Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 16. szám

Még reül jeliek m:g az ruíók A szemét a város vizét veszélyezteti (Folytatás az 1. oldalról) — Még az előző évben egy millió 400 ezer forint támo­gatást kaptunk — mondta Bulla Zoltán, a Miskolci Köztisztasági Vállalat főmér­nöke —, s megpótolva egy kicsit az összeget, ez elegen­dőnek bizonyult arra, hogy három konténerszállító autót vásárolhassunk. Sajnos, egye­lőre az a gond, hogy még nem igazolták vissza igénylésüket, nem tudjuk pontosan, mikor érkeznek meg az új autók. Egyébként a szóban forgó te­lepüléseken — Bükkszentke- reszt, Répáshuta, a Róka­farm és környéke, valamint Hollóstető és környéke — már ősz óta részleges munka folyik, a nagyüzemek segít­ségével szállítják el a sze­metet. A megállapodásokban úgy rögzítették, hogy hetente egy­szer érkezik majd meg a fa­luba a köztisztasági vállalat kocsija a konténerekért A helyi tanácsok már több helyen be is szerezték a tartályokat, s ezzel sikerült legalább azt megoldani, hogy rendezetten rakják le a szemetet. Az autóknak nagy utat kell megtenni rakományukkal, míg a veszélyeztetett környe­zeten kívül érnek: egész a Nádasrétig kell elfuvarozni terhüket. A tervek szerint tavasszal mindenképpen meg kell kezdődnie a rend­szeres szállító munkának mindenütt, hiszen az olvadás különösen veszélyessé teheti a hely­zetet: a felszíni vizek, ma­gukkal sodorva a szennyező­dést, előbb-utóbb a források járataiba jutnak. Sokszor elmondták már eddig is, hogy a város és környéke meg­bonthatatlan egység, akár a település-tervezők, akár a közigazgatás szakemberei­nek szemével vizsgálják. A szemét elszállításának ügye újabb csattanós bizonyíték arra, hogy a nagyvárost a körülötte lévő kisebb telepü­lésekkel összekötő szálak nemcsak elméletben léteznek, hanem a legkézzelfoghatóbb valóságban is. (k—ó) Pvc-por helyett pre Értékesítési gondokkal küz­dött a Borsodi Vegyi Kombi­nát az elmúlt esztendőben. A pvc-por termelése ugyanis erőteljesen megelőzte a hazai feldolgozó kapacitások fej­lesztését. Jelenleg a kazinc­barcikai kombinát 20—22 tonna pvc-t tud késztermék­ké feldolgozni Ebben az esztendőben a BVK ötezer tonnával bővíti saját feldolgozó kapacitását, de a teljes mennyiség még így iá messze elmarad az alap­anyaggyártás teljesítőképes­ségétől. A feldolgozott pvc tonnánként 70—80 ezer forin­tért értékesíthető, szemben a pvc-por jelenlegi tonnánkénti 18—19 ezer forintos árával. A különbség szembetűnő, ezért jelentős erőfeszítéseket tesz­nek a pvc-por exportjával szemben a pvc hazai feldol­gozására. Ülésezik a TIT megyei elnöksége A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei Szervezetének elnöksége holnap délután 2 órakor ülést tart. A napirenden a megyei elnökség első félévi munkaprogramja, valamint az ez évi munka terv irány­elvei szerepelnek. Az ülés színhelye: a TIT Kazinczy- klubja. MISKOLC TÖRTÉNETE 11 Az avast templom tV Az 1941-es ásatások során került elő a gótikus kapu és szentségtartó _ Az avasi templom, városunk egyik legrégebbi és legszebb műemléke. Mai formájában sok­szög szentélyzáródású, három­hajós, késő gótikus csarnok­templom, amelynek kevés roko­na van Magyarországon (pl. a budapesti belvárosi plébánia- templom). Építése 1465 és 1489. között folyt. Támpillérei szabá­lyos távolságban állnak, közöt­tük nagyméretű, háromosztású kőrácsokkal diszitett ablakok helyezkednek el. Minden kőrács más rajzú, ez önmagában is arra utal, hogy nagy tudású mesterek építették. A nyugati homlokzatot két rózsaablak dí­szíti. E korból valók a templom északi és déli oldalfalán az erősen tagozott késő gótikus kapuk is. A templomot 1941-ben a re­formátus egyház renováltatta, és ekkor mód nyílt arra, hogy a Herman Ottó Múzeum ásatást végezzen, elsősorban a temp­lom belsejében. Ez tisztázta, hogy a mai gótikus avasi temp­lom előtt valószínűleg még az Árpád-korban épült kisebb templom állt. Az előkerült kis templom alapfalai kelet leié erő­sen kiszélesedtek, ebből az ásó­tok arra következtettek, hogy itt egy keletre néző kis kápolna, vagy temetkezési hely lehetett. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a szentély külső oldalán körülbelül egy négyzetméteres felületen freskót találtak, amely vöröses-barna színnel festett drapériát ábrázolt. Ebből a ko­rai időből előkerült néhány fa­ragott kőtöredék is, többek kö­zött egy mélyen vésett kereszt­tel díszített, egyszerű sirkőtöre- dék. Ennek korát a XIV. század elejétől a közepéig határozhat­juk meg. Ezt a kis templomot a XIV. század közepén bővítették, ek­kor építették hozzá a nyugati tornyot is, amelynek csonkja ma is látható. A benne levő kapu­zat egyszerű, széles keretű, csúcsíves záródású, a korai gó­tika időszakából való. A templom bővítése minden bizonnyal összefügg Miskolc XIV. századi ugrásszerű fejlődé­sével. Mai formáját 1465—1489 között nyerte el. A régi temp­lomot lebontották, de egyes elemeit, például a nyugati to­rony csonkját, beépitették az új templomba, oszlopait a régi templom lalóra alapozták. Városunkat 1544-ben török támadás érte, ekkor leégett az avasi templom is. Ezt követően sokáig romokban hevert, mert Diósgyőr úrnője, a bigott ka­tolikus Fánchy Borbála, aki Mis­kolc birtokosa is volt, nem en­gedte újjáépíteni az akkor már protestánsok kezén levő templo­mot. Csak 1560 után kezdték meg az építkezést, amely 1569-ig tartott. Ennek során, a templom belsejét is átalakították a re­formátus szertartásoknak megfe­lelően, egyszerűvé, dísztelenné. A csúcsíves boltozat helyett ek­kor kapta a mai sík mennyeze­tét is. Az 1941-es renoválás és ása­tás során a templomnak több olyan részlete került elő, ame­lyet az 1560-69-es újjáépítés elfedett. Így például az északi falon előtűnt egy szép késő gó­tikus, erősen tagolt, gazdagon faragott ajtókeret, és a közelé­ben egy ugyancsak gótikus szentségtartó. A templom észa- k bejárata fölött falfestmények és feliratok kerültek elő. Az ásatás feltárt több XVII-XVIII. századi kriptát is, ezekből vi­seletmaradványok (párták, fém­szállal átszőtt ruhák, cipők) ke­rültek elő. Miskolc egyházát 1335-ben említik először a pápai tized- jegyzékben. Zsigmond király 1411-ben Miskolc tanácsára ru­házza az avasi templom kegy­úri jogát. Oklevelek és a város jegyzőkönyvei számos alkalom­mal emlitik a templomot. Érdekes megemlítenünk a templom felszereléséből is né­hány darabot, például a XV. században készült nagy, hólya­gos poharat, nyolcszögletű ezüst tálakat 1663-ból, XVII-XVIII. századi úrasztalterítőket, és ugyanebből az időből származó kis-ázsiai imaszőnyegeket. A templom mellett álló egyemele­tes, fagalériás harangtorony 1557-ben épült. A XVII-XVIII. században tűzfigyelőül is szol­gált, 1680 óta toronyórája van. Felújított harangjátéka 1941-ből való. Az avasi templom a hazai ké­ső gótikus építészet egyik szép alkotása, amelyre méltán lehet büszke városunk. WOLF MÁRIA >|c Bár több lenne belőle: hasonló kapu nem sok maradt már, reméljük, ez helyreállítva díszéül szolgál majd az új utcaképnek. Ez sajnos nem Duna-korzó Utcabútor, utcakép Mi tagadás, jó adag irigy­séggel szemlélte sok miskolci Ráday Mihály városvédő té­vésorozatában, a Duna-korzó helyreállításáról szóló filmri­portot. Egyrészt a lehetőséget irigyeltük a pestiektől, hogy nekifoghattak egy ilyen nagy területet felölelő helyreállító munkának, másrészt azt a műgondot, lelkiismeretes ap­rólékosságot, szívósságot, ami. a régihez hasonlatossá tenni a mai Duna-korzót. A lehetőség most váro­sunknak is megadatott, hiszen a Széchenyi út rekonstruk­ciója nem sokáig várat már magára. A decemberi végre­hajtó bizottsági ülésen erről az óriási munkáról tárgyal­va, sok „életbevágó” műszaki probléma mellett (villamos­pálya felújítása, közművek cseréje) szó esett az apróbb részletekről is. A Széchenyi út egyetlen olyan része vá­rosunknak, amely sok min­dent megőrizhetett még egyé­ni bájából, hangulatából. Az ülésen hallottuk: jólen­ne egy pályázatot kiírni arra, hogyan lehetne az apróbb részletekből — kapuk, por­tálok, utcatáblák stb. — meg­őrizni azt, ami még megma­radt, s az újat pedig jellegé­ben, hangulatában illeszteni mindehhez. Reméljük a pá­lyázatból valóság lesz, s a Duna-korzóhoz hasonlóan, re­mek munkát végzünk majd mi is, itt Miskolcon. sjc Tulajdonképpen ez sem a legjobb példa, de ha már muszáj modern portált csinálni, ebben is lehet ehhez hasonlóan ki­csit igényesnek lenni. KISS LÁSZLÓ (Kerényi László felvételei) A szabály — az szabály?! A tapolcai postahivatal szolgáltatásairól már tavaly is „megemlékeztünk" lapunkban. A nyár vége felé azt tettük szóvá, hogy az ottani, úgynevezett interurbánfülkébe — a munkaidő után — nem kapcsolták a vidéki hívásokat. Akko­riban elmondották a szakemberek, hogy ennek semmi akadá­lya nem lett volna, a távolsági hívás csupán a postás dolgozók nem megfelelő magatartása miatt hiúsult meg. Most ismét egy hasonló esetről számolhatunk be. Hiába próbáltunk tárcsázni a posta udvarán felállított városi tele­fonfülkében, a lefagyott tárcsa csak komótosan, nyekeregve igrott a helyére. Miután a harmadik 2 forintost is jóízűen el­nyelte. nem maradt más lehetőség, megkértük a postahivatal vezetőjét, engedélyezzen egy telefont az ő készülékén. Mi ta­gadás. a hivatal vezetőjét gondolkodóba ejtette udvarias ké­résünk, ám aztán . szabály az szabály” alapon megtagadta a telefon használatát Azt a telefont ugyanis csak szolgálati cél­ra vehetik igénybe a oostai dolgozók. Ez az előírás! No de mi van akkor ha egy postahivatal három telefonfülkéje közül egyik készülékről sem lehet telefo­nálni?! Ezzel kapcso'atban is kellene valamilyen új előírást alkotni. (sz. i.) Uj magazin Megjelent a Magyar Esz­perantó Szövetség Világ és Nyelv című folyóiratának első színes magazinja. Isme­retterjesztő írásaiból kieme­lést érdemel: Claude Piron pszichológus, genfi egyetemi tanár Klinikai beszélgetés másként vélekedőkkel című, meglepően érdekes, polémi­kus cikke. Bekerült a lapba Illyés Gyula Állati szép és oltári jó —, vagy: hogyan beszéljünk fiatalul című ke­délyes és elgondolkodtató meditációja is. A számos fotóval és kari­katúrával illusztrált válto­zatos témájú írások mellett sokféle rajzos kétnyelvű hu­mor. köztük a Szex-perantó című érdekes tréfacsokor ol­vasható az új magazinban.'

Next

/
Thumbnails
Contents