Déli Hírlap, 1982. július (14. évfolyam, 154-180. szám)

1982-07-31 / 180. szám

★ Noha a tapolcai autóskempingben szinte mindig tudtak fogadni lakókocsis vendégeket, a parkolókban való vadkempingezés még mindig divatos, ámbár tilos Kölcsön bogrács 20 forintért, vagy Gasztrofól Az Éden több vendégei csábított D Decemberben átadják / Ház a Kori helyén Ide költözik a Weidlich.,. ík Az új IBUSZ iroda szerelési munkálatai a vége felé kö­zelednek. Jó két hét múlva akár nyithatnánk!1 is. A tapolcai Eden kemping a mostani szezonban tarkái­nk már igazán. A színes sát­rak, lakókocsik a főútról nézve is a telt há? benyomá­sát keltik. Szendy Károlyné, a kemping vezetője meg is erősíti mindezt, bár néhány sátorhelyet és lakókocsis parkolót még ki tudnak ad­ni. A faházaik viszont az egész szezonra foglaltak. A teljes kapacitás 280 sá­tor és 'akókocsi befogadásá­ra alkalmas, ami azt jelenti, hogy ezekben 200—800 ven­dég nyaral. Az időjárás min­dig beleszól abba. hogy ki meddig marad, de az egy éj­A háziasszonyok főzési gondjait megkönnyítendő új­donsággal jelent meg a pia­con a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat: ez pedig a panirozott csirke­hús. A gyártást egyéves kí­sérletsorozat előzte meg. Pi­ackutatást végeztek, és is­merkedtek a fogyasztói vé­leményekkel is. A gyorsfa­gyasztott rántott csirke elő­nye, hogy fagyasztott álla­potban süthető, és 20 perces sütés után tálalható. Az új termék folyamatos gyártását e héten kezdik meg — ol­vastuk a MTI hírei között. — örvendetes, hogy egyre több csirkehúst fogyasztunk, s az is, hogy egyre több, há- j ziasszonyt kímélő feldolgo­zásban kerül a pultokra. El- jutott-e már a híre a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalathoz? — kér­deztük Kőház Endre igazga­tóhelyettestől. szakát itt töltő átutazókon túl sokan tíz napig, sőt há­rom hétig is az Édent vá­lasztják táborhelyül. Jó idő­ben nyilván a strand a leg­vonzóbb. de helyben is van sportolási lehetőség: a len­gőtekepályán, s egy vegyes rendeltetésű sportpályán le­het focizni, illetve tollaslab­dáéin. Igen népszerű kem- pfngsport a pingpong. Ezek­hez felszerelést is kölcsönöz­nek. A szalonnasütő helyeket is az idén avatták; bográcstűz­helyként is jól beváltak A nyársat két forintért köl­csönzik, a sütéshez-főzéshez — A gyár itt még nem je­lent meg az ajánlatával, va­lószínű. hogy a gyártókörze­tét igyekszik elsősorban el­látni, hiszen nyári meleg idején még a hűtőkocsis szállítás mellett is veszíthet minőségéből. De meg fogjuk tudni, jut-e a termékből Miskolcra is. A panirozott csirkehúsról jutott eszünkbe a televízió­ban sokat reklámozott ba­romfi töltelékáru. Ritkán lát­juk, s vehetjük a miskolci üzletekben. A kereskedői ta­pasztalat valóban az, hogy Miskolcon is megkedvelték ezeket az újmódi baromfiké­szítményeket, bár csak né­hány alkalommal vásárol­hattunk belőlük, még a ta­vasszal és a nyár elején. fi.z ek, hogy rendkívül gyorsan romló élelmiszerről van szó, s mivel Orosházán gyártják, az árunak rendszerint deb­receni „átszállással” kellene ideérni. a vendégek tűzifát vehetnek, a bográcsot alkalmanként 20 forintért bocsátják rendelke­zésükre. A tapolcai autóskemping­től mintha elcsábította volna a sátras, lakókocsis vendé­geket az Éden. Tavaly ilyen­kor- ugyanis zsúfolásig meg­telt a kemping — most He­gedűs Margit információja szerint — csak a faházakat foglalták le teljes szezonra, illetve úttörők táboroznak itt. Sátras és lakókocsis ven­dégeket tudnak fogadni. Ná­luk is lehetőség van a spor­tolásra. Ami a tavalyi lehe­tőségekhez viszonyítva új, az a két büfé üzemeltetése. Helyben reggelizhetnek, sőt, ebédelhetnek is a vendégek, hiszen Gasztrofól-készítmé- nyekkel is tudnak szolgálni nekik. l i A tejtől nem lesz j gvengébb a kávé i ■ Kísérletek cáfolják i meg azt a nézetet, hogy 1 a kávé, amelyhez tejet J öntenek, nem olyan i erős, mert a tej mész- j szemenően közömbösíti i a koffein hatását. A hozzáadott tej nem be- i folyásolja a kávé kof- 1 feintartalmát. Sok em- | bérnék mégis jobban i esik a tejes kávé, mint J a fekete, ami csupán i azon múlhat, hogy a tej J talán valamivel meg- ■ hosszabbítja a felöl- i dott koffein teljes fel- ! szívódásához szükséges ] időt. Az epéjükre ér- [ zékenyek nehezebben 1 tűrik a tejeskávét, i mint a feketét. ■ i A határidő június 30-a volt. Aztán nem lett belőle sem­mi. Egyre kevesebb ember dol­gozik az állami építőiparban. A kőművesek, az ácsok, a betonozok jobb lehetőséget, több pénzt találnak a terme­lőszövetkezetek melléküzem- ágaiban, s a kisválalkozások- ban. Ezért minden különö­sebb szívfájdalom nélkül hagyják ott cégüket, máshol keresve boldogulásukat. Mindenki szeme előtt A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat is ennek esett áldozatául. Amíg a na­gyon fontos lakóházépítkezé­sek — legyenek azok akár az Avas-délen, akár a belváros­ban — nincsenek annyira szem előtt, s ekképp a ha­táridő-módosításoknál is elvi­selhető néhány hónap, addig a Széchenyi út 3—9. szám alatti építkezés mindenki előtt zajlik. És ebből adódó­an mindenki tudhatja, hogy mennyire (nem) halad a ihunka. Az építésvezető, Tóth Ist­ván is a munkaerőhiányra panaszkodik: — A június 30-i határidőt főleg, azért nem tudtuk tarta­ni, mert nem volt emberünk De év végére készen leszünk bár ehhez hozzá kell tennem, hogy szellőzésszerelő, hőszi­getelő és hidegburkoló szak­munkások még mindig kelle­nének. Talán egyetlen egy épület sem készült ennyi ideig, mint ez, itt, a volt Roráriusz cuk­rászda helyén. Több mint egy évtizede, hogy a patinás há­zat egy robbantással a föld színével tették egyenlővé. Máig állítják a lokálpatrió­ták: nagy hiba volt. Ezen 1982 nyarán már kár vitat­kozni ... A tervezők álmodtak ide toronyházszerű szállodát is, ám hamar lemondtak róla: nem illik a főutca képébe. Aztán hosszas vajúdás után megszületett a mai épület terve. De ez a betonkomple­xum sem való ide. Ám, ha nehezen is, már megépült. Legalábbis — ha a vakolatot nem számítjuk — a külső képe elnyerte végső formá­ját. Nem feladatunk megítél­ni szépségét, de engedtessék meg, hogy jót ne szóljunk ró­la. Tóth István mutatja be a házat. Előtte még hozzáteszi: — Szovjet egyetemisták is dolgoztak nálunk, pénteken fejezték be a munkát. Az állványozást, s a külső bur­kolást segítették. Az épület nagy részében már csak a belső építészeti munkák van­nak hátra. Ügy tervezzük, hogy három ütemben adjuk át a házat; december végére végzünk. A három ütem Az első ütem: — A Kossuth mozi felől in­dulunk — magyarázza az épí­tésvezető. — Ezen a szárnyon kap helyet az IBUSZ-iroda, ide akár jó két ^héten belül be lehetne költözni. Valóban: a pultok a he­lyükön, megérkeztek a búto­rok is; a mennyezeti arma­túrákból csak a fénycsövek hiányoznak. Modern és tágas. — ... emellett lesz itt egy 1100 négyzetméteres ABC- áruház; az eladótere 450 négyzetméter. Ideköltözik majd a Weid- lich-bolt. Kétségkívül korsze­Az Észak-Magyarország tegnapi számában hirdetés jelent meg, amelyben értesí­tik a lakosságot, hogy a Bor­sodi Nyomda lakossági szol­gáltató részlegét — ahol meg­hívókat, névjegyeket s egyéb kisebb ügyviteli nyomtatvá­nyokat készítettek — a Bükk- alja Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet vette át. Miért? Erről kérdeztük Horváth Fe­rencet, a Borsodi Nyomda fő­mérnökét. — A géptermünk megle­hetősen zsúfolt volt, ezért már az év elején arra gon­doltunk, hogy kisvállalkozás­ba adjuk ki a lakossági szol­gáltatásokat. Terveztük azt is, hogy esetleg a városban, külső helyen létesítünk üzem­részt. Ezenközben jelentke­zett a Bükkalja Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet Szir- mabesenyőről, s felajánlotta kooperációs kapcsolatait, mi­után engedélye van efféle te­vékenységre. Megegyeztünk: eladtuk az e tevékenységhez szükséges betűmennyiséget, biztosítottuk a segédanyago­kat, s fél évre elegendő pa­pírt is átadtun!/ a mellék­üzemnek. A nvamdagépeket a szerződés értelmében bérbe adtuk, s átadtunk több szak­embert is, hogy mielőbb munkához láthasson az új részleg. Két gépszedőnknek mellékfoglalkozást engedé­lyeztünk, s később még egy rülnek a kereskedők. Azon­ban még mindig nem késő megfontolni: érdemes-e hús­boltot a Fekete Kutya helyén létrehozni? Egy főszerkeres­kedés nem jobb lenne? — Az emeleten papír-író­szer és ruházati boltot »alakí­tottunk ki, valamint egy Pa­tyolatot. Ennyit adunk át az első szakaszban. A második ütem: — Virágbolt, posta, gyógy­szertár, étel- és tejbár, fod­rászat és óra-ékszerüzlet lesz a Kossuth utca felőli részen. A harmadik ütem:. — Ezek a lakások. A hátsó fronton 16, a főutca felőlin 24 család költözhet be új ottho­nába.. Szerintünk ők vágják leg­inkább, hogy kész legyen a ház.., (illésy) kéziszedő is csatlakozik hoz­zájuk. A betanított munká­sokat a tsz dolgozói közül vá­lasztják ki. Megegyeztünk ab­ban ' is, hogy minden mun­kában kooperálunk, s egye­lőre egy gépet a nyomdába^ üzmeltetünk, hogy a zökke­nőmentes átmenetet biztosít­suk. A szolgáltató részleg veze­tője a nyomda egykori dol­gozója, Bihari Sándor lesz, s a termelőszövetkezet több, a nyomdából korábban eltávo­zott dolgozót is megkeresett. Az előzetes tervek szerint tu­catnyian dolgoznak majd az új üzemben. A nyomdának előnyt jelent, hogy a gépte­remben a zsúfoltság mérsék­lődik, a lakosságnak pedig azért előnyös ez a kooperá­ció, mert a rugalmas kis szervezet az árban és minő­ségben változatlan szolgálta­tást lényegesen gyorsabban fogja nyújtani. Ugyanakkor — mert ez is természetes — esztétikusabb formákra is tö­rekszenek. Az új üzemet Miskolcon, az Attila utca 8. szám alatt rendezték be — a termelőszövetkezet vett át itt egy épületet, s jelentős összeggel alakította ki az üze­met —, telefonszáma: 15-484. Szeptember elsejéig a Borso­di Nyomdában is felveszik a megrendeléseket, ám a meg­rendelőt a készáru átvételé­ért már az Attila utcába kül­dik ... Jó,ha magyarul tudnak Nagy-Britanniából érkezett ismerőseim végigsétáltak a Széchenyi úton, és több üzletbe betértek. Végigjárták a Cent­rum osztályait, és elégedetten nyilatkoztak az áruválaszték­ról és az árubőségről. Azt azonban mégsem hallgatták el, hogy a végigjárt huszonhat üzlet közül egyetlen helyen sem tudtak szót érteni az eladókkal. Mint mondották, próbáltak németül, franciául, s természetesen angolul is beszélni, ám próbálkozásuk eredménytelen maradt. Olyan emberre sem akadtak, aki legalább néhány szót gagyogott volna valami­ben ismeretlen európai nyelven. Ezek után joggal tették fel a kérdést: milyen nálunk az idegennyelvoktatás, s miért nem gondolunk az idegenforgalom fogadására a kereskede­lemben is? Ezek után megérdeklődtük a miskolci Centrum Aruház, a Borsodi Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől, hogy vannak-e olyan egységeik, ahol valamilyen idegen nyelven., is fogad­hatják a vásárlókat? Mint kiderült, sok üzletben van egy­két olyan dolgozó, aki született idegen nyelvű. Tudatosan azonban eddig nem sokat tettek a dolgozók nyelvismereté­nek a bővítésre. Volt olyan vezető, aki szkeptikusan meg­jegyezte: jó, ha magyarul tudnak. Mi azonban más véleményen vagyunk. A nagyobb üzle­tekben elkelne néhány, idegen nyelvet ismerő eladó. Igazi vevőcsalogató fogásként több kirakatra kiragaszthatnák a matricát: „Oroszul, németül és angolul beszélünk”. (sz. I.) jjc Merre visz az Édenből az út? Újdonság lesz a panirozott csirkehús És hol vannak a régebbiek? rubb körülmények közé ke­Meghívók, névjegyek II [Mi NfoÉa áladta 1 IneliszMezehelt

Next

/
Thumbnails
Contents