Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)
1981-10-19 / 244. szám
Szezon végi számvetés I. Szenet, több célra is A borsodi barnaszén az enenrgiatermelésen túl más célokra is hasznosítható. Például a felmérések szerint tíz év múlva a mezőgazdasági és ipari célra hasznosított hu- minsav mennyisége húsz ki- lotonna lesz évenként. Ezt az anyagot „mosott” szénből állítják elő, s a gyártás melléktermékeként keletkezik jó néhány tonna olyan minőségű szén is. ami a homokos talajok meliorációjára alkalmas. Pályaválasztás, vendégséggel egybekötve Vendégségbe hívják ezekben a napokban az általuk patronált általános iskolák hetedik-nyolcadik osztályos tanulóit a sárospataki üzemek, vállalatok. Több, mint másfél száz szocialista brigád ismerteti meg ilyen módon a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal a saját vállalatuk által kínált munkalehetőségeket. A diákok részt vesznek a brigádösszejöveteieken is. A fiatalok e vendégjárása — a korábbi évek tapasztalata szerint — sok esetben döntő hatással van a pályaválasztásukra. Különösen jó eredménnyel toborozza ilyen módon a szakmunkástanulókat az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kirendeltsége, a Csepel Művek jármű- és konfekcióipari gépgyára és a mozgalom elindítója, a Ruházati Szövetkezet. Fórom Encsen Az encsi ifjúsági napok záróaktusaként holnap délután 6 órai kezdettel fórumot rendeznek az encsi művelődési központban. A téma: a fiatalok a közművelődésben. Ezután az ifjúsági napok zárszavát Szabó Tibor, nagyközségi HNF-titkár mondja majd el. A már közhellyé vált megállapítás, miszerint Miskolc az ország legdrágább piaca, az idén szerencsére már nem igazolódott be. Az ózdi szabadpiaci árak rendszerint magasabbak a miskolciakénál. A televízió két héttel ezelőtti, A Hét című műsorában Budaipestről hozta a zöldér- tes példát: a 6 forintért felvásárolt alma az üzletben már 15 forintos árjelzővel kerül forgalomba. Tehát a fővárosban sem annyira olcsó minden, mint ahogy a közvélekedés tartja... A kínálatra nem lehet panasz A nagy zöldség- és gyümölcsszezon végéhez közeledünk. Ez inspirált bennünket arra, hogy Pollner Gusztávval, a Borsod megyei Zöldért kereskedelmi igazgatóhelyettesével számvetést készítsünk. A zöldség- és gyümölcsellátásra az idén nem lehet különösebb panas^ujik. igaz, a babér nem egyedül a ZVA- dérté, hiszen a jó termés egyrészt az időjárásnak, másrészt a termelőknek köszönhető. A kereslet—kínálat törvénye viszont az ő áraikat is befolyásolja. A salátaszezonban a kedvezőtlen időjárás, a gyümölcsfák virágzásakor a fagykár okozta kevesebb termés nyomta rá bélyegét az árakra. Az általában jó ellátás mégis a vállalat árubeszerzőinek munkáját dicséri; hiszen megyénk gyasztótól 4,40-et kémek. A termelőknek 6,50-et adnak az első osztályú almáért, amit az üzletekben 9-ért kínálnak. A vállalat igyekszik az árrés ollóját a fogyasztók javára, miMiskolcon olcsóbb a káposzta, mint Pesten Fórum a miskolci rádióban Készülünk a télre Pettyes a divat Olvasóink, akik rendszeresen figyelik pénteki piaci jelentéseinket, összehasonlíthatják az árakat. Már hónapok óta látható, hogy a Zöldért igyekszik a piacokon is betölteni árszabályozó szerepét. A piáéi vásárlóközönségnek csak egy része engedheti meg magának, hogy a kiskereskedőktől, illetve a kistermelőktől vásárolhasson — borsos áron. A főznivaló java része a miskolci háziasszonyok konyhájára is a Zöldért üzleteiből kerül ki. dapesten 19-ért, Miskolcon 16-ért, az utóbbit Pesten 14- ért, Miskolcon 10-ért mérték. A Zöldért Vállalat országosan 47—48 százalékos árréssel dolgozik, a borsodiak tavalyi átlaga mindössze 37 százalékos volt. De 1981-ben még figyelemreméltóbban csökkentették a fogyasztói árakat. Az év első nyolc hónapjának adatai: országosan 14 százalékkal volt olcsóbb a zöldség és a gyümölcs, mint tavaly. Borsodban a múlt évihez viszonyítva 22 százalékkal sikerült csökkenteni az árakat. Budapesten mindössze 11 százalékkal mérséklődött az átlagár. Burnonvát, ötért A friss jelentések szerint a burgonyát a borsodi Zöldért a maximált 5,40-es ár helyett 5 forintért adja. A szerződött mennyiségen felül ugyanis még sikerült jelentős mennyiséghez hozzájutni, kilónként 3 forintért. A 2,80- ért felvásárolt almáért a fomég sokféle zöldségből, gyümölcsből behozatalra szorul. A szállítás drágítja a költségeket, s közben — 200—300 kilométeres távon — romlik a minőség. Ezen a helyzeten változtatni — minél több zöldséget és gyümölcsöt helyben megtermelni — a VI. ötéves terv feladata lesz. Sikerült csökkenteni A városi tanács kereskedelmi osztályától kértük az adatokat, ide ugyanis rendszeresen befutnak a budapesti és a miskolci Zöldért árai. Az október Í5-i árjegyzék szerint Budapesten a burgonya kilója 5,40, Miskolcon 5 forint. A vöröshagyma a fővárosban 7,40, Miskolcon 8,40. A fejes káposzta Pesten egy forinttal drágább, mint Miskolcon. A kelkáposzta ugyanannyi (7 forint volt), a karfiolt is egységesen 8-ért adták. Olcsóbb volt Miskolcon az alma alakú paprika és a paradicsom is; az előbbitBuMisk&íe if Nézzük a Zöldért árait... A Képünk a Gömöri pályaudvaron készült: a látvány alapján nehéz lenne kitalálni, vajon milyen nap is van? A hétvégé es a hétköznap az őszi csúcsban összemosódik... Almát, betonelemet Hétvége a Gömörin Talán fölösleges is újra elismételni, hogy az őszi szállítási csúcs milyen feladatok elé állítja a vasutasokat szerte az országban, hisz’ sajtón, rádión, televízión keresztül mindenki részese lehet egy kicsit ennek a munkának. Szeptembertől 12 millió.tonna árut kell elszállítania a MÁV Miskolci Igazgatóságát) dolgozó vasutasoknak az év végéig. Emellett 14 millióra tehető az év végi utasforgalom is. A cukorrépa szállítása százezer tonnákban mérhető: Szerencsre négyszázezer. Hatvanba és Selypre hatszázezer tonna cukorrépát raknak be a vagonokba. A feszített tempót csak jó szervezéssel lehet bírni. Elsősorban a szerelvények, vagonok tartózkodási idejét kell csökkenteni, növelni a vagonpark kihasználtságát. Az őszi feladatokra külön létszám, különleges eszközök nem állnak rendelkezésre, így a hét vége is rendszeresen munkával telik a pályaudvarokon. A nagy teherforgalmat lebonyolító Gömöri pályaudvaron is dolgoztak az elmúlt hét végén. A December 4. Drót mű vek és a Be- tonelemgyár részére kellett vagonokba ki- és berakodni. A Nagymiskolci Állami Gazdaság szombaton és vasárnap is az almaszállítmányok részére kért kocsibiztosítást. A pályaudvaron dolgozók ilyenkor kénytelenek alkalmazkodni a befutó megrendelések sűrűségéhez: a létszámot abba a műszakba koncentrálják, ahol'több rakodni való akad. <k—ó) A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója októberi Fórum-műsorát 26-án. hétfőn este 17 óra 5 perctől sugározza. Ezúttal az ipari üzemek, s kereskedelem és a szolgáltatók téli felkészüléséről lesz szó. A stúdióban Borsod. Heve? és Nógrád megye szolgáltató- iparának képviselői válaszolnak olyan kérdésekre, mint a lakosság téli áruellátása, a kereskedelem. a gázszolgáltatás biztosítása, a távhőszolgáltató vállalat munkája, az utak karbantartása, a közlekedés, az áru- és személyszállítás zavartalanságának megteremtése. a tüzelőanyag-ellátás és így tovább. Az elmúlt öt évben megyénk termelőszövetkezeteiben másfél százalékkal emelkedett az összes energiafelhasználás. Ugyanakkor a takarékossági intézkedések hatását mutatja, hogy a villamos energiából több mint három szaza. A témával összefüggő kérdéseket október 22-ig várjuk címünkre: Magyar Rádió» Miskolc-körzeti Stúdiója, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 13. Az adás időpontjában Miskolcon a 35-510-es, Egerben a 12-946-os, Salgótarjánban a 14-596-os telefonszámon hívhatnak bennünket hallgatóink. Azokra a kérdésekre, amelyekre az adás során nem tudunk válaszolni, s korábbi szokásoknak megfelelően a körzet napilapjaiban válaszolnak a stúdió vendégei. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! Magyar Rádió M iskolc-körzeti Stúdiója lékkai kevesebbet fogyasztottak. Az elmúlt két évben csökkent a gázolaj- és benzinfelhasználás is. s ez elsősorban a szigorúbb üzemanyagnormák alkalmazásának köszönhető. Ismerősöm mutatja a frissen tatarozott lakóépület falát: a szép, tengerkék festést imitt-amott fekete pety- tyek tarkítják. A furcsa szín- kombináció úgy jöhetett létre, hogy a festés befejezése után kezdték szigetelni a tetőt, s elcsöpögtették a sötét anyagot. Szerinte ez nagy hiba, szerintem viszont szándékos díszítő eljárás. A kék és a fekete együtt nagyon elegáns hatást kelt, a pety- tyes pedig örök divat. Meg tudom érteni azokat az iparosokat. akik évről évre mások által kiválasztott színt mázolnak megannyi miskolci házra. Kikezdi az egyéniséget az ilyen egyhangú munka. Akiben mocorog a tehetség, az nem tehet mást. mint szembeszegül a tervezők elképzelésével, legalább néhány kis petty erejéig. Pettyes a divat és nemcsak kendőben, fuszekliban, falban, de még paprikában is. Sietek közölni, nem új zöldségféléről, hanem régi kereskedői módszerről van szó: sokszor úgy kerül a pultra az áru — a piaci vagy utcai standokon —, ahogy á Kevesebb benzin, gázolaj földről behozták, azaz sárpettyesen. Ez esetben a halványzöld és a szürkésbarna kombinációjáról van szó, ami — ha nem is olyan elegáns, mint a kék-fekete — eléggé mutatós. Nem is ertem. hogy egyik-másik magánkereskedő miért különcködik és csutakolja le az áruját, mielőtt a vevő elé teszi! Mert nem mindenkinek tetszik ám az ilyen „kirakatpolitika”. A minap lapunkban is olvashatták azt a panaszt, miszerint egyes zöldségboltok csalárd módon megtévesztik a vásárlót: válogatot- tan szép árukat raknak a kirakatba, mintha csupa ilyen lenne bent a boltban is. Szóval, nem könnyű eleget tenni a vásárlónak, járókelőnek! Egy Miskolcról elszármazott és hosszú idő után hazalátogató férfiú például éppen azt kifogásolta, hogy elhanyagoljuk a kirakatokat, s emiatt sivár a főutca képe. Szerintem ez sem teljesen igaz. Nekem például az a legkedvesebb kirakatom, amelyiket ő leginkább szidott. Mindig azt a régi kétíves slágert juttatja eszembe, hogy: „Fekete hegyen egy fekete tó. / fekete tavon egy fekete hajó, / fekete hajón egy fekete lány stb.’’ E kirakat ugyanis mély és sötét lenne üresen is, ám a szív- bemarkoló hatást még tovább fokozzák az ügyes kereskedők. akik szinte kizárólag sötétszürke, sötétbarna, avagy fekete ruhaneművel tömik tele. Talán azért is, mert viszonylag közel van innen a temetkezési vállalat. Erről jut eszembe: megkérdeztem egyszer az egyik illetékest, hogy miért nem festik vidám pasztellszínűre a miskolci házakat, mint ahogy például Győrben teszik? Ezt válaszolta: a város levegőjében oly sok a por, korom,, hogy viszonylag rövid idő alatt elszürkülnének a színpompás falak is. A szürkén viszont a piszokszürke is alig hagy nyomot. Logikus. Legalább annyira, mint biliárdkopaszra be- retváltatni a ritkuló hajú ember fejét. Tökkopaszon ugyanis minden koponya egyformán kopasz. (békés) nél kisebbre nyitni. (Folytatjuk) O. E. Gyártörténeti kör Gyártörténeti baráti kör alakult Salgótarjánban, a több mint 100 éves Salgótarjáni Kohászati Üzemek ipar- történeti jelentőségű berendezéseinek, szerszámainak és a termelés más tárgyi emlékeinek, valamint a gyártörténet eseményeiről fennmaradt fotók és dokumentumok gyűjtésére, gondozására, bemutatására. Az összegyűlt anyag — Nógrád megye első nyilvános gyártörténeti múzeuma — a kisterenyei Gyürki-kas- tély műemlék épületében kap helyet. Tervezik szabadtéri ipari „skanzen” kialakítását is.
