Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-31 / 25. szám
Lennon 6. Yoko felülkerekedik Pedagógus képzőmű vészek tárlata A miskolci Pedagógus Képzőművészeti Stúdió kiállítását tegnap este ti órakor Dusza Arpádné, a Miskolci Galéria igazgatója nyitotta meg a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola. aulájában. A Zsignár István festőművész vezette stúdió tárlatán a következők művei szerepelnek az avasdéli iskolában: Asztalosné Barnóczky Lenke. Borsos István, Fényes Mária. Gál Agnes, Goda Gertrud, Gombos Mária, Horváthné Tóth Ildikó, Kovács Attila József, Marjait Ida, Nyitray Viktória. Pallagi Tamás. Pollnér Erika. Rajfai Kinga. Szabó János, Szikra Pál. Törő Irén. Vagoné Berecz Mária, Wieszt József. Hétköznapokon 8-tól este 6 óráig látogatható a tárlat a közgazdaságiban, február 14-ig. Utána a 11. sz. Általános Iskolába ..költözik” a kiállítás, ahol február 16. és 24. között latható. (Kiss József felvétele) Folytatólagos előadás Aki sokáig él. az már megsejt valamit a történelem mozgásából — tartja a közvélemény, s még inKábh sokan el is hiszik ezt önmagukról. Holott az eseményei puszta szemlélése, az a tény, hogy látunk” valamit, még korántsem jelenti azt, hogy értjük is azt, A történelem logikája ugyanis rejtőzködő, nem azonos a premier pia nők képi, v^gy a vezércikkek verbális igazságával. Mindezt végiggondolhatta az a néző, aki szerda este későn a készülék előtt maradt, hogy végignézze a Vészi Endréről készült portréfilmet. Az előbbi gondolatokat (ám lehet, hogy másokban inasokat) Az erkély című novella inspirálta, illetve Major Tamás briliáns alakítása a ..101 éves pátriárka” szerepében. Pontos és finom írói szemre vall ez a történet. Nem kevesebbet mond el ezzel Vészi Endre, mint azt, hogy,a történelemben felváltva vagyunk kibi- cek, máskor meg hősök vagy szenvedő alanyok, de soha nem egyformán, mert nem azonos helyzetben. Akinek a Parlament mellett van a Dunára néző erkélyes lakása (a helyszín, termeszeteken behelyettesíthető). az — mintha moziban ülne — végignézhette 1919-ben a monitorok és fehér tisztek lövöldözését a Dunán, majd a nyilasok terrorakcióit, de láthatja az ünnepi kivilágítást, a tűzijátékokat is. S mindezt „ingyen”, illetve — mint ahogyan az a Major alakította alkoholista öregúrnak is „eszébe jutott”, ebből a helyzeti előnyből még anyagi hasznot is lehet húzni, a szó szoros, de átvitt értelmében is. Ez a magatartás — s ezért (horpácsi) veszedelmes! — még „imponál” is a gyanútlan fiataloknak, akik szájtátva hallgattak a „hősi múlt” történeteit, gyanakvás és ellenérv nélkül, mert hiszen nem ismerik a történelmet... Hogy kjkre irányulnak Veszi Endre iróniájának' nyilai, azt kiki döntse el vérmérséklete vagy életkora szerint. A lényeg: a jelenség felismerése. Az említett novella természetesen csupán töredéke Vészi Endre, életművének, aki nem kis meghatottsággal beszélt Babits Mihályiéi, az első. a Nyugatban megjelent verséről. Ez a gesztus — Ba~ bitsé — megint ' elindíthat egy gondolatsort. Az a tény például, hogy a csütörtök délutáni fogadóóráján bárki becsengethetett hozzá kézirataival, hogy neki. valamint a lapjának olyan nagy tekintélye volt, hogy az egyszeri megjelenés benne is „íróvá avatta” az ismeretlen «.kezdőt. Nem véletlen, hogy a ma már idős írók mindenkor nagy tiszteletlel és halával beszélnek erről, mint ahogyan az sem. hogy a mai fiatal írók elsárgulnak az irigységtől, ezt hallván ... Mert gondoljuk csak meg! Vészi Endre, a fiatal munkás (vésnök) teljesen ismeretlenül állít be az akkor már idős és beteg Mesterhez. aki nemcsak „szóba áll vele”, s érdemben! —. hanem közli is a „nagyok” között. Sok minden kacatot cipelünk a történelmünkből. Ezeket radikálisan ki kell dobni a hajónkból. De vannak vonzó példák is, mint az említett Babitse, s ezeket nem szabad elfelejteni, ha ilyen fontos Vészi Endrééknek, ezeket ajánlatos lenni követni. íróknak és másoknak is.- akik fiatalokkal foglalkoznak. Mert hisszük, hogy sokkal kevesebb feszültség lenne a fiatal írástudókban (lásd például Szilágyi Ákos cikkét a Kritika januári számában), s egyáltalán minden pályakezdőben. ha jobban odafigyelnénk rájuk, ha lennének tekintélyek, akiket el tudnak fogadni. Mert a legtermészetesebb az. hogy mindenki mérni akarja valakihez önmagát, ugyanakkor nem csökkenti a tiszteletet az, ha partnerként kezeljük a holnapi kollégát, pályatársat. John Lennon Georgé-dzsal, Patikai és Kingával közösen már voit egyszer a távoli Indiában Maiiarasfii gurunál világosságot keresni, de csak publiciiy-kórsu- got találtak. Yoko hasszu utazásra küldte a szelíd keieiie. John megpróbálkozott a buddhizmussal, a transzcendentális meditációval, a jogúval' és a mikrobiotíkus étkezéssel. Yoko megmondta, hogyan tegye, és úgy tűnt, John követi a tanácsait. Yoko azonban el is köszönt Johntól, amikor elege leit abból, hogy csupán „a hires Beatle felesége” legyen. A földöntúli dicsőség árnyéka megbénította a földi mozdulatait. John és Yoko szétváltak; 18 hónapra. Yoko New Yorkban maradt, John Los Angelesben vedelt, míg „minden üveg ki nem ürült’’, ismét -kábítószert rzedett, és ismét úgy viselkedett, mint Beatle korában. A dal. amelyet egy világos pillanatában írt, ennek megfelelően cseng és guruja rajongó táboráról szól: „Nobody loves you, when you’re down and out” (senki nem szeret, ha a mélyponton vagy). De Yoko még szerette, és amikor az önmegismerésben . elég tapasztalatra tett szert — „Gyakran felhívtam, és mondtam, hogy haza akarok menni, de ő mindig úgy vélte, hogv még korai”. —. John és Yoko ismét összeköltöztek. Yoko: „Egyáltalán nem kellett megváltoznia, csak be kellett látnia, hogy_ a világ körülöttünk nem olyan fontos, mint mi ketten I”. 4c Konyhajelenet Tokával Pjotr Abraszimov berlini szovjet nagykövet tegnap Berlinben átadta Anna Seghers- nek az Októberi Forradalom Érdemrendet, amelyet 80. szü1975-ben jött a Világra fia. Seun, és Yoko azon a véleményen volt, hogy o „kilenc hónapon keresztül már eleget túrt", es ettől kezdve csa<c a Lennon-daiok szerzői jóg- díjával törődött, amelyeket John, Paul McCartneyvei közösen írt, es amelyek mindkettőjüknek évente, márkában számolva, 23 milliót jövedelmeztek. Yoko felülkerekedett. John háztartásbeli lett, és a gyermekkel törődött. De mit tett még ebben az utolsó öt evben. hogy jön egy volt Beatle ahhoz, hogy hirtelen kását kezdjen kavar- gatni és gyereket pólyázni? ..Mindig ez a Yoko”. káromkodik Paul, George és Kingo, es szólistaként produkáljak magukat, „Süket duma, amit beszélnek” — mondta John, és továbbra is csöndben maradt. „A rock’n roll már nem szerez örömet nekem” — mondja egyszer. Ezek egészen új hangok,, egy olyan embertől, aki valaha megállapította a Beatlesről, hogy híresebb, mint Jézus. A valódi John Lennon jól érezte magát maga választotta szerepében. Nem szívesen látogatott kencerteket sem, mert megrohamozták a rajongók, ahelyett, hogy a zenét hallgatták volna. írt legalább valami kis rockzenét, amit szívesen hallgatott? Még azt sem, egyszerűen hallgatott, visszavonult a hétköznapokba, még csak a Beatles lemezeit sem hallgatta. (Következik: Megtört a csönd) letésnapja alkalmából adományozott a világhírű NDK-beli írónőnek a Szovjetunió Légielsőbb Tanácsa Elnöksége. Anna Seghers kitüntetése AZ AVAS RUHAIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ PERECESI, SZIKSZÓI s (kétmüsiokos), TAKTAKENfiZi (•gymüszakos) üzemeibe varrónőket Gyakorlottak előnyben, kezdőket betanítunk. Jelentkezés és tájékoztatás: a munkaügyön, Miskolc, Széchenyi út 29. sz. Értékteremtés, őrzés Köpeczi Béla akadémikus előadása a Kazinczy Klubban Semmit nem várnak úgy az emberek, mint az eligazító szói. Mindenki halas az elemző, a jelensegvilág mögötti lényeget feltáró beszédért Meg akkor is, ha tudjuk, hogy ez ma — amikor értékek, értékrendek devalválódtak, alakulnak át a szemünk elvit viharos gyorsasággal — egyre nehezebb. A marxista, a gondolkodó ember azonban semmiképpen nem adhatja fel ezt az igényét: a valóság megismerését és értelmezései, hiszen enélkül nem tud eraemben cselekedni sem. A dolog nem üthető el azzal, hogy ..