Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-31 / 180. szám

Hat nagyszínházi bemutató A160. évad előtt A Kamarával tájolnak Homoroson - augusztus 16- óa - megkezdődik a bérletek cmisitása a Miskolci Nemzeti Színház 1982-83-as szezonjának hat bemutatójára. Az évadról kértünk előzetes tájékoztatást Gyarmati Bélától, a színház igazgató játóL — A hat bérleti bemuta­tónk a következő: két klasz- szikus, a Szeget szeggel — melyet Major Tamás rendez —, és Ibsen drámai költemé­nye, a Peer Gynt. Két szín­ház is játszotta tavaly, a mi­énk sem először tűzi műsorá­ra a Koldusoperát. Bízunk benne, hogy tudunk újat mondani Brecht világáról, megvannak a színészi erőink a rendezői elképzelések meg­valósításához, érdemes „meg­mérkőznünk” a másik két előadással. Kálmán Imre szü­letésének centenáriuma kí­nálta, hogy zenés bemutatón­kat tőle válasszuk. A Marica grófnő az a nagyoperett, amivel a műfaj sok-sok sze­relmesét színházunkba vár­juk. Magyar ősbemutató a Csak egy nap a vUág, szerző­je Polgár András, Miroslav Rriieza a modern délszláv iro­dalom klasszikusa, tőle mu­tatjuk be Léda című komé­diáját — A Kamaraszínházba há­rom bemutatót tervezünk. A világhírű Black Comedyt; Szilágyi—Eisemann zenés víg- játékát, az Én és a kisocsé- met; és az olasz reneszánsz ragyogó vígjátékát Machia­velli. Mandragóráját. A Já­tékszínben Boris Vian komé­diája, a Mindenkit megnyit­Az augusztusi Napjaink Hegszaporodtak a hozzá­szólások a Napjainkban a jö­vő magyar falujáról folyta­tott vitához. Megyénk szü­lötte, a neves író-publicista, Lázár István is fontosnak tar­totta, hogy elmondja vélemé­nyét akárcsak a kecskeméti Forrás főszerkesztője, Hatva­ni Dániel, az író Varga Csa­ba, valamint dr. Süli-Zakari István és Vági István. Megyénk irodalmi lapja augusztusi számának másik fő témája Kodály Zoltán, öt idézik a rajzók, az ő emléké­nek tiszteleg Nemesik Pál, akinek A magyar bányamun­kásság zenei élete című, a Ze­neműkiadónál megjelenő kö­tetéből olvashatunk részletet. Molnár Antalnak, a magyar zenei élet doyenjének címez­te azt a két levelet Kodály Zoltán, amit Demény János ad közre. Vers, próza, dráma: Serfő­ző Simon költőről, Baráth La­jos íróról és Száraz György író-drámaíróról közöl egy-egy tanulmányt a lap, Cs. Varga István, Jenkei János, illetve Tarján Tamás tollából. Szertáréi Lőrinc sorozatá­ban — Értelmiség és társada­lom — Bogár Lászlóval a me­gyei tanács csoportvezetőjé­vel beszélget. Két kérdést idézünk az interjúból: „Ho­gyan gazdálkodnak ma Ma­gyarországon az értelmiséggel mint szellemi bázissal?” „A mai magyar értelmiség kí­nál-e elfogadható, követhető modellt életmódban, életfor­mában ?” Érdekes összeállítást készí­tett M. Pásztor József, címe: A népi írók és a Diósgyőri Vasgyár. Miskolc tudós monográfu- sáról, a száz év született Szendrei (Wagner) Jánosról közöl cikket a Dobrossy Ist- mík—Veres László szerzőpár. zunk, és Katajev vígjátéka, A kör négyszögesítése lesz az újdonság. Gyerekeknek szóló bemutatónk a Micimackó. A Repertoáron tartjuk az elmúlt évadból a következő darabokat: Most, mind együtt!, Csetepaté Chioggiá- ban, Angliai Erzsébet, Villon és a többiek, Varsói melódia, Vidám kísértet. Összesen te­hát tizennyolc produkciónk lesz a szezonban. — A Kamaraszínházat sze­retnénk még népszerűbbé tenni a miskolciak előtt, de nemcsak előttük. Az itteni bemutatókkal — illetve fel­újításokkal — tájolunk majd a megyében, ezeket a dara­bokat visszük Egerbe is, ahol — a Gárdonyi Géza Színház felújítása miatt — az úttörő­házban fogunk játszani. Két nagyszínházi előadást is utaz­tatunk a megye településeire, a Csetepaté Chioggiában és a Most mind együtt megy még tájra. — Rendkívüli módon meg­erősödik a rendezői gárda, hiszen Csiszár Imre, Szűcs János, Hegyi Árpád Jutocsa mellett nálunk rendez Major Tamás, és hozzánk szerződött Szőke István Kecskemétről, Szikora János pedig Győrből. Az énekes-zenés tagozat két énekesnővel gazdagodott, Rá­tái Zsuzsával és Pirisi Edit­tel. Van négy új táncosunk, és változást* voltak a zene­karban is. Sz. G. jjc Csáfi Ferenc Hajdúszoboszlói fafaragó Ülőgarnitúra és fali­téka című alkotása. V Magyar búza, A vasút regénye Magyar búza címmel 3 ré­szes