Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1982-05-15 / 114. szám
Bemutató a színházban Nem fogják nekünk elhinni, hogy egy ilyen száraz (száraznak' tudott, vélt) téma kapcsán is létjogosult az irodalom. Dr. Bácskai Tamás idézte Huxley-t, aki Szép új világ című könyvében állítja: „szórna ha mondom, segít a gondon”. A világgazdaság hazai ismerője szórna helyett szóját mond. Most ezt keresik a piacon. Ehhez viszont nemcsak szója kell, hanem információ és olyan • ember is, aki tudja, hogy ma már nem bástyát keresünk, hanem rést. Boldogulásunk, létünk a tét, a legbonyolultabb dolgoknak gyakran egyszerű a megoldása. Látó szem kívántatik ahhoz, hogy mások . észrevételeit is észrevegyük. Nem fogják nekünk elhinni, de a pénzügyi szakembernek hasznosítható televíziós ötletei is vannak. Nemcsak annak a megmutatására kíváncsi, hogy milyen partnerek vagyunk, hanem arra is, hogy milyen versenytársak. örül a „Felkínálom...” című műsornak, de tudja, hogy ezt a missziót másoknak is fel kell vállalni. Szereti a kvíz-műsorokat, de nem lelkes, ha fölösleges ismereteinkét újabb haszon- talanságokkal gyarapítják. (Talán a Kapcsoltamra gon+ Dr. Bácskai Tamás dőlt?) Kikéri magának, hogy dr. Agy a kisiskolás színvonalán oktassa ki a jámbor nézőt. Az ország közvéleménye már felnőtt ahhoz, hogy mindenkor és mindenhez partner legyen. Emelkedett a benzin, a hús, a Trabant ára. Tudomásul vettük, mert nincs mit tenni. A dolgok közötti összefüggések megértetésére viszont jobban kellene törekednie a televizió- nak is. Az ember minden igaz szóért hálás, az árnyalatokban még kedvét is lelheti, mert magára ismer, a megoldást segít megkeresni, az ember okos. Az ember általában, de ez nem humánum kérdése. A világot minden időben nagyon racionális törvények irányították. Olyan időket élünk, amikor ezeknek a törvényeknek a fel nem ismerése bűn. Nem fogják nekünk elhinni, hogy az az ember, aki ilyen kellemetlen dolgokat mondott, mily rokonszenves. Dr. Bácskai Tamás közgazdasági előadása attól volt Tavasziból a nyáriba Nagy érdeklődésre számot tartó rendezvényre invitálják a miskolciakat a tévéfesztivál szervezői a Tokaj vendéglátóházba vasárnap délelőtt: 10 órakor itt kezdődik a Kék fény-fórum. A közönség találkozhat a népszerű műsor munkatársaival, dr. Szabó Lászlóval, dr. Agárdi) Tamással, s dr. Csikós Józseffel. A műsor vendége lesz dr. Túrós András, megyénk rendőrfőkapitánya is. Háziasszony: Kudlifc •• Ötletek egy anyagra Ez oi oi időszak, amikor a napos oldalon már lokivánkozik a kosztümkabát, de az északin még kellemesnek érezzük. Divatcsokrunk mintha éppen az effajta időjáráshoz készült volna. A divattervezők mostanában olyan komplett ruhasorokat terveznek, amelyek több funkcióban is megállják a helyüket. A Magyar Divat- intézetben készült rajz is ilyen. Azt példázza, hogy az itt láthatóhoz hasonló mintájú, típusú anyagból is készülhet a kosztüm, s annak maradékából jó ha kitelik még egy short, vagy esetleg egy térdig érő nadrág. A kosztüm jó szolgálatot tehet egy nyaraláson is, ha az esti program valamilyen szabadtéri műsor, s ott illik egy kicsit elegánsabban megjelenni. Kabát nélkül, rövid ujju blúzzal kellemes, ha meleg az idő. A blúz fazonja példázza, hogy egyaránt jól illik az elegánsabb és a sportosabb formákhoz is. Zojka lakása Lenkey Csaba és C Acsay Gabriella szonátacslje Városunk művészei Bach-, Mozart-, Schubert-, Beethoven-művekkel mutatkozott be két tehetséges fiatal a Bartók-teremben. Szonátaestre szövetkeztek, olyan műfajra, amely összeszokottságot, sok együtt muzsikálást kíván. Első fellépéstől természetszerűleg nem lehet ugyanazt számon kérni, mint az évek óta együtt dolgozóktól, de a hangzásarányok jobb kialakítása így is alapvető követelmény. Lenkey Csaba hegedűhangja bátran és tisztán csendült fel a jó akusztikájú teremben. C. Acsay Gabriella különösen a Mozart- és a Schu- bert-művekben túlságosan háttérben maradt Bach A- dúr szonátájában (BWV 1015) a zongora visszafogottsága indokolt is lehet, mert a zeneszerző hegedűre és obiigát csembalóra komponálta művét. Mozart a pfalzi választófejedelemnek ajánlotta az 1778-ban keletkezett hat szonátáját. Közülük. különösen a hangversenyen elhangzó kéttételes e-moll (K. 304) szonáta vall Mozart fájdalmáról, szerelmi csalódásáról, édesanyja elvesztéséről. Lenkey Csaba szép hangon, stílusosan szólaltatta meg Mozart művét, csakúgy mint az első részt záró lírai opuszt, Schubert D-dúr szonatináját. A klasszikus műsor befejezéseként a műfaj legnépszerűbb alkotásainak egyike, Beethoven F-dúr (Tavaszi) szonátája csendült fel. BARTA PÉTER jfc Bregyán Péter és Igó Éva Szóval, hogy nem időtálló a darab, melyet annak idején váratlanul levettek a műsorról! Ennek egyik bizonyítéka, hogy itt és most semmi „levenni való” nincs rajta, ugyanakkor el tudom képzelni, micsoda izgalmakat kavart annak idején Moszkvában, illetékes körökben. A másik a közönség reagálása: gyér, bágyadt taps a premieren, ahol pedig mindig kitesz magáért a publikum. A harmadik, hogy — nem én fedezem fel — ez bizony tulajdonképpen nem is színdarab. hanem laza jelenetfüzér, tabló, igazi szerepek nélkül. Ami — ismétlem — nagyon hatásos lehetett akkor és ott. Ha nagyon akarjuk, „áthallhatunk” bizonyos dolgokat a magyar mába, bár a kor és a környezet hangsúlyozottan egyértelmű, de ez sem jelent különösebb örömöt, újat — szórakozást. Zojka Gyenyiszovna (Igó Éva) ruhaszalont rendez be megvesztegetéssel megtarthatott, szép, nagy lakásában. A ruhaszalon csak „fedőcég”, valójában nem a ruhákon, hanem a lányokon van a hangsúly. Zojka társai: egy osztályidegen, narkomán gróf (Sallós Gábor), minden idők ravasz „népmeséi” hőse, aki itt Zojka unokabátyjaként menedzseli a szalont — Ametyisztov, a kalandor (Bregyán Péter) —, Mányus- ka, az unokahúgnak álcázott szobalány (Molnár Zsuzsa), és Kerubim, a kínai, aki a vígjátéki vonalat hivatott a Zojka lakásában (Veres T. Attila felvétele) erősíteni (Galkó Balázst láttuk, aki a megbetegedett Szirtes Gábortól vette át a szerepet). A szalon előkelő vendégei között van Huss elvtárs (Bánó Pál), aki csak napközben elvtárs és kereskedelmi igazgató, éjszakánként teljes gőzzel és sok-sok cservonyeccel (az 1922-től 24-ig „élt” papírpénzzel) veti bele magát a romlásba. Ha nem is életünket és vérünket Zojkáért és Ametyisz- tovért, mindenképpen ők a rokonszenvesebbek, és nem Huss, vagy a korrupt lakóbizottság elnök. Hiányoznak a szerepek, a szellemesen megírt párbeszédek, a rendező által nagyon precízen megtervezett, félhomályba burkolt kavargásból kibomló jellemek. Mintha