Déli Hírlap, 1981. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-24 / 19. szám
iVem gazdaságos, de családias Februárban Kisiskolák erényei és gondjai Szülök közötti beszélgetésekben gyakran hangzik el a kérdés, melyik a jó iskola, a kicsi vagy a nagy? Ahogy a gépkocsiknál is létezik optimális sebességtartomány, amellyel a leggazdaságosabban halad, energiából a legkevesebbet használ el, ehhez hasonló jelenséggel találkozunk az iskolák működésében is. A hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az alsó fokú iskolák esetében a leghasznosabbak, pedagógiailag legeredményesebbek a 16-24 osztáliyal működő intézmények. Ezt szögezi le a megyei tanács 1975-ös állásfoglalása is. Legkedvezőbbnek azoknak az iskoláknak a helyzetét ítéli, amelyekben évfolyamonként két párhuzamos osztály van, s mellettük néhány napközis csoport, illetve, ha szükséges, egy-két kisegítő osztály, de az összes tanulócsoport száma nem én el a harminckettőt. Az az intézmény, amely e sávtól minél inkább eltér — kevesebb vagy több tanuló- csoporttal —, az annál kevésbé gazdaságos, szakmailag annái inkább kifogásolható (Természetesen, ami szakmailag nem jo, nem felel meg a követelményeknek, az egyben gazdaságtalan is, csakhogy a pedagógiában még kevésbé nyilvánvaló ez. mint a termelőmunkában.) SOKAT KÍVÁN TANÁRTÓL, DIÁKTÓL A kis1 iskoláknak elsősorban a szakos ellátottság miatt van gondjuk. Egy határon alul — például, ahol csak egy-egv osztály van évfolyamonként — megoldhatatlan, hogy minden tantárgyat szaktanár oktasson. Előfordulhat, hogy a biológus kémiát, az ehekes rajzot, a matematikus testnevelést kénytelen tanítani, bár nem az a szakja. Kevésbé nyilvánvalóak azok a nehézségek, melyek abból származnak, hogy minden iskolának, létszámától függetlenül, meg kell oldania bizonyos nevelési alapfeladatokat, s el kell végezni az ezekkel együtt járó tevékenységeket. Minden iskolában van könyvtár, könyvtáros, úttörőcsapat, énekkar, sport- verseny, ünnepély, ifjúságvédelem, takarékossági felelős Stb. A kisebb iskolákban nem lehet ezekre a feladatokra „szakosodni ’, egy nevelő többfélét, sok mindent kénytelen csinálni, éppen úgy, mint a gyermekek, akik „mindenevőkké” válnak. Többnyire azok szerepelnek az ünnepélyeken, a sportversenyeken, akik énekkarra járnak, meg szakkörökre, ugyanazok az irodalmi színpad tagjai s a tánckaré is. Ez önmagában nem lenne rossz, legalább tapasztalatokat szereznek, csak éppen mérték nélkül megnő a tanulók elíoglaltsaga, a megterhelése. FEJLESZTI AZ EGYÉNISÉGET Azért nem ilyen sötét a kép, nemcsak árnyoldala van a kis iskoláknak. Az előbbiekkel szemben ott áll viszont: a legtöbb helyen kialakult kedves, családias légkör. Mindenki ismer mindenkit, s nemcsak látásból, mint a mammutiskolákban. Még az igazgatónő is tudja, miért késik rendszeresen az iskolából a harmadikos B. Pistike, miért nem jár napközibe a negyedikes T. Ka- ' tika, bár hely lenne ..., és így tovább. A kis létszámú, 20—25 fős osztályok olyan előnyöket nyújtanak, amelyekkel a túlzsúfolt iskolák nem vetekedhetnek. Csakis ilyen kis közösségekben nyílik arra mód, hogy a kevés számú gyermeket, alaposan megismervén, személyiségüknek szóló, „testre szabott” feladatokkal nevelje, oktassa a pedagógus. Egyes szakemberek szerint húszas osztálylétszám fölött nem lehetséges gondolkodtató és gondolkodáshoz időt hagyó egyéni bánásmód, ami viszont feltétele az önálló, kreativ egyéniség kialakításának. A felszereltség? A nevelő- testület? Ami az elsőt illeti: a kis iskolákban legtöbbször jobb az ellátottság, egy gyermekre több felszerelés, eszköz, játék jut. Hol vannak „jobb” nevelők? Ebből a szempontból nincs különbség iskola é^ iskola között. Ez nagyon egyszerűen igazolható: nem a képesség, nem az adottság dönti el. hogy ki melyik iskolában tanít... DEMOGRÁFIÁI VÁLTOZÁSOK Akkor meg mi az oka — kérdezhetné valaki — a kis iskolákat minden évkezdetkor izgalomban tartó létszámcsökkenésnek, amely esetenként a már előbb említett szakmai gondokhoz vezethet? Sok oka lehet. Kettő bizonyosan. Az egyik: a város egyes részein, még a 20—25 évvel ezelőtt átadott „új” utcákban, lakótelepeken is különlegesen alakult a demográfiai helyzet. A nagyszülők laknak most itt, az iskolaköteles unokák viszont a szüleikkel az új lakótelepeken kaptak lakást. A másik ok: ha felépül a városban valahol egy új iskola, akkor nemcsak a környékéről jönnek oda a tanulók, hanem — különböző indokkal — távolabbról is, a régi iskolák körzetéből is. Bar nemegyszer harmincas-negyvenes osztályokba kerülnek, amelyekben —- sokak szerint — nem lehet megvalósítani a szocialista pedagógia legfontosabb célkitűzéseit, az aktív, kezdeményeződ önálló, alkotó személyiség kineveié-, set. ZSÍROS SÁNDOR, a 16. sz. Általános Iskola igazgatója ^ Egy kis munka meg nem árthat... A Lévay József utcai óvodások lapátolják a havat a Népkertben ... (Jakubik László felvétele) Mezőgazdasági könyvhónap Túrkeve. az ország első. 30 évvel ezelőtt megalakult termelőszövetkezeti városa ad otthont az idei. immár 24. mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitójának. Az ünnepi eseményre 43 szakkönyvet adnak ki. mintegy 400 ezer példányban. A könyvek hat kiadó gondozásában jelennek meg. Az idei könyvhónap érdekessége, hogy ezúttal első ízben három területi megnvitót is tartanak Bábolnán. Szegeden és Egerben —. ahol a meghívott több száz szakember felkeresheti a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot, a Szegedi Szalámigyárat és a húsipari kombinátot, illetve a Mátravidéki Borgazdasági Kombinátot. Ezeket az üzem- látogatásokat árusítással egybekötött szakkönyvkiállítás és szakmai tájékoztatók is kiegészítik. Kozmikus krónika Az Uránia Cillagvizsgáló- han (Dorottya u. 1.) ma délután 6 órakor ismét a nagyközönség számara rendeznek előadást. A csillagda előadótermében Kozmikus krónika címmel hallhatnak az érdeklődők az utóbbi évek űreseményeiről, majd távcsöves bemutatón vehetnek reszt. Vadrózsák Ádám Erzsébet marosvásárhelyi színművésznő 1978 tavaszától nagy sikerrel mutatta be Vadrózsák című önálló műsorát az Egyesült ÁL lamokban. Kanadaban. majd Eur opa számos oi-szagában. A székely népköltészet klasszikus remekeit felvonultató műsort most a miskolci közönség is hallhatja. A Kossuth Művelődési Ház színháztermében kedden este 19 órakor mutatkozik be Ádám Erzsébet, a Vadrózsákkal. Jarlalékok az emberben A Borsodi Szemle legújabb száma Minden kornak megvannak a „slágerproblémái”, amelyek egyformán foglalkoztatják a szakembert és a laikust. A Borsodi Szemlében három magvas tanulmányban is találkozhatunk velük, s nem tűnik erőszakoknak, ha a. tartalom- jegyzék sorrendjében a fontossági sorrendet véljük felfedezni. hiszen a gazdaság, az innováció és a káderutánpótlásgazdálkodás valóban szervesen összefüggenek. Mindenkor így volt ez, de ma maga az élet szorít rá minket arra, hogy ezeket az összefüggéseket tüzetesebben megvizsgáljuk és újragondoljuk. Barta Imre A gazdaság magasfeszültségű kérdései . című tanulmányában azt a lépéskényszert vizsgálja meg, amelybe népgazdaságunk került az 1973—74-es árrobbanás után. Egy közepesen fejlett országnak kell megfelelnie az egyre szigorúbb világgazdasági feltételeknek. Ez csak úgy lehetséges, hogy — folytatva az 1968-oan megkezdett munkát — minden erőnkkel igyekszünk felzárkózni a fejlet ipari országokhoz, jobban: rugalmasabban, alkalmazkodunk a változó feltételekhez. A szerző részletezi, milyen akadályai vannak ennek a termelésben, az Alig érkeztünk meg Bükkszentpálra, máris leesett a hó ... a turistaház tetejéről. A gondnok kerített egy lapátot, azzal ástam ki Gézukát a hóbucka alól. Az asszony közben folyamatosan sá- pítozott: „Ez a telelés is jól kezdődik, én megmondtam. hogy ne jöjjünk ide, jaj, szegény gyerek!..:’ Felnéztem a háztetőre, de sajnos már nem volt több hó fent. Bent, a turistaháZr ban finom meleg fogadott minket. Alaposan égett a kályha. Meg a szőnyeg és a függöny. Segítettem az oltásban, én a villanyt oltottam el. A szobakulccsal és gyermekem fülével a kezemben megindultunk az emeletre. Majdnem felérkeztünk már, amikor megbotlottam a szőnyegben. Az orra bukástól csak az mentett meg. hogy hanyatt vágódtam, és legurultam a lépcsőn. Cso- dák-csodája., nem tört el semmim. Még az a három fogam sem, ami útközben kipergett a számból. Lent puhára estem, a gondnok kutyájára. Éppen csak megkóstolta a fél nadrágszáram. más baja nem lett. Ám a gondnok elkezdett kiabálni, hogy beperel. Mire én visszakiabul- tam, hogy találjon jobb helyet a kutyának. Különben is: süket az az állat, hogy nem hallotta, amikor érkezem? Túlesve az érkezés kellemetlenségein, végül is birtokba vettük a szobát. Csodálatos kép tárult elénk. A napsütésben vakítóan szikrázó hó, békésen ácsorgó őzikék, odébb néhány vaddisznó. Irigyeltem is érte az asz- ssonyt. mert pont az ő ágya fölött lógott. Kipakoltuk a bőröndöket, elraktuk a cuccot, aztán elraktuk Gézukát. A gyermek azóta zokogott, hogy legurultam a lépcsőn. A fülest akkor kapta, amikor'kiderült, hogy azért sír. mert a kutyát sajnálja. Hideg vacsora volt. majd megfagytunk, nem működött a fűtés. Másnap reggelre úgy megfáztam, hogy az influenzavírus minden további nélkül melegen üdvözölt és belém költözött. Napok teltek el az ágyban, az asszony és a gyerek hozta kintről a híreket, hogy melyik üdülő törte el éppen a lábát a síelésben. Már én is nagyon vágytam a tél örömeire. Es üdülésünk utolsó napjára végre meggyógyultam. Irány a pálya. felcsatoltam magam a sítalpakra, aztán gyerünk! Meg sem álltam a lejtő aljáig. Egy pillanatra sem. Végig a hátamon csúsztam. Lent aztán úgy lestoppoltam, hogy szinte földbe gyökerezett előttem egy fenyőfa. De en kidöntöttem! Igaz, hogy csak egy törpefenyo volt, de ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Éreztem: a következő lesiklásnak sikerülni kell, ha törik, ha szakad. Sikerült. Tört is. szakadt is. Csak a bátorságom maradt töretlen, és a balszerencsém szakadatlan. Az asszony és Gézuka páros shoiv- müsora következett. A srác ródlija megbokrosodott egy bokorban. és levetette magáról a gyereket . Zsuzsám viszont derekasan állta a havat. Igaz. nem volt nehéz dolga, nyakig süllyedt bele. Szégyenemben én is majdnem elsüllyedtem, hogy ilyen tehetségtelen a télhez a családom. Szomorúan tapasztaltam, hogy kezdek elhide- gülni. SZABADOS GABOR intézményekben, a gyakorlatban és nem utolsósorban a szemléletben. Ezek az akadályok azonban nem elhárítha- tatlanok. Első látásra’ ’ talán meglepő, de a tanulmányban olvasottak után, nagyon is logikus, hogy Barta Imre az emberi tényezőkre hívja fel nyomatékosan a figyelmet. Az okok három fő ágál ösz- szekapcsolva úgy vélem, egyértelmű, hogy a feltett kérdésekre az emberi tényezőt középpontba állító gazdasági építőmunkában lehet és kell elsősorban választ adni. Minden más esetben ugyanis a ma gondokat okozó problémák és feszültségek könyörtelenül. es még makacsab- bul köszönnek vissza.” Már Barta Imre is igen fontosnak tartja S kreativitás, a konvertálható szaktudás megbecsülését. Nagy Aladár tanulmánya pedig ennek feltételeit, megvalósulását elemzi. (Az innováció társadalmi feltételeiről.) Ma már csak az az ipar tucl rentábilisan termelni, amelyik képes állandóan megújulni. Megújítani a termékeit, a termelés módját, szerkezetét, a technológiát. Az innováció latin eredetű szó. A novus újat jelent, az in pr • pozíció ban-ben jelentésű. A szó szabatos fordításánál jelentősebb a fogalom tartalma. Mert nem eleg csupán kitalálni, vagy átvenni az újat. ha ennek nincsenek meg a szervezeti, termelési, társadalmi, emberi feltételei. Nagy Aladár részletesen elemzi ezeket. Kitér — többek kozott — a vezetés feladataira, felelősségére is. „A vezetési funkciók között a tervezést, a szervezést, az irányítást, az ellenőrzést és a kommunikáció biztosítását tartjuk a legfontosabbnak. A vezetesi funkciók ellátása során, meg kell fogalmazni az innovációs stratégiát, a stratégia végrehajtásának eszközeit és feltételeit.” A vezetés tehát egyre bonyolultabb, egyre nagyobb hozzáértést és felkészülést igénylő szakma; ugvanúgy készülni kell rá, mint minden más szakmára. Hogyan történik ez a DI- GEP-ben? Erről olvashatunk Szarka János: A vezetői állomány összetétele és a káderutánpótlás biztosítása a Diósgyőri Gépgyárban című izgalmas tanulmányában. Ma már semmit sem lehet az esetlegességre, a spontaneitásra bízni, a vezetők kiválasztásában. nevelésében, hiszen rátermettségük, felkészültségük meghatározhatja egy-egy szervezet életet és jövőjét. Szarka János nyilván nem térhetett ki a kérdés minden oldalára, ám az a gyakorlat, amelyet a DIGÉP- ről szólván ismertet, hasznosítható lehet máshol is. Mindenesetre érdemes továbbgondolni. H. S. * Medgyessy Ferenc-efhlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában, a művész születésének 100. évfordulója alkalmiból. Itt látható a Hortobágyi bika című szobor is.
