Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)
1981-09-26 / 225. szám
Élő- és holtmunhu * A Győri kapui területi párta lapszervezet helyiségében néhány nap alatt több tnint 800-an tekintették meg a haditechnikai kiállítást, amely hű képet adott fegyveres erőink mindennapos életéről (Kerenyi László felvétele) Ha külföldi húzza meg a ravaszt , O A dicsőség is pénzbe kerül Vm kiárusítás... Nemrégiben a televízióban is láthattuk a magyar világrekord szarvastrófeát, amit egy nyugati vadász szerzett meg, egy jól irányzott levéssel. A „megszerezni" persze itt csak .jelképes értelemmel bír: a vadászé csupán az erkölcsi dicsőség, a trófea a miénk marad. S még valami: az erkölcsi dicsőség sem került ám kevésbe ... A kilövésért fizetni kell. s nagyvad esetében — őz, szarvas, vaddisznó — még a melle loves is penzbe kerül. Csak tájékozódásképpen: egy sikeresen elejtett aranyérmes tróíeáiu szarvas agancsáért tíz-húszezer nyugatnémet márkát is legombolhatnak a vadászról. Ilyenkor grammra merik az agancsot, mint' az aranyat, súly után kell fizetni. Ha világrekord sikeredik, el se lehet vinni a trófeát, csak a gipszmásolatot. Igaz. a trófea alatt mindig ott díszük a szerencsés vadász neve. s ha kiállításra viszi a magyar állam, a trófeáért járó kitüntetés, díj a vadászt illeti. A vadászat igen drága hobbi: a külföldiek nemcsak a magyar vadászterületek, a hazai vadállomány vonzereje miatt hajlandók szép summákat fizetni. Olaszországban és Franciaországban gya korlati lag már alig van mit becserkészni: az ötmilliónyi francia vadász évente átlag „másfél” vadat tud puska- , végre kapni. j A vadállomány kincs, a ve- i le való gazdálkodás pedig 1 kincsét erő üzlet: ha jó! csinálják. Elsősorban a vadállomány állandó szakértő megfigyelése, számontartása, a megfelelő vadlétszám és összetétel biztosítása, amit el kell végezniük a hazai szakembereknek. Ebbe beletartozik a szaporulat mesterséges szabályozása — tenyésztés és irtás —, a természetes körülmények fenntartása, biztosítása. Ezután már csak számolni kell. Egy fácán lelóvese százhetven forint. Ha el is akarja vinni a vadasz, akkor mée száznegyven forintot kell lelennie a kakasért — valutában Az el nem-vitt vadhúst külön értékesítik a MA- VAD-on keresztül. Megyénk- oen hárommillió forintot hozott így tavaly a vadászat — s ebben nincs benne a vadhús értéke, ami igencsak tetemes összeg, s szintén valutát hoz. mert exportáljuk. A lehetőségek a továbbiakban még jobban kiaknázhatok. Az idegenforgalmi irodákkal együtt több napos, hetes magyar szafárikat, vadászkirándulásokat lehetne szervezni. A vadászturizmus iránt egyre nagyobb az érdeklődés az egész világon. Nem arról van tehát szó. hogy kiárusítanánk a magyar erdőket a magyar vadvilágot. Csak ésszerű, jól jövedelmező vadgazdálkodást folytatunk. és az ebből befolyó ösz- szegek — többek közt — épp j erdőink, vadvizeink értékei- j nek, állapotának megőrzését i is szolgálják. Próba- i mellény Sok ember számára ?on- I dot jelem, hogy OltOnycsi- 1 fialtatásnál kétszer-három- I szór meg kell jelennie, a i próbán. A MCRL'SZ njU- kolei fiókjaiban már meg- I szűnt ez a gond. Nemeth Pál, a Széchenyi út 33. t szám alatti 4-es számú fi* ók részlegvezetője három , évvel ezelőtt kikisérletezte I a probaroeliényt, amely 1 mentesíti a megrendelőket I a próbára járástól. , Normál méretben nyolc, < hasas razonban pedig hat különböző méretű olyan I zakót készítettek, amely mindén irányban szűkít- t hető, illetve bővíthető. A í meretfelvetelkor ezen rögzítik a megrendelő váll- I szélességét, karhosszat, s az egyéb, szabáshoz nélkü- I lözhetetlen adatokat. A megrendelőnek nincs más I dolga, mint a megadott j határidőre árvenni a kész, i meretpontos öltönyt. I A miskolci próbamellény 1 híre már az ország más tájaira is eljutott. A nyir- ■ egyházi szabóságokban, s az OKISZ-laborban is al- I kalmazzák Németh Pál újítását. Űjabban a Szov- I jettmióból is érdeklődtek a *’ nem mindennapos ötlet I iránt. Egyébként a felta- i Iáié mindössze háromezer J forintot kapott újításáért. * SZ. I. A győri, debreceni, veszprémi. kecskeméti, szegedi és miskolci tervezők építők házgyári elemekből épített családi otthonokat mutatnak he Budapesten, a Sashegyen. A miskolciak egy négylakásos sorhazat és egy különálló családi házat hoztak tető alá. A tévében is láttuk a mintalakótelep tetszetős házait. Ezek az epületek nemcsak a lakásra vaapk, hanem az emeleté- házgyári lakások bérlőinek tantáziáját is megmozgatták : mi lenne, ha egy Hyen, egyszerűen és gyorsan összeszerelhető családi ház épiteséoe kezdenénk? Álmodozásukat „csak" az zavarja, hogy a paneles családi házak rendkívül drágák. A négyzetméterenkénti ár azonos a szabvány lakótelepi 'épületekével, csak hát itt másfél, kétszer akkora egy otthon és garázs is került mellé, igy az ára eléri az egymilliót. Vajon miért drágák, s egyáltalán drágák-e a paneles családi házak? Erre kerestünk választ. Minden termék kétféle munkával áll össee. A különféle anyagok, alkatrészek egy korábbi munkafolyamat végtermékei. csak éppen most használják fel őket. Ilyen a tégla, a cement, a vízvezetékcső és még sok más. Ugyancsak e csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyeket nem építenek be, de fokozatosan elhasználódnak: az állványzat, a betonkeverő, az emelőgép és így tovább. A gazdaságtanban a fentieket így együtt holttnunkának nevezik. Ami mindezt működteti, illetve beépíti a helyszínen, az az élőmunka. Ezeket az alapfogalmakat azért kellett felidézni, mivel a termékek költségét az határozza meg, hogy e kétféle munkából mennyit foglalnak magukban. Ezek után nézzük a lakások munkaigényét. A hagyományos technológia alkalmazásakor kevesebb a holtmunka, több a helyszínen végzendő élőmunka, míg a házgyári panelek ösz- szeszerelésekor fordított az arány. Néhány szám: egy házSeprű-statisztika A Miskolci Köztisztasági Vállalat dolgozói húsz éve használják a belvárosban a nyirfaseprű mellett a cirokseprűt is. Az előbbi ugyan súlyosabb szeméttel is elboldogul, ám korántsem lesz olyan tiszta az utca. mint a cirokból készült segítségével. Mint * vállalatnál megtudtuk, havonta összesen 180 cirokseprűt és 400 nyírfaseprűt nyűnek el a város utcái. Kira«asztás helyett A hír csak ennyi: a fővárosban megkezdték azoknak az utcai tábláknak a kihelyezését, amelyek a lakosság hirdetéseinek közhírré tételét szolgálják. A száz táblából valamennyi kerület szinte valamennyi forgalmi csomópontjába jut egy- kettő. Az érdeklődőknek nem kel! fizetni a hirdetésért, csupán fel kell ragasztaniuk a táblára. Arról nem szól a híradás, hogy kinek, kiknek a nevéhez fűződik az ötlet, s vajon ki fedezte a dolog anyagi részét. Egy bizonyos: nem kerülhetett sokba. Száz tábla egy nagyváros költségvetésében nem tétel. Az viszont súlyos tehertétel, hogy itt Miskolcon is teleragasztgatják a fákat, oszlopokat, a mű. emléképületek falát cetlikkel, magán- és üzleti hirdetményekkel. Eltávolításuk mtnden bizonnyal többe kerül, mint a szál tábla. Az újmódi táblákról szóló hírt csak itt, az újságban tesszük közzé. Jobb lett volna ezt is kiragasztani valamelyik miskolci lámpaoszlopra. Hátha szemet szúrna valamelyik illetékesnek? (k-ó) Holnap, a Csanyikban Módszervásár, pol-kaszinó, lórum A KISZ Miskolc városi Bizottsága holnap rendezi meg a csanviki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolában a város ifjúsági szervezetei propagandistáinak találkozóját és módszervásárát. Az érkezők az információs irodában a nap részletes programja mellé módszertani segédcsomagot kapnak. Heggel 3 óra után kezdődik a módszervásár. Ipper Pál fóruma 11 órakor kezdődik. Egy órakor ebéd, majd kinyit a pol-kaszinó, ahová a belépőjegy egy keresztrejtvény megfejtése. Ugyanitt politikai vetélkedőt is rendeznek. A délután fél 5-kor elhangzó zárszó, majd a vacsora után disco szórakoztatja a fiatalokat, de itt is lesznek tartalmas kiegészítő programok. A rendezők ruhatárról, szeszmentes büféről, gyermekmegőrzőről gondoskodtak. Az Ezermester- és Üttö- rőbolt Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó és az antikvárium vásárt tart. yfc ilyen családi házakat, ikerházakat és sorházakat lehet építeni panelből gyári lakás elkészítése átlagosan 1300 munkaórát kíván. Ennek egynegyede a panelgyártáshoz, míg a többi az összeszereléshez, illetve a befejező munkához szükséges Egy téglából készült lakásra még egyszer ennyi munkaórát kell fordítani, vagy — ami ugyanezt jelenti — meg kell duplázni az építők létszámát. És a holtmunka? Ehhez nehéz ilyen egyértelmű számokat sorolni. Egy házgyár 100 milliókba kerül, évente elkészít 2—3 ezer lakást és 5—8 év múlva rekonstrukcióra szorul. A panelszállításhoz speciális gépjárművek, majd az építés helyén toronydaruk kellenek. Ezen túl az új építési mód beruházásokat tesz szükségessé a cementiparban; a kohászatban (például betonacél); a vegyiparban (például hőszigetelő és tömítő anyagok), és így tovább. Vagyis az építőipar holtmunkaigénye más iparágakban növeli meg az élőmunka mennyiségét — ha csak nern nő ott is a terme- lekenység. (Tévedés ne essék, ha a hagyományos technológiát futtatják fel, az is beruházással járt volna! Igaz, valamivel kevesebbel, de munkáskézzel nem bírta volna aá ország azt 'az építésmódot.) A válasz kulcsa a termelékenység — a holtmunkáé ugyanúgy, mint a helyszíni élőmunkáé. , És ha a termelékenység alacsony, a lehetségesnél eleve drágább a házgyár, az ablak, a vízcsap és így tovább. Ezek összegezödnek a kivitelező vállalatnál, ahol a szervezetlenség tovább növeli a munkaráfordítást — következésképpen az ára,t is. Előadás az ÉMI-nél Az Építőipari Tudományos | gyesület miskolci csoportja rdekes rendezvényre invitál étfőn délután három órára z ÉMI miskolci ellenőrző ál- jmására, a Zsigmondy utca 2. szám alá. Az előadáson ismertetik az ÉMJ miskolci állomásán végzett munkát, s az eddigi tapasztalatokat. Bemutatják a vasbetonelemek vizsgálatát is. 18 évet betöltött lányokat és asszonyokat, szövő és lonatoló munkaterületre. Minden siómból stábod és minden második péntek is. Leúnysróllással rendelkezünk. Levélbeni jelentkezésre válaszolunk. Cira: Szalag- és Zsinórgyár Azbesztgyára, 1222 Budapest, Nagytétényi u. 52., munkaügyi osztály. Miért drága a házgyári lakás ?
