Déli Hírlap, 1982. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-03 / 2. szám
A kohászokra mindig lehet számítani... Acélt gyártottak, tejet szállítottak... Munkával kezdték az új esztendát Sokan mondhatták el Miskolcon: ez az év is jól kezdődik. A legtöbb vállalatnál ugyanis csak ma indítják be a gépeket, berendeléseket, de van ahol az első munkanap csak hétfőn lesz. A folyamatos üzemekben azonban megállás nélkül termeltek az ünnepnapokon is. A Lenin Kohászati Művek diszpécserszolgálatától tudjuk, hogy jó hangulatban, üzemzavar nélkül telt el . az év első munkanapja. A kombinálj acélműben teljesítették az egy napra előírt kvantumot, a 16 adagot, így 1400 tonna acélt gyártottak az év első napján. Sikerrel oldották meg feladataikat a durva- hengerdei dolgozók is,, megvolt a 100 százalék. A gerendasoron viszont 105 százalékot értek el. A December 4. Drótművekben január 1-én senki sem dolgozott. Tegnap viszont több karbantartó is megkezdte a berendezések, gépek „élesztősét”, hogy a mai munkakezdésre termelőképesek legyenek. Az Észak-magyarországi Vegyiművek egyetlen folyamatos üzemében kifogástalanul ment a munka az új év első napján, üzemzavar nem volt, s a termelés is elérte a más napokon megszokottat. Itt ugyanis műszerek vigyázzák, hogy ne ingadozzon a termék minősége és mennyisége. Korán keltek — talán volt, aki le sem feküdt közülük — a Borsod megyei Tejipari Vállalat dolgozói; akik janu-' ár elsején gondoskodtak arAz ünnep utáni pihenőnapokon is dolgoztak a tejesek: gondoskodtak arról, hogy legyen friss tej a kijelölt presszókban, így a Gyöngyben is. ról, hogy a kijelölt eszpresz- szókban, éttermekben tejivókban friss tejhez juthassunk. Mind elsején, mind pedig másodikén három járat szállította a tejet, kakaót, csokoládés tejet Miskolc kijelölt egységeibe, de Kazincbarcikára és Leninvárosba is. Mindkét napon reggel 6 órától készenlétben állt még egy tehergépkocsi, hogy az esetleges pótrendelést teljesíthessék. Érre azonban nem volt szükség... A pékek már az ünnep előtt gondoskodtak arról, hogy megfelelő mennyiségű keVálasz az interpellációra Miskolc megyei város Tanácsának legutóbbi ülésén Kiss Géza, a 46. sz. választó- kerület tanácstagja interpellált a Martintelepen 1981. IV. negyedévében tervezett útja vitások sorrendje miatt. A tanács építési és közlekedési osztályának vezetője az interpellációra válaszolva jelentette a végrehajtó bizottságnak, hogy az elmúlt esztendőben a Dráva utca új burkolatot kapott, aszfaltszőnyeggel borították a Gvadá- nyi utcát, miként hasonló burkolattal látták el a Sió, a Stromfeld és >a Temes utcát is. A Sík utcában murvaterítést végeztek, ezzel jávították az út állapotát. A Kapos utcában az úttükör elkészült, ám a befejező aszfaltozásra — az időjárástól függően — csak 1982. I. negyedévében keríthetnek sort. Öíletdús fiatalok Jelentős részt vállalnak az újítási feladatok megoldásában a 3. számú Volán fiataljai. A legutóbbi ifjúsági parlamenten elhangzott, hogy az elmúlt időszakban 1018 újítási javaslatot tettek; ebből 658-at elfogadtak, és csaknem egymillió forinttal honorálták az ötletdús fiatalokat. nyér, péksütemény álljon a kijelölt árusítóhelyek rendelkezésére. A Miskolci Sütőipari Vállalat diósgyőri kenyérgyárába tegnap délelőtt 11 óra felé érkeztek be az első szakemberek; ők már mára sütöttek... Milliós látogatósereg Erdökincsünk, turistaszemmel Hazánk erdőben gazdag, de fában szegény ország — szokták . mondani az erdészek. Ez annyit jelent, hogy bár vannak kiterjedt, és szép erdőségeink, mégis kevés a faiparban elsőrangúan felhasználható értékes faállomány. Persze, gazdagságunk is csak idézőjelben értendő, hiszen ha erdeink területét vizsgáljuk, akkor igencsak hátul kullogunk az európai rangsorban: a szomszédos Csehszlovákia területéből kétszer annyi részt foglal el erdő, mint hazánkéból. Nem könnyű jól gazdálkodni erdőkincsünkkel: kielégíteni a faipar fokozódó étvágyát, s megteremteni ugyanakkor a környezetvédelmi és üdülési funkciókat teljesítő erdőket, amelyekre egyre nagyobb szükségünk van. Most az utóbbiakról szólunk. ■ Zöldbe ékelt város Városunk ritka adottságokkal bír: a jóval 200 ezren felüli lakossággal rendelkező ipari centrum valósággal erdőkbe ékelődik, hiszen Miskolc közigazgatási határai mélyen belenyúlnak a Bükk rengetegébe. A szerencsés földrajzi fekvés egyben óriási lehetőség is, a város környéki erdők szinte kínálják magukat arra, hogy a kirándulók százezres seregei ott tölti sék el a hétvégét, friss levegőn élvezve az erdő csendjét. Hazánkban m. erdészeti munkában a hármas követelmény érvényesül: az erdőknek termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési funkciókat kell teljesíteniük. Általában minden erdő alapjába véve gazdasági célokat szolgál, de a neki szánt funkció meghatározza, miként hasznosítják a benne rejlő gazdasági értékeket. Az utóbbi két évtized alatt Magyarországon csökkent a csak termelési célú erdőállomány, ugyanakkor majd háromszorosára növekedett a kömyePetárda Nem hiszem, hogy létezik olyan naiv újságíró — az újdondászokat is beleértve —, aki elhiszi, hogy egy, avagy több cikk jobb belátásra bírja az embereket, és lemondanak káros szokásaikról. Én sem tartozom az írógép naiv prófétái közé, és egy pillanatig sem hittem, hogy szilveszter éjszakáján nem robbannak majd petárdák. Nem hittem, pedig az újmódi — rossz! — divat ellen, hozzám hasonlóan, számos kollégám szót emelt az elmúlt hetekben. De annyit azért feltételeztem — higgyenek bár balgának —, hogy legalább illegalitásba kényszerülnek a veszélyes játékszer árusai. Ezzel szemben utcahosszat kínálták hangos szóval — és nem is olcsó áron — a robbanó szerkentyűket. Noha tilos a petárdagyártás és -árusítás. A következményt mindenki láthatta és hallhatta ezen az éjszakán, aki nem vak és süket. Ám pusztán az a tény, hogy úgy érezhette magát lakása négy fala közt az ember, mint egy ostromlott várban, az még hagyján. A tűzesőt, villanást, dörrenést elviseltük volna némi (némi?) bosszúság árán, ha nem következett volna be az, amitől joggal tartottunk: az idén is okoztak kisebb-nagyobb sérüléseket a petárdák. És hogy nem nagyobbakat, csak a szerencsének volt köszönhető. A múlt hét végén azt írtam, hogy az ilyenfajta mulatságnak egyetlen ember örült igazán (A névtelen vár című tévésorozat egyik epizódjában): Hány Istók, a láp vadembere, ö ugrált, tapsikolt önfeledt örömmel, amikor hullott a tűzeső. Azzal kezdtem, hogy falra hányt borsó volt minden intelem. Ez azonban nem egészen igaz. Ügy látszik, mégis akadtak né- hányan, akik olvasták a petárda-ügyben írt dolgozatom. Szilveszterkor ugyanis az én ablakom alatt az átlagosnál jóval több petárda robbant. A megkülönböztető figyelemről ez esetben szívesen lemondtam volna, noha a drága pénzen vett petárdák tömeges feláldozása mégiscsak jelez valamit, Több mint egy évtizede birtoklom házgyári kéjlakomat ugyanazon a helyen, és azt hittem, kitűnően ismerem a környéket. Tévedtem. Kell lenni valahol egy nádat, sást hizlaló mocsárnak mert ha nem, hol tanyáznának a petárdáknak ilyen önfeledten örvendező Istókok?... (békés) zetvédelmi, s ötszörösére a szociális, üdülési feladatokat ellátó erdők területe. A tervek szerint 2000-ig tovább gyarapítják a pihenést, felüdülést, környezetvédelmet szolgáló erdőket: húsz év múlva több mint 200 ezer hektárral lesz belőlük. ■ A Bükk és a Mátra A IV. ötéves tervben 86, közjóléti erdő fejlesztését meghatározó tervet hagynak jóvá: így a miskolci parkerdők kialakításának programját is. A Bükk talán egyike a legkedveltebb hazai erdőnek. Felmérések szerint két évvel ezelőtt több mint 17 millió látogatója volt Magyarország üdülőerdeinek, s ebből majd 3 millió a Bükk hegység turistáiból került ki. A Bükkben több mint 6000 hektár üdülőerdőt tartanak nyilván, a Miskolc környéki parkerdők területe is meghaladja a 2500 hektárt. Város- környékünkhöz a Bükkön kívül a legközelebb eső másik nagy üdülőerdő-egység a mátrai, amelyik szintén 2500 hektáros. A IV. ötéves tervidőszakában a szociális-pihenési funkciójú erdőket elsősorban területükben növelték, kialakították az országos hálózatot, kiépítették a fő feltáró utakat. Az V. ötéves terv során csak a kiemelt erdei üdülőtérségek felszereltségét fejlesztették tovább. Központi támogatással rekonstruálták például az erdei kisvasuta- kat: többek között a lillafüredit, a királyrétit és a szilvásvárad—szalajkavölgyit. A szalaj ka völgyi kirándulóközpontot is kiépítették. Jó utakat! A VI. ötéves tervünkben egyik legfontosabb cél a Bükk hegység turisztikai feltáró hálózatának további fejlesztése. A jobban funkcionáló úthálózat lehetővé teszi majd, hogy a milliós látogatósereg nagyobb területen oszolhasson szét, ami csökkenti az erdőkre nehezedő terheket, segíti a természetes környezet megóvását, fennmaradását A régebbihez képest új vonás az is, hogy más kon* cepció szerint folytatják a parkerdők felszerelését, komfortosabbá tételét. Eddig szétszórva helyezték el a parkerdei berendezéseket. Ezután azokra a pontokra kerülnek, ahol az eddigi felmérések szerint a legnagyobb tömegek fordulnak meg. Nagyobb gondot fordítanak a berendezések eddiginél egyszerűbb, de időállóbb kivitelezésére is. (k—ó) Á legidősebb 112 éves O Felújítás, tatarozás az idén is Az 1981-ben megkezdett lakóházfelújítási-tatarozási munkákat az idén is folytatják. Az elfogadott kivitelezési címsor szerint, 1982-ben összesen 651 miskolci otthonra kerítenek sort a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat szakemberei, s azok a megbízott kivitelezők, akikkel a cég szerződést kötött erre a munkára. Majdnem fele-fele arányban osztozik a MIK és az idegen kivitelezők gárdája a lakásokon: 333 az ingatlankezelő vállalaté és 318 maradt a szerződéses kivitelezőkre. Az idén elvégzendő munkák túlnyomó részét az előző évekről elmaradt felújítások teszik ki. összesen 410 olyan lakás van a listán, amelyre a szabály- szerű felújítási sorrendben már régebben kellett volna sort keríteni, csak kapacitás és anyagi erő híján maradtak erre az évre. Időszerű felújításról 99-et tartalmaz a címjegyzék. Száznegyvenkét otthonban csak részleges felújítást hajtanak végre: ezek jobb állapotban vannak, mint a többiek. A tervezők megjelölték a bővítési lehetőségeket is. Az elképzelések szerint 36 új lakást lehet létrehozni tetőterek beépítésével, s emeletráépítéssel. Az idén listára vett házak közül a legidősebb az Ady- Endre utca 18.: 112 éve épült, 10 évvel fiatalabb nála a Pa- lóczy utca 8. A felújításra kerülő legfiatalabb épületek a Győri kapuban vannak: ezekbe 29 éve költöztek be első lakói. A címsorban levő épületek túlnyomó többsége 20— 40 éves. Barlangi mentők Megyénkben is volt már rá set, hogy a Bükkben gyermekek, s felelőtlen felnőttek Ismeretlen barlangokba másztak be, vagy éppen ismert szurdokokban szenvedtek balesetet. Mentésükre és gyors elsősegélyben részesítésükre alakult a barlangi mentő alegység, amely Létrástetőn alakította ki bázishelyét. Tagjai rendszeresen találkoznak s állandó kapcsolatban vannak egymással, hogy sz ükséf esetén, gyorsan riasztható! legyenek. A legszükségesebl felszereléseket egyénileg,' il- letve közös munkák bérébő- szerezték be. <*• lílkorszsrösílss a Martintelepen
