Déli Hírlap, 1981. október (13. évfolyam, 229-255. szám)

1981-10-01 / 229. szám

Opálerdő Izgalmasnak ígérkező felderítő expedícióra f készülődnek a tatai amatőr geológusok. Egy több millió éve elteme. tett, vulkáni hamuval fedett erdő pontos he­lyét szeretnék felkutat­ni a Déli-Zemplénben. Méghozzá egy olyan er­dőét. amelynek fáit opállá alakítják át a hajdani geokémiai fo­lyamatok. A dolog előz­ménye, hogy a kutató- csoport tagjai nemrégi­ben néhány, pompásan átopálosodott fatörzs- maradványra bukkan­tak a hegység egyik fes­tői szépségű, de még ki­rándulók által is ritkán járt völgyében. Mennyit er a Köicsöncsirke? Államtitkári­miniszter­helyettesi szemle f Ä Lenin Kohászati Művek- I ben, mint ismeretes, 10 mil- I liárd forintos beruházással ] épül a kombinált acélmű — j KISZ-védnökséggel. Az Épí- , í tésügyí és Városfejlesztési, j valamint az Ipari Minisztéri- I um ma tartja félévenként j szokásos államtitkári-minisz- | terhelyettesi szemléjét. A mi- | nisztériumok és a kivitelezés- ’ | ben reszt vevő vállalatok , képviselői délelőtt a Diós- ; győri Vasas Művelődési Köz- I pontban tekintették át a fel- 1 adatok teljesítését, s a teen- | dők sorát, majd a helyszínen tájékozódnak az eddig elké- 1 szült létesítmények munkájá­ról es a kivitelezés állapotá­rol. ★ A kombinált acélmű építkezése madártávlatból Ellenőrökkel a piacon Pénztárcaapasztó rések Energiastop, otthon Megtérül, ha szigetelünk Élénk érdeklődés A DIGÉP Hannoverben Szaladunk az elfqcsérlödő energia után... Az utobní időben komolyabban vesszük a takarékosságra intő jelsza­vakat. hiszen egyre inkább a pénztárcánkba vágó kérdés­ről van sző. Nemrégiben ír­tunk arról, hogy a Szentpéte- ri kapui húszemeletes házat is becsomagolják hőszigetelő anyaggal, a Csabai kapui SZTK épületét pedig ener­giatakarékos alumínium ab­lakokkal látták el. A telet megelőző, pénzkímélő készü­lődésből a háztartások sem maradhatnak ki. Nagy luxus az utcát fűteni __ A legtöbb hő az ablakokon, a külső ajtókon, a padlásfö­dém tömítetlenségein. az üze­men kívüli kéményeken és a szellőzőkön szökik meg. Fel­deríteni könnyű a réseket: ci­garettafüstöt mindenki tud fújni. Ablakoknál, ajtóknál többnyire lent áramlik be a hideg, fent távozik a meleg levegő, s ez dupla veszteség Az ETK szakértői szerint az évi természetes szellőzési hő­igény — a beáramló friss le­vegő felmelegítése — egyedi gázkészülék esetében 1500— 2000 forint, központi fűtésnél 2500—3000 forint többletkölt­séget okoz. A tesek tömítése ennek a felét, kétharmadát is megtakaríthatja. Elsősorban karban kell tar­tani az ablakokat: mázolni időnként, utánállítani, amit vetemednek. Ezután jöhet a szigetelés. Miskolcon a Lakás- karbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet vállal ab­lak- és ajtószigetelést. Renge­teg a megrendelésük, közüle- tek is gyakran felkeresik őket. Műanyaggal végzik a szigete­lőmunkát, s attól függően, hogy épp milyen — magyar vagy külföldi — anyag áll rendelkezésre, méterenként 30—40—70 forintért. Ezeket az anyagokat le is lehet festeni, nem árt nekik, nem veszite­Galambdúcok a főutcán A galambok ezreit szoktatták a belvárosi házak ablakpár­kányaira, s a házak homlokzatát díszítő gipszszobrokra a mis­kolciak. Pedig a galambfalkák egy hónapon belül képesek az újonnan tatarozott házak homlokzatát is „galambszürkévé" változtatni. A közelmúltban elvégzett vizsgálat azonban újabb terhelő bizonyítékot szolgáltatott a galambok ellen. Az Állat­egészségügyi Intézet megállapítása szerint — a fecskékhez ha­sonlóan —, madárpoloskával fertőzöttek. Ezek az élősködők pedig az embereket is megtámadhatják, s hólyagos kiütést okozhatnak. Az illetékesek időben megkezdték a poloskamen- tesitö akciót, mégpedig olyan vegyszerrel, amely a galambo­kat és a fecskéket nem károsítja. Ingyen ez figyelmeztetés azok számára, akik a főutcai lakásuk ablakából galambdúcot varázsolnak! (szántó) nek szigetelő hatásukból. Ezenkívül sok kisiparos is hirdeti magát: áraik nagyjá­ból azonosak Ha legolcsób­ban akarjuk megoldani a kér­dést, a boltokban kapható a Termostop hőszigetelő csík, 10 méter 14 forint, s neki is lehet látni a munkának. A költségek megtérülnek: még ha a legdrágább módját vá­lasztjuk is a szigetelésnek, egy tél után már pénzt ter­mel a kis beruházásunk. Nem árt néhány jó tanács az ÉTK szakértőitől: meg kell vizsgálni az''ablaktok és á fal illeszkedését is.. Nagyon gyak­ran alapos hézagokat talá­lunk — különösen a házgyári lakásoknál. Komoly hőveszte­séget okozhat a redőnytok; ezert hőszigetelő lemezzel kell ellátni a tok belső záróleme­zét. (Egyébként ha este rés­mentesen, szorosan eresztjük le a redőnyt, ezzel is útját álljuk a kiszökő hőnek.) Kü­lön gondot kell fordítani az erkélyajtókra. Esetleg a kü­szöböt is meg kell magasíta­ni, hogy legyen hova ragasz­tani a hőszigetelő csíkot. Aki családi házban lakik, jól te­szi, ha télire a padlásfeljárót és a mellékhelyiségekben levő szellőzőnyílást is munka alá veszi: az elsőt tömíteni kelli, a másodikat pedig leszűkíte­ni. Hasznos, ha az épület erős szélnek kitett oldalán az ab­lakok egy részét teljesen le­zárjuk, a résekre tapasztott ragasztószalaggal, s a többivel szellőztetünk csak. (k—ó) r Eredményesen szerepeltek a magyar szerszámgépgyár­tó vállalatok és a Technoim- pex a napokban zárult han­noveri szerszámgép-világki­állításon, a 4. EMO-n. A vá­rakozásnak megfelelően, si­kert arattak a magyar ipar újdonságai, közöttük is első­sorban a Csepel Művek szer­számgépgyárában előállított megmunkáló központ. A Technoimpex együttesen 3 millió dollár értékű szer­számgépre kapott megrende­lést NSZK-beli, svájci, oszt- | rák. ős olasz vállalatoktól. Százezerrel Itten a strain A fürdőszezon végén érdeü mes a számokon elelmélked­ni egy kicsit: a miskolci für­dők összes zöldterülete 80 000 négyzetméter. Erre 800 000 vendég jut. így adódik egy vendégre egytized négyzet- méter egy évben. A számítás csalóka, de érzékelteti, hogy a csúcsforgalom idején a strandon nemigen jut egy-két négyzetméternél több szabad terület egy emberre,, a vízről nem is beszélve. A fürdők te­rülete az elkövetkezendő öt évben bővülni fog: új terüle­teket csatolnak a tapolcai strandhoz, s ha az anyagi keretek engedik, kibővül az Augusztus 20 is. A vízfelület az új uszodáéval is nő, de az Augusztus 20. strand terve­zett bővítésében is szó van új medencéről. A fejlesztés egy­re inkább elkerülhetetlen lépés, hiszen a felmérések szerint 1985-ben már 900 000- en látogatnak el a miskolci strandokra, fürdőkbe. A Diósgyőri Gépgyár az NC-vezérlésű lemezélhajlító gépet, valamint a zajvédő burkolattal ellátott huzalösz- szecsapó gépet mutatta be. A nemzetközi kiállításon 40 ne­ves cég képviselője kereste fel a DIGÉP vásárirodáját, s a legtöbben a lemezélhaj­lító gép iránt érdeklődtek. Egyébként a DIGÉP az NSZK-beli BERMA-cégen ke­resztül régóta jelentős meny- nyiségű kábelgyártó gépet ér­tékesít a nyugat-európai or­szágokban. _ jfc Nagymama segít... — Uram, legyen szíves kölcsönadni egy pillanatra a csirkéjét! A férfi egy pillanatra meg- hökken, de Bodnár Józsefné gyorsan megmagyarázza: — Társadalmi ellenőrök va­gyunk. — A mérés és a szá­molás után visszakap a vá­sárló ötven fillért. Egy má­sik vevő portékáját is ellen­őrzik a 429. számú szárnyas­boltban. A csirkecombért 20 forintot fizetett, ám csak 19,30-at kellett volna. A ve­zetőnő kicsit aggódik: mek­kora fejmosást kapnak ők ezért... A társadalmi