Déli Hírlap, 1982. augusztus (14. évfolyam, 181-205. szám)
1982-08-26 / 201. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre — Postacím: Déli Hírlap Miskolc, 8591. Pt. 39 — Tel.: 18-333 A kenyérellátás — mindenki ügye Kenyér. Mindannyiunk mindennapi tápláléka, mindannyiunk ügye. Ha nincs, ha nem megfelelő a minősége, panaszáradat zúdul a hivatalos szervekre. A közelmúltban emelkedett az ára. Ez kihat a várost és környékbeli településeit ellátó Miskolci Sütőipari Vállalat gazdálkodására is. Mindez együtt késztette arra a szolgáltatóipari párt-végrehajtóbizottságot, hogy a miskolci kenyérgyárban, a helyszínen tájékozódjon a vállalat vezetőitől Miskolc kenyérellátásáról, s a vállalat gazdálkodásáról. Több mint negyedmillió ember kenyeréről, péksüteményéről gondoskodik sütőipari vállalatunk. Termékeit öt üzemben állítja elő, ezek közül — a végrehajtó bizottság meg is győződhetett róla — a legnagyobb és a legkorszerűbb az új, diósgyőri kenyérgyár, ahol 16 óránként 63,3 tonna kenyér süthető. A másik, sokak által ismert üzemben, a vasgyári főüzemben viszont ugyanennyi idő alatt 36,8 tonna. Az üzemekben összesen napi 650 mázsa mennyiségű és 13-féle (!) kenyér, illetve napi 353 ezer darab és 54-féle (!) pék- és finompéksüteményt állítanak elő, ezeket naponta 50 különböző tehergépjármű szállítja a miskolci és város környéki boltokba. S itt jön az első bökkenő. Amint a helyszínen is meggyőződtünk róla, a korszerű konténerekben szállított kenyér lényegében úgy kerül -a boltba, ahogyan kisült. Ám konténerben ma még a kenyér elenyésző része utazhat csak: Miskolcon 13 üzlet tudja fogadni a sütőipari vállalat konténereit. A hagyományos módon szállított kenyér viszont törődötten érkezik a helyszínekre ... Amíg a miskolci kenyér minősége jónak mondható, a péksüteményeké már kevésbé. Igaz, a kiliáni finompéksüteményes üzemben az ország legmodernebb (FRITSCH süteményvonal) gépsorán állítanak elő 12-féle süteményt, viszont a Hunyadi ut. esi üzem korszerűtlen, zsúfolt, magas páratartalmú, jellemzője a nehéz fizikai munka. Változást majd a VI—VII. ötéves tervidőszakban a vasgyári főüzem mellett épülő új péksüteményüzem fokozatos üzembe lépése hoz csak. Hogy ez teljesen mikor lép üzembe, sok mindentől, például a vállalat anyagi helyzetétől függ. Bendzsák Kálmán igazgató elmondotta a végrehajtó bizottságnak, hogy a kenyér árának emeléséből származó többlet-árbevétel éppen csak annyi, mint az alapanyagárak növekedése miatti többletkiadás. Ráadásul a gazdálkodás feltétele! szigorodtak, megszűnt egy sor korábbi fogyasztói árkiegészítés, dotáció. A képhez hozzátartozik az is, hogy a lakosság termékválaszték-igénye is módosul — az alacsonyabb árú, ám alacsonyabb nyereségtartalmú termékek Irányába. Ezért fontos most a vállalatnál az anyagtakarékos- Rág (a termelési érték 75 százaléka anyagérték), ám ez semmiképpen nem mehet az előirt normák betartásának rovására. Fontos továbbá az energiatakarékosság, a szállítás racionalizálása. Ez ntóbbit is csak úgy szabad azonban végrehajtani — foglalt állást a végrehajtó bizottság —, hogy a lakosság érdekeit ne sértse, az ellátás zavartalan maradjon. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a Miskolci Sütőipari Vállalat egészében jól végzi fontos feladatát. Ez egyre inkább találkozik a miskolciak és a környékbeliek százezreinek véeményével is. Ám mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tovább bővüljön a minőségi kenyérellátást biztosító konténeres szállítás részaránya, az új beruházás belépésével javuljon i peksütemény-ellátás, s természetesen a vállalat gazdálkodása is. Ami az elkövetkező években nem lesz könnyű feladat... Ny. I. Pihenni szeretnénk Több száz, pihenni vágyó ember nevében írok, egy újabb átvirrasztott és végigidegeskedett hétvége után. Sajnos, mióta átadták az Egyetem éttermet, minden — különösen nyári — hétvégénk így telik el. Még csukott ablak mögött fulladozva sem lehet aludni az étteremből éjszaka ki áradó zenebonától, diszkótól. Nem hetven év rigolyája diktálja belőlem ezeket a sorokat, a huszonévesek korosztályához tartozom. Ám én is úgy gondolom, . Semmi természetellenes nincs abban, hogy az éjszaka rendeltetett a pihenésre. Ha már ide énítették ezt a vendéglátói oari egységet, valahogy másképp kellene gondoskodni a forgalom fellendítéséről. a vendégek csalogatásáról. Mindenekelőtt azonban tisztázni kellene az érdekviszonvokat: a vendéglátó van-“ i lakosságért vagv fordítva0 Ebben az esetben inkább a? ''többi ténvt tapasztalom : három lakótömb kínlódik hétvéaéről hétvégére Furcsának találnám, ha a csendrendelet csak egyes emberekre vonatkozna és intézményekre nem Az étterem hivatalos nyitvatartási ideje 22 óráig tart. Ennek ellenére hajnali fél háromig, fél otic kell hallgatnunk a mikrofon bömbölését. Ha végre befelezik a rendezvényt, to- Pábbi félórákig csörömpölBogár a bébiételben Augusztus 24-én, kedden délután bébiételt (zöldséges marhahús rizzsel) vásároltam a Komlóstetön levő 252. számú fűszerboltban. Már felbontottuk, s éppen etetni akartuk kisgyerekünket, amikor az utolsó pillanatban észrevettünk az ételben egy nagy, döglött bogarat. (Panaszosunk édesanyja szerkesztőségünkbe behozta a konzervet és a bogarat is megmutatásra. A szerk. megjegyzése.) Érthető volt megdöbbenésünk. Tudjuk, hogy nem a bolt és nem a kereskedelem a hibás mindezért, hanem azok, akik a bébiételt gyártották, csomagolták. Vajon hogyan történhet meg ilyesmi? Börkény Lászlóné Miskolc, Ládi-telep 15. nek a vasszékek összepako- lásával. Több száz ember nevében kérem az illetékeseket, próbáljanak megoldást találni e jogos panaszra. Ha a munka jog és kötelesség, ugyanolyan jog a pihenés is a maga idejében. V. Ágnes Miskolc, Középszer u. 17. 4/3. Kutyák a játszótéren A Vörösmarty utca páros oldala és a Vándor Sándor utca páratlan oldala találkozásánál van egy kedves kis játszótér. A gyerekek szívesen járnak le oda a környező bérházakból, ám az én hároméves kislányom most már csak fájó szívvel integet nekik. Azért, mert nem engedem le. Az oka: mostanában estefelé és reggelente kutyákat sétáltatnak a kis játszótéren és környékén, amelyek ösz- szepiszkítják a területet. Pedig itt játszanak sokszor a Vándor Sándor utcai lakásóvoda gyerekei is ... Az elmúlt napok egyik reggelén is megjelent az egyik „törzsvendég”, egy zsemleszínű tacskó és gazdája. Éktelen ugatásra ébredtünk, a kutya éppen egyik lakótársunkat támadta... A kutya és gazdája a Vándor S. u. 9. szám alá tértek be. Vajon ezek az emberek milyen alapon hordják kutyáikat a játszótérre? Hiszen annak a rendeltetése nem az, amire ők használják... Csirmazné Fábián Edit Miskolc, Vörösmarty u. 66. VIII. em. Falra való és nem fára rf Reméljük, nem derék tüzérek lőtték az élő fára a Tüzér utca tábláját, hanem valaki más szögezte oda. Egy sarki ház falán jobb helye lenne! S. T. jfc Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Ház állandó helytörténeti kiállításán sokak , tekintik meg az-egykori Tiszaszederkény falu lakói által használt eszközöket. Különöse* sok iskolás fordul itt meg, hiszen csak itt ismerkedhetnek meg ma már a nagyapáik által ’ használt munkaeszközökkel. Képünkön: egy érdekes, teljesen fából készült szövőgép. Nagy Miklós Leninváros Kiállítás Leninvárosban / Útfelújítás — bonyodalmakkal Autósok és gyalogosok örömére a nyáron felújították a Lillafüred felé vezető közút Marx K. úti szakaszát a baloldali útpályán. Sok kényelmetlenséggel járt az ott közlekedők számára, de ez érthető. Nem érthető azonban a nemtörődömség és hanyagság, amit eközben tapasztalnunk kellett. Kezdődött azzal, hogy az útjavítás alatt a Kilencedik utca elején levő gépkocsiparkolót igénybe vették az úthengerek és más nehéz gépjárművek hét közbeni, s főleg hét végeken történő elhelyezésére. Ez is érthető, de az már nem, hogy a nehézgépek gondatlan vezetői a parkolóba beálláskor és onnan kimenéskor a parkoló környezetében gépeikkel ösz- szetörtek vagy 100—150 db — a gyalogosok mozgását szolgáló —, a földbe berakott 40/40 cm-es betonlapot, és megrongálódott a Kilencedik utca elején a parkoló mellett az út aszfaltfelülete is. A munka továbbhaiadtá- val, a parkoló használatának befejezése után (vagy két hónapja) senki sem gondoskodott a törött betonlapok kicseréléséről — hátrahagyva a törött lapok miatt a balesetveszélyt — s a tönkretett aszfaltfelületet sem javították ki, jóllehet a főútvonal felújítása során aszfaltozási munkákat is végeztek. Ügy gondolom, a köznek okozott kárért és annak helyreállításáért is felelős valaki, vagy talán nem? Még nagyobb bosszúságot jelent, hogy a közút szegélyköveinek felszedésével egyidejűleg a Tizedik utca elejével szemben levő stadioni villamosmegállóhoz vezető — a gyalogos aszfaltutat a közút szegélyével összekötő — keramitkockákkal kirakott útszakaszokat a közút felőli részükön a szükségesnél jóval nagyobb mértékben megbontották, s a kockákat kb. 80 cm szélességben felszedték. A felszedett kockákat az új közúti szegély elkészítése után nem rakták vissza, hanem a keletkezett szeméttel együtt tehergépkocsiba dobálták és elvitték. A helyükön most gödrök tá- tonganak a gyalogjáró és az úttest szegélye között. Ez is balesetveszélyes, főleg sáros időben. Ugyanitt a közútnak a villamossínek felőli felújított szegélye és a villamossínek közti helyen (vályúban) részben nem helyezték vissza a bazalt kőkockákat, másrészt, amiket visszahelyeztek is, csak bedobálták a vályúba, nem helyezték sóderbe, és közeiket nem öntötték ki bitumennel. A még hiányzó kőkockákat ugyancsak a szeméttel szállították el. Mindkét mulasztás: a ke- ramit kockák helyén a gödrök, valamint az ingó bazalt kockák és a kitöltetlen vályú igen nagy balesetveszélyt jelent a villamosmegállókhoz közlekedő — főként az idős — emberek részére. Pedig elég sokan szállnak itt fel villamosra mindkét irányban, egy-egy DVTK- labdarúgó-mérkőzés alkalmával több ezren is a stadionba siető és onnan távozó nézők közül. Kik a felelősök a munkálatok befejezéséért, nem tudom. Ám a felelősöknek sürgősen el kellene végeztetniük az említett, hátralevő munkákat, és megelőzni ezzel a baleseteket. Az idő még jó. ősszel, télen a baleseti veszély megnő, s a munkát végezni is nehezebb. Javaslom egyben, hogy miután a felszedett keramit- kockákat elvitték, szedjék fel a még meglevőket is, és a járda és a közút szegélye közti részt — a villamos- megálló sávjában — öntsék ki aszfalttal. Ugyanezen villamosmegállóban a sínek közti sávban, a megálló felőli oldalon annyira feltüremkedtek a kövek, hogy a villamosok mentődeszkája súrolja a felületüket. Nem kellene megvárni, míg egyszer letörik valamelyik mentódeszka és esetleg a villamosra várók közül valakit megsért, vagy nagyobb balesetet okoz ... Zentai István Marx Károly út 59/C. IlilillSi kérdeztük Lehet-e üvegbe töltetni rumot? Augusztus 15-én, vasárnap reggel egy deci rumot szerettem volna vásárolni a Zsolcai kapuban, a csarnokkal szemközti oldalon levő büfében. Közölték velem, csak akkor kapok rumot, ha "* ott fogyasztom el. Szerintem - a büfésnő nem járt el helyesen. Igazam van-e? — kérdezi Barati István, Mis-c kolc, Vándor S. u. 3. 1/2. sz. „ algtt lakó olvasónk. Kérdését a megyei tanács keres-1 kedeimi osztályához, majd a büfét üzemeltető Miskolci Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi csoportjához továbbítottuk, ahonnan a következő választ kaptuk: Megyei tanács: Véleményünk szerint sem-J mi nem indokolta, hogy a vendéget ilyen formában ne szolgálják ki. Igaz, a vállalat saját hatáskörében hozhat másféle rendelkezést is. Vendéglátó vállalat: Azokban a büfékben, ahol van lédig, azaz hordós-de- mizsonos italeliátás, a vendég az általa hozott palackban is elviheti a megvásárolt röviditalt. Ez vonatkozik a Zsolcai kapui büfére is. Vagyis: a vendégnek joga lett volna az egy deci rumot elvinni, ha nem ott akarta elfogyasztani. Német nyelvű nincs Forog az idegen .. Miskolcon is forog — tanácstalanul némelyik. Nincs ugyanis semmiféle német nyelvű tájékoztató sem Miskolcról, sem Borsod megyéről, sem pedig egy-egy olyan kiemelt látványosságról, mint például Lillafüred, a tapolcai barlangfürdő stb. Az történt, hogy német vendégeim érkeztek. A sűrű tolmácsolás helyett — na meg emlékül — német nyelvű útikönyvet kerestem. Sem az idegen nyelvű könyvesboltban, sem az IBVSZ-nál, sem a Borsod Touristnál, de még Lillafüreden, vagy Tapolcán sem tu.áUam semmiféle prospektust, útikönyvet, vagy akár p'akátfélét sem. Pedig világhírű a mésztufabarlangunk, a tapolcai barlangfürdőnk. Ezeken kívül van meg jó néhány látnivaló a diósgyőri vártól a Palotaszállóig, hogy tovább ne soroljam, mert a két kezem kevés hozzá... Mi az oka ennek? A német világnyelv — vagy csak mi, miskolciak nem vesszük ezt tudomásul? Miért nincs német nyelve. tájékoztató füzetünk útikalauzunk? Ahol eddig jártam, m.ndenki másra mutogatott: az IBUSZ a Borsod Tourisira, az meg a helyi opusokra és viszont. De Lillafüreden. Tapolcán, az István-barlangnál levő árusok is csak a vállukat vonogat- íáíc. A lényegen ez nem változtat. Nem sajnálkozás, hanem tájékoztató prospektus — útikönyv kellene. Mikor lesz?... Megjegyzem: Egerben van. de az egri!... Más megye... —ti Miskolc s
