Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-19 / 14. szám

Bokréta a kalap mellett? Közművelődési mérleg Beszélgetés CsótaL Jánossal, a városi tanács elnökhelyettesével A közművelődés, a kulturá­lis .intézmények tevékenysé­ge nem,; naptári évhez kötött, a szezon nyár végétől a kö­vetkező nyár elejéig tart, és a nyári szünet is másként értendő, mint mondjuk egy iskolában. Arról nem is szólva, hogy az egyes intéz­mények tevékenysége, a kul­turális,- közművelődési élet folyamát, amely évek alatt hoz igazán értékelhető ered­ményt, és csodák nincsenek. Csótai Janos, a városi tanács elnökhelyettese mégis vállal­ta, hogy az elmúlt évről és az idei esztendő munkájáról beszélgessünk; a december, a január határkő azért. — Illik kasszát csinálni — mondotta, amikor elkezdtük a beszélgetést, és megmutatta a feljegyzést, amelyet a műve­lődési osztály készített. Majd­nem bét oldalt tesz ki csak az elmúlt év eseményeinek té­teles felsorolása. Ez azt jelenti, hogy a „kasszában” minden fillérre stimmel, nincs semmi hiány? — Azt jelenti, hogy történt egy és más a városban, hogy jó néhány olyan esemény, nagy rendezvény, rendez­vénysorozat volt, amelyek hatásukban nem múltak el az ünnepélyes zárszót követő percben; beépültek az egészbe, és a város határán is túlviszik Miskolc nevét. A Galéria néhány országos ha­tókörű kiállítása (díszlet- és jelmezterv triennálé, Téli tárlat, a svéd vendégművé­szek, Gusztáv Kraitz és Ulla Kraitz szobrai például), a könyvhöz kapcsolódó kiállí­tások közül a Szabó Lőrinc születésének 80. évfordulója alkalmából rendezett emlék­kiállítás, az Európa Könyv­kiadó tipográfiai műhelyé­nek bemutatkozása és a töb­bi annak a bizonyítéka, hogy egy-egy esemény kedvéért még ideutazni is érdemes. Országos híre volt a színház bemutatói közül a Szecsuáni jóléleknek, a Major rendezte Tartuffe-nek, sőt a Csárdás­királynőnek az év végén. A koncertek hagyományos me­netrendje mellett a decem­beri Miskolci zenei hét volt kiemelkedő esemény, de bár­milyen furcsán hangzik, van ilyen fontos, hogy az Egressy Béni Zeneiskola gyerekkóru­sa két díjat is nyert a deb­receni kórusfesztiválon. Cím­szavakat mondok a további­akban. Ünnepi könyvhét, if­júsági könyvnapok, írótábor, nyári egyetem, folklórrendez­vények, tévéfesztivál, hang­versenyek a várban, a Va­sas Művelődési Központ nagy rendezvényei, a Madách Szín­ház, a debreceni operatársu­lat vissza-visszatérő vendég­játéka mind különböző mó­don, de nem kis súllyal esik a serpenyőbe, ha az elmúlt év eseményeit mérlegre tesz- szük. Az egyik látványos, a másik nem, az egyik jól si­került, a másik kevésbé, sok mindent mondhatunk. Csak azt nem, hogy ebben a vá­rosban nem történnek figye­lemre méltó dolgok. — Miskolc kulturális, közmű­velődési életének két neural­gikus pontja volt az elmúlt esztendőkben. Az egyik a szín­ház, a másik a közművelődési intézményhálózat. Hogyan ér­tékeli, milyen változást hozott a tavalyi év? — A színház megújult ve­zető testületé, igazgatója, mű­vészeti vezetője, zenei veze­tője tavaly az első évadját töltötte együtt, és ahogy mondtam, helyi és országos sikereket tudhat az intéz­mény magáénak. Szeretném óvni a közvéleményt tőle. hogy egy esztendő, egy sze­zon vagy' egy előadás alapján hosszú távú következtetése­ket vonjunk lé. Csipkelődő megjegyzéseknek, „örök érvé­nyű” megállapításoknak ke­vés értelmét látom, hosszú távú bizalom szükségeltetik. Ezt szavazta meg a végre­hajtó bizottság is. Nem egy-‘ egy elhamarkodott megálla­pítás,'' hanem az egyetemes, a magyar színházi kultúra, a magyár színház 'helyzete és lehetőségei a mérce.;. Lehető­ség alatt még az' épület fel­újítását is értem: az idén is le fogja- rövidíteni a: szezont. De még mindig jobb, mint­ha be' kellett volna - zárni a színházat. — A Városi Művelődési Központ egy éve jött létre, köztudottan abból a megfon­tolásból, hogy a tanácshoz tartozó intézményhálózatban rejlő szellemi és anyagi erő­ket jobban kihasználhassuk. A nagy rendezvények mutat­ták meg, hogy az összevo­násnak volt értelme. Ha va­lami nem egy művelődési ház belterjes ügye, ' hanem égy nagyváros jó szakembe­reinek összefogottságán mú­lik, akkor más színvonalat várhatunk és kapunk. A munkatársak között is vol­tak, akik szerették volna, ha az új forma megbukik; örü­lök, hogy nem lett igazuk. A további gyakorlat, a hétköz­napi aprómunka fogja to­vább csiszolni ezt a működ­tetési mechanizmust. Jobban megtanulják a dolgukat, ho­gyan lehet a meglevő lehető­ségekkel élni. Nem volt könnyű dolga a Vasas Mű­velődési Központnak sem, amíg tényezővé válhatott Di­ósgyőr és az egész város éle­tében, nincs rózsás helyzet­ben a Rónai sem. — Az év végi, év eleji mér­leget mindenki megcsinálja, nyilván valamennyi intézmény­ben gondolnak rá, hogy a munkájuk mennyit ér, mit vál­toztat Miskolc kulturális arcu­latán. Mi látszik mindebből Miskolc arculatán? — Nemrég egy középisko­lában tartottam előadást, és a diákok megkérdezték, hogy miért nincsenek ebben a vá­rosban komoly nemzeti érté­kek. Mikor visszakérdeztem, hogy ki járt már közülük a Herman Ottó Múzeum új Képtárában, alig egy-kétkéz emelkedett a magasba. A kultúra iránt van egy in­dokolt igény, de amikor a vágy teljesül, úgy fogadjuk, mint a megunt tavalyi ru­hát. Tudomást sem vészünk róla. Nem tudom, hogy há­nyán élnek a lehetőségek­kel; hogy akik tudják, mi­lyen nehéz körülmények kö­zött dolgozik a Miskolci Szim­fonikus Zenekar és a sze­münkre vetik: járnak-ehang­versenyekre. Ugyanazokat az arcokat látom a kiállítások megnyitóin, és engedtessék meg, gyanakszom: ezek az arcok is tehetnek róla, hogy mindig ugyanazokat látom. A munkahelyi vezetőknek, itt, Miskolcon a műszaki ér­telmiségnek senki mással össze nem vethető felelőssé­ge van abban, hogy a ve­lük egy munkahelyen dolgo­zóknak milyen a kultúra iránti igényük. Szemléletfor­málásról beszélünk, szemlé­letről általában. Egyszerűb­ben mondom: a kultúra nem bokréta a kalap mellett, hogy ha nincs, legfeljebb nem mutatunk olyan szépen, de azért a fejünk nem ázik. He­lyes, mert a fejekre nagy szükségünk van. Mondjuk az iskolákban, ahol az éves költ­ségvetésből nagy összegeket fizetünk ki, mert drága szem­léltetőeszközökkel hozzá nem értően bánnak. Sok a panasz, hogy szűkösek a beruházási lehetőségek, mégis úgy visel­kedünk, mint Arány János gazdája, akinek elverte a sző­lőjét a jég, és fogott egy bo­tot, hogy tovább paskolja a tőkéket a „Lássuk Uram, isten, mire megyünk ket­ten ...” jegyében. Ugyanak­kor gond, hogy húsz-, har­mincezer forintot honnan ke­rítsünk elő. Nem akarom én ezt dramatizálni, de a dol­gok összefüggnek, és csak összefüggésükben nézhetjük őket. — Miskolc közművelődési in­tézményhálózata valóban nincs a legjobb helyzetben. Sok a régi, rosszul kihasználható tház . . . — A nehéz körülmények ellenére is kiemelten kezeli a kulturális ágazatot minden országos szerv, a működő in­tézmények költségvetése biz­tosított, de nem árt, ha ők is figyelnek: hogyan lehet a jövedelemüket bővíteni. A következő ötéves tervidőszak­ban a mi szakterületünkön az alapellátás fejlesztésére lehet számítani. 1985-ig Miskolcon 140 tanterem, 1350 óvodai férőhely, 400 bölcsődei férő­hely, 1775 négyzetméter kör­zeti orvosi rendelő és ötszáz­negyven négyzetméter könyv­tár épül. A régi intézménye­ket, mint a színházat, az Ady Művelődési Házat, könyvtá­rakat fokozatosan felújítjuk. MAKAÍ MÁRTA ^ Itt játszani is lehet... (Kiss József felvétele) Yoko Ono levele Yoko Öno, a december 8-án New Yorkban meggyilkolt John Lennon özvegye, a The Sunday Times legújabb szá­mában egész oldalas hirdetés formájában mondott köszö­netét mindazoknak, akik le­vélben fejezték ki neki együttérzésüket férje halála alkalmából. Személyes hangú üzeneté­ben a japán Yoko Ono arról biztosítja az egykori Beatles- sztár híveit, hogy megérti ha­ragjukat és elkeseredésüket . Lennon értelmetlen halála miatt. ..Osztozom haragotok­ban. s haragszom saját ma­gamra, amiért nem voltam képes megvédeni öt. Harag­szom magamra és mindany- nviunkra. amiért megenged­tük. hogy társadalmunk idáig süllyedjen ... " Yoko Ono azt is tudatja a világ több milliónyi Letinon- hívével, hogy a férje halálá után tett alapítvány javára eddig több mint 100 ezer dol­lár folyt be. Az összeget az év végén a világ szegényeinek megsegítésére akarja fordí­tani. Amatőríilmszemle A díjnyertes alkotások be­mutatásával fejeződött be tegnap Debrecenben a 9. ke­let-magyarországi tájegységi amatőrfilm-szemle. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ­ban megrendezett háromna­pos találkozón öt megye — Borsod, Heves, Szabolcs-Szat- már, Szolnok és Hajdú-Bihar — amatőr filmeseinek több mint 60 alkotását mutatták be. A szemlén Karászi Endre (Debreceni Filmklub) A lóré című filmje és dr. Oláh Imre (Debreceni Filmklub) Az alom című alkotása szerezte meg az első, helyet. Good by, Flóra Ma este fél hétkor kezdő­dik Dozvald János diaporá- aoa szerzői esije, Good by. Flóra címmel, a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház nagy­termébe«. műsor Testünk titkai Nehéz megmagyarázni, hogy miért jövünk zavarba, ha másneműekke] együtt kell végignézni a velünk azonos ne­műek meztelenségét. Ugyanaz a zavar ez, mint amikor egyes J testrészeket nevezünk nevén. Alighanem itt kell keresni az előbbi zavar okát is. Vannak közismertnek tudott dolgok, amelyekről hamar kiderülhet, hogy felületesen, rosszul, vagy éppenséggel sehogyan sem ismerjük őket. Ne beszéljünk mel­lé: a megfogalmazás zavara mindenkor a fogalmak nem-, vagy pontatlan ismeretéből ered. Mindez pedig a tévé új sorozatát nézve jutott eszembe Csütörtökönként a kettes adón, jócskán az ejszakáoa nyúlóan egy nyugatnémet, belga stb. koprodukcióban készült isme­retterjesztő sorozat megy immár két hete. Hogy erre, ezekre a sorozatokra mennyire szükség van, azt nagyon is jól tudja — nem túlzás: érzi — minden szülő, pedagógus, akinek időn­ként „kényes” kérdésekre kell válaszolnia. A kérdéskör, amely elől nem térhet ki senki élete során, újra és újra felbukkan a sajtó hasábjain is. A legutóbb éppen a Magyar Nemzetben Toarniczky József gondolatébresztő cikke nyomán. Ilyenkor hozzászól egy-két pedagógus, orvos vagy szülő, hogy a vita és a téma megoldatlanul ismét feledésbe merüljön a követ­kező vitahullámig. A dolognak az egyik oldala érthető: újabb nemzedékek nőnek fel, amelyek a serdülőkorba lépve szembe találják magukat egyrészt testük „titkaival”, másrészt a má­sik nemmel való ismerkedés érzelmi és erkölcsi zavaraival. Mindig így volt ez, mióta a világ világ — vetheti ellen valaki. Igen, de abba már nem nyugodhatunk bele, hogy az adott felnőtt társadalom — esetünkben a mienk — nem, vagy alig nyújt segítséget a fiataloknak. Nem kell sokáig keresgélni ennek az okát: maguk a felnőttek, s — mondjuk ki — saj­nos a pedagógusok is felkészületlenek, s inkább kitérnek a feladat elől, másra hárítják, jó esetben bevallják, hogy nem tudnak sokkal többet, mint a kérdező fiatal. Űk pedig egy darabig még kísérleteznek, aztán „beszerzik” az ismereteiket (tapasztalat útján is!) onnan, ahonnan tudják; egymástól. Látva a tévésorozat első két adását, joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért nem adják főműsorban és az első csator­nán. Gyanítjuk, hogy azért nem, mert maga a tévé is félt a várható (?) „erkölcsi felháborodástól”. S ez már elgondol­koztató. Miért van az, hogy ma, amikor a színpadot, filmet, magát a tévét is, az irodalmat egyfajta szexhullám, vagy finomítsunk, eddig nem ismert szabadosság látszik elönteni, magával az ismeretterjesztéssel szemben még mindig ellenál­lás jelentkazik? Holott már az ókori görögök, indiaiak tudták, hogy az egészséges erotika nem azonos a szexszel. Büszkén és méltósággal vallották, hogy az emberi test és a szerelem is szép. Olyannyira, hogy művészien megmunkált szobraikban a téren mutatták meg az embernek önnön szépségét és’nagy- ságát. Még ma is csodáljuk az azóta is felülmúlhatatlan tö­kéletességet és harmóniát. Nem állítja senki, hogy a tudás azonos az erkölccsel, de azt igen, hogy a tudatlanság mindenkor ön- és közveszélyes, csábít a szabadosságra és a felelőtlenségre. Végezetül költői­nek szánva a kérdést — minek az ismeretét várhatjuk el jogosan, ha a saját testünk felépítését, működését, tetteink súlyát" és következményeit sem ismerjük? Elvégre a bőrünk­ben élünk, senki nem bújhat ki belőle... Már csak ezért is beszélni kell a dologról, avagy hagyjuk fent maradni a fia­talokat, hadd nézzék meg ezt a sorozatot (horpácsl) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.41: A Tógyer farkasa. — 14.54: fccies anyanyelvűnk. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Régi csáráaj élé­nél. — 15.28: Képek és jelképek. — 16.00: Ütközően. — 16.05: Régi híre« énekesek müsoráboi. — 16.30: Diákfélóra. — 17.00: Hírek. Ütközően. — 17.10: Bartók-müvek legszebb hangfelvételeiből. — 17.55: Van új a Nap alatt. — 18.10: Bock: Hegedűs a házte­tőn. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Mazsaroff Mária nép­dalokat énekei. — 19.30; Sajtó­konferencia — a Há'/afiás Nép­frontnál. — 20-30: A Magyar Rá­dió sanzonpódiuma. — 21.CD: Vo­nalvég. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A kamara­zene kedvelőinek. — 23.25: Berg operáiból. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Lakatos La-, jós cimbalmozik: Magyari Imre népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar nép­rajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Szecsődy Irén és Ma- leczky Oszkár operettfelvételei­ből. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Társas értékek — értékes társak. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zene­közeiben. — 19.40: Nosztalgiahul­lám. — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50: Közvetítés a Hungária ét­teremből. — 22.30: Villon és a többiek. — 23.00: Hírek. — 23.15: A dzsessz a 70-es években. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.07: Brookiyni árnyak. — 13.40: Régi muzsika. — 14.00: Zenekari mu­zsika. — 15.10: Láttuk, hallot­tuk. — 15.35: Az új magyar zene a Rádióban. — 16.00: Iskolará- dic. — 16.30: Harminc perc beat. — 17.00: Verdi operáiból. — 18.02: Liszt: Vándorévek —* Svájc. — 19.00: Hírek. — 19.05: Fordulók a líra történetében. — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyze­nekar Haydn-hangversenye. — Kb. 21.20: Egészségünkért! — Kb. 21.25: Operakettősök. — 22.00: A hét zenemüve. — 22.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárásjelentés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. A miskolci stúdió zenés magazinja. Szer keszti: Dobog Béla. — El sze retném mondani. Paulovits ÁgoS' ton jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. (Díszünnepség az egri BERVA- gyárban a Magyar Vöröskereszt 100. évfordulója alkalmából. — Miért jó a nagybarcai kenyér? — Szaporodnak a lakástüzek Borsod megyében). — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság keddi számából. Szlovák televízió; 15.30: Műve- lődési műsor. — 16.00: Hírek. — 16.05: Iskolatévé. — 16.25: Me­sefilm. — 16.40: Sportmagazin. — 17.10: Katonák műsora. — 18.05: Találkozás barátokkal. — 18.30: Esti mese. — 18.40: Orvo­si tanácsok. — 18.50: Művelődé­si műsor. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Az én fekete lovaim. — 21.05: Dokumentumsorozat. — 21.50: Huszonnégy óra a világ­ban. — 22.05: A rendőrség nyo­moz. — 22.10: Gálaest Drezdá­ban. — 23.00: Hírek. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Feledy Gyula és Lenkey Zoltán grafikái. — József Attila Könyvtár (12—20): Gyulai Lívi- usz grafikái és filmtervei. — Nehézipari Műszaki Egyetem (9 —16): A Nimród fotóklub kiál­Filmszínházak: Béke (f4. Im6, 8): A- nyolcadik utas: a Halál (szí. angol film, 18 even felüli­eknek, Ifi. helyár!). — Beke ka- marámozi (4): A hegyi barlang titka (rnb. szovjet film) — (6): A fekete kalóz (olasz film, III. helyar!). — Kossuth (f3): El­ment az asszony (szí. szovjet film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — (hn5): Csillagok háborúja I—II. (szí. amerikai film, dupla és III. helyár!). — Kossuth, éjszakai vetítés (9): A nyolcadik utas: a Halál (szí. an­gol film, 18 éven felülieknek, 111. helyár!). — Hevesy Ivan Film­klub; (f5. f7): Tükör (szovjet film.) — Táncsics (f4, í6, 18): Skalpvadászok (mb. szí. ameri­kai film, *14 even aluliaknak nem ajánljuk, Ih heiyár!). — Táncsics kamaramozi , (6) : Szívzörej (szí. francia— olász film, 16 éven felü­lieknek !) / — ’ Sfcikra (3, 5, 7) : Csendestárs (mb. szí. kanadai film, 16 éven felülieknek, III. heiyár!). — Fáklya (í4, 16): Ha­ladék (szí. magyar film, Héven aluliaknak nem ajánljuk!). — Fáklya Filmklub (f8): Tükör (szí. szovjet film, 14 éven aluli­aknak nem ajánljuk!). — Petőfi (í5, f7): Luxusbordély Párizsban (mb. szí. francia film, 16 éven. felülieknek, III. helyár!). — Ta­polca, Ady (7): A szentév (szí. francia film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!). — Görömböly, Krúdy (6): Fel a fejjel (magyar film), — Tokaj vendéglátóház (7): A pap, a kurtizán és a ma­gányos hős (szí. amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk!. — Szirma (f6): Tűzharc (angol film, 14 év eh aluliaknak nem ajánljuk, III. helyár!). — Hámor (6): Tűzharc (angol film, 14 éven aluliaknak nem ajánl­juk, III. heiyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális progra­mok. — 8.27: Társas értékek — értékes társak. — 8.57: Népdal­csokor. — 9.44: Rímek és ritmu­sok. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Gluck ope­ráiból. ?— 11.32: ,,Sramkó bácsi”. Elbeszélés. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szovjet operettekből. —8.20: Tíz perc külpoltika. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedélelőtt. apróhirdetés ollós A városi művelődési központ felvételt hirdet segédmunkási ál­lás betöltésére 2 tő részére. Bé­rezés a 4 1977. KM—MüM-ren­delet szerint. Jelentkezés: Mis­kolc. Győri kapu 27. szám alatt* a személyzeti osztályvezetőnél. •egyes LEGSZIGETELÉS AJTÓRA, ABLAKRA, alufilccel. Szőnyeg- tisztítás. Telefon: 11-744. adös-wétel Üj női 52-es irhabunda (ma­gyar) eladó. Érdeklődni: 52-299 tel. ingatlan Avas-déli 1 -f 2 fél szobás, ta­nácsi lakásomat elcserélném mas­íéi, esetleg 3 szobásra. „Meg­egyezünk #84 001” jeligére a Ki­adóba.

Next

/
Thumbnails
Contents