dokumentumfilm-sorozat vetítését kezdi meg augusz­tus 7-én a televízió. A szom­bat délutánonként jelentke­ző adásokban a magyar me­zőgazdaság fejlődését mutat­ják be, a 18. század máso­dik felétől a századforduló­Kislányoknak: nyári lengék Az édesanya megunt hol­mijából mindig kedves ru­hát varrhat a leányainak. Az ifjú hölgy az ilyenben külö­nösen jól érzi magát, hiszen ez már felnőttes viselet. Ezek a modellek sokféle mintázatú és színű anyagból képzelhetők el Az egyszínű kis bébiruha madeira-betét­tel a legdivatosabb, de más maradékanyag is lehet a* díszítője. A két nagyobbacs­ka modellt batisztbóí, vagy más konyharuhamintás anyagból képzelte el a Magyar Divat Intézet tervezője. A koc­kákkal való játék jellemzi a szabásvonalát. A legnagyobb teili-része aszimmetrikus gombolású. a szoknyarésze ferdén szabott. Ezen a fazo­non alapul a másik bébigal­léros kis ruha is. Ajánlatos a szoknyarész aljára piét tenni, ami leengedhető, ha nő a kislány. ig. Szakály István rendező és munkatársai nyolcvan ma­gyarországi helyszínen for­gattak, többek között a Kis- kúnságban és az őrségben. Megörökítették a korabeli paraszti gazdálkodás fellelhe­tő maradványait, illetve re­konstruálták a ma már nem használatos mezőgazdasági módszereket, például a kézi vetést, a kézi cséplést, a régi cséplőgépes aratást. A mű­sor a mára feledésbe merült művelési módok, munkaesz­közök bemutatása mellett a legújabb tudományos ered­mények birtokában értékeli a magyar gazdaság egyik legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. századot. A Magyar Televízió társa­dalomtudományi szabadegye­temének részeként képernyő­re kerülő műsort követően újabb sorozat forgatását kez­di meg a stáb: A vasút re­génye című, háromszor há­romnegyed órás program a kapitalizmus kialakulásától az ipar 19. századi fejlődését kíséri végig — ugyancsak a századfordulóig. A szabadegyetem további tervei között szerepel az an­gol és a francia forradalom bemutatása, valamint a 48- as forradalmak Európájának áttekintése — a századfordu­lóig bezárólag. Az iskolán kívüli oktatást, az úgyneve­zett posztgraduális képzést segítő adások szakértője Rán- ki György történész és Be- rend T. Iván gazdaságtörté­nész. kiállításokra ne jusson be a giccs Fafaragók konferenciája Nem tudhatjuk még, milye­nek lesznek a fafaragó-konfe­rencia előadásai, de azt igen, hogy az első napirendi pont talán a legizgalmasabb. Péter- fy László, az Országos Nép- művészeti Egyesület elnöke számolt be tegnap reggel az 1980-as országos fafaragó-kon- fencia határozatainak végre­hajtásáról. (Ezt megelőzően, kedves gesztusként, emlékla­pot adtak át a konferencia résztvevőinek») Már maga az Amatőr Fa­faragók Egyesületének létre- jöte is vívmány, hiszen így hatékonyabban tudják képvi­selni tagjaik érdekeit a Nép- művészeti Egyesületben és más fórumokon is. Az alap­célokat nem kell újrafogal­mazni. A népművészet és a kézművesség hagyományait kell ápolni, s ehhez kell ki­alakítani a szervezeti formá­kat, valamint a munkalel- tételeket. Gondot okozott — többek között — az informá­ciók eljuttatása az egyesület tagjaihoz. Egyelőre nincs le­hetőség arra, hogy (szakmai) lapot indítsanak, ezért a „bo­rítékos” megoldást választ­ják. Összegyűjtik és negyed­évenként postázzák azokat a szakmai és más praktikus in­formációkat, amelyekre szük­ség van (például hol lehet szerszámot szerezni). Megol­dandó a szakkörvezetők vizs­gáztatása is, amely bonyolul­tabb, mint azt előtte látták. Jól tevékenykednek a zsű­rik, amelyek azon őrködnek, hogy a kiállításokra ne jus­son be a giccs, az álmegol­dás. Érdekes szakmai problé­ma itt, hogy a másolatokkal mi történjen. A múzeumok­ban található népművészeti kincs másolása hasznos, míg valaki el nem sajátítja a népművészet formanyelvét és szemléletét. Cél azonban ez nem lehet, ezért csak az ön­álló, saját gondolatidat tar­talmazó műveket engedik ki­állítani. Igen fontos a múzeu­mok és a fafaragók jó kap­csolata. Miskolcot a pozitív példák között említette Pé- terfy László. A legsúlyosabb gond azon­ban változatlanul magának a munkafeltételeknek a megte­remtése. A Fafaragók Egye­sületének létrehozása önma­gában még nem oldja ezt