Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 16. szám

Teryajánlatok a magánlakás- építőknek Az ÉTÉ miskolci csoportja, az MTESZ Urbanisztikai Bi­zottsága és az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ miskolci irodája tájékoztatót tart a magánlakás-építőknek január 18-án, hétfőn délután 3 óra­kor a miskolci Technika Há­zában. Bemutatják az ÉTK tervajánlatait Bevezetőt mond dr. Horváth Béla, az ÉTK miskolci irodájának ve­zetője, majd Halász István, az ÉTK tanácsadója tart előadást. Ezt konzultáció kö­veti. A rendezvény keretében az ÉTK katalógusai a hely­színen meg is vásárolhatók. Gy ermekeknek, diétázóknak Hazai Gratti Űjabb hazai gyártmánnyal bővült a gyermekek és a dié­tázók élelmezésére alkalmas' termékek választéka. A pely- hesített készítményeket eddig kizárólag tőkés importból szerezték be, a múlt év vé­gén azonban megkezdték az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár körmendi gyáregysé­gében négyfajta ilyen ter­mék gyártását. A Gratti néven forgalomba hozott készítmé­nyek változatosan használha­tók fel, fogyaszthatok pehely- ként, tejjel, joghurttal vagy kefirrel keverve, s különféle tészták készítésére is alkal­masak. Az almás, kakaós és szójós készítményeket gyer­mekeknek, a korpával ké­szült — természetes növényi rostokban gazdag — pelyhet diétázóknak ajánlják a szak­emberek. Az új termékekből — amelyek januártól már kaphatók a fővárosi és vidéki nagyobb élelmiszerüzletekben — igény szerint szállít ebben az évben a kereskedelemnek a körmendi gyár. ★ A futózóüzem Abaújszántón van, itt születnek újjá a kopott diagonál és radiál abroncsok Használt autógumiból újat Felemeltéh as átvételi árat A minap írtunk róla: a Termelőszövetkezetek Ke­reskedelmi Irodája megoldot­ta az autósok régi gondját; felvásárolják a használt gu­miabroncsokat, s ugyanakkor felújított abroncsokat is áru­sítanak — garanciával. A TSZKER tegnaptól- bővítette szolgáltatását, s már" nem csak a Váncza M. u. 1. szám alatti egységükben, de a teg­nap átvett Huszár utcai és kazincbarcikai cseretelepen is átveszik a használt radiál és diagonál abroncsokat, s ugyanitt árusítják a felújí­tottat is. Tegnaptól felemel­ték az átvételi' árakat is: a használt diagonál gumikért 50, a radiálokért 80 forintot fizetnek darabonként. Az OTP és a megye vezetőinek tervtárgyalása Kellenek a garzonházak Milyen hitelekre lehet számítani! (Folytatás az 1. oldalról) Az OTP és a megye veze­tőinek tervtárgyalásán Doj- csák János az elmúlt év mérlegének megvonása után az idei elképzelésekről szólt. Mint mondotta, a lakossági betétállományt 630 millió fo­rinttal kívánják növelni, ugyanakkor szeretnék elérni, hogy legalább 2000-rel több ifjúsági takarékbetétest re­gisztrálhassanak. Bővíteni kívánják az át­utalási betétszámlával ren­delkezők körét, megkettőzni azon vállalatok számát, ahon­nan a dolgozók átutalhatják az OTP-nek munkabérüket, s szeretnék elérni, hogy me­gyénkben legalább 250-en rendelkezzenek OTP-csekkel. 2,2 milliárd forintot szánnak hitelfolyósításra, amelyből várhatóan 1,2 miltiárdot hosszú lejáratú hitelekre adnak. Fontos feladatuknak tartják a lakásépítés segítését, s mint a tárgyalásokból kide­rült, ' 4940 lakás megépítésé­re látnak lehetőséget. Ebből 1310 lenne az állami célcsoportos otthon, míg a többi magánerőből épülne. Folytatni kívánják a garzon­lakások kivitelezését és a területelőkészítési munkála­tokat. Azzal , számolnak, hogy az idén 42 millió 600 ezer darab totó-, lottószelvényt ér­tékesítenek. Mindezek mel­lett nyárra készül el az OTP új városi fiókjának kivitele­zési terve. Felkészültek az ötnapos munkahétre; az első szombati szolgálat kedvező tapasztalatokat hozott. Az elhangzottakkal egyet­értve ár. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára di- csérően szólt a lakásépítés­hez nyújtott takarékpénztári segítségről és a takarékossá­gi formáknak a meghonosí­tásáról. Külön is kiemelte a gar­zonházak finanszírozásának fontosságát. Rózsa Kálmán, Miskolc me­gyei város Tanácsának elnö­ke ez utóbbit azzal toldotta meg: nagyon konstruktív az együttműködés a fiatalok la­kásgondjainak ilyen formá­ban történő megoldásában. Ennek köszönhetően az idén 60, jövőre pedig 150 lakást lehet biztosítani fiatal háza­soknak, s mert van rá igény, 200 garzonlakás előkészítése is megkezdődött. MISKOLC TÖRTÉNETE 10. Diósgyőr várának fénykora Néhány részletkérdésre vi­lágított rá válaszaiban ár. Fekete László, az OTP ve­zérigazgató-helyettese, aki egyebek között elmondotta, hogy az OTP egész lakásgazdál­kodási rendszerét át akarja értékelni ebben az eszten­dőben. Mintegy az egész tárgyalás zárásaként Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója szólt ar­ról, hogy az idén a külön­böző hitelek területén nem javasolnak változtatást. Nem véletlen ez, hiszen a mező- gazdaság, a kisipar és a kis­kereskedők támogatási rend­szerét tavaly vezették be, ugyanakkor pedig nem el­döntött kérdés hogy ki, és milyen hitelt adhat majd a kis szövetkezeteknek és gaz­dasági társulásoknak, ame­lyek idén január elsejétől alakulhatnak. Kritikusan je­gyezte meg, hogy az ütemesebb építés és át­adás segíthetné az OTP esetében kritizált vevőkije­lölési munkát. Szorgalmazta: minél többek figyelmét hívják fel arra: a nagyközségekben, községek­ben nagyobb lehetőség rejlik a kalákában történő, hagyo­mányos lakásépítésben. Egyet­értett mindazokkal a felve­tésekkel, amelyek e tervtár­gyalás során elhangzottak, s arról biztosította megyénk vezetését, hogy az elmúlt évekéhez hasonló támogatás­ban részesíti Borsodot — természetesen lehetőségeik­hez képest T. Z. Finn lektor A XV. századi világhírű Madonna. A várásatások során ke­rült elő, jelenleg Budapesten, a Nemzeti Galéria kiállításán látható. Távoli rokonainkként tart­juk számon a finneket. Lek­tori munkájukról tart elő­adást ma délután 6 órától a Molnár Béla Ifjúsági és Út­törőházban Irmeli Kniivelő, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem finn nyelvi lektora. A Bárrfa-Bükk vonulatától északra, a Szinva lapályából sziklás domb emelkedik ki, a hegység utolsó hírnökeként. A dombtól keletre a múlt század embere még festői tavat látott, A bájos völgy elragadtatott sza­vakra fakasztotta 1847 júliusá­ban az erre járó Petőfi Sándort is. Petőfi barátja — Gömör köl­tője - Tompa Mihály versbe foglalta a vár keletkezésének mondáját. A hagyomány szerint élt ezen a tájon egy Diós Pál nevezetű ember, aki tengernyi kincset talált egy diófa gyöke­rei között, s ebből építette az­tán a pompás várat. Béla király ,,névtelen" jegyzője szerint Ár­pád vezér Bors vezér apjának adta „azt a várat, melyet Győr- nek mondanak". De lássuk, mi is a valóság, amelynek tanúi megsárgult oklevelek s porladó kövek ... A vár eredeti neve Győr, il­letve Nagy-Györ. Magyar név, melynek alapszava az -r képző nélkül a Tisza menti Algyő és Felgyő helynevek utótagjában maradt meg. Feltehetően a XII. század végén állhatott már itt valami erősség, ennek azoriban — ha hihetünk a régészeti érté­kelésnek — nem került elő eddig nyoma. A XIV. század elején a régi heiyére egy ovális, sarkán kerek toronnyal megerősített „Újvár" nevezetű erősség épült. Valamikor 1340 előtt lett a Diós­győrnek nevezett vár királynéi birtok ; a név előtagja diófás helyre utal. A vár alatti falu az 1330-as évek pápai tizedjegyzé- kei alapján - valamivel több, mint 12 garast fizetett — az át­lagosnál nagyobb és gazda­gabb települések közé tartozott Borsod vármegyében. Nagy Lajos, a „lovagkirály" — halálának hatszázadik évfor­dulója jövőre lesz — különösen megkedvelte a diósgyőri várat, amely mai állapotában jórészt az ő korát idézi. Nemcsak a bé­késen csobogó Szinva, a halat adó tó, a vadban bővelkedő er­dők csábították Diósgyőrbe a királyt, hanem a vár előnyös fekvése is, Diósgyőr ugyanis a Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi és hadiút közelé­ben feküdt, és a lengyel trón kérdése egyre nagyobb szerepel kapott a magyar politikában, még inkább azután, hogy Lajost a szomszédos ország királyává választották. Először 1343-ban keltezett levelet a diósgyőri vár­ban; élete alkonyán, 1381 no­vemberében a velencei béketár­gyalás előkészítése folyt a vár tatai között. Lajos korában a Szinva felől érkező utas a kaputornyon át léphetett az elővárba, majd in­nen a mély sziklaárok fölölt át­ívelő hídon, a kettős kaputorony közt nyíló kapun ért a külső vár udvarába. Mind a négy égtáj felé nyílt efféle kapuja a vár­nak, amihez hasonló elrendezés hazánkban máshol még nem került elő. Az ötlet némiképp a római katonai táborok (erődök) megoldására utal. Kérdés, az építőket (lehettek köztük ola­szok is) nem itáliai ókori minták ihlették erre? A külső várudvarból felnézve, a szemlélő a meredek domb te­tején 4, széditöen magas tornyot látott. Ezek őrizték a palotát, amely elrendezésével szinte egy kolostor kerengöjét idézte. Ez a párhuzam sem lehet véletlen, is­merve Lajos király mély vallá­sosságát. A keleti oldalon emel­kedett a kápolna, melynek szen­télye toronyszerűén nyúlt a lal- sik elé. Az északi szárnyon ta­láljuk a pompás lovagtermet, melynek ma már csak fal- és oszlopcsonkjai állanak, és saj­nálhatjuk, hogy nem építették újjá a budai/ mintájára. Való­ságos mesepalota volt Diós­győr; ebben a formájában La­jos király építtette ki, tornyai a jelenleg láthatónál magasab­bak lehettek, és csúcsos födelük sokkal karcsúbbá tehette őket. Vígan csattoghattak a szélben az ormokon lengő Anjou-lilio- mos zászlók, ha a király a falak közt tartózkodott. 1364-től Mis­kolc városa és környéke is a diósgyőri uradalom része lett, s a vár évszázadokra meghatá­rozta a környék népének életét. Diósgyőr kincses, és tárházaiba gyűlt ezrek verítékének gyümöl­cse. DR. CSORBA CSABA Mái a Avason Az avas-déli nyugdíjas-' klub — amelyet a Rónái Művelődési Központ működ­tet — holnap délután 5 órá­ra várja tagjait, a nyugdíja­sok vendége dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhe­lyettese. Jövő szerdán film­vetítés lesz, két hét múlva Cseri György néprajzkutató tart előadást farsangi népszo­kásokról. A klub februárban sakkbajnokságot hirdet. Ter­veik között szerepel, hogy májusban, a miskolci tévé­fesztiválkor találkoznak az Életet az éveknek című mű­sor készítőivel. Tagsági díj nincs, a nyugdíjasokon kívül minden érdeklődőt szívesen látnak szerdánkénti összejö­veteleikre, az Egyetem étte­rem fölött levő párthelyiség­be. Népművészeti hagyományok A Gárdonyi Gáza Művelő­dési Ház díszítőművészeti szakkörének tagjai ma dél­után ismét találkoznak. Ez­úttal nem újabb motívumok kivarrásával ismerkednek, hanem népművészeti hagyo­mányainkról beszélgetnek. A szakköri foglalkozás délután 4 árakor kezdődik. Ne a büfét okoljuk... Irigylem a győri Rába gyár munkásait. No, nem az alváz- és a futóműgyártás iránt érzek olthatatlan vágyat, hanem láttam — s mindenki láthatta a televízióban — az új üzemcsarnok leggeliző-uzsonnázó sarkát. ízléses, szép környezetben költ- heti el itt, aki a Rábában dolgozik, az otthonról hozott hazait. De ha nincs, az se gond: a jól felszerelt büfé mindenkit vár. Irigységemmel aligha állok egyedül, hiszen nem túl sok üzem, vállalat mondhat magáénak hasonló, reggelizősarkot, vagy egyáltalán, egy tisztességes vállalati büfét. Emlékezhe­tünk még arra a vitára is, ami egy rádióriport nyomán bonta­kozott ki. Az egyik igazgató a büfé létét okolta a munkaidő alatti lógásokért, a másik pedig épp azt panaszolta, hogy a büfé hiánya miatt mászkálnak el a dolgozók reggeliért dél­előttönként. Nem kell különösebben bizonyítgatni senkinek, hogy a „büfépártiaknak” van igaza: a laza munkafegyelem okát egész másutt kell keresni. Igenis szükségünk van kulturált büfékre, reggelizőhelyre a munkahelyünkön, s különösen így van ez az ötnapos munkahét rendjében. Január elsejétől sokan korábban kelnek az eddigieknél, s még később érnek haza, megnő égy kicsivel a munkahelyen egyszerre eltöltött, idő. S hogy otthon nem sok lehetőségünk van a reggeli falatozásra, ezt sem kell bizonygatni. Kíváncsi lennék, hogy vajon hány vezető keresi jelenleg annak a módját, hogy a Rábáéhoz hasonló körülményeket te­remtsen dolgozóinak, hányán büszkék arra, amit ebben az ügyben eddig sikerült elérni. S vajon akad-e még szép szám­mal olyan igazgató, aki a szemközti boltba küldi a titkárnőjét uzsonnáért, tudván, hogy ott sokkal különb az áru, mint a sa-" ját vállalati büfében ... Sok vállalatunk irigyli a Rábát a gazdasági eredményekért, « azokért a lépésekért, amit megtettek — voltak bátrak meg­tenni — a hatékonyabb termelés érdekében. De jó lenne, ha azt is észrevennék: a szigorúbb munkahelyi követelményrend­szer meghonosításához ilyen, látszólag apróságnak tűnő lépé­sek is hozzátartoznak ... (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents