Déli Hírlap, 1980. november (12. évfolyam, 257-280. szám)
1980-11-21 / 273. szám
j(c Aj építők tették a dolgukat Még negyvenegy nap Kilátások szilveszterig és utána Q KISZ pártirányításának miskolci tapasztalatai • • Ülést tartott a városi pártbizottság Tegnap délelőtt. Kolláth Sándor titkár elnökletével íilé^t tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. Jelentést tárgyait meg a KISZ pártirányításának miskolci tapasztalatairól: tájékozódott az V. ötéves terv'gazdaságpolitikai, termelési agitációjára é.s propaganda-feladataira korábban hozott intézkedésének végrehajtásáról, végül meghallgatta a végrehajtó bizottság beszámolóját a legutóbbi testületi ülés óta végzett munkájáról, illetve szervezési kérdésekben döntött. (Folytatás az l. oldalról.) Az idei esztendő értékelésekor nemcsak a tényeket kell szántba venni, hanem át kell értékelni a korábbi értékrendet is. A kevésbé látványos produkció is jelenthet dicséretes munkát. Az Építőipara Szállítási Vállalat miskolci üzemegysége tulajdonkeppen szégyenkezhetne. hiszen a ..termelési, illetve gazdálkodási tevékenység fontosabb mutatói csak részben teljesültek”. Viszont: a feladatokhoz igazított ésszerű, takarékos költséggazdálkodással sikerült a nyereségtervet teljesíteni. Továbbá: a vállalat fizető- képességét illetően gond sohasem volt... Probléma viszont akadt bőven. Kevesebb ömlesztett cement kellett, a fuvarpiac kereslete takarékra állítódott, s a vasúti szállítás ismét előtérbe került. Ezek: okok. Nemcsak kifogások. Könnyű lenne csak papírról ítélni. De a sok ..nem” olyasfajta bizonyosságot erősít, amely jelzi gazdálkodási nehézségeinket, de egyben utal is alkalmazkodóképességünkre. A BAÉV-nél például a nehezebben induló év jobb befejezést ígér. A házgyárban csökkent a müszakszám, kevesebb panel kell de csökkent a munkára fogható emberek száma is. A monopolhelyzetűnek kikiáltott építőipar (a megve egyik legrangosabb, legtöbb kedvezményt nyújtó vállalata) munkaerőhiánnyal küzd ... Persze — és ezt szakmabeliek mondották ki — hiányzik a rugalmasabb helyzetfelismerés. Szervezési kérdéseket feszeget ez a megállapítás. A testvérvállalatnál az ÉAÉV-nél is bizonytalanabbul tekintenek a következő öt évre. mint a hamarosan befejeződő tervidőszakra. A jelenlegi ismeretek szerint a vállalat produktív készsége meghaladja az igényeket: azaz futnak a pénzük, illetve a megrendelőjük után. Külkereskedelmi kapcsolatokat igyekeznek kiépíteni, ..komoly piackutató tevékenységbe kezdtek”. Erőt és bizakodást az eddigi eredmények adhatnak. A kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny egész időszakában a vallalat legnagyobb es legfontosabb munkája az új acélműnél volt. Vállalták: teljesítették. Olyat alkottak, amilyet Magyarországon még soha, senki nem csinált. A prőbacsapolás sikere nemcsak a kohászoknak őröm, hanem az építőknek is. Jegyezzük meg a nevüket: Farkas Sándor ács. Molnár István kubikos. Stefán István kőműves Ignácz József kubikos. Bartos Ferenc lakatos, Pente István lakatos. Román Sándor kotrós brigádjáról van szó. Ök kezdettől fogva ott voltak, számukra nemcsak jelszó volt a takarékosság. ők komolyan gondolták a határidők betartását. Neveket, érveket a feladatát javuló színvonalon ellátó miskolci húsüzemből is hozhatnánk. Ám az olvasót aligha érdekli a hazai ellátás (turistaszalámi, csemegeszalonna) alkalmi döccenőinek oka, vagy a nyugati, keleti és közel-keleti kivite] világpiaccal is összefüggő problémája. A bolti húskínálatról a háziasszony dönt. s a látni- és vásá rolnivaló alapján ítél. És jó dolog azt leírni, hogy a közvélemény értékítélete és a vállalat szigorúan racionális gazdálkodási megítélése nem esik messze egymástól. A/ alábbiakban a KISZ pártirányításának helyi tapasztalatairól adunk tájékoztatót. A végrehajtó bizottság jelentését dr. Kovács László, a- pártbizottság titkára terjesztette be. s ugyancsak ő adott választ a vitát megelőzően azokra a kérdésekre. amelyeket Koval Pál, Nemeskéri János. Káli Lajos és dr. Esztergályos László tett fel. A pártbizottság — amely; nek ülésén, illetve a/, első napirendi pont munkájában meghívottak is részt vettek, közöttük nyolc KlSZ-bizott- ság titkára — a KISZ helyi pártirányítását illetően, a következőkben foglalt állást: Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18— 19-i ifjúságpolitikai határozatát követően a városi testület, majo valamennyi pártszerve és -szervezete intézkedési tervben rögzítette saját feladatait, továbbá a KISZ-szervezetek, az állami, gazdasági szervek, a társadalmi és tömegszervek teendőit, Az elmúlt 'évek során többször is ellenőrizték a részfeladatok végrehajtását. A munkát mindvégig hasznosan támogatta az az ifjúságpolitikai munkabizottság, amelyet öt évvel ezelőtt hozott létre a partbizottság. E munka eredményeként — állapította meg a testület — a városi KISZ-sz,ervek „betöltötték rendeltetésüket. általában eleget tet-( tek politikai megbízatásuknak. teljesítették funkcióikat . Kialakultak a módszerek A város pártszervezetei a Politikai Bizottság 1973. november 5-i határozata végrehajtása során kiemelt figyelmet fordítottak a KISZ pártirányítására, az ellenőrzés továbbfejlesztésére. Kialakultak a KISZ pártirá- nyításának azon formái, módszerei. amelyek alkalmasak arra, hogy az ifjúsági szövetség városunkban is eredményesebben betölthesse szerepét. Ugyanekkor a pártbizottság megállapította: „Lassabban alakult ki a párt- szervek és -szervezetek munkájában az a gyakorlat, hogy a hozott határozatok, a tárgyalt napirendek mindegyikében jelenjenek meg az ifjúság sajátos tennivalói. Nem vált meg a pártpolitikai munka minden területének állandó eiemévé az ifjúság életkori sajátosságainak, érdekeinek figyelembevétele.” örvendetes, hogy — s ebben lényeges a szerepe az ifjúságpolitikai munkának — az ifjúság nevelése egyre inkább társadalmi üggyé válik. Javult a fiatalokkal való törődés, de nem erősödött kellően a tudatos nevelés igénye. E tekintetben a partszervek irányító, koordináló és segítő tevekenysege is hiányos., A partbizottság megállapította: a KISZ városi szervezeteinek munkája sokat fejlődött az utóbbi években. Szervezeti életük is jobb, s gyarapszik a nagyobb önállóságú bizottságok száma is. Az ifjúsági szervezet kommunista jellege megnőtt. A város 34 ezer KISZ-tagja osszessegeben eredményesen tanul, dolgozik. A KISZ párttaggá neveié és ajánló tevékenysége fejlődött. Az általános fejlődés mellett azonban néhol és időnként tapasztalható bizonyos közöny. Jobb i fjúságisnieretet A KISZ fejlődésében nagyon sokat jelentett a helyi szervezetek pártirányításának javulása. „A városi pártbizottság és a KISZ városi bizottsága közötti kapcsolat elvi alapon álló; rendszeres, szervezett az apparátusok vezetői közötti információcsere.” A beterjesztés emellett önkritikusan megállapítja: nem mondható kielégítőnek a pártbizottság testületéinek és apparátusának ismerete a KISZ. az ifjúság helyi dolgairól, a különböző ifjúsági rétegek véleményéről. A testület és az apparátus tagjai a szükségesnél kevesebbszer vesznek részt az ifjúságot érintő, a KISZ r_.ünxájával kapcsolatos rendezvényeken, találkozókon. Továbbá: „a KISZ szervezeti eletében. a tartalmi munkában történt változásokhoz — a pártirányitás eszköztárának gazdagításával — nem minden pártvezetö- ség. illetve pártalapszervezet igazodott megfelelően”. A munka értékelése, elemzése, a beszámoltatások nem mindig kellő mélvségűek. A pártszervezetek vezetői tóba helyen nem ismerik kellőképpen a KlSZ-határozato- kat. így a KlSZ-szervezetek- kel szemben nem támaszthatnak megfelelő követelményeket. A pártbizottság leszögezte: a KISZ pártirányításának gyakorlatában nagyon fontos szerepük van a KISZ- ben dolgozó párttagoknak. Sajnos azonban, az a tapasztalat, hogy sok fiatal a pártba történt felvétele után „szakít” a KISZ-szel. Ezzel a témával komolyan foglalkozzanak a pártszei- vek! És adjanak feladatot a KISZ-korú párttagoknak! Van mindegvik pártalaostervezet ben ifjúsági felelős — általa tovább lehet fokozni a KISZ pártirányításának fontos ügyét. ]\ekik való munkát! A vitában felszólalók megerősítettek a beterjesztést es a szóbeli kiegészítőt. Juhasz Zoltán LKM-beli tapasztalatot mondott el. Beszélt a partirányítás ottani módszereiről. s felhívta a figyelmet a rugalmasságra. , A KISZ-ben — mondotta — nagy-nagy tartalékok vannak! Fignár László elmondta. hogyan támaszkodnak a fiatalokra az Építőipari es Szállítási Vállalatnál. A munka tervszerűségére intett. Dr. Esztergályos László az ifivezetők felelősséget hangsúlyozta, emellett az ifjúsággal való fokozottabb törődést. Kugler István, a DI- GÉP KISZ-bizottságának titkára az üzemi párt- és KISZ-bizottság munkakapcsolatáról adott számot. Nálunk a fiatalok — mondotta — elvégzik a munkát, csak az a baj. hogy a feladatok nem mindig konkrétak. Bíró Gyöngyvér egyetemi példákat sorakoztatott fel, felemlítve közben az oktatás- neveles esetenkénti konfliktusait. Nemeskéri János, az LKM nyugalmazott pb-tit- kára nagy szeretettel és felelősséggel szólt a fiatalokról. A társadalom és az ifjúság jó kapcsolata — hangsúlyozta — elsősorban a társadalom felelősségét veti fel. Két végletet tapasztal: vagy túl sokat rakunk a fiatalokra (a KISZ-re). vagy túl keveset. Arányosan terheljük és főleg nekik való munkával lássuk élőkét! Farkas György pb-titkár a pártirányítás pozitív tapasztalatairól, a párttaggá nevelésről, valamint a fiatalok szabad idejének hasznos kitöltéséről szólt. Végül Varga Zoltán, a KISZ városi bizottságának első titkára azt hangoztatta, hogy a KISZ-nek létérdeke a párt irányító és ellenőrző tevékenysége. Ez a szervezet minden más szervezetnél jobban igényli a pártirányítást. hiszen a párt utánpótlását adja. A pártbizottság a vita és az összefoglaló után a jelentést és a szóbeli kiegészítőt egyhangúlag elfogadta, és határozatban jelölte meg a további teendőket. if Végül is a háziasszony dönt... B. I. r Árfolyamunk Társadalmunk értékrendjéről hallottam előadást a minap a rádióban. Többek közölt arról beszélt az előadó, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni — valamiféle idejétmúlt dar- uinista alapon — a biológiai adottságok, az életkor érteket. Fiatalság alatt a rugalmas izomzatot, a jó megjelenést értjük, és nem a fiatalos — Így is mondhatom: haladó, társadalmilag hasznos — gondolkodást. Pedig a tudományos-technikai és technológiai forradalom korszakában egyre kevesebb olyan munkaterület van, ahol^az ember fizikai ereje döntően esne a latba. Tévedés ne essék, nem az egészséges életmód, a sport, a testi rugalmasság megtartása ellen hadakozom az említett előadás ürügyén! A kiadós étkezésbe, mozgáshiány’oa és az élvezeti cikkek — alkohol! — túlzott fogyasztásába idő előtt belepocakosodott, belerokkant ember alkotókedve is törvényszerűen csökken. De most nem erről van szó. hanem arról a szemleletről, mely szűk határok közé szorítja, kizárólag éveinek számával méri az ember értékét. És sokszor nem a környezet, a munkahelyi kollektíva megítélése szerint csökken rohamosan az őszülő ember árfolyama; önmagában indul el a leértékelés. Az ötvenet alig betöltött emberek már azt számolgatják, mikor lepnek „védett korba", s mennyi lesz a nyugdíjuk. Betegségnek véiiK ,a szervezet természetes fáradasával. kopásával jaro jeleket, és gyógyszerhabzsoló. orvosi rendelőket búvó, képzelt beteggé válnak. Pedig még égj évtizedük lenne ahhoz, hogy jó értelemben vett rutinná erett szaktudásukat kamatoztassák. Arról nem is beszélve, hogy számos életpályán — ide sorolható például a legtöbb szellemi foglalkozás — tulajdonképpen fikció a nyugdíjkorhatár. A fiatalság — ki vitatná? — a legszebb, legszínesebb szakasza életünknek. De társadalmi oldalról nézve, semmiképpen sem a leghasznosabb. A tanulás1 és a gyakorlat megszerzésének éveit összeadva, azzal kell számolnunk, hogy körülbelül a harmincadik életéve táján válik teljes értékű alkotóvá a legtöbb szakmában az ember. A szervezet öregedésének első jelei viszont axár már néhány év múltán mutatkozhatnak. Sportolók között a harminc év körüli ember is veteránnak számít, és különleges testi-lelki adottságok kellenek ahhoz, hogy a versenypályán helytálljon valaki negyvenévesen. Az automata gép. vagy a rajzasztal mellett azonban távolról sem az izmok rugalmassága, a hajszálak száma és színe dönti el a rangsort. Hogy ki meddig marad fiatal — ilyen értelemben —, azt nem lehet bicepsz- és csípőméréssel, stopperórával eldönteni. Elgondolni is borzasztó. milyen szegény lenne az emberiség, ha a szellem óriásainak tevékenységét nyugdíjkorhatárhoz kötötték volna. É.s higgyék el, ez nemcsak a legkiválóbbakra érvényes igazság! Érvényes, de csak ha engedjük érvényesülni, és nem alakítunk ki olyan értékrendet, ami utoljára akkor lehetett reális, amikor eleink kőbaltával a kézben kergették az aznapi vacsora nyersanyagát. Igen. feladatot és funkciót kell adni a fiataloknak, de vigyázat, ez a jelző nem feltétlenül kötődik életkori határokhoz! (békés)
