Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-14 / 192. szám

A sakkfigurákat Honti József miskolci mester faragta Helyük lenne minden modem lakásban Ábútoroktól a gyermekjátékokig Országos fafaragó-kiállítás Alighanem betelik a ven­dégkönyv szeptember 6-ig, mi­re az amatőr fafaragók orszá­gos pályázatára érkezett mun­kák legjavából rendezett kiál­lítás bezár. Sokszázan jártak itt július vége óta, néhányon mindig hosszasan álldogálnak a Molnár Béla Ifjúsági Ház földszinti nagytermének hűvö­sében. Még a lábnyomok is látszanak a bútorok alá tett alacsony dobogókon, biztosan akadt, aki kipróbálta, milyen ülés esik a székeken. Kiállított tárgyhoz nem szabad nyúlni; de azért me­rem leírni, hogy az érdeklő­désnek, ilyen bizonyítékai is vannak, mert tudom, hogy a mesterek nem haragudnának meg érte. A jó tárgyak kéz­be kívánkoznak, a jó bútor pihenésre csábít, és az ilyen­forma „meózás” ér annyit, mint a szakértők elismerő szava. Azt jelenti: jóval több, mint divat, hogy sze­retjük, ami régi, népi. Az amatőr népművészek közül a fafaragóknak elég régen Miskolc ad helyet, le­hetőséget a találkozásra, jú­lius végén itt tartott har­madik országos konferenciá­jukhoz kapcsolódik a kiállí­tás. Mondhatjuk úgy is, hogy illusztrálja, amiről a többi között a viták, beszél­getések folytak: a népművé­szetet élő közösségek hozták létre, a tárgyaknak hajdan Pápai János munkája a hintaló (Kiss József felvételei) funkciója volt. Az élteti, ha nem gyöngyösbokrétának használjuk a kalapon. Baj, ha a népművészeti tárgy csak lakásdísz, a népművé­szetnek ma is van funkciója. A régi korok formakincse a mai ember ízlésvilágával is tökéletesen harmonizál, a kiállított tárgyaknak helye, szerepe lenne minden mo­dern lakásban. Olvastam vendégkönyvi bejegyzést, amely szerint szívesen meg­vennék Hegedűs József dí­jazott sarokgarnitúráját, de felső fokon szólnak a kiállí­tás egészéről, vagy egyes mesterek munkáiról. Gyö­nyörű Szabó Sámuel öreg­széke, megint mások, de nem kevésbé szépek Bereczky Csaba bútorai, Gaál János faragásai, és felsorolhatnánk valamennyi kiállítót, vala­mennyi bútort, tárgyat a sa­rokszekrénykéktől a gyerek­játékokig. A látogatók sze­rint sem lenne semmi aka­dálya rendeltetésszerű hasz­nálatuknak. Nem tudom, itt most ho­gyan van; jártam már kiál­lításon, bemutatón, ahol a mesterekkel meg lehetett egyezni, vannak nagyon ran­gos népművészeti vásárok. Aki valóban vágyik népmű­vész kezéből kikerülő hasz­nálati tárgyra, hozzájuthat. De az sem kevés, ha egy délután elgyönyörködik raj­tuk. M— Valóban beszélnünk kell róla! Veres doktor válaszol Dr. Veres Pál — a Magyar Ifjúság rovatvezetője — köny­ve sikerkönyv. S mindjárt hoz­zátehetjük, rendhagyó könyv is; a szerző eredeti műfajt vá­lasztott. A hozzá írt sok ezer kérdés közül kiválasztott 266- ot, s e kérdésekkel, valamint a rájuk adott válaszokkal tu­lajdonképpen az emberi élet egyik nagyon fontos, de soká­ig az álszemérem leplével fe­dett részét tárta az olvasó elé, s tette mindenki számára ért­hetővé. Kitűnő érzékkel ál­lította a szexuális felvilágosí­tás szolgálatába a több tízezer­ből azt a 266 kérdezőt is, aki­nek a kérdéseiből nemcsak tájékozódni, de tanulni is le­het. A könyvet Veres Pál írta, a tollat azonban sok ezer hozzáforduló fiatal és közép­korú férfi és nő, olykor pedig kifejezetten gyerme­kek fogták, akik „társszerző­ként” szinte alkotótársakká váltak. E sajátos munka nyilván azok érdeklődését is felkelti, akik kevesebbet fogalkoztak ezekkel a fontos problémák­kal. A könyv egyik legna­gyobb erényének tartom azt, hogy sokan bátorságot merí­tenek ahhoz, hogy kérdezze­nek. Természetesen nemcsak Veres Páltól, de mindazok­tól a felelős felnőttektől, ne­velőktől, szülőktől, orvosok­tól, akik a maguk területén sokat tehetnek az ő érde­kükben. A könyv azonban nem­csak kérdezni tanít, hanem válaszolni is. S ez a má­sik, az előbbinél semmivel sem kisebb érdeme. Meg kell mondani, hogy sok orvosra is ráfér annak a módszernek — ha szabad azt mondanom, technológiának — az elsajá­títása, amit az egyetemen sem tanítanak: melyek a legtöbb embert foglalkoztató szexuális kérdések, s hogyan segítsünk a hozzánk forduló­kon? Fokozottan vonatkozik ez a pedagógusokra, még in­kább az orvosi és pedagógusi kérdésekben járatlan szülők­re. Arról van szó ugyanis, hogy ezeket a válaszokat sokkal nehezebb megadni, mint amilyen természetesnek Veres dr. könyve olvasása közben tűnik. De »meg lehet tanulni! A magam orvos-írói munkásságáról is tudom, hogy sem egy ember, sem kettő, sem húsz nem képes a fiatalok, vagy a már fel­nőtt nemzedék szexuális gondjain segíteni. Ahhoz sok Dohányzó fiúk és lányok Az Egészségügyi Világ­szervet 22 ország bevonásá­val felmérést végzett, s eb­ből kiderült, hogy a vizsgált országok közül 14-ben a 20 éven aluli fiatal lányok ugyanolyan mértékben vagy még többet is dohányoznak, mint az azonos korú fiúk. Ez különösen a 16—18 éves kor­osztályra vonatkozik. A legnagyobb eltérést a fiúk és lányok között ebben a vonatkozásban Svédország­ban tapasztalták, ahol a lá­nyoknak 33, a fiúknak mind­össze 21 százaléka dohány­zik. A New Scientist szerint tíz évvel ezelőtt mind a 22 országban a fiúk dohányoz­tak többen. Olaszország az egész nyu­gati világban szomorú re­korddal dicsekedhet: az olasz tizenévesek a legerősebb do­hányosok : a lányok 55, a fiúk 51 százaléka dohányzik. Az Egyesült Államokban a do­hányzó lányok aránya 19, a fiúké 16 százalék. Csupán Nagy-Britanniában és né­hány más országban erősebb dohányosok a fiúk, mint a 20 év alatti lányok. ezer, válaszadásra képes, a dolgokhoz jól értő szakem­berre és sok tízezer együtt­érzésre hajlamos, segíteni kész, megértő szülőre, barát­ra van szükség. A könyvet tehát melegen ajánlom azoknak is, akik ugyan fejükben meg tudják fogalmazni a felvetődött kérdésekre a válaszokat, csak éppen a válaszadásban nincs elég gyakorlatuk. A hihetetlen magas pél­dányszám — hiszen mint az utolsó lapon láthatjuk, 150 ezer könyv került forgalom­ba — igen sok embernek ad lehetőséget arra, hogy isme­reteit bővítse, hogy fejlessze önmagában a mások iránti megértés készségét, és ter­mészetesen arra. hogy a szer­zett ismereteket, a könyvből ellessett olykor bölcs, más­kor kedvesen ravasz, vagy éppen diplomatikus válasz­adás módozatait elsajátítsa. BÁGYONI ATTILA Az idei a 10. esztendő, amikor előkészítő tanfo­lyamokat szerveznek a továbbtanulni szándékozó szakmunkásfiatalok ré­szére. Az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a SZÉT mint okta­tási forma bevált. A tan­folyamot végzettek 80—90 százaléka megfelel a fel­sőfokú oktatási intézmé­nyek felvételi vizsgáin, 75—80 százalékuk pedig megszerzi a diplomát. Ez a lemorzsolódási arány nem tér el jelentősen az átlagostól. A SZÉT egv évtjzedes múltja alatt több mint ezren szereztek ily módon diplomát, há­romnegyed részük mű­szaki szakember. Az utóbbi négy évben azon­ban némi visszaesés mu­tatkozott a továbbtanulni kívánó szakmunkásfiata­lok számában — főleg a jogtudományok iránt csökkent az érdeklődés —, ugyanakkor a felvet­tek közül egyre többen jutnak el az államvizsgá­ig: 1980-ban és 1981-ben mintegy 200-an végeztek, az idén pedig mintegy 320-an kaptak diplomát. Ha az apa vagy az anya „kinövi” Változatok megunt nadrágra Ugye, megesik, hogy az apa, vagy az anya „kinövi”, vagyis kihízza a nadrágját? Ilyenkor az anyag nem vész kárba, csak átalakul, vagyis átalakítható. Kitűnő játszószerelések ké­szíthetők például a felnőtt ruhatárból már valamilyen oknál fogva kiselejtezett far­merekből. Az első modell­hez a ballonvászon is aján­latos, ami a derék- és boka­részen széles gumírozással készüljön. Kisebb fiúknak szerelőnadrág is kitellik az édesapa megunt pantallójá­ból. Zsebekkel ékesítve min­den bizonnyal a gyermek kedvenc darabja lesz. Kislányoknak is varrha­tunk hasonlót Az anya vé­konyabb nyári ruháinak fel- használásával szabhatunk na­pozót, illetve bermudahosz- szúságú formát. Az időjárás­tól függően trikókkal, blú­zokkal variálható ez a most igen divatos gyermekviselet. Ni MISKOLCI w Centrum Áruház Csehszlovák Nemzeti Napok 1982. AUGUSZTUS 16-TÓL A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN ÁRUBEMUTATÓ AZ I. EMELETI KIÁLLÍTÁSI RÉSZEN

Next

/
Thumbnails
Contents