Déli Hírlap, 1982. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1982-09-13 / 216. szám
Lényegesen javult a város közbiztonsága Razzián rendőreinkké Kicsi, de hasznos Útlevél a nyúlnak Péntek, hajnali 5 • óra. Még eppencsak ébredezik a város, amikor a Miskolc városi-járási Rendőrkapitányságon már gyülekeznek az akciócsoport tagjai, s a hozzájuk beosztott járőrök. Az előadóterme7 en Árnyasi Gyula rendőr tőhadnagy, az akciocsoport vezetője elkészíti a csoportok beosztását, meghatározza az ellenőrzésre kijelölt útvonalat, s még nincs hat óra, amikor megkezdődik a közbiztonsági akció. Nyolc járőr társaságában a Tiszai pályaudvar irányába indulunk. Az egyik kocsi személyzete a Baross Gábor utcai boltokat veszi szemügyre — már kora hajnalban meglehetősen sokan vizsgálják a „csillagokat”, húzzák meg a kétdecis, félliteres flaskákat fizetésnap lévén —, míg a másik két kocsi személyzete a pályaudvarnál száll ki. Gyors megbeszélés, s hárman a peronokat, várókat veszik szémügyre, a másik hármas csoport pedig az aluljáróban fogadja az épp^n érkezők közül gyanús személyeket. Az egyik váróteremben hárman a 1 ússzak az igazak álmát. Ketten külföldi diákok, míg a harmadik Mezőcsátra akart utazni, de úgy tűnik, a hajnali féldecik erősnek bizonyultak. Csak amikor felébresztettük, vette észre, hogy vonata elment. A peronon újabb csoporttal találkoztunk, igazoltatásukkor derül ki: egy brigádba tartoznak. Egy fiatal kazincbarcikai párt — 1980 óta nincs bejegyzett munkaviszonyuk — a kapitányságra kísérnek be, hogy kiderüljön : valóban vállalnak-e huzamosabb ideje alkalmi munkát egy alföldi termelőszövetkezetnél. A Borsod megyei Természetbarát Szövetség megbízásából a DVTK természetjárószakosztálya rendezi a „Borsod szép útjain — ’82” jelvényszerző túrasorozat 5. sz. túráját. Az időpont: szeptember 19., vasárnap, a helyszín: Mályinka. A jövő vasárnap az Észak- Bükkben, Mályinkában adnak egymásnak találkozót megyénk szervezett természetjárói, az általános és középfokú tanintézmények, illetve szakmunkásképző intézetek fiatal turistái. Az egykor Dédes várának tartozékát képező Mályinkán 11 órakor a helyi iskolások Kulcsár Zsigmondné iskolavezető szervezésében ünnepi műsorral köszöntik turistáinkat. Ezt követi a község megtekintése, majd a kazincbarcikai turisták épülő turistaházának meglátogatása. Honnan, hogyan lehet eljutni Mályinkára? A miskolciak a Majálisparkból 6.44, 7.37 és 8.25 órakor közlekedő 15-ös autóbusszal mennek Ömassájg, Lassan elcsendesedik a pályaudvar, s környéke. Irány a Búza tér, ahol ilyenkor nagy piac van. Rendeiienes- séget nem tapasztalunk. Rádiós hívják csoportúimat: induljunk a 3. sz. fő közlekedési út felsőzsolcai elágazásához, vadkempingező lengyelek árusítanak ott. Ám a helyszínen mindössze két, motoros túrán levő román házaspárra leltünk, őket a csütörtöki vihar állította meg a Sajó-parton. Vissza a Búza térre, ahol továbbra is csendes minden. így hát folytatjuk utunkat a Zsarnai telepi ócskapiacra. Óriási nyüzsgés, kocsi kocsi hátán, mégis sokáig nem történik semmi. Azután az egyik egyenruhás járőrt egy lengyel nő állítja meg, s félreérthetetlenül mutatja: valamit elloptak tőle. Rövid időn belül tanú is akad, aki látta, mint emelték el egymásnak segítve a két garbót az egyre jobban siető középkorú hölgyek. Néhány másodperc, s a sietségnek vége, előkerül a szatyorból a két garbó, a két nő pedig az egyik kocsival indul a kapitányságra. Délelőtt 10 óra, kocsit váltunk. Erdélyi János rendőr századossal indulunk a belvárost átfésülni. A Centrum Áruház előtt nyugodt a kép csakúgy, mint a Kossuth mozi előcsarnokában. Jártunk a Csöpi presszóban, a Danyi- kocsmában, majd az avasi kilátó melletti kerthelyiségben. Még gyanús alakokkal is alig találkoztunk ... — Már megtisztítottuk tőlük a várost — jegyzi meg Erdélyi százados, amikor szóvá teszem, hogy a sok igazoltatás között alig akadt olyan, akinek nevét, adatait szükséges feljegyezni további majd tovább gyalog Szentlé- leket érintve a Kohász úton Mályinkáig. A kazincbarcikaiak egy része gyalog megy a Tardona völgyében, míg az idősebbek az autóbusz-végállomásról 8.50 órakor induló autóbusz- szal. Végül az ózdiak Kiskapudig gyalog mennek, onnan vonattal utaznak (indul: 7.29 órakor) Nagyvisnyóig, majd autóbusszal tovább Mályinkáig. Visszafelé a miskolciak részére külön gyalogtúrát indítanak a Hársas-forrás felé, a tízes bérei LÁEV-kisvonat megállójáig (vezeti: Tóth József, a Tardonai Természet- barát Egyesület elnöke), innen a vonat 17.00 órakor indul és 18.31 perckor érkezik Miskolcra. A megyei szövetség felhívja a figyelmet, hogy október 5-én, vasárnap kerül sor a „Czékus Miklós-emléktúrára”, amely ugyancsak beleszámíthat a jelvényszerző túrasorozat teljesítésébe. ^ ellenőrzések miatt. Mindösz- sze néhány, rendőri felügyelet alatt álló személy neve kerül be vastagabban a noteszlapokra. Ám, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy igen sokan járnak igazolvánv nélkül. Ezen a délelőttön több mint két tucatnyi — főként fiatal — állampolgár feledkezett meg arról: a személyi igazolványt kötelező magánál tartani. Délben véget ért a razzia „első felvonása”. Ám, mert fizetésnap van, délután folytatódik az akció. Árnyasi Gyula összegzést készít, majd a délutáni- feladatokat ösz- szegző akciótervet állítja ösz- sze. Amikor a rendőrség előtt kiszállok a kék-fehér Latinából, egy járókelő megjegyzi — látva, hogy egyre-másra sorjáznak be a kocsik a kapun: — Látszik, hogy dolgoznak a fiúk. Sokkal nyu- godtabbak vagyunk, mióta szinte nap mint nap járják Aliiért Schweftzer, Afrika Grand Docteur-e, életének utolsó esztendejében írt meghívó levelében , Jó bátorságot” kívánt annak a magyar orvos- házaspárnak, amely látogatásra indult a lambaréné-i őserdei kórházba. „Jó bátorságot” — a néhány hétre. Vajon mit írt volna a nagy humanista annak a miskolci orvosházasnámak, amely ezekben a napokban ki-' leneedik esztendeiét kezdi tölteni afrikai betegek gyógyításával. Dr. Fekete Erzsébet bőrgyógyász, hazánk egyetlen leprológusa, és férje, dr. Demeter György szülész-nőgyógyász, a hetvenes évek első felét — csaknem hat esztendőt — Nyugat-Afrikában, Nigériában egy — lambaréné- ihez hasonló — őserdei kórházban dolgozta végig. (Lapunkban annak idején cikksorozat jelent meg róluk.) A '’SO-aa évek első felétől pedig Kelet-Airjkában, Etiópjában Több a hordó a szüretre A rövidesen megkezdődő szüret elengedhetetlen kellékei a puttonyok, hordók, cso- bolyók, darálók, prések, de- mizsonok, mustfokolók és a must kezeléséhez, tisztításához szükséges vegyszerek. A kereskedelem is felkészült a szüretre, az elmúlt évekhez képest javult a kínálat, bár néhány szüreti kellék az idén is hiányzik az üzletekből. A Hermes szövetkezet* üzleteiben bővült a hordók választéka. Tavaly csak a drágább tölgyfahordók voltak kaphatóak, az idén már 50- től 200 literesig az olcsóbb akác- és eperfából készülte- -ket is kínálják az üzletek. Minden nagyságú hordóhoz kapható a korábban csak egy-két méretben árusított fahordócsap. Kétféle méretben kínálják a hordók alá helyezhető fakádat, a kármentőt. A darálók és présgépek ugyancsak széles választékban kaphatók á legkisebbtől a leg- nagyobbig. Évek óta hiánycikk viszont a hordóra helyezhető kiskád, az úgynevezett csobolyó, a fa merítőedény és a faputtony, amelyre máig sem találtak hazai gyártót. Ugyancsak hiába keresik a vásárlók — főként a kiskerttulajdonosok — a fonat nélküli 30 —60 literes üvegballonokat, helyette az 5—10 literes de- mizsonokat kínálják. gyógyítanak. Államközi egyezmény szerint, a Magyar Népköztársaság segélyeként. Munkabérüket itthonról kapják. • 84 EZREN- EGY ORVOSRA Etiópia az ENSZ statisztikája szerint a világ negyedik legszegényebb országa. 84 000 lakosára jut egy orvos, nem számolva a Szomáliából menekült több százezer családot. Becslések szerint a 38 milliós lakosságnak csupán 20 százaléka részesült valaha orvosi ellátásban: a hazánknál tizenkétszer nagyobb országban a népesség túlnyomó többsége kisfarmer, településeik soknapos járásrá vannak a közutaktól is. Ráadásul az egészségügyi ellátás legfeljebb egyes népbetegségeknél Eredmények, de gondok is jellemezték a miskolci és a környékbeli kisállat-tenyésztők idei munkáját. Az Unió Áfész támogatásával működő 53 szakcsoportnak csaknem egyharmada állattenyésztéssel foglalkozik. Noha nem kimondottan kisállat a sertés, mégis ebben a kategóriában tartják nyilván Az Unió Áfész idei terve, hogy 5000 sertést vásárol fel a tenyésztőktől. Eddig már 3700-at adtak át a húsipari vállalat részére, illetve kisebb feldolgozó üzemeknek. Ennek fejében .saját boltjaikba kerül a hús és a töltelékáru java része. A kistenyésztőknek segítséget jelent, hogy az áfész a termény- és tápellátásról gondoskodik, majd a felnevelt sertések darabját mindössze tíz forintért szállítja el A gond viszont az, hogy a Bábolnai Állami Gazdaság szendrői üzeme nem tud folyamatosan gondoskodni a tápellátásról. Nemcsak a sertéstenyésztők, de a nyúllal, galambbal és baromfival foglalkozók is panaszkodnak, mert néha napok, hetek telnek el, hogy nem jutnak megfelelő táphoz. Miskolcon és a miskolci járásban 17 nyúltenyésztő ingyenes. Sokaknak egész havi jövedelme ha feaez egy egyszerű szülést a kórházban. S átlag nyolc gyermeket hoznak a világra az etiópiai asz- szonyok. Ha nem muszáj, hát nem mennek intézetbe. A kórházi ágyak száma is kevés. A kétmilliós fővárosban, Addisz Abebában például 11 kórház kétezer ággyal rendelkezik. (összehasonlításképpen: Miskolcon csak a megyei kórházban 2500 fekvő beteg szamára van hely.) © ... ÉS A LEPRA ... Afrika egyetlen, az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi leprakutaíó-, oktató- és gyógyító intézménye Etiópiában van. Ehhez, mint bázishoz csatolták az állami lepraszervezetet, melynek egyetlen szakorvosa dr, Fekete Erzsébet. A lepratelepek ma- gyarországnyi területet foglalnak el, s ennek kilenctized része, 87 ezer beteggel, a miskolci orvosasszonyé. Férjétől tudom: alig több mint évtizede — 1970-ben — Nigériában találkoztak az első leprabetegekkel. S a bőrgyógyász Fekete Erzsébet növekvő érdeklődéssel fordult az egészségesek közül mindenütt kiközösített, megbélyegzett, „bélpoklos” betegek felé. Ma már nemzetközileg elismert