Déli Hírlap, 1982. május (14. évfolyam, 103-127. szám)

1982-05-15 / 114. szám

Sajtótájékoztató a MÉH Trösztben Á ftiilfaítélígyűjtés közügy A magyar ipar termelési költségeinek 30 százaléka anyagköltség, ezért hazánkban — más országokhoz viszonyít­va — fokozott jelentősége u a másodnyersanyagok haszno­sításának, Mindezt csak meg­erősíti, hogy nyersanyagban szegény nemzet vagyunk. A hulladékgyűjtés és -értékesítés eredményeiről, feladatairól tá­jékoztatta tegnap a sajtó kép­viselőit dr. Mátsik György, a MÉH Tröszt vezérigazgatója. Mint elmondotta, a tröszt és vállalatai a hulladékhasz­nosítási programból rájuk há­ruló feladatoknak eleget téve több jelentős kezdeményezést tettek, hogy" a begyűjtés és értékesítés mennyiségi növe­lése mellett a feldolgozói te­vékenység hatékonyságát is növeljék. így az Észak-ma­gyarországi MÉH Vállalatnál, Miskolcon 10 ezer tonna acél- és öntvényforgács feldolgozá­sára alkalmas forgácsbriket- táló berendezést helyeznek üzembe, amely jelentős im­port megtakarítását is ered­ményezi. Űj lakóterületi gyűj­tési módszereket vezettek be — például a konténerblokkos átvevőhelyeket —, s növelték a mozgó átvevőhelyek szá­mát. A hulladékgyűjtés és -hasz­nosítás közügy. A szemlélet­változtatás érdekében a II. fél évben a Vidám Színpadon élő reklám műsorral igyekez­nek ezt „elültetni” a fejek­ben. Ugyanakkor együttmű­ködési, szerződést kötött a tröszt a Hazafias Népfronttal, a KISZ Központi Bizottságá­val és a KISZÖV-vel. A nép­fronttal kötött együttműködés eredményeként szervezték meg Celldömölkön a társa­dalmi akciót, amelyet jövőre már az egész országra kiter­jesztenek. Végül néhány újdonságról szólt a vezérigazgató. Egyes átvevőhelyeket a fővárosban szerződéses üzemeltetésre ad­tak ki, s erre buzdítják a vi­déki vállalatokat is; hétfőtől június 18-áig akciót szervez­nek a kislakásépítési tevé­kenység segítésére, s a válo­gatásból származó haszonva­sat országszerte 20 százalék­kal olcsóbban adják: rövide­sen az Áfor-kutaknál is át­veszik a selejt akkumuláto­rokat, s nem kell azokat az esetleg távol eső MÉH-átve- vőhelyre szállítani; gondol­kodnak különböző építőanya­gok — például sérült beton- gerendák — felvásárlásáról és értékesítéséről is. Mindez­zel a népgazdaságnak, de egyben mindannyiunknak se­gítenek ... (tóth) Fórum a miskolci rádióban Hoi nyaraljunk, hogy nyaralunk? A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója máius 31-én, hétfőn este 17 óra 5 perctől Gyár a gyárban Kewnencéh doktorai A Lenin Kohászati Művek a megye legnagyobb gyára. Reggeltől estig járhat benne az ember, s még mindig nem látott mindent. S a gyárban gyárak is ' működ­nek. Idetelepült vállalatok, a nagyberuházások kivitelezői­nek alvállalkozói. Közülük az egyik legnagyobb és legré­gibb a Kohászati Gyárépítő Vállalat. Hatszázötven embe­rük nélkül megállna az élet a martinban, a hengermű­ben, a nagyolvasztónál... Új, tágas irodaépület a kö­zépsor mellett. Itt székel néhány éve a KGYV mis­kolci főépítés vezetősége. — Csak az épület új, a fő­építésvezetőség régi — mond­ja Dudra József, a közelmúlt­ban kinevezett fiatal fő- épitésvezető. — Még az öt­venes 'évek elején döntött úgy a KGM, hogy egy kéz­be teszi a kohászati ipari kemencék építését, karban­tartását. így lőtt létre az LKM kemencekarbantartó gyárrészlege, s Ózdon, majd később Dunaújvárosban a hasonló szervezet. Majd a három gyárrészlegből meg­alakult a Vaskohászati Épí­tő Vállalat, fővárosi szék­hellyel. Aztán visszakerül­tünk az LKM-Kez, mgjd megint a VKV-hez, ami he­lyett 1968. március 20-án megalakult a KGYV, ugyan­csak budapesti központtal. Dióhéjban ennyi a történe­lem ... Ma a KGYV — éppen a napokban . vették át a Ki­váló Vállalat kitüntetést — évi 2,4 milliárd forint ter­melési értéket előállító, több mint 40 országgal ke­reskedő nagyvállalat. A ter­melési érték felét a három főépítésvezetőség* „hozza össze”. Diósgyőrben tavaly több mint 310 millió forint értékű munkával járultak hozzá a vállalat bevételéhez. — Ennél fontosabb — hangsúlyozza Nagy László párttitkár és Dávid László szb-titkár —, hogy ha nem készül el határidőre, jó mi­nőségben a nagyolvasztó léghevítő je, a martin, a hen­germű kemencéje, az LKM kerül bajba. Ezért döntő a 29 szocialista brigád munká­ja, a 110 párttag helytállá­sa. Dolgozóink átérzik fele­lősségüket ... Mindez csak így elmondva ilyen egyszerű. Mert a KGYV diósgyőri főépítésve­zetősége valójában rengeteg gonddal küzdve oldja meg a rájuk háruló feladatokat, A 420 fizikai dolgozó nagy ré­sze lassan nyugdíjba megy, s utánpótlás csak nagyon ne­hezen akad. Nehéz ez a munka, nincs is talán a leg­jobban megfizetve, s a fiata­lok ezért másfelé keresik boldogulásukat. — Azt szeretnénk — foly­tatja Dudra József —, ha megőrizhetnénk azt a ma­gas színvonalú, jó minőségű munkát, amiről a KGYV- hez tartozók mindig is hí­resek voltak a gyárban. Csak hát, amíg a kemencefalazás­ba beletanul valaki, amíg helyismeretre tesz szert, éveknek kell eltelnie. A va­lódi törzsgárdatagság itt 15 —20 évnél kezdődik, akkor mondhatja csak valaki, hogy tudok és ismerek mindent. Az idén, mert a tavalyinál kevesebb martinkemencét kell javitaniuk, „csak” 160 millió forint értékű munka elvégzése vár a diósgyőri KGYV-sekre. Ám ez az év így is nehezebb lesz a ta­valyinál. — Kevesebb az emberünk a kelleténél — adja a ma­gyarázatot Nagy László. — Erősítést kell majd kérni Dunaújvárosból, Özdról is. Igaz, ha kell, mi is megyünk segíteni. A hengerműben 20 millió forint értékű munkát kértek ez évre, de már most tudjuk, hogy felmegy az .40 millióra is. A nagyolvasztó­nál át kell építeni három léghevítőt! A hármassal már készen vagyunk, két hetet sikerült lefaragni, s ez bi-^ zony jókora kokszmegtaka­rítást jelent a kohászoknak, így szeretnénk dolgozni a másik kettőnél is. Aztán jön a nyár, amikor a bejárók közül sokan otthon marad­nak szabadságon, táppén­zen ... Szerencsére az LKM megérti gondjainkat. A két vállalat közti jó kapcsolat egyik záloga az eredményes munkánknak. (nyikes) Fórum-műsort sugároz „Hol nyaraljunk, hogy nyaral­junk?” címmel. Az adásban egyebek mel­lett szó lesz arról, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki kedvezményes üdülésben részesüljön; ho­gyan történik a szakszerve­zeti és a vállalati üdülője­gyek elosztása; miként álla­pítják meg a hozzájáruláso­kat; milyen kizáró tényezői vannak az üdültetésnek; kik vehetnek igénybe gyógyüdü­lőket, gyógyfürdőket; mik a lehetőségei a gyermekek nyá­ri üdültetésének, valamint a családok együttes nyaraltatá- sának a főszezonban;,milyen előnyöket élveznek a több gyermekesek, a nyugdíjasok, a munkások; kik vehetnek részt külföldi vállalati vagy szakszervezeti, esetleg csere­üdültetési formákban. Ilyen és hasonló kérdéseket vár­nak a stúdióba meghívott vendégek. A műsorral kapcsolatos kérdéseket levélben május 21-ig kérjük eljuttatni a Ma­gyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója címére, (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. 3527). Az adás időpontjában tele­fonügyeletet tartunk, így to­vábbi kérdések Miskolcon, a 35-51Ö-es, Egerben, a 12-946- os, Salgótarjánban pedig a 14-082-es telefonszámon te­hetők fel. Kérdezzen! válaszolnak. Az illetékesek Magyar Rádió Miskolc-körzeti Stúdiója 4c Két kecske egy pár. (Balra a bak.) Egy miskolci kistenyésztő gazdaságából... (Solymos László felvételei) Ideges és szakállas, de a teje jó A kecsketenyésstés jövője Kecskére a káposztát! A harsányi Petőfi Termelő- szövetkezet főállattenyésztő­jének, Szendrei Mihálynak van egy —, hogy úgy mond­juk — mániája: a kecskete­nyésztésnek jövőt jósol, s ezt bizonyítani is akarja. — Tenyésztésének jelentő­sége — mondja — sokoldalú hasznából, s különösen a ta­karmány iránti igénytelensé­géből adódik. Megeszik jófor­mán mindent: gyomot, bok­rok leveleit, s a konyhakerti hulladékokat is. A gidának pedig nagy a keletje, főleg nyugaton. A Bükk lankás, szikes, bokros..lejtőin .160 harsányi anyakecske legel. Nem sok, bár ennyi az összes borsodi (nagyüzemi) állomány! A FELVÁSÁRLÁS NINCS MEGOLDVA Valamikor, úgy az ötvenes évek vége felé 129 ezer ilyen szakállas jószág volt az or­szágban. Ma talán a tizede. Nem éri meg tartani? Hall­gassuk csak, mit mond Szend­rei Mihály! — A kecskebőmek nagy az értéke, csakúgy mint a hús­nak, az élőállatnak, a gidá­nak. A tej felvásárlása azon­ban nincs teljesen megoldva. A kecsketej pedig jó tej. Bár jómagam nem ittam, de aki kóstolta, esküszik rá. Franciaországban a kecske­sajt meg egyenesén csemege. Sok-sok évvel ezelőtt nálunk is kimondottan ezt a tejet ajánlották gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Főleg abban az időben volt aján­latos inni, amikor a tehenek körében pusztított a gümő- kór. A kecskét ugyanis e sú­lyos betegség nem támadta meg, s tejét akár nyersen is lehetett fogyasztani. MIT MOND AZ ORVOS? Prof. dr. Velkey László, a gyermekegészségügyi központ főigazgatója ehhez még hoz­záteszi : — A kecsketej egymagá­ban azonban nem elegendő, mert egy sajátos vérszegény­séget okoz. Bármennyire táp­láló ts, mást is kell mellétté enni.;. Manapság azonban kecske­tejet sehol sem lehet kapni. A 160 harsányi állatból éven­te mintegy 40 ezer liter tejet fejnek. (Ez a mennyiség el­enyésző a több millió liter tehéntej mellett.) , Hogy mi a baj a felvásár­lás körül, ezt kérdeztük a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat főmérnökétől, Lakatos Árpádtól: — A kecske tejnek nincs szabványa, de ez minket nem akadályoz az átvételben ... A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban Kerecsényi György foglalko- zik szabványügyekkel. ^ — Sohasem volt szabvá­nyosítva ez a tej — mondja. — Egyébként majd lesz, fog­lalkozunk a gondolattal. A Tejipari Vállalatok Trösztjének termelési főosz­tályvezetője, dr. Csonka Jenő Lakatos Árpád válaszához csatlakozik: — Egyetlen egy liter kecs­ketej sem megy veszendőbe. Mi azt valljuk, hogy a