Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-14 / 192. szám
MISKOLCIAK MISKOLCRÓL 3 Csak szi'lyi szám! A személy} igazolvány 1982. szeptember 1-től már csak a személyi számmal együtt érvényes. A személyi számok kiosztása lényegében már befejeződött, néhányan azonban még nem kapták meg a 11 számjegyből álló számot, ezért az Állami Népességnyilván- tartó Hivatal kéri azokat az állampolgárokat, akik még nem vették át a személyi számukat, forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes tanácshoz, ahoi soron kívül megkapják azt. Turisiaünnev Garadnán A DVTK turistái is képviseltetik magukat augusztus 18—22. között Szarvason, a VII. országos természetbarát találkozón. Augusztus 20-án pedig a szakosztály családias összejövetelt rendez Garadnán. A házigazdák: Hámorszki Sáncomé és férje. ^ Irány a kispiac! A nemrégiben létesített négy miskolci kispiac közül egyelőre a legnépszerűbbnek a Győri kapui bizonyult: az élénk forgalom vonzza a vevőket és a kistermelőket is. (Kiss József felvétele) Borsodi csekktulajdonosok Aláírással fizet • Senki sem csalt • liikos, mint a takarékbetét Több mint fél éve már, hogy nem csak a filmekben láthatjuk: a vevő pénz helyett elegáns csekkfüzetet halász elő táskájából, s aláírással fizet. A magyar lakossági takarékcsekk-rendszert először a fővárosban próbálták ki, azután jutott el vidékre is. A Borsod megyei tapasztalatokról érdeklődtünk az OTP megyei igazgatóságának illetékeseitől. Megyénkben százharmincnégy csekkfüzet-tulajdonos van, s túlnyomó többségük — több mint száz — miskolci. Mindannyian átutalási betétszámla-tulajdonosok is A csekktulajdonosságnak feltételei vannak, amelyeket bármelyik érdeklődővel szívesen közölnek az OTP megyei fiókjaiban — Miskolcon az Árpád utcán —, s jelentkezni is lehet rá ugyanitt. A csekkek felhasználásának a köre is egyre bővül: szinte minden jelentős országos vállalat, tizenkét Borsod megyei cég, s számos fővárosi, illetve más megyei székhelyű vállalat, intézmény elfogadja már fizetőeszközül. (k—ó) Villantó Kétass7ony köze A kalendáriumok szerint augusztus 15-e sok helyen már az ősz beköszöntőt jelzi. Az éghajlattan tudománya szerint augusztus második felében már ritka az igazi kánikulai meleg, de ez alól a szabály alól is vannak kivételek. Augusztus 15. és szeptember 8. között van egyébként az úgynevezett „kétasszony köze” időszaka: így nevezik a két Mária-nap közötti időt a kalendáriumok. Ekkor szedik sok helyen a gyógyításra való füveket. Lakótelepi kötődések Egy felmérés tanulságai A miskolciak kötődéseit vizsgáló felmérés eredményeit tanulmányozva, felfigyeltünk arra, hogy az új lakótelepeken élők érzései, kötődései kevéssé intenzívek — bárhonnét jöttek is a lakótelepekre, és bármelyik társadalmi réteghez tartoznak is —, mint más városrészek, különösen pedig a peremvárosrészek lakóinak érzései. Ez véleményünk szerint komoly figyelmet érdemel. Nemcsak azért, mert ma Miskolcon a népességnek durván harmada él lakótelepeken, hanem legfőképpen azért, mert a lakótelep, mint sajátos elvek szerint épített emberi lakókörnyezet, valami módon befolyással van a kötődésre. Mégpedig egyáltalán nem pozitív értelemben. Az. hogy a lakótelepiek kötődései lazábbak, pontosabban érzelmileg sokkal kevésbé átszőttek, mint más, történelmi városrészekben élő miskolciaké, megítélésünk szerint több tényező együttes hatásának szükségszerű következménye. Elsőként talán a lakóhelyi stabilitás átmeneti elvesztését említhetnénk, mégpedig többféle értelemben is. Az új házgyári lakótelepek népességének tekintélyes része (23%-a) minden korlátozó intézkedés ellenére az elmúlt 10—15 év során költözött be Miskolcra. De a lakóhelyi stabilitás átmeneti elvesztését jelenti a lakótelepi lét a törzsökös miskolciak számára is. És itt nemcsak a szanálások során lakótelepekre került idős emberek sokat emlegetett problémáira gondolunk, hanem azokra a fiatal családokra is, melyek egy megszokott, átélt, jól ismert környezetből kerültek át a lakótelepek világába. + VILÁGJELENSÉG A modern nagyvárosi lakótelepek azonban — úgy tűnik — a lakóhelyi stabilitás helyreállítása után sem képesek kiiejleszteni, általánossá tenni lakóik körében a hovatartozás, az érzelmektől átszőtt ragaszkodás érzését. Erre utal, hogy a korábbi évtizedekben felépített lakótelepek népességének kötődései, érzéseik' intenzitása semmiben sem különbözik a legfiatalabb telepek lakóinak körében tapasztaltakétól. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy ez általánosan érvényesülő jelenség mindenütt, ahol lakótelepeket építenek. Éppen ezért a valahová tartozás tudatának ezt a korlátozottságát részben a lakótelepi élet térbeli feltételeivel magyarázhatjuk. A lakótelep a szabványosításra való törekvés és a gaz- dasságossági szempontok jóvoltából olyan uniformizált lakókörnyezet, amelyben egyszerűen nem találunk olyan elemeket — jellegzetes pontokat, kanyargós utcákat, hangulatos tereket, a spontaneitásnak, a véletlenszerűségnek, az esetlegesnek bármiféle hangulatot teremtő megnyilvánulását i—, amelyek érzelmeket ébreszthetnek. Ügy szokták fogalmazni, hogy a lakótelepek ma össztársadalmi szükségletek által meghatározott Szabványegységek. Ennélfogva fel cserélhetők; egy lakótelepi ember, különösen, ha az bevándoroltként került valamelyik város lakótelepére és nem fűzik e városhoz emlékek, nem ismeri — ahogy mondani szokás — a várost, a tulajdonképpeni várost, és a városi életet mint „lakótelepi lakó” csupán részszerepekben képes megélni. ^ A KOMFORTON TÚL A lakótelepeken élők szá- ámra a lakótelep — mindegy, hogy ez München- Perlachban, Novoszibirszk- ben vagy Miskolcon van — a lakásoknak, a közlekedést szolgáló utaknak, az ellátást, a kényelmet és a komfortosságot biztosító létesítményeknek ésszerűen szervezett rendszerét jelenti, semmi többet. A közhiedelemmel ellentétben, a lakótelepiek túlnyomó többsége elégedett azzal, amit a lakó- telpi környezet nyújt komfortosságban és kényelemben számukra. De ez a felcserélhető, bárhol elképzelhető urbanisztikai környezet csak elégedetté tesz, és az embereket nem elsősorban egy városhoz, hanem egy életminőséghez köti. A lakótelep, amely nem képes az emberi élet teljességéhez keretet nyújtani, amelyben semmi nincs, amely a szabványtól eltérne, nem engedi, hogy kitejlődjön az otthonosságnak az az érzése, amelyik igazán mély gyökerűvé, el- téphetetlenné, pótolhatatlanná teheti az emberek számára egy településben való „lakás” tényét. TÖTH PÄL A világbajnok tanul és dolgozik... Hajdú Gyulát köszöntötték egyben, hiszen ez feltétele a takarékcsekk kiváltásának. Az eltelt hónapok alatt az új tulajdonosok hamar „beletanultak” a füzet kezelésébe: még elrontott csekklap is mindössze egy akadt. Olyasmi sem fordult elő, hogy fedezetlen csekket akartak volna beváltani. A tapasztalatok azt bizonyítják : könnyen, egyszerűen működő rendszert dolgoztak ki a szakemberek. Néhányan panaszolták, hogy sok idő telik el, amíg az első csekkfüzetet megkapják: a néhány hétre azért van szükség, mert az első füzet Pestről érkezik. Többen kérdezték azt is, hogy nem ,emelhctő-e az összeghatár? — ugyanis egy csekkfüzet összesen ötvenezer forint értékű vásárlásra alkalmas. Az előírások egyelőre ezt szabják meg határként, azonban az elfogyott csekklapok pótlása folyamatos. Elterjedt tévhit a takarékcsekkel kapcsolatban, hogy így a csekktulajdonosok készpénzforgalmát megfigyelik, számon tartják. Nos, a csekk ugyanolyan titkos, mint bármelyik takarékbetét: adatot nem szolgáltat ki róla az OTP. A llyj-lnl pro és kontra Miskolc környékén sok a halban bő állóvíz. A horgászok véleménye persze eléggé eltérő a halmennyiséget illetően. Különösen igaz ez a Mályi-tóra. A héten találkoztunk egy elkeseredett horgásszal, de sikerült lencsevégre kapnunk egy szerencsés fogást is. Kapitális csuka került a horogra. A panaszkodó Hargittay Attila, a MÉH propagandistája: — Halott ez a víz, halott. Évek óta járok ide, de egymásfél kilós balinnál többre nem jutottam. A horgászok jó része lábbal tiporja az íratlan szabályokat. Csónakkal vödörszámra viszik a moslékot a tó közepére, ott beetetnek. Mi marad akkor a partról szabályosan pecá- zóknak? Szinte semmi. Az a véleményem: nagy víz, de kevés a hal. így aztán, ha Má. lyiban nyaralok, átjárok a Kistokaji-tóhoz. Bőven tudok kirántani tenyérnyi kárászokat, kilós, másfél kilós pontyokat. Nem mindennapi horgászzsákmánnyal dicsekedhet a kéjünkön látható Lengyel Béla. ö a mályi-tavi „szerencsések” közé tartozik. Társával, Boros Istvánnal „rablásra” figyeltek fel, és sejtették, hogy nagy hal lehet a tettes. Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület tagjai végül is hosz- szas erőlködés eredményeként, a partra húzták a mintegy tízkilós óriás csukát, amely egyébként a második dobásra kapta be a horgot. Az óriásból végül is az egész utca evett, mert rántott halat készítettek belőle. (Szűcs Béla felvétele) Fogadás a városi tanácson győzelem érzése mindig csodálatos” — mondotta tegnap délután Hajdú Gyula, a Miskolci VSC kenuzója, azon a fogadáson, amelyen Székely László, a városi tanács elnök- helyettese köszöntötte edzőjével, Maros Évával, abból az alkalomból, hogy Belgrádiján Miskolc első világbajnoki aranyérmét nyerte. Székely László közvetlen szavakkal méltatta Hajdú Gyula szép sikerét, azt, hogy dicsőséget szerzett nemcsak hazánknak, hanem Miskolc városnak is. A rövid köszöntő után kötetlen eszmecsere alakult ki. A kiváló sportoló és edzője szóltak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az elmúlt hónapokban, években tettek a siker érdekében. Ismét felelevenítették a kenu kettesek 1000 méteres Versenyszámának döntőjét, amelyet a szakemberek legnagyobb meglepetésére Hajdú Gyula és Sarusi Kiss János, íz MTK-VM sportolója nyertek. Az is kiderült, hogy a két fiatal „szerencsésen egymásra talált”; nemcsak a kenuban, hanem az életben is jó barátok. Hajdú Gyuláról az is kiderült, hogy mint nemzetközi minősítésű sportoló, nem veszi igénybe a sportállást, naponta négy órát dolgozik a munkahelyén, mert mint mondotta: „Jó érzés egy olyan kollektívához* tartozni, ahol szeretik, megbecsülik és szurkolnak érte ...” Az idén végezte el az edzői tanfolyamot és továbbra is tanulni szerelne. Maros Éváról pedig tudni kell, hogy a világon az egyetlen, aki nő létére világbajnok kenus edzője. A dolog pikantériájához tartozik: Maros Éva a DVTK főfoglalkozású edzője, különengedéllyel dolgozott Hajdú Gyulával, akit egyébként a DVTK vezetői is köszöntöttek a világbajnoki arany megnyerése alkalmából. (f. gy.) A Miskolci Építőipari Vállalat felvesz vasbetonszerelő M kőműves M ács ■ villanyszerelő ■ lakatos szakmunkásokat ■ valamint segédmunkást. 0 jelentkezés: Miskolci Építőipari Vállalat Munkaügyi osztály Miskolc, József Attila utca 40.
