesztés stb.). Elkerül hetetlen viszont, hogy a műhely­Szüreti bál a szociális otthonban A közelmúltban színpom­pás szüreti felvonulással nyitottuk meg hagyományos szüreti bálunkat. Hetek óta készültünk erre a napra az intézetvezető fő­nővér. Csutorás Rezsőné, Kuksi néni vezetésével, Jó­nyerné és Sósné (II. emeleti nővérek) segítségével. A nagy nap reggelén az új ebédlő helyisége szőlővel, almával és kukoricával ízlésesen fel­díszítve, dúsan megrakott vendégváró asztalokkal vár­ta a szüretelőket. „Szürete­lő” menetünk minden eme­let minden társalgójában megállt, és vidám műso­runkkal, jókedvű nótázá- sunkkal sikerült mosolyt va­rázsolnunk az idős, sőt még a beteg gondozottak arcára is! Vidám, szüreti felvonuló­ink között volt: kisbíró, sző­lősgazda a feleségével, me­zítlábas csőszlegény, seprűn lovagló boszorka, a kisgyer­mekét dajkáló cigányasszony, nagyon szellemes jelmezű madárijesztő, és végül egy puttonyos, nagy bajszú sző­lőslegény. A szüretelő me­netben részt vettek még tánccsoportunk asszonyai is, egy-egy férfival a karjukon. Mindegyik férfikézben egy- egy, szalaggal feldíszített bütykös volt, borral teli ... Miután végigjártuk mind a három emeletet, mi, szü- retelők bevonultunk a pom­pásan feldíszített ebédlőbe, s következett a hagyományos szertartás. Dr. Szántó Béla főorvosunk átvette a szőlős­gazdától és feleségétől szim­bolikus szüretünk jelképes eredményét. Megköszönte azt, és megkínálta musttal, sőt borral is a szüretelők népes táborát. Ezeken a jóízű ita­lokon kívül még nagyon fi­nom pogácsát és édessüte­ményt is kaptunk valamen­nyien. Jókedvűen falatozgattunk, iszogattunk, búnkat, bána­tunkat feledve dalolgattunk, mulatoztunk. A remek han­gulathoz hozzásegített vala­mennyiünket a határőrség kiváló zenekara. /gy fantasz­tikusan jó hangulatban, vi- dámságban ért véget a szü­reti bálunk! Gerő Zsuzsanna hogy zajos ben is egyszer-egyszer ne vé­gezzünk ilyen munkálatokat, de a műveletek sem olyan kibírha­tatlan zajt keltőek és rendszere­sek, mint ahogy azt a levélíró állítja. Gyakran előfordult, hogy egy-két héten át nem is tar­tózkodott a helyiségben oiyan dolgozónk, aki zajos munkála­tokat végezne. Az a megállapítás, hogy a he­gesztéstől állandóan vibrál a té­vékészülék, nem fedi a valósá­got, mivel a hegesztés nem 229 voltról, hanem 380 voltról törté­nik, s szakemberek megállapítá­sa szerint ez nem befolyásolhat­ja a tévé működését. Végezetül: a levélíró azon vé­leménye. miszerint hasznosabb lenne, ha a műhelyünkből tej­ivót alakítanának ki, szintén megalapozatlannak tűnik. A mel­lettünk levő élelmiszerbolt dol­gozóival történt beszélgetéseink­ből ugyanis kiderült, hogy ők is tudnának több tejet értékesíte­ni, ha erre lenne igény. Ám nincs! Szeszes italra viszont an­nál inkább. Tudomásom szerint az iskola is megoldotta a tanu­lók étkeztetési problémáit. Gömöri Attila Miskolc * Részünkről az ügyet ezzel lezártnak tekintjük. Annyi megjegyzést azonban hadd tegyünk: az özv. Muntyán Pé­terné által írt levelet a la­kók közül többen is aláírták (ezért nem is kételkedtünk szavahihetőségében). Továb­bá: Gömöri Attila is elisme­ri. hogy olykor zajt okoznak, ám ez szerintük nem kibír­hatatlan. Más azonban a zaj hatása arra. aki dolgozik, s más arra aki lefekszik alud­ni. vagy beteg... Gondoljuk, az illetékesek mindeA majd alanos vizsgálat tárgyává te­szik. rk Másfél-két évvel ezelőtt tatarozták a Bajcsy-Zsilinszky út 25—29. szám környéki épületeket. Ezzel együtt járt a külső tatarozás, ami viszont elkerülhetetlenné tette a ház­számtáblák és az utcatábla bemalterozását. Ezt mindenki meg is értette. Akkor ... Most már azonban a lakók jogosan ■szik szóvá: mikor lesznek ismét olvashatók? (Kiss József felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents