Déli Hírlap, 1981. augusztus (13. évfolyam, 178-202. szám)

1981-08-14 / 189. szám

A polip figyelmeslet Egy szűrés modellje Dr. Prónay Gábor a rákról 3^ Pingpongcsata a táborban (Kerényi László Jelvétele) Linzeres csirkecomb Szinte nap mint nap halljuk, olvassuk vagy éppen tapasztal­juk magunk, hogy nem úgy bánnak, foglalkoznak velünk az üzletekben, áruházakban az eladók ahogyan elvárnánk, vagy nem olyan árut találunk, mint amilyet szeretnénk. Am, hogy Időnként mi sem vagyunk angyalok, azt már bizony nehezen valljuk be. Pedig mi. fogyasztók is megnehezítjük nemcsak a kereskedelmi dolgozók, hanem egymás életét is. Az alábbiakat elolvasva, tegye szivére a kezét: ön még sose tett ilyet? A polcon magasra felrakott és szépen elrendezett árut pil­lanatok alatt szétdobáljuk, hogy végül legalulról kotorásszunk ki egy teljesen ugyanolyat, mint ami eredetileg a tetején dí­szelgett. Hogy utánunk csak tatárdúlás marad, na és? Nem elégszünk meg a dobozon feltüntetett újfajta mosószer leirásával, suttyomban feltépjük a tetejét, hogy beleszagol­junk: milyen az illata az új készítménynek. Kit érdekel már azután, hogy így a fele kiszóródik? Négy-öt kenyérbe belebökünk, a paradicsomot egyenként megnyomkodjuk, a gyümölcsöt szemenként tapogatjuk, vajon elég friss-e, elég kemény, illetve puha-e. Hogy mit gondol a következő vásárló? __ Időnként a mélybütőpultból is csatateret csinálunk, addig hajigáljuk, forgatjuk, fogdossuk a becsomagolt árukat, mig végül kiszakadnak, kihullanak, amíg a galuska összekevere­dik a mirelit szilvával, s a mélyhűtött linzer jótékonyan rá­borul a kipottyant csirkecombra. Az már csak közjáték, hogy a sok és alapos fogdosástól felmelegszik és olvadni kezd az áru ... És hogy éppen mi vagyunk a tizedik vásárló, aki benne hagyja a számolóblokkot ugyanabban a kosárban? Majd aki ! ellenőrizni akarja a sajátját, az kihalássza a többi közül, igaz?! j B. K. 1 Mi lesz a boltokban ősszel? Divatcikk* bemutató Ezekben a napokban dön­tenek arról a kereskedők: hogy mi kapható majd a di­vatcikkek közül a boltokban ősszel. Pásztor Győzőné, a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat miskolci lerakatá- nak vezetője újságolta, hogy hétfőtől kétnapos bemutatót tartanak a kiskereskedelem vezetőinek a Régiposta ut­cában. Kiállitásszerűen fel­vonultatják azokat a női és íérfitáskákat, ingeket, fe­hérneműket, kalapokat és egyéb divatárukat, melyeket ősszel szállíthatnak a bol­tokba. A kiállításra azért volt szükség, mert a válla­lat Álmos utcai lerakata olyan kicsi, hogy ott évköz­ben nem tudják a teljes kollekciót bemutatni. Olvastam egy 1978-ban íródott cikkét, melyben az állt, hőgy Borsodban átlagosan mindennap meghal egy ember v; .stag- vagy végbélrákban. Ezért érzi annyira szivügyének megelőzést, a rákszűrést dr. Prónay Gábor, az orvostudo­mányok kandidátusa, a megyei kórház 2-es számú belgyó- ászatának osztályvezető főorvosa. Erről a felbecsülhetet­len értékű munkáról beszélgettünk. Kűométerpénz boltosoknak Az üzletek nagyságától függően, 600—1200 forint ki­lométerpénzt kapnak átalány­ban a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat bolt­vezetői. így aztán az üzletek vezetői saját kocsijukkal is besegítenek az áruszállítás­ba, ha erre szükség van. Sok­szor előfordul, hogy a gyor­san kifogyott árucikkért ma­ga az üzletvezető megy a nagykereskedelmi vállalat raktárába. Ezenkívül Szabó Endre, a vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese minden hónapban esetenként 2000 kilométernyi utat engedélyez­het az üzletvezetőknek. Ezt is elsősorban árubeszerzés céljából veszik igénybe. Min­den ilyen, szükség szerint engedélyezett út után ered­ményességi jelentést kell ír­ni, s a kilométerpénzt csak akkor fizetik ki, ha bizonyít­ható a kiszállás gazdaságos­sága. Sok a sérült személygépkocsi Az Állami Biztosító Kiss Ernő utcai gépjármű-kárren­dezési fiókjánál csúcsforga­lom volt az elmúlt fél év­ben. Hat hónap alatt mintegy hétezer gépjárműkárt jelen­tettek be, s vizsgáltak ki a kárfelmérő szakemberek. A casco- és felelősségbiztosítás