Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-14 / 192. szám
A sakkfigurákat Honti József miskolci mester faragta Helyük lenne minden modem lakásban Ábútoroktól a gyermekjátékokig Országos fafaragó-kiállítás Alighanem betelik a vendégkönyv szeptember 6-ig, mire az amatőr fafaragók országos pályázatára érkezett munkák legjavából rendezett kiállítás bezár. Sokszázan jártak itt július vége óta, néhányon mindig hosszasan álldogálnak a Molnár Béla Ifjúsági Ház földszinti nagytermének hűvösében. Még a lábnyomok is látszanak a bútorok alá tett alacsony dobogókon, biztosan akadt, aki kipróbálta, milyen ülés esik a székeken. Kiállított tárgyhoz nem szabad nyúlni; de azért merem leírni, hogy az érdeklődésnek, ilyen bizonyítékai is vannak, mert tudom, hogy a mesterek nem haragudnának meg érte. A jó tárgyak kézbe kívánkoznak, a jó bútor pihenésre csábít, és az ilyenforma „meózás” ér annyit, mint a szakértők elismerő szava. Azt jelenti: jóval több, mint divat, hogy szeretjük, ami régi, népi. Az amatőr népművészek közül a fafaragóknak elég régen Miskolc ad helyet, lehetőséget a találkozásra, július végén itt tartott harmadik országos konferenciájukhoz kapcsolódik a kiállítás. Mondhatjuk úgy is, hogy illusztrálja, amiről a többi között a viták, beszélgetések folytak: a népművészetet élő közösségek hozták létre, a tárgyaknak hajdan Pápai János munkája a hintaló (Kiss József felvételei) funkciója volt. Az élteti, ha nem gyöngyösbokrétának használjuk a kalapon. Baj, ha a népművészeti tárgy csak lakásdísz, a népművészetnek ma is van funkciója. A régi korok formakincse a mai ember ízlésvilágával is tökéletesen harmonizál, a kiállított tárgyaknak helye, szerepe lenne minden modern lakásban. Olvastam vendégkönyvi bejegyzést, amely szerint szívesen megvennék Hegedűs József díjazott sarokgarnitúráját, de felső fokon szólnak a kiállítás egészéről, vagy egyes mesterek munkáiról. Gyönyörű Szabó Sámuel öregszéke, megint mások, de nem kevésbé szépek Bereczky Csaba bútorai, Gaál János faragásai, és felsorolhatnánk valamennyi kiállítót, valamennyi bútort, tárgyat a sarokszekrénykéktől a gyerekjátékokig. A látogatók szerint sem lenne semmi akadálya rendeltetésszerű használatuknak. Nem tudom, itt most hogyan van; jártam már kiállításon, bemutatón, ahol a mesterekkel meg lehetett egyezni, vannak nagyon rangos népművészeti vásárok. Aki valóban vágyik népművész kezéből kikerülő használati tárgyra, hozzájuthat. De az sem kevés, ha egy délután elgyönyörködik rajtuk. M— Valóban beszélnünk kell róla! Veres doktor válaszol Dr. Veres Pál — a Magyar Ifjúság rovatvezetője — könyve sikerkönyv. S mindjárt hozzátehetjük, rendhagyó könyv is; a szerző eredeti műfajt választott. A hozzá írt sok ezer kérdés közül kiválasztott 266- ot, s e kérdésekkel, valamint a rájuk adott válaszokkal tulajdonképpen az emberi élet egyik nagyon fontos, de sokáig az álszemérem leplével fedett részét tárta az olvasó elé, s tette mindenki számára érthetővé. Kitűnő érzékkel állította a szexuális felvilágosítás szolgálatába a több tízezerből azt a 266 kérdezőt is, akinek a kérdéseiből nemcsak tájékozódni, de tanulni is lehet. A könyvet Veres Pál írta, a tollat azonban sok ezer hozzáforduló fiatal és középkorú férfi és nő, olykor pedig kifejezetten gyermekek fogták, akik „társszerzőként” szinte alkotótársakká váltak. E sajátos munka nyilván azok érdeklődését is felkelti, akik kevesebbet fogalkoztak ezekkel a fontos problémákkal. A könyv egyik legnagyobb erényének tartom azt, hogy sokan bátorságot merítenek ahhoz, hogy kérdezzenek. Természetesen nemcsak Veres Páltól, de mindazoktól a felelős felnőttektől, nevelőktől, szülőktől, orvosoktól, akik a maguk területén sokat tehetnek az ő érdekükben. A könyv azonban nemcsak kérdezni tanít, hanem válaszolni is. S ez a másik, az előbbinél semmivel sem kisebb érdeme. Meg kell mondani, hogy sok orvosra is ráfér annak a módszernek — ha szabad azt mondanom, technológiának — az elsajátítása, amit az egyetemen sem tanítanak: melyek a legtöbb embert foglalkoztató szexuális kérdések, s hogyan segítsünk a hozzánk fordulókon? Fokozottan vonatkozik ez a pedagógusokra, még inkább az orvosi és pedagógusi kérdésekben járatlan szülőkre. Arról van szó ugyanis, hogy ezeket a válaszokat sokkal nehezebb megadni, mint amilyen természetesnek Veres dr. könyve olvasása közben tűnik. De »meg lehet tanulni! A magam orvos-írói munkásságáról is tudom, hogy sem egy ember, sem kettő, sem húsz nem képes a fiatalok, vagy a már felnőtt nemzedék szexuális gondjain segíteni. Ahhoz sok Dohányzó fiúk és lányok Az Egészségügyi Világszervet 22 ország bevonásával felmérést végzett, s ebből kiderült, hogy a vizsgált országok közül 14-ben a 20 éven aluli fiatal lányok ugyanolyan mértékben vagy még többet is dohányoznak, mint az azonos korú fiúk. Ez különösen a 16—18 éves korosztályra vonatkozik. A legnagyobb eltérést a fiúk és lányok között ebben a vonatkozásban Svédországban tapasztalták, ahol a lányoknak 33, a fiúknak mindössze 21 százaléka dohányzik. A New Scientist szerint tíz évvel ezelőtt mind a 22 országban a fiúk dohányoztak többen. Olaszország az egész nyugati világban szomorú rekorddal dicsekedhet: az olasz tizenévesek a legerősebb dohányosok : a lányok 55, a fiúk 51 százaléka dohányzik. Az Egyesült Államokban a dohányzó lányok aránya 19, a fiúké 16 százalék. Csupán Nagy-Britanniában és néhány más országban erősebb dohányosok a fiúk, mint a 20 év alatti lányok. ezer, válaszadásra képes, a dolgokhoz jól értő szakemberre és sok tízezer együttérzésre hajlamos, segíteni kész, megértő szülőre, barátra van szükség. A könyvet tehát melegen ajánlom azoknak is, akik ugyan fejükben meg tudják fogalmazni a felvetődött kérdésekre a válaszokat, csak éppen a válaszadásban nincs elég gyakorlatuk. A hihetetlen magas példányszám — hiszen mint az utolsó lapon láthatjuk, 150 ezer könyv került forgalomba — igen sok embernek ad lehetőséget arra, hogy ismereteit bővítse, hogy fejlessze önmagában a mások iránti megértés készségét, és természetesen arra. hogy a szerzett ismereteket, a könyvből ellessett olykor bölcs, máskor kedvesen ravasz, vagy éppen diplomatikus válaszadás módozatait elsajátítsa. BÁGYONI ATTILA Az idei a 10. esztendő, amikor előkészítő tanfolyamokat szerveznek a továbbtanulni szándékozó szakmunkásfiatalok részére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a SZÉT mint oktatási forma bevált. A tanfolyamot végzettek 80—90 százaléka megfelel a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáin, 75—80 százalékuk pedig megszerzi a diplomát. Ez a lemorzsolódási arány nem tér el jelentősen az átlagostól. A SZÉT egv évtjzedes múltja alatt több mint ezren szereztek ily módon diplomát, háromnegyed részük műszaki szakember. Az utóbbi négy évben azonban némi visszaesés mutatkozott a továbbtanulni kívánó szakmunkásfiatalok számában — főleg a jogtudományok iránt csökkent az érdeklődés —, ugyanakkor a felvettek közül egyre többen jutnak el az államvizsgáig: 1980-ban és 1981-ben mintegy 200-an végeztek, az idén pedig mintegy 320-an kaptak diplomát. Ha az apa vagy az anya „kinövi” Változatok megunt nadrágra Ugye, megesik, hogy az apa, vagy az anya „kinövi”, vagyis kihízza a nadrágját? Ilyenkor az anyag nem vész kárba, csak átalakul, vagyis átalakítható. Kitűnő játszószerelések készíthetők például a felnőtt ruhatárból már valamilyen oknál fogva kiselejtezett farmerekből. Az első modellhez a ballonvászon is ajánlatos, ami a derék- és bokarészen széles gumírozással készüljön. Kisebb fiúknak szerelőnadrág is kitellik az édesapa megunt pantallójából. Zsebekkel ékesítve minden bizonnyal a gyermek kedvenc darabja lesz. Kislányoknak is varrhatunk hasonlót Az anya vékonyabb nyári ruháinak fel- használásával szabhatunk napozót, illetve bermudahosz- szúságú formát. Az időjárástól függően trikókkal, blúzokkal variálható ez a most igen divatos gyermekviselet. Ni MISKOLCI w Centrum Áruház Csehszlovák Nemzeti Napok 1982. AUGUSZTUS 16-TÓL A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN ÁRUBEMUTATÓ AZ I. EMELETI KIÁLLÍTÁSI RÉSZEN