átmeneti korban” élünk, mert hiszen minden kor as, s a ma feladatai nem odázhatók el, míg az értékek, értékrendek ismét kikristályosodnak. Veszedelmes is lenne, mert vannak erők, amelyek a dolgok megmerevítésén, ha nem éppen a múlt feltamasztasán fáradoznak a világban. Mit tartsunk jónak és rossznak, érteknek, vagy értéktelennek? Hogyan menthetők át az emberiségnek a történelem során mar bevált, es frissen létjogosultságot nyert értékei? Mi ebben az oktatás, a kultúra, a művészet és a kultúrpolitika feladata? Csupán néhány kérdést emeltünk ki — mintegy ízelítőül — Köpeczi Béla akadémikusnak a Kazinczy Klubban elhangzott, előadásából. Cselekedni, vagy akár „megoldási képletet” keresni nem lehet addig, amíg nem tárjuk fel a valóság (a mi valóságunk) lényegi összefüggéseit. Ezért fontos tisztázni. hogy mit tartunk értéknek, s ezt az értékrendet kell szembesíteni a társadalom valóságával. Köpeczi Béla ismertette a szociológia legfrissebb kutatási eredményeit, s ezek nem mindig tölthetnek el minket büszkeséggel ... Finoman fogalmazva is zavarodott, ellentmondásos ez a kép Hogy csak egy példát említsünk (Lo- sonczi Ágnes kutatásai alapján), az emberek döntő többségé még nem a munkát, a kultúrát és a közösseget, tehát a szocialista erkölcs fundamentális értékén vallotta a legfontosabbnak, hanem az anyagi gyarapodást, a magánélet szempontjait es erdekeit. Mit sem érnének azonban ezek a kutatások, ha megrekednénk a fejcso- válás vagy eppen a megbotránkozás gesztusánál. Eleve nem mondhatunk le az ember nevelhetőségéről, noha tudjuk azt, hogy ez rettenetesen nehéz es jobban hatnak maguk a körülmények, mint a legékesebb ékesszólás. S oda kell figyelnünk a szociológusok megállapítására, miszerint az értékrendek zömmel már korán, a családban kialakulnak. Előadásának legizgalmasabb részében a műveltség és a művelődés szerepéről beszélt az akadémikus. Joggal vetődött fel a kérdés az elmúlt évtizedben, hogy az irodalom és a műveszet egyáltalán hat-e, s ha igen, milyen mértékben a tömegek tudatára? Miért nő a szakadék a „magas kultúra” és a populáris, tehát higabb, közérthetőbb műalkotások, valamint a „magas kultúra” és a tömegek között? Nyilván megvannak ennek is az okai, ezek taglalására azonban mar nem jutott elég idő. Feladatkent fogalmazódott meg, hogy a művészeteknek ezek után is igen komoly szerepet szánunk a tudat formálásában, az emberi értékek, s egyáltalán az ember megismerése ben. öntudatra ébresztésében. Mesz- szemenően nem lehetünk elégedettek ezen a téren. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az iskola csak töredékesen, gyenge hatásfokkal tölti be azt a szerepet, amire hivatott lenne. Sem az elsajátított tudásmennyiség, sem a növendékek neveltségi foka nem kielégítő. Gyenge hatékonyságú a művészetek — s köztük az irodalom — propagandája. Mintha nem mernénk vállalni, elég hatékonyan népszerűsíteni az értekeinket. Ezzel arra kárhoztatjuk az embereket, hogy — magukra hagyva — maguk keressék meg, hogy mi szamukra az érték. • • Ezek után pedig senki se róható meg. hogy a kóny- nyebb ellenállás felé haladva a szórakoztatót, a kellemeset, a giccset választja. Holott nem vagyunk teljesen tehetetlenek, nagyobb odafigyeléssel, s főleg nagyobb tudatossággal sokkal hatékonyabban is dolgozhatnánk. „Az anyag ellenáll'’ — a tétel nem csupán a fizikában érvényes, de ez nem zárja ki a másik tételt, miszerint az anyag formálható is! Vannak eszközeink: . művészetek, művelődési intézmények, maga a kultúrpolitika, hát éljünk is velük — sugallta Köpeczi Béla előadása. (horpácsi) Átadták a filmkritikusok díjait A Magyar Újságírók Országos Szövetsége film- és tévé- kritikusi tagozata elemző vita után úgy foglalt állást, hogy 1980-ban igazán jó film. egyértelmű siker nem született, ezért idén a legjobb film díját nem adta ki. A ■ vitában négy film — a Vasárnapi szülök, a Vámmentes házasság, a Békeidő és a Harcmodor — értékeiről esett a legtöbb szó. Ez utóbbi kettő forgatókönyvét Szalai Györgyi írta, akinek meghatározó szerepe volt a magyar dokumentarista játékfilm létrehozásában és fejlődésében. Ezért a legjobb forgatókönyvíró díját kapta meg. A legjobb színéssenői díjat Esztergályos Cecíliának, a Vámmentes házasság es a Boldog születésnapot, Marilyn című filmekben, a legjobb aaínészi dijat fekete Andrásnak, a Békeidő című filmben nyújtott alakításáért ítélték oda. Az okleveleket és a plaketteket tegnap a Magyar Sajtó Házában Pálfy József, a ML’OSZ elnöke adta at.