specialistája, oktatója is a szörnyű betegségnek ... Az orvosházaspár együtt járja a nagy távolságokat ölelő lepratelepeket... © NEM FÉLNEK?! Idei, itthon töltött szabadságuk alatt aligha akadt csak egyetlen ismerős is, aki ne kérdezte volna meg tőlük: hogy merik..nem félnek ... ?! — Nem! Már Nigériában rájöttünk, hogy a köztudatban agyonmisztifikált majd’ minden, ami afrikai. Ismeret, és tapasztalathiányról vall ez a misztérium, amely különösen a betegségekkel riaszt. Mi az évek során megtanultuk: ezek a betegségek sem kivédhetetlenek, vagy gyógyíthatatlanok .., (Folytatjuk) RADVÄNYI ÉVA szakcsoport működik 740 taggal. A tenyésztési kedv néhány évvel* ezelőtt visszaesett, mégpedig azért, mert a tenyésztők kevesellték a felvásárlási árat. Így a tavalyi mennyiségnek csak a 80 százalékát sikerült az idén felvásárolni. azaz 11 és fél vagonnal. Ügy tűnik viszont, hogy a felvásárlási ár rendezése újból megkedveltein az állat- tenyésztőkkel a tapsifülesekkel való bíbelődést. Az Unió Áfész a miskolci nyúltenyész- tőknek 240 tenyészállatot szerzett be. De gondoskodik: arról is, hogy a szakcsoportba újonnan belépők hozzájussanak az állattartásra alkalmas ketrecekhez. A napokban Miskolcról hatezer nyuszi utazik külföldre, hiszen kiváló exportcikk. Az áfész és a kistenyésztők is minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a „külföldre távozó” jószágok számát növeljék. A ^baromfitenyésztőket is támogatják, mégpedig előnevelt csibéket biztosítanak számukra. Az áruellátás javítása érdekében az idén 250 ezer tojást vásároltak fel tőlük, és a Búza téri élőbaromfiboltjuk is a kistenyész- tőktől kapja az áruja javát. A két galambtenyésztő szakcsoport mindössze két éve működik, de már az idén megduplázták a szárnyasok számát. Az Unió Áfész ezen túl még a 120 tagot számláló három méhészszakcsoportjára büszke. Tőlük a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékkal több méz átvételére számítanak. Az idei termésre tervezett 8 vagonból már öt vagonnal meg is kaptak a méhészektől. A szintén kiváló exportcikket termelő méhészeket termelési előleggel is segíti az áfész. O. E. A titkárnők a legkevésbé betegek . O Tanulmány a munka okozta megter helesrő l Az NSZK-ban a férfiaknál és nőknél a betegállomány fő okai a légzőszervek, a gerincoszlop megbetegedése, a balesetek, a hasmenés, és a bélműködés zavarai. Ezután következnek a gyomor nyálkahártyájának megbetegedései, ' a reumás panaszok, valamint a szívás érrendszeri megbetegedései. A titkárnők azok a munkavállalók, aki a legkevésbé hiányoznak betegség miatt a munkahelyükről. Ez derül ki az üzemi betegpánztárak országos szövetsége (BKK) társadalmi gazdasági refek- túrája által készített és a szövetségi kutatásügyi minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányából, amelynek címe: „Betegség és munkából származó megterhelések”. Eszerint a 20—24 éves férfi és női foglalkoztatottak érik el az üzemi betegállomány „abszolút csúcsát”. A 25. és az 55. életév között ezek a kiesések azután rohamosan csökkennek. Különösen az 50—55 év közötti munkavállalók számítanak sok vállalatnál megbízható „törzsgárdának”, mivel az „üzemek idősebb alkalmazottai”, — ellentétben a fiatalabb munkatársakkal — viszonylag ritkán hiányoznak betegség miatt. Borsod szép útjain Újabb jelvénysserső túra Turistaünnep Mályinkán a várost... TÓTH ZOLTÁN Miskolci orvosházaspár Etiópiában t. Á „jó bátorság"!