alapján összességében több, mint 45 millió forintot fizet­tek ki a károsult személygép­kocsik tulajdonosainak. Félezer vélemény az üzemi demoki 'áriáról Miért nincs, ha lehetne ? Népi ellenőrök, kérd őívvel ;.. .Sok már a demokrácia, inkább a fegyelmet kellene javítani... — Sok száz felelet egyike ez. Nem titok, hivata­los dokumentumban olvasha­tó, hogy az egyik vezető vé­lekedett így. Az üzemi demok­ráciáról van szó. Tegnapi ülésén a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság egyetlen témát tűzött napirendre, s kicsinek bizo­nyult a szokásos tárgyalóasz­tal. Pótszékeket kellett be­tenni a terembe, hogy a bi­zottság tagjai mellett a sok meghívott érdeklődő elfér­jen. ORSZÁGOS VIZSGÁLAT A felfokozott kíváncsiság érthető. A minőség (illetve a minőségre törekvés) éveit él­jük, s a korábbinál jobbal, alapozunk az egyéni ambí­ciókra. a közösségben s^uny- nyadó tettrekészségre. a szel­lemi és morális energiákra. A KNEB országos vizsgáló­dásba kezdett, s bár Borsod csak egy a tizenkilenc me­gye közül, de itt és most markánsabban fogalmazód­nak meg a dolgok. Ha valamihez sokan érte­nek. ha valamit „lent” és „fönt” egyaránt szorgalmaz­nak, akkor nagy valószínű­séggel állítható, hogy a fel­mérés egyes megállapításai vitathatóak, vagy pedig igaz­talanok. A bevezető idézet szembe­állítja a demokráciát és a fegyelmet. Ha úgy tetszik, egymás ellen játszik ki két olyan dolgot, amely összetar­tozik. Egy, immár alapműnek el­fogadott dolgozatból való idé­zet: „Az üzemi demokrácia lényege abból a jogból, reá­lis lehetőségből és a veie já­ró felelősségviselésből áll, hogy minden dolgozó, min­den munkás intézményesített formában részt vehessen vál­lalata gazdasági vezetésé­ben.” SOK A KÉRDÉS A lehetőségek adottak. Él­ni kell vele. A többcsatornás felmérés olyan adatokkal is rendelkezik, hogy mit mon­dott az egyes ember.. Ezek szubjektív vélemények. Kér­dés: félezer szubjektív véle­mény elfogadható-e objektív megnyilatkozásként, általá­nos jellemzőként? A kérdéseket és kérdések­re adható válaszvariációkat szakemberek határozták meg Hozzáértésükben, szándékuk­ban nincs okunk kételkedni, ám a kimutatások kérdésre kétkedésre ingerelték a népi ellenőröket is. Harminchét vállalat, szö­vetkezet, intézmény ötszáz dolgozóját kérdezték meg. hogy milyennek ítéli meg a munkahelyi demokrácia hely­zetét ... A többség azt mond­ta (201), hogy keveset fej­lődött Kilencvenen azt állí­tották, hogy a helyzet nem változott... Ez — a valóság ismeretében — azt jelenti, hogy nem javult semmi. És ez baj. A „szépen fejlő­dött” válasz mellett 187ren rán rendellenességet tapasz­talunk, behívjuk a páciense­ket. Az alaposabb vizsgálat során gyakran kiderül — bár a beteg nem is tud róla —, hogy polipja van. S ez a rák élőfutára, amit ma már könnyűszerrel el tudunk tá­volítani a vizsgálat során. Ha idejekorán felfedezzük, a beteg csak besétál, s egy kis rövid orvosi beavatkozás után még aznap a saját lá­bán hagyhatja el a kórhá­zat. Ezzel a kis műtéttel óriási kórházi költséget ta­karíthatunk meg. hiszen nem kell két-három hetes kórhá­zi kezelésre befeküdniük. így e szűrés értéke csak nőttön nő. Minden elismerésem a nagyüzemek vezetőinek, akik megértették, humánus és gazdasági okokból e szűrés jelentőségét, és pénzügyileg körülbelül a 60 százalékát fe­dezik. A többire a megyei tanács elnöke biztosított rend­kívüli fedezetet. A kérdés második részére azt válaszo­lom, hogy eljön az az idő, amikor olyan általános lesz az effajta rákszűrés, mint a tüdőszűrés. Már most gon­dolkodunk a szervezésén, s talán ió lenne azzal össze­kapcsolni. ■ Kutatások igazolják, hogy e rákfajta előfordu­lása világtájanként válto­zik, s a civilizáltabb or­szágokban gyakoribb. — Ezek tények. Mivel sf rák okozóját ma még nem ismerjük, csak találgatások­ra hagyatkozhatunk. Feltéte­lezik a kutatók, hogy a táp­lálkozási szokásokkal is ösz-j szefügg. ■ Tudunk-e tanácsot ad-j ni a megelőzésre? — Elsősorban a rostdúsabh táplálkozást ajánljuk. Olyan ételeket, amelyek rendben tartják á bélműködést. Nyers zöldséget, főzeléket, tejet, rostos ivólevft, salátát aján­latos minél többet enni. Nem- kívánatos a zsíros ételek és a sok hús fogyasztása, de a túlfinomított, pépes ételeké sem. A búzakorpát ma már megtalálhatjuk a fűszerüzle­tekben. Ebből készíthetünk pogácsát, tejeskását, de víz­ben feloldva is meg lehet inni. Sajnos, a magyar em­ber csak a hófehér kenye-i rét szereti, pedig a barna, vagy a Graham kenyér sok­kal egészségesebb lenne. S addig, amíg a megelőzés iga­zán hatékonnyá nem válik, azt tanácsolom, hogy a leg­kisebb vérzési panasszal is mindenki jelentkezzék tüze­tesebb kivizsgálásra. ■ Köszönjük a beszél­getést. O. E. j Kijev, Moszkva, Lenint*rád Béke- és barátságvonat indal a Szovjetunióba Alkotmányunk napján, augusztus 20-a éjjelén a Ti­szai pályaudvarról Béke- és barátságvonat indul a Szov­jetunióba. A Hazafias Nép­front városi bizottsága titká­rát, Szuchy Róbertét kérdez­tük a vonat utasairól, úticél­járól. — Idén először megy ilyen vonat Miskolcról a Szovjet­unióba. Körülbelül 300 ember • indul útnak, főleg olyanok, I akik még nem jártak ebben ■, az országban, s jó munká- i jukért kiérdemelték ezt ai utat. Az utasok a közlekedési vállalat, a megyei vftművek, a megyei távhőszolgáltató vállalat dolgozóiból tevődnek össze, de szép számmal lesz­nek nyugdíjasok is, akik fér­jüket, feleségüket is hozzák. Ezenkívül lelkészek is utaz­nak. Az út során Kijev, Moszkva és Leningrad neve­zetességeivel ismerkednek meg, s a hazatérés szeptem­ber elsején lesz. ♦ Kocsi kicsiknek... Győrött, a Lakatosipari Szövetkezet az idén már csaknem 18 000 darab sportgyermekkocsit készít a kereskedelemnek. A belföldi piacon kívül a kishatármenti forgalomban a szomszédos országokba is kerül termékükből. (Matusz Károly felvétele) — Xavaly és tavalyelőtt a szer« ncsi járásban és a le- ninv trosi Tiszai Vegyi Kom- biná ban végeztünk szűrést az 5 1 év feletti, panaszmen­tes 1 ikosság körében. A mód­szer világszínvonalú: a Rohm Phai ma cég által rendelke­zésű ikre bocsátott Haemoc- cult tesztpapír segítségéve] vége szűk, ami a rejtett vér kimi tatására szolgál. A szű­rés ;orán 101 esetben talál­tunk rendellenességet. ■ Ügy tudjuk, a szűrő- vi sgálatok köre kiszélese­di i. — ősszel 40—50 ezer szű­rést szeretnénk elvégezni. Ez egy< lőre még nem terjed ki az i gész veszélyeztetett kor­oszt ilyra. Az anyag ma még dev zakérdés, ■ Tudjuk, ennek a szű­ré si módnak a hazai él­té 'jesztéscben vannak érdé­in sínk. Szive szerint ugyan­ul y kötelezővé tenné, mint a tüdőszűrést? — Minden erőmmel az ügy szorgalmazója vagyok. A szűi és maga olyan egyszerű, hog r a lakosságtól nem kí­ván különösebb áldozatot, irta; .gatást. Mindössze egy fél bor téknyi nagyságú az a pa­pír, ami a vizsgálati anyagot tart almazza. Három, egymást köv Hő napon keil mintát ven ti, majd azt postára ad­ni, vagy eljuttatni hoz­zánk. Ha a szűrővizsgálat sö­tét ék le a voksot. Tízen- ny< lean vélekedtek úgy. hogy ror ilott a munkahelyi de­mo crácia helyzete. SE JÓ, SE ROSSZ I ízérzetünket alapvetően a mi nkahelyi közérzet hatá­ros za meg. Jogos a kérdés: mi yennek ítéli meg munka- he yén a légkört? . i megkérdezettek több mi it fele azt mondta, hogy kii légitő. Vajon mit és meny- ny t jelent ez? A „jó” és a „r< ssz” kategória szavazói esi knem egyenlőek. Valami­vé többen, nyolcvanegyen ál ították azt, hogy „se jó, se rossz”. 3z a válasz rímel am a ke sernyés, de korántsem sz tkszerű vélekedésre, ame­ly :t az üzemi demokrácia ke pcsán már többször leír- tuik: miért nincs, ha lehet­ne ...? A kormány és a szakszer­ve zet együttes határozata 19 77-ben jelent meg. Ez a fe mérés több év tapasztala­té : teszi mérlegre. \ fejlő­di s vitathatatlan. Am az öt- sz íz megkérdezett válasza, s a népi ellenőrök vizsgálódá­sa azt igazolja, hogy a ha­tározott igen és nem között rr ég mindig túl széles a te bbnyire semleges „talán” é: „részben” vélekedés mezs­gyéje. Mi ennek az oka? Ké­nyelmesség? Bátortalanság? A i ügyszeretet hiánya? Választ aligha adhat egy ú abb rendelet. Bennünk van a magyarázat. (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents