Déli Hírlap, 1982. június (14. évfolyam, 128-153. szám)

1982-06-11 / 137. szám

Na délelőtt Tudományos tanácskozás Ma délelőtt 9 órakor kezdő­dött meg a XX. borsodi mű­szaki-közgazdasági hetek zá­rórendezvénye. A helyszín: az MTESZ-székház 5-ös. szá­mú terme. Először dr. Nagy Aladár, a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa, az MTA miskolci akadémiai bi­zottsága közgazdaságtudomá­nyi szakbizottságának elnöke szólal fel, majd az Energeti­kai Stratégijánjc aktuális kér­dései címmel dr. Kovács Fe­rencv a műszaki tudományok doktora, a Nehézipari Mű­szaki ■ Egyetem' rektorhelyet­tese tart előadást. A rendez­vénysorozat zárszavát dr. Szaladnya Sánágr, a műsza-. ki tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, az- MTESZ Borsod megyei Szervezetének elnöke mondja el. Tolvajt kiált a zár Az egyik genfi találmá­nyi kiállításon éremmel díjaztak egy biztonsági zárat, amely ,,tolvaj”-t ki­ált/ ha fnegkísérlik’ be­nyomni az ajtót. A bűn­ügyi státisztikák ‘ szerint a betörők nagy többsége az ajtón át próbál behatolni a kifosztandó lakásba. Ál­talában csak akkor riad­nak vissza, ha ellenállás­ba ütköznek. va?v ha ri­asztóidét hallanak. A Promalarm 307 nevű díjnyertes biztonsági zárat a kulcsba beém'tett Dará­nyi mágneses mezők meg­felelő kódok alapján hoz­zák működésbe. A kulcsot nem lehet másolni. Fa az ajtóra 50 kg nehezedik, a riasztórendszer , han^je^é- sélték ári — ezek erőssége 95 decibel ».«értékhatárig szabályozható b«*. A riasz­tó hangok kTét'és'fél ner­cen át szólnak, s automa­tikusan tízszer ismétlőd­nek. A riasztó rendéért TTukronmce^szor rnöviJd-, tett, s árammal n *olc — elvenként 1.5 voltos — elem látja el. A riasztó b^n^iel ai"Tj"0** Isi irtCF'^tó- lai. ha belülről fnegn^vórh- p^k eev gombot: a. íqkás idős vaev betor» lakói így kérhetnek segítséget. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Tanácsok autósoknak — Elfelejthető az autóve­zetés? — kérdeztük az Autó- közlekedési Tanintézet szak­embereitől. A kérdés prak­tikus, hiszen sokan vannak, akik levizsgáznak, megszer­zik a jogosítványt, s csak évek múlva ülnek a volán­hoz. Egy francia autósiskola, amely elsősorban utóképzés­sel foglalkozik, érdekes ta­pasztalatokat tett közzé ez­zel kapcsolatban. Ebben az iskolában csak olyanokkal foglalkoznak, akik több éven keresztül nem vezettek autót, s újból vagy első alkalom­mal ismét volánhoz akartak inni. A tanulók előmenete­lét tekintve azok voltak a legnehezebb helyzetben, akik megszerezték a jogosítványt, de a vizsga után már egy­általán nem volt alkalmuk vezetni. Nekik ugyanannyi óra kellett a tudásuk felfris­sítéséhez, mintha újonnan kezdték volna az egész ta­nulást. Nálunk tehát elölről kellett kezdeni mindent. Lé­nyegesen jobb előmenetelt mutáttak azok a hallgatók, akiknek évekkel ezelőtt ugyan, de legalább 3 hóna­pos gyakorlatuk volt. Nálunk már 5—10 órás rátanulás elegendőnek bizonyult ah­hoz, hogy vezetési teljesít­ményük ugrásszerűen javul­jon, a negyedannyi gyakorlati órára volt szükségük, mint a többieknek, akik a jogo­sítvány megszerzése után nem vezettek. Ügy tűnik tehát, hogy mintegy 3 hónap gyakorlat kell ahhoz, hogy a tanult ismeretek beidegződjenek, és részben megrögződjenek az aűtomatikus cselekvési for­mák. Ezeket azután már sokkal nehezebb elfelejteni, csak a felidézéshez kell a rá­tanulás. Vagyis: ha valaki már évekkel előbb némi gyakorlatot szerzett," sokkal könnyebben fog újra megta­nulni vezetni, mint az, aki­nek nem volt ilyen gyakor­lata. Az újabb felfrissítő ta­“B ÉL Y EG GYŰJTÉS •ífiszasni-wffjfliMicEK­isiig: 2m mm xz < A Párizsban megrendezésre kerülő PHIKEXFRANCÉ »82 nem­zetközi bélyef?kiá?lítás megnyitá­sa napián — június 11-én —. azaz irta' hoíta fórtealomba ajvia- gjyar/j fcóSta . a k;á.Uíláf>t köszön­tő 204-1$ névértékű b'bkkot. A blokk Czislényi Ádám cra- f^kusműyí^. ;ter^e. jalaplájn 271 39© — fek;et? syínpel sorszámozott — f'ocriázÓtt és'''Vl ?(>©. ugyancsak fekete színnél sorszámozott, fo- gazaílan példányban több színű ofs/e4úvomá«sa]' az* Állami Nyom­dában készük. A blokk Európa stilizált tér­képét ábrázolja. A blokkon levő bélyegen a „bélyeg a bélyegen” motjvum szerint a Magyar Pos­ta által 1966-ban kiadott ..Lab­darúgó-sor” 20 filléres, címlete látható, mély kozénkék alapon Jules Rimet-t és az általa ala­pított Rímet-kupát ábrázol Ja. A felhasznált bélyeget Vertei Jó­zsef grafikusművész tervezte. A blokkon Párizs címere, valamint a bélyegkiállítás emblémája lát­ható. A blokk bal felső részében a párizsi Eiffel-torony és a Notre- Damé stilizált rajza jelenik meg. A jobb oldalon a budanesti Sza­badság-szobor rajza látható. A tüdőgyógyász kongresszus Koch Róbert centenáriumi ün- topseg alkalmából a budapesti Sportcsarnokban működő alkal­mi po^tóhivatal használ esemény­bélyegzést ma, június 11-én. A Magyar Posta a IV. ne­gyedévben megemlékezik a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulójáról. Bötóni G^ör^v és Kodály Zoltán születésének centenáriii máról bélyeggel. Ez utóbbi évfordulóra a tervek sze­rint blokk készül. Két hármas kisív kiadását tervezik, mind­kettőt nemzetközi bélyegkiállí­tások köszöntésére. Érdekesnek ígérkezik az a 6 címletű sorozat, amelynek érté­kein a vatikáni magyar alká- polnában látható műalkotósokat reprodukálják, folytatják a ter­mészetvédelmi bélyegek kiadá­sát is, 1982-ben védelmet ér­demlő ritka növényeket mutat­nak bfe hét értékben egy blok­kon. A Posta a IV. negyedévre jelezte a Magyarország történe­tét, a IX. századtól bemutató so­rozat első három értékének ki­adását. Megemlékeznek az űrku­tatás 25 éves jubileumáról és természetesen a bélyegnapról. R. L. nulásra azonban mindenkép- pen szükség van; a korábbi gyakorlattól függ, hogy ez mire terjed ki és mennyi időre van szükség hozzá. Évek óta több főútvona­lon, illetve azok nagy for­galmú szakaszain az év min­den napján szolgálatot telje­sítenek az Autóklub népsze­rű segélynyújtói, a sárga angyalok. Május 1. óta már érvénybe lépett a nyári me­netrendjük. A turisztikailag legforgalmasabb útvonala­kon. 4000 kilométeren elfog­lalták támaszpontjaikat a meghosszabbodott hétvége­ken. Ez annyit jelent, hogy a pénteki napokon 17-től 22 óráig, szombatonként 12-től 20 óráig, vasárnap és ün­nepnapokon 7-tőd 22 óráig vannak szolgálatban. Az Autóklub tagjai az or­szágutakon díjmentesen ve­hetik igénybe a segélynyúj­tást, csak az esetleg fel­használt anyagot kell a hely­színen — számla ellenében — téríteni. Akik nem tagjai az Autóklubnak, ugyancsak igénybe vehetik az ország­úti segélyszolgálatot, de té­rítéssel. (Az első félóra mun­kájáért és a kiszállásért 160 forintot, további megkezdett fél óráért 40 forintot kell fi­zetni). Mód van azonban ar­ra, hogy a „sárga angyalnál” a helyszínen belépjenek a klubba. (Első évi tagdíj 200 forint, plusz 50 forint). A segélytámaszpontok helyszínei az úgynevezett segélykérő lap hátoldalán ta­lálhatók meg. Ez minden klubirodában és műszaki ál­lomáson rendelkezésre áll, és a biztonság kedvéért jó, ha van ilyen az autóban. Kérik is az autósokat: ha az utak mentén álló kocsinál sárga színű segélykérő lapot lobog­tatnak, álljanak meg köze­lükben, vegyék át a karton­lapot, és további útjukon a legközelebbi segélytámasz­ponton adják át az Autó­klub „sárga angyalának”. Bekukkantunk a konyhába Édesszülők és póíszülők — A világ legszebb lakása volt, amikor ezt mi meglát­tuk — Ágnesben elevenedik fel úgy az élmény, hogy ar­cáról azt olvasom: akkor biz­tosan körbetáncolta ezt az avas-déli háromszobást. Biz­tosan fantasztikus türelem kellett ahhoz, hogy öt évet — végül már három gyer­mekkel — kibírjanak egy ga­rázs és műhely céljára épült alkalmatosságban. Pazár András családjában férj—feleség ügyes barkácso­ló. Azt a szükséglakást is ők vitték tető alá. A mostaniba sem kell hívni soha semmi, lyen mesterembert. Honnan ez az ügyesség ? A családfő az egri tanárképző főiskola matematika és műszaki sza­kán végzett. Azt mondja, ott úgy beletanult az asztalos­ságba, hogy akár, szakmun­kásvizsgát is tehetne. • A MEGMENTETT SZEKRÉNY A lakásban kamatos ka­matja van az ott szerzett tu­dásnak. Ö polírozta új életre azt a szép antik szekrényt, amit egy rokon balta híján nem tudott összevágni. Most ez a nagyszoba éke. A gye­rekszobába saját készítésű polcsort kombinált. A nyara­lásra valót pedig már évek óta egy kis szünidei mellé­kessel keresi meg. Egy ba­rátjához máris leszerződött házépítésre; vakol és villanyt szerel. A baráti „segítség” az benne, hogy lényegesen ol­csóbb, mint a szakmunkás. És mit tud Ágnes azon kí­vül, hogy a tapétázásban ő is részt vesz? Van egy sík­kötőgépe, s a gyes alatt gyár­totta a gyerekeknek a sap­kát, a pulcsit. Boglárka kis-’ lányuk most is az anyja ké­szítette piros-babos-madeira csipkés ruhában tetszeleg. A feleségét a férje tanította meg egy öreg Singert hajta­ni, ami szintén kimustrált családi örökség. Egyszerű szabásminta alapján magá­nak is megvarr egy-két da­rabot.' Tud még ezen kívül finom gombás szendvicset is készíteni, amit jómagam is megkóstoltam. De a házi­munka, a főzés is közös eb. bein a családban, „mikor ki fér hozzá” jelszóval. Ha Ág­nes szombaton vagy vasár­nap ügyeletes, akkor* András a főszakács. Legtöbbször sza­kácskönyvből készül a mű. Legutóbb a Nők Lapjában talált rá egy finomságra, amit dicsért Ágnes. Vékonyra Ági néni az óvodásai körében, a nagy családban (Kerényi László felvétele) klopfolt hússzeletbe egy sze­let sonkát és egy szelet saj­tot kellett göngyölni és ki­sütni. # AZ APA SZAKÁCSKÖNYVBŐL, AZ ANYA KÍVÁNSÁGRA Az édesanya hétvégeken kívánsághangversenyt ren. dez: na, gyerekek, mit főz­zek? Rendszerint csirke az óhaj, és palacsinta minden mennyiségben. Ritka alka­lom, de volt már rá példa, hogy elmentek étterembe ebédelni. De a vége valami kis csetepaté lett. — Ez a nokedli? — kérdezte az egyik nebuló, mintha még sosem evett volna. Azt a tanulságot vonták le belőle, hogy a ren­delések előtt alaposan meg kell magyarázni, hogyan is néz ki a kért menü. A házaspár viszont azt sem titkolja el, hogy mit nem tud. Spórolni. Fizetés után kezet ráznak, hogy holnaptól kezdődik az „új élet”. Már rájöttek, hogy a nagy fogá­vá Televíziótól kérdezték, a DH válaszol Meddig szagoljuk még a bűzt? A Televízióban nemrégen környezetvédelmi fórumot rendeztek a környezetvédel­mi világnap alkalmából. A műsorban felkért illetékes szakemberekhez az ország minden tájáról érkeztek kérdések, így Miskolcról és környékéről is. A műsoridő azonban csak néhány kérdés megválaszolására volt elég. igy most lapunk hasábjain folytatjuk a válaszadást, sor­ra véve a városunkat és környékét érintő problémá­kat. H. Szabó Béla Miskolcról ar­ról érdeklődött, hogy mi lesz az Esztramos hegy földtani és botanikai kincseinek a sorsa: meddig marad ott a bánya, meddig terjed a hegy bontá­sa? Félti az értékeket, hiszen sokan széthordva a cseppkö­veket. ásványokat, azokat kül­földön adják el. Választ Ga­vallér Istvántól, az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Felügyelőség észak-ma­gyarországi kirendeltségének vezetőjétől kértünk: — Hosszú - tárgyalások után sikerült a bányászok­kal kompromisszumos meg­állapodásra jutnunk. A bá­nya tevékenységi területén — szaknyelven a bányatel­ken — belül a botanikai ritkaságok lelőhelye, a hegy oromrésze, valamint egy földtani kincseket tartalma­zó egység bántatlanul fenn­marad szigetként. A bánya­telek határán kívül nem folyhat kitermelés, ezeket a részeket várhatóan az agg­teleki természetvédelmi kör­zethez csatoljuk. Egyébként nemrégiben járt az Esztra- moson egy leletmentő expe­díció, s a kincsek mentésé­ről a termelés alatt is gon­doskodnak. A bányászati szakemberek a rudabányai Ere- és Ásványbányászati Múzeum számára gyűjtik össze az üregekből kikerülő földtani, ásványtani lelete­ket, s ha olyan barlangrész tárul fel, ami különleges ér­tékeket tartalmaz, újra tár­gyalások kezdődnek sorsá­ról. A termeléssel párhuza­mosan folyik a terület fel­mérése, térképezése, feldol- ‘ gozása. Sándor Lászlóné a Katowice utcáról kérdezte, vajon raed- riiK kell' mée szagolniuk a Sa- jöbábonyból kibocsátott mer- kaptám bűzét? Választ újra Gavallér Istvántól kértünk: — Tömören annyit mond­hatok, hogy nem sokáig. A Sajóbábonyban működő Észak-magyarországi Vegyi­művek jelentős támogatást kapott: a környezetvédelmi alapból 17 millió forint jut az üzemnek környezetvédel­mi beruházásra. A pénzből leválasztó berendezést építe­nek, amely néhány éven be­lül működésbe lép. Sokan érdeklődték a Saiö sorsáról: remélbetö-e. liogv tisztul valamit a jelenleg holt folyó vize? Mi erről Gavallér István véleménye? — Sajnos a Sajó már szennyezetten érkezik az or­szághatárhoz. A folyó men­tén települt hazai üzemek az elmúlt években óriási összegeket költöttek a szennyviztisztításra, s ennek eredményeként a magyaror­szági szakaszon az ipar egyre kevésbé szennyezi tovább a vizet. Néhány üzemnek már szinte érdemesebb a saját megtisztított szennyvizét új­ra felhasználni, mert az tisz­tábbnak bizonyul, mint a Sa- jó. Értesüléseink szerint a szlovák oldalon is történnek erőfeszítések a‘ szennyezés csökkentésére, de a környe­zetvédelmi beruházásoknak nem kedvez a jelenlegi gaz­dasági helyzet. (k—ó) dalmat egyikük sem gondol­ja komolyan. Nem megy. Megveszik, amire szükségük van. Ágnes magyarázza: Itt van ez a sok finom zöldség és gyümölcs. Nagyobb bol­dogságom telik benne, ha őket jóízűen enni látom, mint párezer forintos taka­rékbetétkönyvben. Meg van. nak ismerőseink, akik ször- nyülködnek; hű, milyen so­kan járnak hozzánk, s ez a társasági élet mennyibe ke­rülhet. Hát erről már nem tudok lemondani. Nincs olyan hét, hogy kollégák, barátok fel ne ruccanjanak. Ágnest eleinte még feszé­lyezte a készülődés, de most már olyan családiasán jön­nek, hogy semmi kirakatit nein kell csinálni a kedvü­kért. S így vannak Csodála­tosan jó szomszédi viszony­ban egy másik háromgyer­mekes családdal. Szükség esetén, de néha anélkül is, hol egyiküknél, hol a má­sikuknál nyílik meg a házi- óvoda. • A HÁZIÓVODA ÉS A GYERMEK­VÁROSI A Pazár házaspár nem olyan, hogy fejfájást kapna a gyerekzsivajtól. Van előt­tük családmodell, hiszen mind a kettőjüknek öt-öt testvére van. Ha összejön a nagycsalád, két turnusban kell ebédelni. De ők még ennél is nagyobb méreteken edződtek. Három édes gyer­mekükön kívül még van sok­sok, akit szeretnek, akiket szeretniük kell! Ugyanis mindketten a Miskolci Gyér. mekvárosban dolgoznak. Ág­nes az óvodások felügyelője, András pedig utógondozó. Ez egy nem régi státusz ebben az intézetben. De annál fon­tosabb, hiszen család nélkül sokáig kell fogni az innen kikerülő gyerekek kezét. Ez tehát egy olyan „pótapai” szerep. Állást, albérletet ke­resni a gyerekeknek, s olyan viszonyban kell lenni vei ük, hogy magáné'etük örömeiről, gondjairól is megnyilatkoz­zanak. így mennek majd hétfőn a nagy családdal nyaralni Balatonmáriárá. András, Krisztián és Boglárka sok barátot tud a gyermekvá­rosban, hiszen ők is eljárnak a családias ünnepekre. És­szerűen és természetesen sze­retik ezeket a gVerekeKet, úgy, ahogy édesapjuk, édes*, anyjuk teszi. Koruknál fos­va — hiszen még csak And­rás iskolás — nemigen tud­nak különbséget tenni a só­ját _ és a gyermekvárosban lakó kortársaik élete között. Ráérnek vele .. OLÁH ERZSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents