Déli Hírlap, 1981. szeptember (13. évfolyam, 203-228. szám)

1981-09-25 / 224. szám

A képviselőcsoport ülése Több primőr is megteremne Mi lesz a bánküti út sorsa? * Hány gyereket tanítottak, mi mindent láttak? Tegnap az emlékezés napja volt (Kiss József fclv.) Kedves tanáraink, szülőink volt tanárai! Rubin-, vas-, gyémánt­és aranydiplom ^ A hűtöházban Pataki Pál igazgató (balról) tájékoztatta m vendégeket a gyár tevékenységéről (Kerényi László felvételey T • Tíz-tizenegy éves kislány i szólította így a réges-régen nagymama-, nagyapakorban [ jóró idős embereket. Kedves tanáraink, szülőink volt taná­rai! . Hat, hét, nyolc évtizedes korkülönbséget hidalt át egy pillanat alatt ez a mondat: a matrónák, öregurak szá­mára ma sincs érthetőbb be­széd, mint a gyerekszó. Nincs kedvesebb, mint a gyerek­hang. Nagyon szépen éne­keltek, hegedültek, szaval­tak egyébként a 11-es számú Általános Iskola kisdiákjai, ám ettől a tegnap, a délelőtt még nem lett volna több, mint egy ünnepség a sok kö­zül. De ez nem ünnepség A „Lakás a tetőtérben” című ÉTK-kiadványt, már régen várták a magánerőből építtetők. A napokban meg­jelent könyv fejezeteiben felöleli mindazt, amit erről a témakörről szükséges tudnia egy vállalkozó szellemű la­kónak. A könnyebb tájéko­zódást , a megkerülhetetlen szakkifejezések könnyű ér­telmezését a könyv elején fogalommagyarázat könnyíti. A tetőtérbeépítések szerke­zeti megoldásait szinte min­den variációban megtalálhat­juk a következő fejezetekben, volt. hanem egy forma, amit megkeresünk, hogy legyen módunk hosszú, munkában töltött életek előtt tiszteleg­ni. Rubin-, vas-, gyémánt- és aranydiplomákat adtak at tegnap délelőtt, amelyek het­ven, hatvanöt, hatvan és öt­ven évvel ezelőtt szerzett okleveleket erősítenek meg. Az idős pedagógusokat kö­szöntötte megjelenésével dr. Dobránszky Mihály, a váro­si pártbizottság osztályveze­tője, Pásztor József, a pe­dagógus szakszervezet me­gyei titkára, üdvözlő szava­kat Balogh Ákos, a pedagó­gus szakszervezet városi tit­kára, pohárköszöntőt Kovács magyarázó ábrákkal kísérve. A magánlakásépítés kereté­ben megvalósítható tetőtér- beépítésekkel foglalkozik az író — Jakab István —, hi­szen ebben az esetben kell a lakónak, háztulajdonosnak építtetőként, s beruházóként egyaránt tevékenykednie. Eh­hez nyújt segítséget a jogi, pénzügyi tennivalók ismerte­tése. Á könyv nagy sikeré­nek tudható be, hogy az elfő szállítmányok szinte azonnal elfogytak. A további meny- nyiségekből kapnak a köny­vesboltok is: az ÉTK-irodán kívül ott is lehet érdeklődni. Lajosné, a miskolci pedagó­gus pártbizottság titkára mondott. Balla Ernöné 1911-ben, Eperjesen szerzett tanítói ok­levelét rubindiplomával erő­sítette meg a sárospataki Comenius Tanítóképző Főis­kola. Ezt a kitüntetést most először adták át. Vasdiplo­mát Szőke Andor. Szotyori Zoltán, Szilassi Tóth Zoltán­ná és Fornszek Kálmánná kapott. Gyémántdiplomát Tóth Eleknek, Szilák Ferenc­nek nyújtottak át, az arany­diploma tulajdonosai: Bod­nár Irén, Abkarovits Rezső- né, Kiséri Béláné, Várhegyi Lajosné, dr. Pálossy János­áé, Szlovik Frigyes, Szabó Anna, Rusznyák Gyula, Bar­csa Béláné, Nagy Béla. Já- nosházi Károly, Kammel Fe­renc, Koppány Károlyné, Antalóczy Lajos és Iván Miklós. Ezen a pályán talán dup­lán számítanak az évek, aki­ket most köszöntöttek, sok esztendőt számoltak azóta is, hogy nyugdíjba mentek, ne­hezen tudnák összeszámolni, hány nemzedék nőtt "fel a szemük előtt, hányat taní­tottak. Nemcsak az elmúlt évtizedekre, a jövőre is koc­cintottak, kigördült a könny a szemükből. Egymásba ka­rolva, egymásra támaszkod­va érkeztek, távoztak. Kis­iskolások álltak sorfalat ne­kik. M— (Folytatás az 1. oldalról) Élénk vitát váltott ki a je­lenlevők körében A zöldség­gyümölcstermelés, -forgalma­zás. -felvásárlás. -ellátás helyzete es feladatat me­gyénkben címet viselő elő­terjesztés, amelyet Matlák Zoltán és Faragó Károly egészített ki. A képviselők közül többen is felvetették: tovább kellene javítani a zöldség- és gyümölcsellátást, le kellene rövidíteni az áru útját, s a rősszabb minőséget olcsóbban kellene értékesí­teni. Matlák Zoltán kendőzet­lenül szólt azokról a gon­dokról, amelyek jelentősen nehezítik munkájukat. Nincs pénzük fejlesztésre, gondot okoz az árképzés rendszere, s nem utolsósorban az, hogy például a téli tárolás min­den gondját nekik kell vál­lalni. A veszteségen persze nem osztozik velük senki... Korszerűbb módszerekkel Két képviselő, Forgony László és Bódi Gábor fel­szólalása után ezúttal is Grósz Károly kért szót. Elismeré­sét fejezte ki a Zöldértnek, hogy kedvezőtlen körülmé­nyei ellenére kielégítő szin­ten látja el a lakosságot zöldséggel, gyümölccsel. Nem rajtuk múlik, hogy megyénk messze elmarad a primőrök termelésében. Példaként em­lítette, hogy a velünk csak­nem azonos természeti adott­ságokkal rendelkező Nógrád- ban a lakosság számához vi­szonyítva kétszer annyi pri­mőrt termelnek. S persze aat is célszerű lenne már belát­ni, hogy nem Békéscsabáról kellene a drága, de a szom­szédos Heves megyéből az olcsóbb primőröket szállíta­Szerjíej a Diófában A Diófa étteremben kéthe­tenként ismét lesz Cola-bár; a gyerekeknek és a szüleik­nek kívánnak itt kellemes szórakozást nyújtani. Vasár­nap fél háromtól Szergej Ku- repov és la Trófea együttes lép fel. ni. Foglalkozni kell a kis- határmenti kereskedelem fej­lesztésével is. Jellemző: az idén a paradicsom sokszor nem talált vevőre Miskolcon, ugyanakkor testvérvárosá­ban, Kassán román és bolgár importárut kínáltak .••.. S visszatérve a Zöldértre: Borsodban nincs tartósító és szárító üzem. így nem tudják hol feldolgozni a megmaradt zöldséget, gyümölcsöt, ami időnként nagy veszteséget jelent. Végezetül arra hívta fel a figyelmet: jobban kell kutatni az új módszereket. Elgondolkodtató, hogy Fran­ciaországban vagy Ausztriá­ban többen alkalmazzák már a magyar szabadalmat, a perlites zöldségtermesztést, mint hazánkban! Hiába nemzeti park? A képviselőcsoport ülésé­nek utolsó napirendi pontja­Borsod fekete aranya A borsodi szénva- gyonról az újságolvasó többnyire csak kiter­melt tonnák, a rekord- eredmények olvastán tud meg valamit. A borsodi szén miocén korabeli. A geológusok két medencére különí­tik el a Bükk pere­mén levő telepeket. A nyugati medencében három, a keletiben öt telepet művelnek, bá­nyásznak, vagy nyil­vántartanak jelenleg is. A nyugati szenek fűtő­értéke magasabb a ke­letinél. Nem kevés az a mennyiség, amit a két terület szénrétegek formájában tartalmaz: a felmérések szerint az ország mélyművelésű szénvagyonának a har­minc százaléka Bor­sodban található. A barnaszén mennyiségét vizsgálva külön, ez még több. negyven százalék feletti. A sze­net tizenkét termelő akna hozza a felszín­re. A legtávolabbi, majd' száz kilométerre van Miskolctól. ként Gavallér István, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal Észak­magyarországi Felügyelőségé­nek igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket Borsod megye természetvédelmi helyzetéről, különös tekintettel a Bükki Nemzeti Parkra. Hallhattunk arról, hogy hazánk egyetlen középhegységi nemzeti park­ja országos ritkaságnak szá­mító növény- és állatvilággal rendelkezik. De miután te­rületének csaknem teljes ré­sze erdő, a művelést a nem­zeti parkká nyilvánítás elle­nére folytatják az erdőgazda­ságok; joggal kapják emiatt a közvéleménytől a kritikát. De jelentős feszültség van — s az ötnapos munkahét be­vezetésével ez csak nőni fog — az idegenforgalom és a természetvédelem érdekei kö­zött is. Erre a legjellemzőbb példa, hogy a Bánkút kényel­mesebb megközelítését szol­gáló terveket éppen most vetették el A libegő terve anyagiak hiányában nem va­lósul meg, míg — jóllehet a pénz már rendelkezésre állt — a kéitnyomsávos út épí­tését az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal vétózta meg a kör­nyezetszennyezés miatt. Így az idei télen újfent bosz- szúságot okoz a sísport ked­velőinek, hogy továbbra is a keskeny, igen veszélyes úton kell Bánkútra autóz­niuk. TÓTH ZOLTÁN Csatorna Városunkban húsz évvel ezelőtt összesen százhuszon­öt kilométer csatornahálózat volt. A jelenlegi hálózat hossza majd’ háromszor eny. n'yi. De a város területi fej­lődése a lakások, s lakosság számának gyarapodása jó­val nagyobb tempójú volt, mint amit a hálózatfejlesz­tés követni tudott. Komoly gondot jelent jelenleg a mélyfekvésű területek — Martintelep, Görömböly—Ta­polca — bekapcsolása a hálózatba. Javulást fog je­lenteni, ha befejeződik az 1944-ben elpusztult városi szennyvíztelep építésé, főleg ami a szennyvíz-elvezetés,, ártalmatlanítás környezetvé­delmi oldalát illeti. Az elkö­vetkezendő öt évben majd’ harminc kilométerrel lesz hosszabb á szenyvízcsartona- hálózat, s a bekötött lakások száma nyolcezerrel növek­szik. Lehetne egyszerűbben ? Kereskedők panaszolták egy tanácskozáson, hogy a nagy­kereskedelmi raktárakban nagyon bonyolult módon kapják meg árujukat: a kiválasztott portékáért járó pénzt a postára kell vinni, s az árut legjobb esetben sem küldik el két héten belül. A tanácskozáson jelen volt a nagykereskedelmi vállalat képviselője, aki jogosnak tartotta a kifakadást. Ám védelmé­be vette cégét, mondván: azért bonyolult az árukiadási rend­szer, mert kevesen vannak és nem bővíthetik a létszámot úgy, ahogyan szerelnék. Mindezek olyan érvek, amelyek előtt min­denkinek meg kell hajolnia. Csupán a józan ész tiltakozik ellene. A kereskedők ugyanis azt szeretnék, ha „hoci-nesze" alapon a helyszínen, készpénz- fizetés után, azonnal elvihetnék az árut a nagykereskedelem raktárából, s akár még aznap a pultra tehetnék. Nagyon sok más nagykereskedelmi vállalat — köztük a Skála-Coop kö­zületi raktárak — ezzel a jó példával élnek. S ami bizonyosra vehető, ennél a módszernél sincs szükség több dolgozóra, sőt kevesebb raktáros is elláthatja ezt a felelősségteljes munkát. Sz. I. Dédunokák is lehetnének az öregeknek daloló kislányok Újból tetőtér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents