Déli Hírlap, 1980. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

Korom-krónika mß'-’ Mennyiért seprik cv kéményt? I,apunkhoz olvasói észrevé­telek érkeztek, amelyek szó­vá teszik: a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalat emelte a lakossági szolgálta­tási árakat. így van-e? — kérdeztük Mészáros Jánostól, a vállalat főkönyvelőjétől. — Való igaz: vállalatunk a felsőbb szerveknél (megyei e* városi tanács) a lakóépü­letek és füstcsatornák tisztí­tási díjának felemelését kez­deményezte. Kalkulációinkat a két tanács illetékes osztá­lya indoklásunk alapján el­fogadta. s így 1980. január 2-től módosítottuk a szolgál­tatási díjakat. — Min alapult a díjak emelése? — A kéményseprő szolgál­tatási díjak 1949-től válto­zatlanok voltak. Ez oda ve­zetett, hogy az utóbbi évek­ben a lakossági sorseprés, ami a vállalati tevékenység mintegy felet teszi ki, telje­sen veszteséges lett. Érthe­tő, hiszen a szakma óriásit fejlődött, műszereket vásá­roltunk, dolgozóink mikro­buszokkal jutnak ki a mun­kahelyre, emelkedtek a bé­rek, s nőtt az ellátási terü­let. A díjak tehát három év­tizeden át nem változtak, a költségek azonban évről év­re nőttek. Csak egyetlen pél­dával hadd illusztráljam en­nek a következményét: ta­valy a sorseprésen 12,66 szá­zalékos veszteségünk volt... — Milyen mértékű eme­lésre került sor, mik az új díjtételek? — Az új árakat úgy kal­kuláltuk — figyelembe vé­ve azt is, hogy most ismét évekig nemigen változnak majd —, hogy jelenleg a la­kossági sorseprés 8 százalék nyereségtartalmú, vagyis: a tavalyi veszteséget is figye­lembe véve. a sorseprés mintegy 20 százalékos nyere­séggel járó tevékenység lett. Az új díjtételek a követke- zök: Folyamatosan használt háztar­tási (szabvány) kemények: Mis­kolcon 32 ft év.db; vidéken 42 Ft év db. Idényjellcggel használt kémé­nyek: Miskolcon 24 Ft év db. vi­déken 30 Ft év db. Mászható kémények: egysége­sen 32 Ft/év /szint. Etázskémények: egységesen 6 Ft/év /folyóméter. Dolgozóink ebben az esz­tendőben már ezekkel a dí­jakkal inkasszáltak, illetve inkasszálnak. — Mi történik akkor, ha valaki az eddig folyamato­san használt kéményeket — például azért, mert kazánfű­tésre tért át — nem hasz­nálja, vagy csak egyet hasz­nál belőlük? — Ilyen eset előfordulhat. Sokan azonban erre csak akkor figyelnek oda. amikor a díjbeszedő egy kémény he­lyett .3—4 kéményért szám­lázza a díjat. Ha valaki nem használja a kéményt, a tete­jét le kell betonoznia, a fal­ban a cső nyílását el kel! fednie, s nekünk írásban kell jelentenie, hogy melyik ké­ményt nem használja. Ez esetben mi a kéményt ki­vesszük a kéménykataszter­ből (nyilvántartásból), s természetesen díjat sem szá­mítunk fel érte. Ugyancsak írásban kell jelezni azt, ha valaki a korábban folyama­tosan használt kéményt csu­pán idényjelleggel használja. (nyikes) % Egy nem szépségdijas garázs-sor ... Sok van, de Itová tegyük? Négykerekű szemünk fénye Huszonkét órát áll, s csak két órát mozog — ennyi ná­luk az autók átlagos napi­rendje . . . Lehet vitatkozni, hogy melyik idöhánjad okoz­za a nagyobb gondokat egy vá­ros életében: a hétfői miskol­ci MTESZ-előadáson a csillag­garázsban parkoló, óriási érte­ket képviselő autópark elhe lyezesének gondjaival • foglal­koztak. Az előadók — a Fő­városi Garázsipari Valialat ve­zetői — még egy magciöbben- tő tényt sorakoztattak az előbb említett mellé. Ma egy nagy­városban kisebb átlagos sebes­séggel mozog az autófolyam — forgalomszervezési, parkolási, tárolási gomiok miatt —. im egykoron a hintók és konfli­sok . . . De mit lehet tenni, kevés a parkolóhely, a garázs, s az ötéves autó ócskavassá rozsdul a ház előtt? Miskolc közelít a kritikus határhoz, gondjaink mahol­nap a pestiekkel érnek fel — így érthető volt az az izgal­mas, parázs vita. ami az elő­adáson kialakult. MISKOLCI GONDOK Miskolci jellegzetesség: a gombamód elszaporodott földszintes sorgarázstelepek 1981: a rokkantak éve Fiatalok az öregekért A Vöröskereszt Miskolc városi alapszervezeteiben is készülnek már a jövő esz­tendő egyik kiemelkedő ak­ciójára: 1981 ugyanis a rok­kanlak eve lesz. Mivel a leg­több ilyen, sajnálatra mél­tó és segítségre szoruló em­ber az idősek között van. a Vöröskereszt a fiatalabb ge­nerációt szeretne megnyerni munkájához. A középfokú tanintézetek ifjúsági alap­szervezetei számára például külön útmutatót készítettek, s ezen belül igen sokféle tennivalóra hívják fel a fi­gyelmet. A szocialista hu­manizmusra nevelés jegyé­ben kérik a fiatalokat, hogy a rokkantak éveben segítse­nek például a rászorulók felkutatásában, igényeinek felmérésében, majd rend­szeres felkereseseben, párt­fogasában. Felavatták az új palackozót Márka Mályiból Hazánkban az üdítőital- fogyasztás még sok kívánni­valót hagy maga után. A fejlődés egyik állomásaként, tegnap Malyi halárában ün­nepélyesen felavatták az Eger—Mátravidéki Bm-gazda- sagi Kombinát borsodi üze­mét. Avatóbeszédében — Dancz Pál vezérigazgató köszöntője után — dr. Ladányi József. a Borsod megyei Tanacs el­nöke arról szólt, hogy az óránként 150 ezer palack töltésiére alkalmas gépsor és a hozzá csatlakozó nagyke­reskedelmi raktár lényegesen javít Borsod megye üdítő­ital- és borforgalmazásán. A 140 millió forintos beruhá­zás 1976-ban kezdődött, s ez év harmadik negyedévében fejeződött be. A próbaüzem sikeres volt, így kerülhetett sor « tegnapi ünnepségre, amelyen Grósz Károlynak. az MSZMP KB tagjánag, a megyei pártbizottság első tit­kárának jelenlétében dr. La­dányi József adta át az új üz.emet Kecskeméti László­nak, a borsodi üzem vezető­jének. Az avatóünnepség résztve­vői ezt követően megtekin­tették a palackozóüzemet. * Nagyüzem a patacliozógépsoron (Kerényi t.nszlá felvétele) telepöttyözik a varas arcát rút himlőhelyekkel. Nem ke­vésbe rondák a parkolóhe­lyeken összetákolt satrak, bódék, vilyillok sem. Érde­kes módon mindkettő jó né­hány eve tilos már Buda­pesten . . . A belvárosunk ugyanúgy szűk, mint bármely más nagyvárosé, de nálunk a kul­turált parkírozóhelyek kis számban sem nagyon talál­hatók. Még a közintézmények se nagyon tudnak autóikkal hova állni, mivel nem épí­tettek saját parkolót — hely vagy pénz híján. A garázskérdés körül nem­csak indulatok, hanem nagy pénzek is kavarognak: egy- egy garzdacsere már lassan a százezer torint felé tendá­ló üzlet. De máshol is esik szó a pénzről. A Biztosítónál, ahol a megrongált autók kártérítéseit fizetik ki; vé­delmük még a fizetőparko­lókban sem oldható meg kel­lően. Persze az autósok sem angyalok — sokszor előfor­dul. hogy egyszerűen nem fizetnek. s a szankcionálás meglehetősen nehézkes. Természetes és jogos igény az autoíulajdonasok részé­ről védeni négykerekű sze­mük fényét: legtöbbször egy család sok évi kemény ta­karékoskodásának, munkájá­nak eredménye testesül meg benne. Az államkasszából mégis kevés jut és juthat erre a célra hiába közös ér­dek a nemzeti vagyon részét képező autópark gazdaságos, takarékos használata, fenn­tartása. MEGOLDÁSOK A FŐVÁROSBÓL Mi történt Pesten? A nagy­város közlekedési koncepció­jával összhangban, többféle megoldást keresett és talált a Garázsipari Vállalat. Meg­növelték a fizetőparkolók számát: ezzel a forgási se­besség lett nagyobb, azaz míg ingyen átlagasan két és fél órát parkoltunk, pénzért csak háromnegyedet! Jegyautoma'ákat is felállí­tottak: a lényeg a gördülé­keny, kis kezelőszemélyzetet igénylő megoldásokon volt. A belvárosban, ahol még így sem akadt elég hely, parko­lóház épült. Meglehetősen dl ága mulatság: ott egyhó­napi bérlet majd kétezer fo­rint! A közeljövőben épül a másik ilyen ház, de nem várható, hogy gyorsan köve­ti a többi — ötéves terven­ként egy darab a tervezett mennyiség. De mi történik azzal, akit kirekeszt a tarifa a belvá­rosból? — azaz hosszasan szeretne parkolni? Arra var a ..parkolj és utazz” rend­szer — a városszéli parkolók es a hozzá kapcsolódó tő-, meg közle kedés hálózata. Aki pedig a belvárosban lakik, majd bérletet. engedélyt válthat tartós időre. Garázsügyben ki kell nyit­ni a pénztárcát. Egyszintes parkolók — fele fedett, fele nem — épülnek majd. s a több tízezres költséghez ál­lítólag az OTP járul hozzá kölcsön formájában, a többit készpénzben fizeti az autos. NEM UTÓPIA ... A fenti elképzelések közül több meg a fővárosban is csak terv-, ötletszinten léte­zik. Mit leshetünk mi el eb­ből? Összefüggő rendszerre. a városszél kezet fejlesztésével összhangban tervezett par­koló-, garázs-, szervizháló­zatra van szükség — mond­ta dr. Horváth Béla főépí­tész. De a parkolás, tárolás különféle megoldásai renge­teg problémát vetnek fel: a tűz- és közbiztonságtól kezd­ve az anyagi források, lehe­tőségek megteremtéséig. Min­denesetre a megfelelő helyet a városrendezési tervek biz­tosítják ezekre a célokra. Egy bizonyos: gazdát kell keresni itt Miskolcon is, Pesthez hasonlóan. Egy kul­turált. biztonságot szavatoló megoldásba a lakosság is szívesen fektet pénzt. Üjra Pestet idéz.ve: a lakossági hozzájárulással építendő egy­szintes parkolóra már most lenne elegendő vállalkozó. S még valami: jelenleg egy autó több helye: foglal el a parkolással, mint amennyi zöldterület jut ránk lejen­ként a városban. Várjuk itt, Miskolcon is a korszerű, ke­vés területet igénylő megol­dásokat parkoló- és garázs­ügyben. Szeretnénk egyszer­re: autót tartan) fát. füvet, zöldet és szabad tereket lát­ni városunkban Remélhető­leg ez nem utópia ... KISS LÁSZLÓ Zsolca segít Miskolcnak Városi busz jár Felsőzsol- cára, így az ott élők is jo­gosan érzik magukat városi lakosnak. Segítenek is Mis­kolcnak gyümölccsel, zöld­séggel. húsféle.vgekkel. egy­szóval mezőgazdasági termé­kekek!. A nagyközség taná­csának végrehajtó bizottsága holnapi ülésén a háztáji é# kisegítő gazdaságok fejlesz­tési feladatairól hangzik el tájékoztató, majd az áruel­látást értékelik. I I

Next

/
Thumbnails
Contents