szab­ványhiány nem lehet gátja a tejtermelésnek. — Az árát hogy, s minek az alapján állapítják meg? — A kecsketej beltartalmi értéke nagyon hasonló a te­hén tejéhez. Ez a mérvadó. Egyébként gomolyát készí­tünk belőle. Meg kell monda­nom, hogy ez nekünk nem olcsó mulatság. Nagyon ke­vés ez a tej... NEM SZERETI A TÖMEGET Régen alig akadt olyan fa­lusi porta, ahol ne lett volna kipányvázva a fához egy kecske. Ma nincs így. Né­hány évvel ezelőtt Várpalota környékén megpróbálkoztak a kecske nagyüzemi tartásá­val. Hozzá kell tenni, meg­felelő tapasztalat nélkül. A kecske — mint az köztudo­mású — ideges állat. Kide­rült, hogy társait se nagyon viseli el, ha azok több százan vannak. Szóval, a nagyüzem nem az igazi. Hogy. mégis mi a megol­dás? Talán az, amit Szendrei Mihály mond: — Háztájikba, kistenyész- tőkhöz ki lehetne adni egy- egy falka kecskét. Ott gon­doznák őket... De azért jó lenne tisztázni a tejügyet is. I. S. A MEZÖPANEL nyékládházi gyárában nem panaszkod­hatnak a kihasználatlan munkaidőre, berendezésekre: feszí­tett tempóban tudnak eleget tenni a megrendelők igényeinek Hamar népszerű lett az olcsó, könnyen felépíthető MEZÖ- P AN EL-épületszerkezetek családja, s a népszerűség elsősor­ban a befutó megrendelések tömegén mérhető le. Az üzem kapacitását többféleképpen is bővítik: egyrészt kooperációs partnereket foglalkoztatnak az ország különböző tájain, más­részt folyamatosan gépesítik, automatizálják a gyárban zajló m nn1 afol yamatokat. A É lep, az ata tiszíán jó Rendelet kötelezi arra a vendéglősöket, hogy jól látható he­lyen kifüggesszék: milyen az illető hely osztályba sorolása, azaz jó, ha tudja a vendég, II. osztályú vagy IH. osztályú áron kortyolhat ja-e a sört. A rendeletre valóban nagy szükség van, mert sokszor kizárólag a táblából derül ki, ha belépve körül­nézünk: a piszkos, elhanyagolt helyiség tulajdonképpen II. osztályú. Különösen a Balaton környéki s üdülőhelyi vendéglátóegy­ségekkel volt sok probléma, hiszen ahogy az egyik turista­társunk fogalmazott: lassan eltűnnek a III.. illetve IV. osz­tályú helyek. Félreértés ne essék: nem a III. vagy IV. osztály­nak megfelelő színvonalú éttermek, presszók javultak fel hir­telen, hanem csak az osztályba sorolás, a tábla, s ami a leg­lényegesebb ; persze az árak változtak. Az idei nyáron talán sok helyen más lesz a helyzet. Január elsejétől új rendelet lépett életbe, amely megszigorította az osztályba sorolás feltételeit. Elsősorban a környezeti kultu­ráltságot, a kiszolgálás, a vendéglátás szakmai színvonalát bí­rálják felül, az eddiginél magasabbra emelve a mércét. Pél­dául előírták, hogy egy III. osztályú üzletben az üdítő, ás­ványvíz, sör nem lehet melegebb plusz 8 foknál, a fehér bor pedig 12 foknál. Aki ezt a szabályt megszegi minőségrontást követ el. A rendelet betartását a vendéglátó vállalatok, a népi t- lenőrök, s a Kereskedelmi felügyelőség szakemberei egyaránt figyelemmel kísérik. Tehát bizakodhatunk, hogy a forró nyári hetekben valóban hideg sört, üdítőt ihatunk, tiszta abrosz mellett, az alacso­nyabb osztályú helyeken is. Bár akadtak eddig is vendéglő­sök, akiknek nem kellett ezt rendeletileg előírni: ellenőrzés és büntetés nélkül is emlékeztek rá, hogy mit tanítottak ne­kik a szakma idősebb mesterei... v (k_ő)

Next

/
Thumbnails
Contents