Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)

1982-08-26 / 201. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 8591. Pt. 39 — Tel.: 18-333 A kenyérellátás — mindenki ügye Kenyér. Mindannyiunk mindennapi tápláléka, mindannyiunk ügye. Ha nincs, ha nem megfelelő a minősége, panaszáradat zúdul a hivatalos szervekre. A közelmúltban emelkedett az ára. Ez kihat a várost és környékbeli településeit ellátó Mis­kolci Sütőipari Vállalat gazdálkodására is. Mindez együtt kész­tette arra a szolgáltatóipari párt-végrehajtóbizottságot, hogy a miskolci kenyérgyárban, a helyszínen tájékozódjon a vállalat vezetőitől Miskolc kenyérellátásáról, s a vállalat gazdálkodá­sáról. Több mint negyedmillió ember kenyeréről, péksüteményé­ről gondoskodik sütőipari vállalatunk. Termékeit öt üzemben állítja elő, ezek közül — a végrehajtó bizottság meg is győ­ződhetett róla — a legnagyobb és a legkorszerűbb az új, diós­győri kenyérgyár, ahol 16 óránként 63,3 tonna kenyér süthető. A másik, sokak által ismert üzemben, a vasgyári főüzemben viszont ugyanennyi idő alatt 36,8 tonna. Az üzemekben össze­sen napi 650 mázsa mennyiségű és 13-féle (!) kenyér, illetve napi 353 ezer darab és 54-féle (!) pék- és finompéksüteményt állítanak elő, ezeket naponta 50 különböző tehergépjármű szállítja a miskolci és város környéki boltokba. S itt jön az el­ső bökkenő. Amint a helyszínen is meggyőződtünk róla, a korszerű konténerekben szállított kenyér lényegében úgy kerül -a boltba, ahogyan kisült. Ám konténerben ma még a kenyér elenyésző része utazhat csak: Miskolcon 13 üzlet tudja fogadni a sütő­ipari vállalat konténereit. A hagyományos módon szállított ke­nyér viszont törődötten érkezik a helyszínekre ... Amíg a miskolci kenyér minősége jónak mondható, a pék­süteményeké már kevésbé. Igaz, a kiliáni finompéksüteményes üzemben az ország legmodernebb (FRITSCH süteményvonal) gépsorán állítanak elő 12-féle süteményt, viszont a Hunyadi ut. esi üzem korszerűtlen, zsúfolt, magas páratartalmú, jellemző­je a nehéz fizikai munka. Változást majd a VI—VII. ötéves tervidőszakban a vasgyári főüzem mellett épülő új péksüte­ményüzem fokozatos üzembe lépése hoz csak. Hogy ez teljesen mikor lép üzembe, sok mindentől, például a vállalat anyagi helyzetétől függ. Bendzsák Kálmán igazgató elmondotta a végrehajtó bizottságnak, hogy a kenyér árának emeléséből származó többlet-árbevétel éppen csak annyi, mint az alapanyagárak növekedése miatti többletkiadás. Ráadásul a gazdálkodás feltétele! szigorodtak, megszűnt egy sor korábbi fogyasztói árkiegészítés, dotáció. A képhez hozzátartozik az is, hogy a lakosság termékválaszték-igénye is módosul — az ala­csonyabb árú, ám alacsonyabb nyereségtartalmú termékek Irányába. Ezért fontos most a vállalatnál az anyagtakarékos- Rág (a termelési érték 75 százaléka anyagérték), ám ez semmi­képpen nem mehet az előirt normák betartásának rovására. Fontos továbbá az energiatakarékosság, a szállítás racionali­zálása. Ez ntóbbit is csak úgy szabad azonban végrehajtani — foglalt állást a végrehajtó bizottság —, hogy a lakosság érde­keit ne sértse, az ellátás zavartalan maradjon. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a Miskolci Sütőipari Vállalat egészében jól végzi fontos feladatát. Ez egy­re inkább találkozik a miskolciak és a környékbeliek százez­reinek véeményével is. Ám mindent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy tovább bővüljön a minőségi kenyérellátást biz­tosító konténeres szállítás részaránya, az új beruházás belépé­sével javuljon i peksütemény-ellátás, s természetesen a válla­lat gazdálkodása is. Ami az elkövetkező években nem lesz könnyű feladat... Ny. I. Pihenni szeretnénk Több száz, pihenni vágyó ember nevében írok, egy újabb átvirrasztott és végig­idegeskedett hétvége után. Sajnos, mióta átadták az Egyetem éttermet, minden — különösen nyári — hétvé­génk így telik el. Még csu­kott ablak mögött fulladoz­va sem lehet aludni az ét­teremből éjszaka ki áradó ze­nebonától, diszkótól. Nem hetven év rigolyája diktálja belőlem ezeket a sorokat, a huszonévesek korosztályához tartozom. Ám én is úgy gon­dolom, . Semmi természetelle­nes nincs abban, hogy az éj­szaka rendeltetett a pihenés­re. Ha már ide énítették ezt a vendéglátói oari egységet, valahogy másképp kellene gondoskodni a forgalom fel­lendítéséről. a vendégek csa­logatásáról. Mindenekelőtt azonban tisztázni kellene az érdekviszonvokat: a vendég­látó van-“ i lakosságért vagv fordítva0 Ebben az esetben inkább a? ''többi ténvt ta­pasztalom : három lakótömb kínlódik hétvéaéről hétvégé­re Furcsának találnám, ha a csendrendelet csak egyes em­berekre vonatkozna és intéz­ményekre nem Az étterem hivatalos nyitvatartási ideje 22 óráig tart. Ennek ellené­re hajnali fél háromig, fél otic kell hallgatnunk a mik­rofon bömbölését. Ha végre befelezik a rendezvényt, to- Pábbi félórákig csörömpöl­Bogár a bébiételben Augusztus 24-én, kedden délután bébi­ételt (zöldséges mar­hahús rizzsel) vásá­roltam a Komlóstetön levő 252. számú fű­szerboltban. Már fel­bontottuk, s éppen etetni akartuk kisgye­rekünket, amikor az utolsó pillanatban ész­revettünk az ételben egy nagy, döglött bo­garat. (Panaszosunk édesanyja szerkesztő­ségünkbe behozta a konzervet és a boga­rat is megmutatásra. A szerk. megjegyzése.) Érthető volt megdöb­benésünk. Tudjuk, hogy nem a bolt és nem a kereskedelem a hibás mindezért, hanem azok, akik a bébiételt gyár­tották, csomagolták. Vajon hogyan történ­het meg ilyesmi? Börkény Lászlóné Miskolc, Ládi-telep 15. nek a vasszékek összepako- lásával. Több száz ember nevében kérem az illetékeseket, pró­báljanak megoldást találni e jogos panaszra. Ha a munka jog és kötelesség, ugyanolyan jog a pihenés is a maga idejében. V. Ágnes Miskolc, Középszer u. 17. 4/3. Kutyák a játszótéren A Vörösmarty utca páros oldala és a Vándor Sándor utca páratlan oldala találko­zásánál van egy kedves kis játszótér. A gyerekek szíve­sen járnak le oda a környe­ző bérházakból, ám az én há­roméves kislányom most már csak fájó szívvel inte­get nekik. Azért, mert nem engedem le. Az oka: mostanában este­felé és reggelente kutyákat sétáltatnak a kis játszótéren és környékén, amelyek ösz- szepiszkítják a területet. Pe­dig itt játszanak sokszor a Vándor Sándor utcai lakás­óvoda gyerekei is ... Az elmúlt napok egyik reggelén is megjelent az egyik „törzsvendég”, egy zsemleszínű tacskó és gazdá­ja. Éktelen ugatásra ébred­tünk, a kutya éppen egyik lakótársunkat támadta... A kutya és gazdája a Vándor S. u. 9. szám alá tértek be. Vajon ezek az emberek milyen alapon hordják ku­tyáikat a játszótérre? Hiszen annak a rendeltetése nem az, amire ők használják... Csirmazné Fábián Edit Miskolc, Vörösmarty u. 66. VIII. em. Falra való és nem fára rf Reméljük, nem derék tüzérek lőtték az élő fára a Tüzér utca tábláját, hanem valaki más szögezte oda. Egy sarki ház falán jobb helye lenne! S. T. jfc Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Ház állandó helytörténeti kiállításán sokak , tekintik meg az-egykori Tiszaszederkény falu lakói által használt eszközöket. Különöse* sok iskolás fordul itt meg, hiszen csak itt ismerkedhetnek meg ma már a nagyapáik által ’ használt munkaeszközökkel. Képünkön: egy érdekes, teljesen fából készült szövőgép. Nagy Miklós Leninváros Kiállítás Leninvárosban / Útfelújítás — bonyodalmakkal Autósok és gyalogosok örömére a nyáron felújítot­ták a Lillafüred felé vezető közút Marx K. úti szakaszát a baloldali útpályán. Sok kényelmetlenséggel járt az ott közlekedők számára, de ez érthető. Nem érthető azonban a nemtörődömség és hanyagság, amit eközben ta­pasztalnunk kellett. Kezdődött azzal, hogy az útjavítás alatt a Kilencedik utca elején levő gépkocsi­parkolót igénybe vették az úthengerek és más nehéz gépjárművek hét közbeni, s főleg hét végeken történő el­helyezésére. Ez is érthető, de az már nem, hogy a nehéz­gépek gondatlan vezetői a parkolóba beálláskor és on­nan kimenéskor a parkoló környezetében gépeikkel ösz- szetörtek vagy 100—150 db — a gyalogosok mozgását szolgáló —, a földbe bera­kott 40/40 cm-es betonlapot, és megrongálódott a Kilen­cedik utca elején a parkoló mellett az út aszfaltfelülete is. A munka továbbhaiadtá- val, a parkoló használatának befejezése után (vagy két hónapja) senki sem gondos­kodott a törött betonlapok kicseréléséről — hátrahagy­va a törött lapok miatt a balesetveszélyt — s a tönk­retett aszfaltfelületet sem ja­vították ki, jóllehet a főút­vonal felújítása során asz­faltozási munkákat is végez­tek. Ügy gondolom, a köznek okozott kárért és annak hely­reállításáért is felelős vala­ki, vagy talán nem? Még nagyobb bosszúságot jelent, hogy a közút szegély­köveinek felszedésével egy­idejűleg a Tizedik utca ele­jével szemben levő stadioni villamosmegállóhoz vezető — a gyalogos aszfaltutat a köz­út szegélyével összekötő — keramitkockákkal kirakott útszakaszokat a közút felőli részükön a szükségesnél jó­val nagyobb mértékben meg­bontották, s a kockákat kb. 80 cm szélességben felszed­ték. A felszedett kockákat az új közúti szegély elké­szítése után nem rakták vissza, hanem a keletkezett szeméttel együtt tehergép­kocsiba dobálták és elvitték. A helyükön most gödrök tá- tonganak a gyalogjáró és az úttest szegélye között. Ez is balesetveszélyes, főleg sáros időben. Ugyanitt a közútnak a villamossínek felőli felújí­tott szegélye és a villamos­sínek közti helyen (vályú­ban) részben nem helyezték vissza a bazalt kőkockákat, másrészt, amiket visszahe­lyeztek is, csak bedobálták a vályúba, nem helyezték só­derbe, és közeiket nem ön­tötték ki bitumennel. A még hiányzó kőkockákat ugyan­csak a szeméttel szállították el. Mindkét mulasztás: a ke- ramit kockák helyén a göd­rök, valamint az ingó ba­zalt kockák és a kitöltetlen vályú igen nagy balesetve­szélyt jelent a villamosmeg­állókhoz közlekedő — főként az idős — emberek részére. Pedig elég sokan szállnak itt fel villamosra mindkét irányban, egy-egy DVTK- labdarúgó-mérkőzés alkal­mával több ezren is a sta­dionba siető és onnan távo­zó nézők közül. Kik a felelősök a munká­latok befejezéséért, nem tu­dom. Ám a felelősöknek sür­gősen el kellene végeztetni­ük az említett, hátralevő munkákat, és megelőzni ez­zel a baleseteket. Az idő még jó. ősszel, télen a bal­eseti veszély megnő, s a munkát végezni is nehezebb. Javaslom egyben, hogy mi­után a felszedett keramit- kockákat elvitték, szedjék fel a még meglevőket is, és a járda és a közút szegélye közti részt — a villamos- megálló sávjában — öntsék ki aszfalttal. Ugyanezen villamosmeg­állóban a sínek közti sáv­ban, a megálló felőli olda­lon annyira feltüremkedtek a kövek, hogy a villamosok mentődeszkája súrolja a fe­lületüket. Nem kellene meg­várni, míg egyszer letörik valamelyik mentódeszka és esetleg a villamosra várók közül valakit megsért, vagy nagyobb balesetet okoz ... Zentai István Marx Károly út 59/C. IlilillSi kérdeztük Lehet-e üvegbe töltetni rumot? Augusztus 15-én, vasárnap reggel egy deci rumot sze­rettem volna vásárolni a Zsolcai kapuban, a csarnok­kal szemközti oldalon levő büfében. Közölték velem, csak akkor kapok rumot, ha "* ott fogyasztom el. Szerintem - a büfésnő nem járt el he­lyesen. Igazam van-e? — kérdezi Barati István, Mis-c kolc, Vándor S. u. 3. 1/2. sz. „ algtt lakó olvasónk. Kérdé­sét a megyei tanács keres-1 kedeimi osztályához, majd a büfét üzemeltető Miskolci Vendéglátóipari Vállalat áru­forgalmi csoportjához továb­bítottuk, ahonnan a követ­kező választ kaptuk: Megyei tanács: Véleményünk szerint sem-J mi nem indokolta, hogy a vendéget ilyen formában ne szolgálják ki. Igaz, a válla­lat saját hatáskörében hoz­hat másféle rendelkezést is. Vendéglátó vállalat: Azokban a büfékben, ahol van lédig, azaz hordós-de- mizsonos italeliátás, a ven­dég az általa hozott palack­ban is elviheti a megvásárolt röviditalt. Ez vonatkozik a Zsolcai kapui büfére is. Vagyis: a vendégnek joga lett volna az egy deci ru­mot elvinni, ha nem ott akarta elfogyasztani. Német nyelvű nincs Forog az idegen .. Miskolcon is forog — tanácstalanul né­melyik. Nincs ugyanis semmiféle német nyelvű tájékoztató sem Miskolcról, sem Borsod megyéről, sem pedig egy-egy olyan kiemelt látványosságról, mint például Lillafüred, a ta­polcai barlangfürdő stb. Az történt, hogy német vendégeim érkeztek. A sűrű tol­mácsolás helyett — na meg emlékül — német nyelvű útiköny­vet kerestem. Sem az idegen nyelvű könyvesboltban, sem az IBVSZ-nál, sem a Borsod Touristnál, de még Lillafüreden, vagy Tapolcán sem tu.áUam semmiféle prospektust, útiköny­vet, vagy akár p'akátfélét sem. Pedig világhírű a mésztufa­barlangunk, a tapolcai barlangfürdőnk. Ezeken kívül van meg jó néhány látnivaló a diósgyőri vártól a Palotaszállóig, hogy tovább ne soroljam, mert a két kezem kevés hozzá... Mi az oka ennek? A német világnyelv — vagy csak mi, mis­kolciak nem vesszük ezt tudomásul? Miért nincs német nyel­ve. tájékoztató füzetünk útikalauzunk? Ahol eddig jártam, m.ndenki másra mutogatott: az IBUSZ a Borsod Tourisira, az meg a helyi opusokra és viszont. De Lillafüreden. Tapolcán, az István-barlangnál levő árusok is csak a vállukat vonogat- íáíc. A lényegen ez nem változtat. Nem sajnálkozás, hanem tájékoztató prospektus — útikönyv kellene. Mikor lesz?... Megjegyzem: Egerben van. de az egri!... Más megye... —ti Miskolc s

Next

/
Thumbnails
Contents