Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1981-01-08 / 5. szám

A 20-asban, az Avason

Mindenki tornaterme

Akik a 20. sz. Általános Iskolát keresik, könnyen megtalálják akkor, ha az Avasdéli buszvégállomáson szállnak le, és megkeresik az első utcát, amelyik az Egyetemváros felé nyílik. Néhány száz méter megtétele után már a tornateremben lehetnek.

Ismerős testnevelő házaspárral találkoztunk itt, Letek Lászlóval és feleségével. (Letek László korábban a DVTK NB I-es női kosárjabdacsapa- tának edzője volt.)

Egy napjukat figyeltük, és amit nem láthattunk, azt elmondták.

MIÉRT E MÉRETEK?

Kezdjük a tornateremmel! Nem ez az első létesítmény, amit „elterveztek”. Ez azonnal kiderült, amint megpillantottuk a termet, de még- inkább egyértelmű, ha a méreteit leírjuk: 44x12 méter. Ugye, a 44'méter hosszúsággal semmi baj nem lehet. De a szélesség! Még két méter kellett volna. Akkor...

— Akkor szinte minden labdasportra felhasználhatnánk — mondták szinte egyszerre Letekék.

És ami bosszantó: két méternél szélesebb árkádsor „ékesíti” az egyik oldalt. Holt tér; a szerek tárolásán kívül másra nem használható. Nem tudjuk, vajon a tervezők megkérdeztek-e egy testnevelőt, mi lenne az ideális méret. Nem valószínű, mert akkor elhagyják az oszlopsort, és máris a kívánt területet kapják meg. (Nem vigasztaló, hogy ez a jelenség nem miskolci „specialitás”, naponta hallani, olvasni fél méterrel rövidebbre, egy méterrel keskenyebbre épült sportcsarnokokról, tornatermekről Békéscsabától Győrig, Debrecentől Pécsig.)

— Azért a fejlődés kétségtelen — jegyezte meg kissé rezignáltan Szébeni Győző igazgató. — Különösen akkor, ha az 1975 (!)-ben épült

3. sz. iskola tornatermére gondolunk, az ugyanis 9x18 méteres. (Az első Avas-déli iskoláról van szó.)

A tornatermen kívül rendelkezésre áll még egy bitumenes kézilabdapálya, és a salakos futópálya, ugrógödrökkel. Tehát a testnevelés tárgyi feltételei megvannak.

REGGELTŐL ESTIG FOGLALT

Még viszonylag könnyű helyzetben vannak a testnevelők. hiszen az iskola 1100 tanulójának nagy része alsós, azonban így is foglalt a terem reggel nyolctól este nyolcig. A kihasználás 90 százalékos. A felső tagozatosok testnevelési óráit — nagyon ügyesen — úgy szervezték, hogy a párhuzamos osztályoknak egyszerre tartják: a terem egyik felében

3+c Előtérben a gyerekek: a fiúk váltóversenyre készülnek, a leányok játékos gyakorlatot végeznek. A háttérben az árkádsor oszlopai, amelyeknek az égvilágon semmi funkciójuk nincs.

a fiúk, a másik felében a lányok foglalkozása folyik. (Persze igen megterhelő ez a békés egymás mellett élés a házaspárra, hiszen egymást

— és a másik foglalkozás zaját — kell túlkiabálni. A megoldás: egy választófüggöny.)

Az alsó tagozatosok órái is majdnem szakszerűek. Négy olyan tanító is akad a tantestületben, akik Sárospatakon speciális testnevelési kollégiumot végeztek.

A testnevelési órák mellett tömegsportrendezvények színtere a tornaterem. És ezenkívül még a külső igényeket is igyekeznek teljesíteni.

SPORTKÖRÖK,

LAKÓTELEPIEK

— Az az igazság, hogy egyetlenegy sportkörnek sem köteleztük el magunkat — mondotta Letek László.

Az már biztos, hogy a ME- AFC serdülő fiú kosarasai itt edzenek. Az is eldőlt, hogy a DVTK birkózószakosztálya

— a városi birkózó-szakszövetséggel karöltve — birkózó fiókiskolát kíván itt nyitni, hogy az Avas-délről bejáró versenyzőknek ne kelljen a stadionba kimenniük. Ez egyébként érinti a 42- esbe. a 3-asba járókat is.) A szőnyeg már ott van.

Jó a kapcsolat az MHSZ- szel, lőpálya (félig fedett) felépítéséről is szó van. Azonban az eddigi legnagyobb eredmény kétségkívül az, hogy az Avasi Lakótelepi

Sportkör különböző sportágakban, testépítésben támaszkodik az iskolára, a tornateremre. Szombatonként rendszeres a kondicionáló tomafoglalkozás, a lakásszövetkezet itt tartja tömegsportrendezvényeit, és a szocialista brigádok is lehetőséget kapnak a terem használatára. Amennyiben igény van rá — ezt az iskola igazgatója megerősítette —, vasárnap is kinyitnak.

Ma még nincsenek nagy eredményeik, még „nem jegyzik” a miskolci általános iskolák első három helyezettjei között a „húszasokat”, de három-négy év mindenképp kell ahhoz, hogy a felső osztályok száma növekedjék, hogy az iskola testnevelési profilja kialakuljon. Másfél év eredményei alapján bizton állítjuk: jó úton járnak.

D. TÓTH BÉLA

A kiírásnak megfelelően, a hét végén próbazáró esemény lenne az „aranyjelvényesek ötpróbája” akcióban, az öt helyszínen megrendezésre kerülő téli csúcstúra. A szervezők — az Express munkatársai — viszont úgy döntöttek, hogy május 2-án, a II. „Futapest” tömegfutóverseny napján, illetve ahhoz kapcsolódva még egy ráadáspróbát is rendeznek, úgynevezett „pótfutást”.

Ami a január 11-i országos próbát illeti, a Pilisben, a Bakonyban, a Mecsekben, a Bükkben és a Mátrában várják a próbázókat, hogy az útvonalak szebbnél szebb hegyi tájakon vezetnek. Mintegy 500 indulóra számítanak, közöttük szervezett természetbarátokra is, akik a Turista Magazinban megjelent felhívás nyomán jelentkeztek. A részvételi feltételek változatlanok: csak azok indulhatnak, akik rendelkeznek az akció igazolványával, a nevezési lappal, s 30 napnál nem régebbi sportorvosi engedéllyel. A túratáv minden helyszínen 30 kilométer, a szintidő pedig férfiaknak és nőknek egyaránt 8 óra. Aki 480 percnél rövidebb idő alatt ér a célba, a Sportáru Ipari Ktsz-ben készült sporttáskát kap jutalmul.

A gyülekezőhelyek, illetve a rajtok időpontja:

Bükk: rajthely Miskolcról, a csanyiki KISZ-iskolától, reggel 7 és 8 óra között.

Mátra: rajthely a mátra- füredi erdészeti szakközépiskolától 8 órakor, találkozó viszont Gyöngyösön a városi KISZ-bizottságon, ahonnan 7.15-kor indítják a próbázókat szállító autóbuszokat.

A túrázóknak javasolják az időjáráshoz alkalmazkodó réteges öltözéket. Az útvonalakon ellenőrző állomásokat állítanak fel, forrótea-szolgáltatással. Még egy fontos tudnivaló: a rendezők a helyszínen is elfogadnak nevezéseket.

vjjindeniéle

Az ejtőernyő történetéből

Valószínűiét*; kevesen gondolnak rá. hogy a szabadon eső test ejtőernyővel való lefékezésének a gondolata Leonardo da Vincitől származik. Természetesen ő csak az elvet találta fel 1480 körül; az első nagyobb magasságból való ugrást csak 1797. október 22-én végezték el, amikor J. Garnerin 1000 m magasságból ugrott le ejtőernyővel.

A megfelelően összehajtogatott ejtőernyő a ráerősített test zuhanását esés közben kinyílás a 1 lassítja. A kinyílás és 3 zuhanást csökkentő hatás csakis a légellenállás hatására, a levegőben következik be. A légkör nélküli égitesteken, pl. a Holdon a zuhanást nem lehet ejtőernyővel fékezni. Az ejtőernyő elsősorban a veszélybe jutott légi járművek utasainak a mentésére szolgál, továbbá személvek és tárgyak sérülésmentes földre juttatását teszi lehetővé katonai vagy egyéb célból. A szabadon eső test közepesen másodpercenként 45—55 méteres sebességét 5—9 méteresre lassítja le.

Szerkezetének legfőbb eleme a selyemből vagy a műszál szövetből, ritkábban pamutból készült ernyőkupola, továbbá a zsinórzat, az ehhez csatlakozó felerősítő hevederek, valamint a nyitószerkezet. Ez utóbbi önműködően vagy kézzel nyitható.

A hadseregekben a légidesszant alakulatok és felszereléseik földre juttatására használják fel az ejtőernyőt, melyeknek az a rendeltetésük, hogy többnyire a front mögött az ellenség hátában meghatározott hadműveletet hajtsanak végre. Elsőként a Szovjetunió szervezett ilyen csapatokat 1930-ban, de 1935-tői már más országok hadseregei is alkalmazták. A II. világháborúban már fontos feladatokat láttak el az ejtőernyős csapatok.

A polgári életben az ejtőernyőzés szervezett sporttevékenység is lett, versenyszámai között szerepel a célbaugrás, a kombinált ugrás és a stílusugrás. Üj feladata is leit az ejtőernyőnek: a repülőgépek leszállás

utáni fékezése. Vadászgépek, nehéz szállítógépek, de egyes utas- szállító repülőgépeknél rövidíti a kifutási távolságot. Legújab- ban pedig szerepet kapott az ejtőernyő az űrkutatásban is. Az űrhajók visszatérő leszállóegységei ejtőernyő segítségével érnek puhán a földre (képünkön^

Műfog, korallból

A japán szakemberek véleménye szerint a műfogsor készítésének legjobb alapanyaga a korall. A japán sztomatológiai társaság konferenciáján elhangzott, hogy a korallból készített műíogak minden eddigi anyagnál tartósabbak. Nagy előnyük az is. hogy a korall vegyi ösz- szetétele hasonlít a természetes fogakban levő vegyi anyagokra.

Újra kinőtt a végtagja

Minél egyszerűbb egy állat szervezete, annál inkább képes hiányzó szerveit újranöveszteni. Például a kettévágott féreg vagy medúza újraképezi a hiányzó

^ Váltóverseny... Húzódzkodás a tornapadon, majd azt megkerülve futással váltás. (Mindkét képen az ötödik osztályosok láthatók.) (Kerényi László felvételei)

Esetem Gergellyel

Gergely Gábor, a magyar asztalitenisz egyik csillaga szinte egyik évről a másikra robbant be a sportág világélvonalába. Már javában sztár volt, amikor személyesen is megismerhettem. Alkalmam volt erre a Miskolcon megrendezett magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokságon (amit akkor végül is nein nyert meg). Azóta többször találkoztunk, „civilként” is.

Rokonszenves, allűröktől mentes, közvetlen fiatalember. Mindenkinek ad autogramot, mindenkivel szívesen beszélget. Még akkor is, ha erre nem éppen a legmegfelelőbb időpontban kérik. Egyik versenyén szabad idejét megosztotta velem; mérkőzései szünetében az egyik sajtófülkében beszélgettünk. Mindenről szó volt, csak szerelméről. az asztaliteniszről nem. Nem is forszíroztam, hiszen egyik mumusával, az angol Douglasszel játszotta következő mérkőzését. Maradt a zene. a kocsi, a család. E témát alaposan kimerítettük. Most is emlékszem szávaira:

— A család nekem a hátország. A mi életünk eléggé monoton, edzés, utazás, verseny, aztán elölről kezdődik minden. Az egyhangúságot két gyermekem és a feleségem ragyogja be. No meg a barátok. Néha focizunk egy jót, vagy kirándulunk, persze csak módjával, mert nekem mindig úgy kell asztalhoz állni, hogy tudom, a szurkolók elvárják tőlem a győzelmet. Ha kikapok, akkor azt mondják: „Na. ennek is csak a haja lobog!” Pedig mi is emberek vagyunk. A berni EB nem úgy sikerült, ahogy terveztük, de hát — így jött ki a lépés.

Douglastól a nap egyik legszínvonalasabb és legizgalmasabb csatájában 3:2-re kikapott. Fáradtan törülközött, közben autogramot adott egy kis srácnak. Bajusza alatt morogva mondta;

y- A fene egye meg, ez a gyerek megint elpáholt. Hogy ez miket adott vissza? Na mindegy, majd legközelebb...

Nos, a miskolci Európa 12-n lesz alkalom a visszavágásra. Persze akkor, ha az angol fiú él indulási jogával.

Jónyer mellett a miskolciak egyik kedvence Gergely Gábor. A február 6—8-a között megrendezendő asztalitenisz Európa 12 versenyét mint a 8. legjobb európai kezdheti. 1953. június 21-én született, a BVSC sportolója. A többszörös magyar bajnoki címei mellett kétszeres világbajnok (1975. Kalkutta, Jónyerrel az oldalán párosban; 1979 Phenjan. a VB- győztes csapat tagja). A legnagyobb egyéni sikere: 1978- ban Duisburgban Európa- bajnok.

(darab)

részét, és két teljes medúza, illetve féreg alakul ki belőlük. Minél bonyolultabb az állat szervezete, s minél jobban specializálódott valamely szerv, annál nehezebb a regeneráció. A rovarok vagy rákfélék már csak hiányzó végtagjaikat képesek újranöveszteni, a gerinceseknél pedig még korlátozottabbak a lehetőségek.

Az emlősök általában nem regenerálódnak — vélték mindaddig, míg a Tulane egyetem egyik biológus kutatója egy északamerikai oposszumbébivel meg nem döntötte ezt az állítást. Ez a kis erszényes bizonyos körülmények között újranöveszti megcsonkított végtagját. Mégpedig abban az esetben teszi ezt, ha a végtagcsonkra agyi szövetet ültetnek át. A biológia történelmében először fordult elő, hogy emlős állat újranövesztette a végtagját.

Aforizmák

Vannak emberek, akik úgy vélekednek, hogy minden értelmes, amit komoly képpel cselekszenek.

(Georg Christoph Lichtenberg)

A szerencse — egyeseknek anyja, másoknak anyósa.

(Angol mondás)

Ha csak egy kicsit látsz tisztán, engesztelhetetlen leszel; ha mindent tisztán látsz — könyörületes leszel.

(Gilbert Cesbron)

A nagy igazságok kezdetben szentségtörések.

(Shaw)

„Aranyjelvényesek” a hegyekben