szilánkokra tört volna a tabló üvege, csak sejtjük, hogy mi van — illetve mi lehetne, és aminek kellene lenni — mögötte. Legjobban Bregyán Péter alakítása tetszett, de igen jó volt Bánó Pál is. A többiek is derekasan helytálltak, ki több, ki kevesebb szerencsével. Galkó Balázs még mosolyt is kicsikart a nézőkből magán-, helyesebben páros számával, ami önálló kis betét a darabban, arról, hogy hogyan szeret egy kínai, és hogyan kettő. Fekete Mária jelmezei, Szlávik István díszletei nem állnák útját a jó előadásnak. A dramaturg: Feldmár Terézia. SZABADOS GABOR Hossz híre megelőzte az előadást: Egerben mutatta be néhány hete a Miskolci Nemzeti Színház — magyarországi ősbemutatóként — Mihail Bulgakov Zojka lakása című kétrészes színdarabját. A helyi — szóbeli — és az országos — írásos — kritika nem sok dicsérni valót talált rajta. Ezek után — higgyék el, mert iga — nagy öröm volna számomra méltatásra érdemes vonásokat felfedezni az előadásban — vannak ilyenek —, vagy akár az egészet „felfedezni”. Hegyi Árpád Jutocsa. a Zojka rendezője már bebizonyította kiváló képességeit, és — mii tagadjam — a mi Miskolci Kabarénk megrendezésével elnyerte rokönszenvemet is. Sajnos, nem hiszem, hogy újat tudok mondani ahhoz képest, amik már elhangzottak, leírattak. Tudniillik nagyon nem tetszett ez az előadás. A miskolci bemutató tegnap volt színházunkban. Csendes, szerény, szürke másfél óra volt. Ügy gondolom, az alapvető hiba a darabban van, mely nem időtálló, tehát nem jó színmű. A műsorfüzet hátlapján ez a szöveg olvasható: „A Zojka lakását 1926-ban mutatta be a moszkvai Vahtangov Stúdió, A. D. Popov rendezésében. Több mint száz előadást ért már meg, amikor 1928-ban egyik napról a másikra levették a repertoárról. „Nemdebár, ez elég izgalmas? És valószínű, hogy nem azért vették le a műsorról, mert művészi kifogások merültek fel, mint ahogy valószínűleg az érdeklődést felcsigázandó szerepel a műsorfüzeten ez az információ. A darab egyébként a műsorfüzettel kezdődik, azaz mintegy húsz percen keresztül apró villanásokban mutatja be a Szovjetuniót a húszas évek elején — a NEP- korszakot. Rendkívül hosszú az expozíció, különösen ahhoz képest, hogy az egész mű kellemesen rövid. Az ankét tegnap délelőtt volt A képernyőn innen és lúl Nem fogják nekünk elhinni, de a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója megrögzött tévénéző. Am a képernyő előtt sokféleképpen lehet eltölteni az estéket, és dr. Bácskai Tamás azok közé tartozik, akik nemcsak néznek, látnak is. A tévéfesztiválra azért jött, hogy előadást tartson korunk gazdaságpolitikájáról; kár, hogy ez a magyar bankár nem tévé- kritikus. Kár, bogy nem csinál műsort, nem ő kommentálja a magyar és a világgazdaság eseményeit, mint például az áremelést, a forint konvertibilitását, a külföldön dolgozó magyar szakmunkások közérzetét, vagy a Delta nireit. népszerű egy magára nagyon sokat adó másik szakma képviselőinek a körében, hogy nem frázisokat adott el, csak tényeket közölt. Felkészültségéhez, magas pozíciójához, intellektusához méltó színvonalon produkált, kérdezni sem kellett, riporter sem kellett hozzá. A képernyő előtt ülve is, fő műsoridőben is meghallgattuk, elviseltük, élveztük volna. (braekó—maka)) Egy bankár a televízióról 0 íénv-tórum a Tokajban