ellen­őr megnyugtatja: csak egy forint fölötti többletszámo­lásért jár komolyabb bünte­tés. ♦ ♦ Próbavásárlás a piac végé­ben levő 126-os számú Zöl- dért-üzletben. Szőlőt, körtét, kelkáposztát- vettünk, amiért 39,40 forintot kérnek. Az el­lenőr papíron, dekára kiszá­molja a tételeket, s Molnár Sándorné eladó végül is fel- ' sóhajthat. Pedig a szőlő 58 deka, a kelkáposzta 1 kiló 21 deka. a körte 74 deka volt. Az összeadás mégis fillérre stimmelt. Az üzletvezető ok­mányai között is rendben ta­lálnak mindent. Horváth Lászlónéval és Bodnár Józsefnéval, a két so­kat próbált ellenőrrel mun­kájukról beszélgetünk, míg újabb üzlethez nem érünk. Azokon a vásárlókon csodál­koznak leginkább, akik — ki tudja miért? — nem adják kölcsön ellenőrzésre a porté­kájukat. Mintha nekik kelle­ne szégyenkezni amiatt, hogy az eladó rosszul számolt. Vagy törzsvevők a boltban, s tartanak attól, hogy legkö­zelebb nem lesz figyelmes ki­szolgálás? — Pedig mi értük dolgozunk — summázza vé­leményét Bodnárné. Kilónként 10—12 forintért MakkgyOJtők Az ellenőrök háziasszony- szemmel is nézik a kínálatot A keddi nagy eső után is gazdag a szerda reggeli piac. — Legszebbek a karfiolok, van sok friss saláta, szép az uborka — jegyzi meg a házi­asszonyszemmel nézelődő Horváthné. Egy magán-kiske­reskedőnél felfedezünk földi­epret is. Ez csábít próbavá­sárlásra Bába Jánosné ma­gán-kiskereskedő gusztusos pavilonja előtt. A földiepren kívül veszünk még szőlőt, körtét és száraztésztát. A végösszegben az eladó téve­dett 1,20-at, de a saját kárára, kárára. — Nálunk ez így szokás. Nem kerekítünk fölfelé. A vevő csak akkor jár vissza, ha nem filléreskedünk, ha magvan a bizalom. Hasonló­an jók a tapasztalatok Me­zei Györgyné vágottbaromfi- kiskereskedésében. ♦ ♦ A városi tanács kereskedel­mi osztálya a társadalmi el­lenőrök közreműködésével rendszeresen ellenőrzi a pia­cokat. A tegnap befutott je­lentések alapján sem a Búza téren, sem a vasgyári piacon nem találtak kirívó szabály­talanságot. S ez minden bi­zonnyal nemcsak a felügye­leti szervek, hanem a vásár­lók örömére is szolgál. (oláh) nyékbeli falvak lakói, nyug­díjasai és szabadnaposai kora hajnaltól késő estig járják az erdőt, és szedik a kocsányos és kocsánytalan tölgy termé­sét. A tölgymakk értékét nö­veli, hogy ez a fa csupán há­rom-négy évenként hoz ter­mést. Még többet érne a bükk makkja, ám erre nem számít­hatnak az idén. mivel a bükk csak 8—10 évenként terem. A felvásárlók — a nedvesség- tartalomtól és a minőségtől függően — kilónként 10—12 forintot fizetnek a makkért. Az erdőgazdaság az idén 1000 mázsa felvásárlására számít. A gyűjtésnél szakértelemre is szükség van: meg kell kü­lönböztetniük a kocsányos és a kocsánytalan, valamint a csertölgy makkját. A cser makkja a szokásosnál na­gyobb méretű, szaporábban szedhető, ezért ennek kilójá­ért mindössze 3—4 forintot fizetnek. Mi lesz az összeszedett makk sórsa? A gyűjtők zömé­nek fogalma sem volt erről. Legtöbben azt ■ hitték, hogy gyógyszer, illetve kozmeti­kum alapanyagául szolgál. A valóság viszont az, hogy a be­gyűjtött makkot jövő tavasz- szal elültetik. Mivel az or­szágban kevés helyen talál­ható annyi tölgy, mint me­gyénkben, a termés nagy ré­szét más gazdaságoknak ad­ják el. Az értéktelenebb cser- tölgy makkját pedig takar­mányozásra használják. sz. L Kocsik százai sorakoznak a kisgyőri országút mentén. Utasaik szorgosan hajladoz­nak az útmenti erdőben, zsák­számra gyűjtik a makkot. Minek, kinek szedik? Mint megtudtuk, az Erdei Termékeket Feldolgozó és Ér­tékesítő Vállalat, valamint az Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság vásárolja fel a tölgy makkját Kisgyőrben. A kör­(Kiss József felvétele) i

Next

/
Thumbnails
Contents