Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 16. szám
Még reül jeliek m:g az ruíók A szemét a város vizét veszélyezteti (Folytatás az 1. oldalról) — Még az előző évben egy millió 400 ezer forint támogatást kaptunk — mondta Bulla Zoltán, a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmérnöke —, s megpótolva egy kicsit az összeget, ez elegendőnek bizonyult arra, hogy három konténerszállító autót vásárolhassunk. Sajnos, egyelőre az a gond, hogy még nem igazolták vissza igénylésüket, nem tudjuk pontosan, mikor érkeznek meg az új autók. Egyébként a szóban forgó településeken — Bükkszentke- reszt, Répáshuta, a Rókafarm és környéke, valamint Hollóstető és környéke — már ősz óta részleges munka folyik, a nagyüzemek segítségével szállítják el a szemetet. A megállapodásokban úgy rögzítették, hogy hetente egyszer érkezik majd meg a faluba a köztisztasági vállalat kocsija a konténerekért A helyi tanácsok már több helyen be is szerezték a tartályokat, s ezzel sikerült legalább azt megoldani, hogy rendezetten rakják le a szemetet. Az autóknak nagy utat kell megtenni rakományukkal, míg a veszélyeztetett környezeten kívül érnek: egész a Nádasrétig kell elfuvarozni terhüket. A tervek szerint tavasszal mindenképpen meg kell kezdődnie a rendszeres szállító munkának mindenütt, hiszen az olvadás különösen veszélyessé teheti a helyzetet: a felszíni vizek, magukkal sodorva a szennyeződést, előbb-utóbb a források járataiba jutnak. Sokszor elmondták már eddig is, hogy a város és környéke megbonthatatlan egység, akár a település-tervezők, akár a közigazgatás szakembereinek szemével vizsgálják. A szemét elszállításának ügye újabb csattanós bizonyíték arra, hogy a nagyvárost a körülötte lévő kisebb településekkel összekötő szálak nemcsak elméletben léteznek, hanem a legkézzelfoghatóbb valóságban is. (k—ó) Pvc-por helyett pre Értékesítési gondokkal küzdött a Borsodi Vegyi Kombinát az elmúlt esztendőben. A pvc-por termelése ugyanis erőteljesen megelőzte a hazai feldolgozó kapacitások fejlesztését. Jelenleg a kazincbarcikai kombinát 20—22 tonna pvc-t tud késztermékké feldolgozni Ebben az esztendőben a BVK ötezer tonnával bővíti saját feldolgozó kapacitását, de a teljes mennyiség még így iá messze elmarad az alapanyaggyártás teljesítőképességétől. A feldolgozott pvc tonnánként 70—80 ezer forintért értékesíthető, szemben a pvc-por jelenlegi tonnánkénti 18—19 ezer forintos árával. A különbség szembetűnő, ezért jelentős erőfeszítéseket tesznek a pvc-por exportjával szemben a pvc hazai feldolgozására. Ülésezik a TIT megyei elnöksége A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének elnöksége holnap délután 2 órakor ülést tart. A napirenden a megyei elnökség első félévi munkaprogramja, valamint az ez évi munka terv irányelvei szerepelnek. Az ülés színhelye: a TIT Kazinczy- klubja. MISKOLC TÖRTÉNETE 11 Az avast templom tV Az 1941-es ásatások során került elő a gótikus kapu és szentségtartó _ Az avasi templom, városunk egyik legrégebbi és legszebb műemléke. Mai formájában sokszög szentélyzáródású, háromhajós, késő gótikus csarnoktemplom, amelynek kevés rokona van Magyarországon (pl. a budapesti belvárosi plébánia- templom). Építése 1465 és 1489. között folyt. Támpillérei szabályos távolságban állnak, közöttük nagyméretű, háromosztású kőrácsokkal diszitett ablakok helyezkednek el. Minden kőrács más rajzú, ez önmagában is arra utal, hogy nagy tudású mesterek építették. A nyugati homlokzatot két rózsaablak díszíti. E korból valók a templom északi és déli oldalfalán az erősen tagozott késő gótikus kapuk is. A templomot 1941-ben a református egyház renováltatta, és ekkor mód nyílt arra, hogy a Herman Ottó Múzeum ásatást végezzen, elsősorban a templom belsejében. Ez tisztázta, hogy a mai gótikus avasi templom előtt valószínűleg még az Árpád-korban épült kisebb templom állt. Az előkerült kis templom alapfalai kelet leié erősen kiszélesedtek, ebből az ásótok arra következtettek, hogy itt egy keletre néző kis kápolna, vagy temetkezési hely lehetett. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a szentély külső oldalán körülbelül egy négyzetméteres felületen freskót találtak, amely vöröses-barna színnel festett drapériát ábrázolt. Ebből a korai időből előkerült néhány faragott kőtöredék is, többek között egy mélyen vésett kereszttel díszített, egyszerű sirkőtöre- dék. Ennek korát a XIV. század elejétől a közepéig határozhatjuk meg. Ezt a kis templomot a XIV. század közepén bővítették, ekkor építették hozzá a nyugati tornyot is, amelynek csonkja ma is látható. A benne levő kapuzat egyszerű, széles keretű, csúcsíves záródású, a korai gótika időszakából való. A templom bővítése minden bizonnyal összefügg Miskolc XIV. századi ugrásszerű fejlődésével. Mai formáját 1465—1489 között nyerte el. A régi templomot lebontották, de egyes elemeit, például a nyugati torony csonkját, beépitették az új templomba, oszlopait a régi templom lalóra alapozták. Városunkat 1544-ben török támadás érte, ekkor leégett az avasi templom is. Ezt követően sokáig romokban hevert, mert Diósgyőr úrnője, a bigott katolikus Fánchy Borbála, aki Miskolc birtokosa is volt, nem engedte újjáépíteni az akkor már protestánsok kezén levő templomot. Csak 1560 után kezdték meg az építkezést, amely 1569-ig tartott. Ennek során, a templom belsejét is átalakították a református szertartásoknak megfelelően, egyszerűvé, dísztelenné. A csúcsíves boltozat helyett ekkor kapta a mai sík mennyezetét is. Az 1941-es renoválás és ásatás során a templomnak több olyan részlete került elő, amelyet az 1560-69-es újjáépítés elfedett. Így például az északi falon előtűnt egy szép késő gótikus, erősen tagolt, gazdagon faragott ajtókeret, és a közelében egy ugyancsak gótikus szentségtartó. A templom észa- k bejárata fölött falfestmények és feliratok kerültek elő. Az ásatás feltárt több XVII-XVIII. századi kriptát is, ezekből viseletmaradványok (párták, fémszállal átszőtt ruhák, cipők) kerültek elő. Miskolc egyházát 1335-ben említik először a pápai tized- jegyzékben. Zsigmond király 1411-ben Miskolc tanácsára ruházza az avasi templom kegyúri jogát. Oklevelek és a város jegyzőkönyvei számos alkalommal emlitik a templomot. Érdekes megemlítenünk a templom felszereléséből is néhány darabot, például a XV. században készült nagy, hólyagos poharat, nyolcszögletű ezüst tálakat 1663-ból, XVII-XVIII. századi úrasztalterítőket, és ugyanebből az időből származó kis-ázsiai imaszőnyegeket. A templom mellett álló egyemeletes, fagalériás harangtorony 1557-ben épült. A XVII-XVIII. században tűzfigyelőül is szolgált, 1680 óta toronyórája van. Felújított harangjátéka 1941-ből való. Az avasi templom a hazai késő gótikus építészet egyik szép alkotása, amelyre méltán lehet büszke városunk. WOLF MÁRIA >|c Bár több lenne belőle: hasonló kapu nem sok maradt már, reméljük, ez helyreállítva díszéül szolgál majd az új utcaképnek. Ez sajnos nem Duna-korzó Utcabútor, utcakép Mi tagadás, jó adag irigységgel szemlélte sok miskolci Ráday Mihály városvédő tévésorozatában, a Duna-korzó helyreállításáról szóló filmriportot. Egyrészt a lehetőséget irigyeltük a pestiektől, hogy nekifoghattak egy ilyen nagy területet felölelő helyreállító munkának, másrészt azt a műgondot, lelkiismeretes aprólékosságot, szívósságot, ami. a régihez hasonlatossá tenni a mai Duna-korzót. A lehetőség most városunknak is megadatott, hiszen a Széchenyi út rekonstrukciója nem sokáig várat már magára. A decemberi végrehajtó bizottsági ülésen erről az óriási munkáról tárgyalva, sok „életbevágó” műszaki probléma mellett (villamospálya felújítása, közművek cseréje) szó esett az apróbb részletekről is. A Széchenyi út egyetlen olyan része városunknak, amely sok mindent megőrizhetett még egyéni bájából, hangulatából. Az ülésen hallottuk: jólenne egy pályázatot kiírni arra, hogyan lehetne az apróbb részletekből — kapuk, portálok, utcatáblák stb. — megőrizni azt, ami még megmaradt, s az újat pedig jellegében, hangulatában illeszteni mindehhez. Reméljük a pályázatból valóság lesz, s a Duna-korzóhoz hasonlóan, remek munkát végzünk majd mi is, itt Miskolcon. sjc Tulajdonképpen ez sem a legjobb példa, de ha már muszáj modern portált csinálni, ebben is lehet ehhez hasonlóan kicsit igényesnek lenni. KISS LÁSZLÓ (Kerényi László felvételei) A szabály — az szabály?! A tapolcai postahivatal szolgáltatásairól már tavaly is „megemlékeztünk" lapunkban. A nyár vége felé azt tettük szóvá, hogy az ottani, úgynevezett interurbánfülkébe — a munkaidő után — nem kapcsolták a vidéki hívásokat. Akkoriban elmondották a szakemberek, hogy ennek semmi akadálya nem lett volna, a távolsági hívás csupán a postás dolgozók nem megfelelő magatartása miatt hiúsult meg. Most ismét egy hasonló esetről számolhatunk be. Hiába próbáltunk tárcsázni a posta udvarán felállított városi telefonfülkében, a lefagyott tárcsa csak komótosan, nyekeregve igrott a helyére. Miután a harmadik 2 forintost is jóízűen elnyelte. nem maradt más lehetőség, megkértük a postahivatal vezetőjét, engedélyezzen egy telefont az ő készülékén. Mi tagadás. a hivatal vezetőjét gondolkodóba ejtette udvarias kérésünk, ám aztán . szabály az szabály” alapon megtagadta a telefon használatát Azt a telefont ugyanis csak szolgálati célra vehetik igénybe a oostai dolgozók. Ez az előírás! No de mi van akkor ha egy postahivatal három telefonfülkéje közül egyik készülékről sem lehet telefonálni?! Ezzel kapcso'atban is kellene valamilyen új előírást alkotni. (sz. i.) Uj magazin Megjelent a Magyar Eszperantó Szövetség Világ és Nyelv című folyóiratának első színes magazinja. Ismeretterjesztő írásaiból kiemelést érdemel: Claude Piron pszichológus, genfi egyetemi tanár Klinikai beszélgetés másként vélekedőkkel című, meglepően érdekes, polémikus cikke. Bekerült a lapba Illyés Gyula Állati szép és oltári jó —, vagy: hogyan beszéljünk fiatalul című kedélyes és elgondolkodtató meditációja is. A számos fotóval és karikatúrával illusztrált változatos témájú írások mellett sokféle rajzos kétnyelvű humor. köztük a Szex-perantó című érdekes tréfacsokor olvasható az új magazinban.'
