Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-26 / 225. szám
I t A nyomdától a kézírásig A betű művészei Verzáitnagátíág lurreumagaíság *— Torzsvas tagúig • íij.i mm —► A Pannon antikva lactrós § betújcnek )yszorós nagyítása t «• 2 £ I i i A Pannon antikva betűterve A szakembereken kívül, modern korunk alig tud valamit a betűről. Nem a betűre, hanem a szöveg értelmére figyel, ha olvas az ember, és nemcsak könyvszeretőnek, hanem értőnek is számít, aki a nyomdai termékben a papír minőségét, a betű formáját, a tartalmat hordozó forma szépségét is értékeli, kifejező erejére felfigyel. A műhelymunka csak szűkebb kört érdekel, de igényeljük, hogy törődjenek az ízlésünkkel és a szépérzékünkkel. Ezért nyilván sokan vannak, akik a hajdani betűmetszők modern művészutódainak munkájára kíváncsian, szívesen nézik meg a József Attila Könyvtár kiállítótermében a Betűművészek című kiállítást. Egy apró, rovásírásos tábla figyelmeztet a tárlókban elhelyezett tárgyak között, hogy a rögzített közlésnek a betűírás előtt volt más módja is. A metszetek évszázadokkal ezelőtt élő mesterek műhelyébe visznek vissza, néhány tárgy nem is olyan régen használt, vagy ma is kézbe ^ Betűöntő műhely a középkorban Az iniciálé látványnak is, játéknak is szép vett eszköze a betű készítésének. A kézi, a gépi és a legmodernebb fényszedés módjáról, a nyomdatechnika fejlődéséről is megtudhatunk annyit, amennyi a megértéshez szükséges. A betűből így lesz szó, szöveg, könyv, vagy egyéb» sajtótermék. Zigány Edit, Nagy Zoltán és Virágvölgyi Péter munkáit mutatja be a kiállítás, és ha egyébként nem is tudatosítjuk, hogy a legegyszerűbben tipografizált újság is hányféle betűt használ, tudjuk: ezúttal pedig arra is felfigyelhetünk, hogy az érthetőséget, esztétikumot hordozó sokféle nyomtatott betűforma nem véletlen. A tervező művész érdeklődésének, egyéniségének tükre. Zigány Edit a reneszánsz korának alapos ismerete segítségével, a modern technika követelményeihez igazodva teremtette meg az egyik hazai nyomdabetűt, a Pannon antikvát, Nagy Zoltán úgynevezett Margaréta betűje nemzetközileg is ismert, és ő készítette a tudományos könyvek egységes jelrendszerét. Virágvölgyi Pétert pedig a kalligráfia és a kézírás érdekli. Az írástanítás új formájával kísérletezik. M— Bogár ez, hobbi Sci-fi klub Avason Kubai ritmusok Vérpezsdítő latin-amerikai dallamokat hallhatnak, akik vasárnap este 8 órára jegyet váltanak a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központba. Kubai ritmusok címmel itt rendezik meg ugyanis Raul Gomez, Leonar Zamora és öttagú együttesének hangversenyét. Dosziojevszlii-iuleii Dosztojevszkijra emlékezik műsoraival az év utolsó hónapjaiban a Magyar Kádió. A száz éve született nagy orosz író alkotásaiból 22 alkalommal hangzik el egy-egy mű rádiós változí ta. Bohócok A Városi Művelődési Központ Molnár Béla Ifjúsági és XJttörőházába várják holnap délelőtt 10 órára a gyerekeket. Csinnadratta címmel bo- hócmúsort ad számukra a Hapy And bohóccsoport. Egy tucatnyi lelkes fiatalember figyelte csütörtökön délután Kelemen János, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársának előadását az Engels utcai Sci-fi klubban. A Van-e ismeretlen bolygó a Naprendszerben? című fejtegetés része volt egy sorozatnak, amelyet minden érdeklődő látogathatna, ha beférne az alig szobányi alagsori helyiségbe. Szakszerű volt az előadás, szépek voltak a diafilmek, úgy érzem azonban, hogy az est izgalmasabb része a budapesti előadó távozása után következett. ■ ■ A késő estébe nyúlóan nyolc klubtag maradt ott, hogy beszélgessünk a terveikről és a gondjaikról. Talán nem érdektelen a klub ösz- szetétele: a nyolc fiúból öten laknak a lakótelepen, hárman a város másik részéből, illetve egy fiatalember Zsolcáról jár be. öten szakközépiskolába járnak, egy jegykezelő (a MÁV-nál), egy ipari tanuló és két érettségizett munkás volt közöttük, s — mint mondották — ez az összetétel jellemzi a 20—25 főt számláló klub egészét is. Az első kérdésem közhelyszerűen az volt, hogy miért foglalkoznak sci-fivel, miért érdekli őket a jövő tudománya és a fantasztikum. Az egyik értelmes, gondolkodó fiatal munkás fogalmazta meg a figyelemre méltó választ: „Megszokott az élet körülöttünk” — „Akik idejárnak, azokban van valami beütés” — vették át tőle a szót. „Bogár ez, hobbi.” „De hiszen nem Is ismerjük egymást”— fakadt ki keserűen a fiatal munkás. Egyelőre a közös érdeklődés tartja ösz- sze őket laza szálon: a sci-fi. Van akit a technika vonz. míg másokat maga az irodalom, van aki verset ír (kaptam is egy csókornyit az ifjú szerzőtől), míg mások rajzolnak is. A nagy vonzerő a film, ha alkalmas helyiséget kapnának a vetítésre. Egyelőre csak a klubtagokat engedhetik be, mert nem tudnak mindenkit leültetni (innen a klub neve is: Sci-fi R. T., azért „részvénytársaság”, mert a havi 10 forintos tagdíj a szűrő, s egyben a zártkörű rendezvények gazdasági fedezete). ■ ■ Elmondták, hogy nem jönnek zavarba akkor sem, ha nem jön az előadó. Mindenkinek van egy szakterülete, amelyről előadást tud rögtönözni a társaságnak. Itt a klubban értelmes program van (film, vetélkedők, előadások). Summázásként elfogadhatjuk' a klub vezetőjének a definícióját: „Mi nem szórakozni akarunk, hanem művelni valamit”. Rokonszenves program, megérdemli a figyelmet és a támogatást. Bár több hasonló lenne a városban. S miért ne lehetne? (horpácsi) Éllő szertár Védett iskolakert A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban védetté nyilvánította Sárospatakon a régi iskolakertet Ennek indoklásául a következőket olvashatjuk a vb-határozatban: „A sárospataki iskolakert történeti múltjával, eredeti rendeltetésével még jelen állapotában is egyedülálló az országban. Növényanyagából különösen a legelső fásítások idejéből származó három magas kőris és 4 öreg hársfa díszlik. A park egyik végében van egy olyan hárs, amely egyedülálló az országban, ugyanis a kisleve- lű és az ezüstlevelű hársnak a fajtavegyülete.” A kertet eredeti rendeltetése és jellege megőrzésével a biológiatanítás élő szertárának ajánlják a szakemberek. A természetvédelmi területté nyilvánított iskolákért — amely kultúrtörténeti érték — szabadon látogatható. A jegyeket visszaváltják A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ felhívja látogatói figyelmét, hogy az alábbi elmaradt műsorok beváltatlan jegyei október 25-ig a művelődési központ pénztáránál visszaválthatók: Tarján Ferenc estje (február 5.), a Duna-kanyar június 25-re tervezett előadása, Huszti Péter előadóestje (július 24-én lett volna), a Kedves hazug (július 25.). Tegnaptól Hazánk a zenei világ középpontja A világ zenei központjává válik Budapest szeptember végén, október elején. Ekkor tartja ugyanis az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa (CÍM) közgyűlését és a köré csoportosuló kisebb tanácskozásokat, valamint zenetudományi kongresszusát. A magyar zenekultúrának, az egész országnak nagy megtiszteltetés, hogy az UNESCO zenei csúcsszerve — amelynek tagja 68 ország nemzeti bizottsága és is nemzetközi zenei társaság — elfogadta meghívásunkat. Sokoldalú vállalkozás ez. hiszen hazánkban még nem rendeztek hasonló nagyszabású zenetudományi eseményt. A tanácskozás témáiéban a Bartók-centenári- uinhoz kapcsolódik. A Nemzetközi Zenei Tanács eseménysorozata tegnap kezdődött, a CÍM végrehajtó bizottságának ülésével. Szeptember 27-ér. kerül sor a CiM Európai Regionális Csoportjának közgyűlésére, majd szeptember 28-án ünnepélyesen megnyitják a Nemzetközi Zenei Tanács közgyűlését, amely október elsejéig tart. UNESO CÍM zenei dijak átadására az UNESCO főigazgatójának személyes megbízottja érkezik hazánkba, hogy hét kitüntetettnek átadja a magas elismerést. A díj Borsos Miklós e célra készített Bartók-plakettje. Október 2- től október 5-ig tart a CÍM zenetudományi kongresszusa, amely mottójául a következő mondatot választotta: a zeneszerző a XX. században, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján. Zenekultúránkban először, a zenei világhét központja is Magyarország lesz ebben az időben. A megnyitót október elsején a Zeneakadémián tartják, és az esemény jelentőségét hangsúlyozza, hogy Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sir Frank Callaway, a CÍM elnöke mond ünnepi köszöntőt. A Nemzetközi Zenei Tanács budapesti rendezvénysorozatához és a zenei világhéthez számos hangverseny is A Miskolci Üj Zenei Műhely sokat tett a modern muzsika megkedv&U'stéséért. A neves alkotó-előadók sorában vendégük volt Bozay Attila is. Képünkön saját szerzeményét játssza. kapcsolódik. Ekkorra időzítettek a nemzetközi Liszt— Bartók zongoraverseny díjnyerteseinek gálaestjét. Mivel a kortárs zeneszerző a Nemzetközi Zenei Tanács történetében első ízben kerül tudományos kongresz- szus középpontjába, a mai zeneszerzés küiönboző útjaira három hangverseny hívja £e^ a figyelmet: Jazz, mint modern zene az angol Azimutb- együttes fellépésével a Zene- akadémián. a kongresszuson részt vevő Luigi Nono elektronikus zenéjének bemutatója szintén a Zeneakadémián, es a mai magyar zeneszerzők estje a Vigadóban. Ez utóbbin Vidovszky László, Bozay Attila. Kadosa Pál, Sárai Tibor. Kosa György és Kurtág György zenéje szólal meg. K. M. VEGYI VASÁR AZ ÁTRENDEZETT FÖLDSZINTI VEGYES OSZTÁLYON, amíg a készlet tarti EGYES KOZMETIKAI ÉS HÁZTARTÁSI CIKKEK 30—40%-OS ENGEDMÉNNYEL!