meg, s nagyobb anyagi tá­mogatásra sem számíthat a következő években. A me­gyei területi szervezeteknek azonban jó lehetőségük van arra, hogy kapcsolatokat épít­senek ki a helyi tanácsi és más szervekkel. A fával dol­gozó emberek nem építenek légvárakat. Az azóta orszá­gos hírű velemi alkotóház­hoz hasonlóan, a két kezük­kel is akarnak tenni azért, hogy minden megyében el­készülhessenek azok az alko­tóházak, műhelyek, amelyek otthont adhatnák az amatőr (és nem amatőr) népművé­szeknek, művészeknek. Ez az emberi többlet teszi igazán értékessé a készülő műhelye­ket, s egyáltalán ezt a te­vékenységet. Amellett, hogy a tartalmas együttlét színhelyei, itt rendeznék meg a kiállí­tásokat, sőt vendégszobát is tudnának biztosítani. Zala­egerszegen egy elhagyott is­kolát, Pécsett egy malom­épületet kívánnak átalakíta­ni, de más városokban is ke­resik a lehetőségeket. Kitűnő a fafaragók és a budapesti XII. kerületi tanács kapcso­lata. Ide (a Normafa kör­nyékére) tervezik az orszá­gos székházat, amelyet ma­guk a fa.aragók építenek fel. IL S. A Miskolc városi Művelődési Központ diját kapta a haszná­lati tárgy kategóriában Berecz- ky Csaba, Varga István és Szo- kolai Sándor; a szoborkategó- riaban: Lipka Mihály; a Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pont díját a használati tárgy kategóriában Gál János, a szo­borkategóriában Hideg István. A B.-A.-Z. megyei Tanacs egy dí­jat adott ki a használati tárgy kategóriában, ezt Hegedűs Jó­zsef kapta. A Miskolc városi Tanács diját kapta a használa­ti tárgy kategóriában Kohány György, a Népművelési Intézet díját kapta a használati tárgy kategóriában a Nyíregyházi vá­rosi Művelődési Központ fafa­ragó-szakköre, valamint Andris­ka Sándor, csontfaragásáért. A KISZ B.-A.-Z. megyei Bizottsá­gának díját a használati tárgy kategóriában Hudák György kapta. Kain Lajos nyerte a B.-A.-Z. megyei Népművészeti Egyesület díját, a B.-A.-Z. me­gyei termelőszövetkezetek pedig a miskolci fafaragó-stúdiót díjaz­ták. Szakmánk ísíamtléknak Olvasótábor Kékmezőn A táborvezető Kovácsné Lá- di Katalin büszkén újságolta, hogy hat, már felnőtt szak­munkás is tagja lesz annak az olvasótábornak, amelyet a Kidobott pénz A magyar helyesírás szabályai — szerencsére — ritkán változtak a legeslegújabb korban. A 10. kiadás 1954-ben látott napvilágot. És most olvasom, hogy megjelenik (vagy már meg is jelent) az Akadémiai Kiadó gondozásában a 22. — a 21.-hez képest változatlan — lenyomat. Most, 1982 júliusának végén. A pontos dátumot hangsúlyozni kell, mert a televízióban, a rádióban és a napilapokban (többször) is hírül adták: készül a 11. kiadás, és amint tudjuk, változ­tatásokkal. Az év végére, jövő év elejére ígérik. Aggódom, mert mi, felnőttek tudjuk a legjobban, milyen nehéz a szokásainkon változtatni. Mit tagadjuk, szüléink még az 1954-es helyesírás szerint sem tudnak pontosan írni, egyszerűen azért nem, mert ők egy korábbit tanultak, az rögződött. Kiadunk tehát egy könyvet, amelynek — hiva­talos nyelven szólva — a hatálya alig néhány hónapos lesz (ha a kiadásoknál szokásos késést is beleszámítjuk, talán egyéves), és sokan mot veszik majd meg, most tanulják meg belőle a főbb szabályokat, azaz most rögződik néhány szó írásképe. Bár arra gyanakszom, hogy nem is vásárolják majd annyian — várva az új szabályzatra. Ebben az eset­ben pedig ez a kiadás: kidobott pénz. D.T.B. szakmunkásjelölteknek szer­veznek a Kékmezőn. Ezek a fiatalok már többször részt vettek a táborban, s olyan él­ményt kaptak, hogy a szabad­ságukat is hajlandók ismét ott tölteni. Az augusztus 3-tól 15-ig tartó táborban ezúttal 30 szakmunkástanuló vesz részt. A foglalkozásokat Kris­tóf Mária művészettörténész, dr. Frecskó Ede kutatóorvos, Takács Zsuzsa pedagógus, Iványi Ede. a Népszínház tag­ja, Zombori Judit csillagász és Kun Zoltán építész veze­tik. Lusták a miskolciak? Szeptemberig érvényes az úttörőház felhívása (lapunk­ban is többször közöltük), amely kirándulásra invitálja kedd reggelenként a gyere­keket és szüleiket. Gyüleke­ző: a majális-parki buszvég­állomáson. Remélhetően nem­csak vidékiek jelentkeznek kedden reggel a túravezető­nél — mint eddig történt.

Next

/
Thumbnails
Contents