Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-19 / 244. szám
A termelés és a kulturált ember Miként hírül adtuk, a múlt hét csütörtökén kibővített ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. Első napirendi pontként jelentést tárgyalt meg a munkahelyi közművelődés helyzetéről, különös tekintettel a munkás- művelődésre. Erről számo- lónk most be olvasóinknak részletesebben. Városunkban egyre több munkahely«! ismeri fel a gazdasági és a mozgalmi vezetés, hogy a gazdasági feladatok ma már csak úgy végezhetők el eredményesen, ha ehhez megfelelő szellemi hátteret tudnak teremteni. Érezhető bizonyos cselekvési szándék, ami a szükséges változások egyik garanciája. De hogy ez a cselekvési szándék mindeddig a legtöbb helyen csak félmegoldásokat eredményezett a munkahelyi művelődést illetően, annak okait elsősorban a korszerű, egységes közművelődési szemlélet hiányában kell keresni. Több párt- és szakszervezeti fórumon megfogalmazták a munkahelyi művelődés szemléletére vonatkozóan: oktatás- és képzéscentrikus. A vállalat érdekeltsége a dolgozók szakmai képzésében és továbbképzésében ugyanis közvetlenül, rövid távon és kényszerítő erővel jelentkezik, ennek a feladatnak a megoldása tehát nem tűr halasztást. Ugyanakkor az előrelátás hiánya is tetten érhető ebben a szemléletben és magatartásban, amely a munkahelyi művelődés ügyét „letudja” az oktatással és képzéssel. Egy hosszabb távon építkező, az intenzív fejlődés lényegét megértő vezetés számára azonban a munkahelyi művelődés ilyen leegyszerűsítése elfogadhatatlan. Ma már a legtöbb munkahelyen és munkakörben a szaktudással szinte egyenlő értékű az emberek felkészültsége és készsége a változásokra. Ez azonban csak megfelelő szintű általános műveltség és a politikai, vállalati célokkal való azonosulás alapján lehetséges. • A LEGSÜRGETŐBB FELADAT Az életmódot, műveltséget és a munkakultúrát egységben kezelő szemléletnek a kialakítása a legsürgetőbb feladat a munkahelyi művelődésben. Csak így körvonalazható a munkahelyi művelődés tartalma, amelybe bele kell, hogy tartozzék a munkahelyi demokrácia szubjektív oldala, a munka, a munkakörülmények és a munkaviszonyok kultúrája, a dolgozók általános és politikai műveltségének fejlesztése, a munkahelyi közélet, a szabad idő, a magánélet, a szórakozás kultúrája. Az életmód, a munkavégzés és a művelődés egysége jelenti a művelődési igények realitását is. Ez még mindig hiányzik, viszont az igazi partnerként közvetítők és befogadók között, jóllehet az 1974-es közművelődési határozat egyik alapcélkitűzés» ennek létrehozása volt. E szakterület irányítói úgy várnak előrehaladást a köz- művelődésben, hogy a realitásokat, az emberek munkavégzését és életmódját meghatározó feltételeket nem véve kellően figyelembe — „kívülről” próbálnak műveltséget bevinni a munkahelyekre. Ezért szóiamszerű- ek gyakran a munkahelyi művelődés céljai, és ez a ■épművelői gyakorlat vált ki a dolgozók, különösen a munkások körében idegenkedést. Mindez azt is eredményezte, hogy a munkahelyek nagy részében és a munkásság széles rétegeiben művelődési érdektelenség tapasztalható még akkor is, ha egy-egy akció lebonyolítását sikeresnek értékeljük. • KIAKNÁZATLAN SZELLEMI KAPACITÁS Az igényeket kiindulási alapnak tekintő, belülről építkező munkahelyi művelődésben kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a munkahely értelmiségi dolgozói, a szakszervezeti bizalmiak és a szocialista brigádok vezetői. Ez a szellemi kapacitás és cselekvő erő eddig nem kapott elég teret. Az értelmiség a munkahelyeken — kevés kivételtől eltekintve — pusztán szakfunkciókat tölt be, s alig beszélhetünk az értelmiség értékközvetítő, véleményformáló, orientáló, a magatartást befolyásoló funkciójáról. A munkahelyi művelődésben fontos szerep jut a szakszervezeti bizalmiaknak, és a szocialista brigádvezetőknek. Közvetlen kapcsolataik révén ők az igények legjobb ismerői, ők maguk is kultúraközvetítők, s részben összekötők lehetnek a hivatásos népművelők és a befogadók között. A legtöbb üzem, vállalata speciális rétegekkel való fokozott törődés címén a 8 általánost nem végzetteket, a bejárókat, a munkásszálláson élőket és a nőket említi. Kétségtelenül olyan rétegek ezek, amelyeknek művelődésbeli felzárkóztatása még sokáig súlyos gondja lesz a munkahelyi művelődésnek. Az eredmények egyelőre szerények, bár az üzemek, vállalatok erőfeszítései elismerésre méltóak. • MINDEN RÉTEGRE KITERJEDŐEN A rétegdifferenciált munkahelyi művelődésnek az említetteken túl, minden rétegre ki kell terjednie. A munkahelyi művelődést sokáig teljesen a munkásművelődéssel azonosítottuk, s központi problémájának az alulképzettséget tekintettük. A munkahelyi művelődés fogalma azonban ennél tá- gabb: magába foglalja az innovatív szakmunkát, az értelmiség, az alkalmazottak és részben a szakmunkástanulók művelődését is. A munkahelyi művelődésen belül a munkásművelődésnek kell kapnia továbbra is a legnagyobb figyelmet. De ezt az elvet szem előtt tartva, munkahelyenként a megfelelő arányban, valamennyi réteg igényeinek figyelembevételével kell kialakítani az adott munkahely kulturális arculatát. A munkásművelődés legfontosabb szervezeti kerete továbbra is a szocialista brigádmozgalom. Szocialista brigádjaink művelődési tevékenységének hiányosságai két alapvető hibára vezethetők vissza. A formalizmus miatt a mérhető, kimutatható eredmények fetisizálása következtében visszaszorult a belső igényekből fakadó aktivitás, és esetenként a közösségi összetartozás érzése. A másik hiba: a brigádmozgalom kezdettől fogva nem állt szerves kapcsolatban a munkahely értelmiségével. Hasonló gondokkal küzdenek az ifjúsági klubok. amelyek többsége jól felszerelt helyiséget mondhat magáénak. A tárgyi, technikai feltételek azonban sok helyen kihasználatlanok. • JÓ SZERVEZETI KERETEK A munkahelyi művelődés szemléleti átformálásához jó szervezeti keretekkel rendelkezünk. Csaknem valameny- nyi vállalat, üzem létrehozta a művelődési bizottságot, amely véleményező, javaslattevő és összehangoló feladatokat ellátó testület. Arra hivatott, hogy a munkahelyi kulturális szervezés széttagoltságát, párhuzamosságát, áttekinthetetlenségét felszámolja, s egységes művelődési programmá szervezze a munkahelyeken folyó szerteágazó tevékenységet A munkahelyi művelődés formáit önmagában minősíteni nagyon nehéz. Hogy adott helyen, mely tevékenységi formák hoznak eredményt, az függvénye egy sor olyan összetevőnek, amely a munkahelyhez kötődik. Általános tapasztalat azonban, hogy sok régi forma él funkciótlanul. A formák, módszerek tekintetében való előrelépés igényli a kezdeményezőkészséget, a vállalkozási kedvet is. Ezen a téren jó példaként említhetjük a DIGÉP útkereső próbálkozásait. Az igényeknek megfelelő művelődési formák megtalálásában számottevőek a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ eredményei is. A módszertani kérdések tisztázásához lényegesen hozzájárult a Rónai Sándor Művelődési Központ. A Városi Művelődési Központ megszervezése után folytatta a korábban önálló intézményeinek életképes, eredményes gyakorlatát. A munkahelyi művelődés jelenlegi helyzete, tartalmának, formáinak és irányításának állapota, valamint az iránta megnyilvánuló magasabb társadalmi és helyi igények szükségessé teszik a továbbfejlesztés feladatainak megjelölését. A feladatok meghatározása alapvetően két nagy területre vonatkozóan indokolt: egyrészt a pártszervek és szervezetek politikai irányító munkájára, másrészt a vállalati állami’ gazdasági, valamint a társadalmi szervek és vezetők tevékenységére, a művelődési bizottságok munkájának ösz- szehangolt segítésére. A pártszervek és szervezetek a jelentőségéhez mérten fordítsanak figyelmet a munkahelyi közművelődésre. Legyen a pártmunka ebben a tekintetben is offenzív, társadalmi-politikai és helyi érvekkel segítse a korszerű művelődési szemlélet kialakulását és továbbfejlődését. Politikai eszközökkel segítsék annak az új közművelődési szemléletnek a kialakulását, mely a gazdasági, társadalmi, ideológiai és kulturális kérdéseket összefüggésben kezeli, s a kultúrát az életmód, a műveltség és a munkakultúra egységeként értelmezi. • TÁMOGASSUK A KEZDEMÉNYEZÉST A gazdasági vezetés, a társadalmi és tömegszervezeti szervek feladata, hogy az oktatás és képzés fejlesztése mellett, a munkahelyi művelődés egészén belül, a köz- művelődési feladatok megoldására nagyobb erőket összpontosítson. A vállalati művelődési bizottságok koordináló szerepüket jobban töltsék be. Kezeljék és irányítsák szerves egységben a munkahelyi közművelődés terjesztői és befogadói oldalát. Fokozott támogatást kapjanak azok a kezdeményezések, amelyek a korszerűen értelmezett munkahelyi művelődés koncepciójába beil- lenek, és nem igénylik új intézmények megteremtését, hanem jobban kihasználják a meglevőket. A művelődési bizottságok és a munkahelyi művelődésért felelősök számára központi feladat, hogy segítsék az aktív, belülről építkező művelődési közösségek és művészeti csoportok létrejöttét. Kiemelt fontosságú ezen belül is az ifjúsági klubok működtetése, és a szocialista brigádok aktivitásának erősítése. * A kibővített pártbizottsági ülés az előterjesztést megvitatta. A felszólalók saját tapasztalatukat elmondva, egészítették ki a beterjesztést, és jó gondolatokat adtak a munkahelyi művelődés továbbfejlesztéséhez. Makrlsz Agamemnon: Bar. tók HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.21): Ki nyer ma? — 12.33: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.20: Pierre Fournier gordonkázik. — 14.34: Demeterke. Novella. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Solti Károly nótákat énekel. — 15.28: Visszapillantó. — 16.00: Ütközben. —16.05: De Falla: A bűvös szerelem — balett. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — Ütközben. — 17.15: A szegényember öröme. — 18.15: Esti mese. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kirakodóvásár. — 20.16: Kaptam 29 percet — Szuhay Balázs műsora. — 20.45: Reflexklub. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! — 23.30: Beethoven: cmoll szonáta. — 24.00: Hírek. — 0.10: Nagy Tibor táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Üj népzenei felvételeinkből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Világújság. — 14.00: Kettőtől-ötig. — 17.00: Avicennától — Einsteinig. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Minden hangra emlékezem. — 19.35: Demis Roussos énekel. — 20.10: Hilde Güden operettdalokat éne- kel. _ 20.30- Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.00: A tegnap slágereiből. — 22.30: Szovjet operettekből. — 23.00: Hírek. —23.15: Országos amatőr pop-dzsessz- rock találkozó. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.07: Magyar zeneszerzők. — 13.51: Világhírű művészek operafelvételeiből. — 14.38: Mozart-müvek. — 16.00: Iskolarádió. — 16.30: Holnap közvetítjük. — 16.50: Harminc perc beat. — 17.20: Egészségünkért! — 17.25- Sztereómustra. — 17.45: Mindennek ára van (kis- hangjáték). — 18.09: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 19.00: Hírek. — 19.05: Fiataloknak — kor- társzenéről. — 19.35: Kapcsoltuk az Erkel Színházat. — Közben kb. 20.20: Jogászképzés Miskolcon. — Kb. 21.30: Dzsesszf elvétette Kitty, Mimi és Vivi, a három girl a Miskolci Orfeum ma éjszaka induló műsorában. Az Egyetem étteremben Hétfőnként: Orfeum Orfeum: varieté jellegű, zenés, műsoros mulatőlicly. Nézőterén a közönség asztalok mellett ül, ételt és italt fogyaszt. A színpadon közben színészi, artista-, ének- és táncprodukciók váltakoznak. Így határozza meg az orfeumot az Üj Magyar Lexikon, ilyennek ismerik, akik ismerhetik. Újfajta éjszakai szórakozási lehetőséget ígér az Egyetem étterem ma induló műsora: a Miskolci Orfeum. A nosztalgiadivat követelményei állították össze az éjfélkor kezdődő, körülbelül egyórás varieté programját. Régi slágerek, köztük Karády-dalok hangzanak el, Kitty, Mimi és Vivi, a három gril kán-* kánt és más látványos táncokat mutat be. Artistaprodukcióról Fafula Mihály gondoskodik, aki egyebek mellet^ kardot, tőrt, pezsgősüveget, asztalt egyensúlyoz. Adámi Béla bűvészmutatványokkal szórakoztatja a nagyérdeműt. A zongoránál Regős Zsolt ül, aki a műsor után hajnalig játszik a publikumnak. A dalokat Molnár Anna, a Miskolci Nemzeti Színház művésze adja elő. Konferál Szabados Gábor. A 111 feladatairól Ma délután két órakor ülésezik a TIT Borsod megyei Szervezetének Elnöksége a Kazinczy-klubban. A napirenden két téma szerepel. A résztvevők tájékozódhatnak a községi, üzemi, járási, városi közgyűlések, illetve a megyei küldöttgyűlés előkészítésének elveiről s időpontjairól. Szó esik a VI. ötéves terv célkitűzéseihez kapcsolódó társulati feladatokról is. wr. 'tor műsor lekből. — 22.00: A hót zeneműve. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről-hétre, hétfőn este. A Miskolci Stúdió zenés magazinja. Szerkesztő: Nagy István. — El szeretném mondani. . . Gyárfás Imre jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. . . Karcsai Nagy Éva összeállítása. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A TIT Borsod megyei szervezetének elnöksége a . VI. ötéves terv célkitűzéseihez kapcsolódó társulati feladatokról tárgyal. — Időskorúak ünnepi hete kezdődik Miskolcon. — Üj étterem épül Hevesen.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Szlovák televízió: 15.50: Riportműsor. — 16.20: Hírek. — 16.25: Iskolatévé. — 16.40: Mesejáték. — 17.10: Katonák műsora. — 18.05: A szocialista országok életéből. — 18.30: Orvosi tanácsok. — 18.40: Művelődési műsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tévéjáték. — 21.15: Dokumentumfilm. — 21.55: Huszonnégy óra a világban. — 22.10: A rendőrség nyomoz. — 22.15: Az NDK tv zenés szórakoztató műsora. — 23.05: Hírek. Kiállítások: Szőnyi István-te- rem (10.30—18): Bőd László festményei. — Mini Galéria (10—18): Diner Tamás fotóművész és 3ze- madám György grafikus kiállítása. Filmszínházak: Kossuth íf3): Szőke indián (mb. szí. NDK film). — (hn5, 7): I. mint Ikarusz (mb. szí. francia film. 14 éven felülieknek!). — Hevesy Iván Filmklub (4. i’7) : Oblomov néhány naria fsz< szovjet film). — Táncsics ff5. f7i : Nyolcadik utas- a halál (szí. angol film. 18 éven felülieknek, III. helyár!)- — Táncsics kamaramozi (6): Népta* nítók (magyar film). — Szikra (3, 5, 7): Szerelmeim (mb. szt. olasz film, 14 éven felülieknek» II. helyár!). — Tapolca, Ady (7)í Edénkért a sikátorban (szí. amerikai film, 16 éven felülieKne k !)» — Fáklya (f4): Egy kis hely a nap alatt ,(magyar film). — <f6)* Zugügyvéd zavarban (mb. szí. olasz film, 14 éven felülieknek, II. helyár!). — Fáklya Filmklub (f8): Rocky (szí. arherikai film). — Petőfi (f5, f7):: Repülés az űrhajóssal (szí. szovjet film). — Görömböly, Krúdy (6): Kopaszkutya (szí. magyar film, 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8): Kramer kontra Kramer (mb. szí. amerikai film). — Szirma (f6): Kopaszkutya (magyar film. 14 éven felülieknek, II. helyár!). — Hámor (6): Kopaszkutya (magyar film, 14 éven felülieknek. II. helyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Avicennától— Einstenig. — 8.57: Puccini: Angelica nővér (egyfelvonásos opera). — 9.52: Hidas Frigyes: Népdalszv-t. — 10.00- Hírek. — 10.05: MR l<*—24. — 10.35: Farkas Ferenc gyermek- muzsikája. — 10.50: Skandináv muzsika. — 11.39: Irgalom (regény, 8. rész.). Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Borgulya András kórus műveiből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 8.57: A kiállítótermek programjából. — 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Hans-Martin Linde fuvolázik. Alfons Kontarsky és Alovs Kontarsky zongorázik. — 10.37: Népzene sztereóban. — 11.00: Hírek. — 11.05- Zenekari részletek Lully operáiból. — 11.40: Szimfonikus zene. Televízió. 1. műsor: 8.00: Tévé- torna. — 8.05: Iskolatévé. — 9.10: Csak gyerekeknek' — 2.30- Bé- jyeeviHp. — 9.40: L^kolatévé. — H.25: é folyó mentén (amerikai film, ism.).
