Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-15 / 216. szám

1 % A zsiráf beemeli a shön-falat .11 Könnyűbúvárok nehéz munkája Vasfalat emel a vízi-zsiráf Szó se róla: aki nagy halat (sőt, egyáltalán halat) akar fogni, az legjobb, ha a tisza- löki erőmű alatti folyószaka­szon áztatja zsinegét, úsztat­ja kukacát, dobálja villantó- ját. Oxigénben ott bőséges a víz, így elég gyakran kapitá­lis példányok is horogra akadnak. Csak... — tilos itt hor­gászni. A vízlépcsőről végigiátni a kanyarig az egész szakaszt. A motorcsónak, amely a folyó közepén száguld, még igen­csak messze van, aprócska pont. Rendőrségi csónak kö­zeleg. És mert a munkások között is akadnak vérbeli ho'rgászok, hát szolidaritásból átkiabálnak a túlpartra, az erőmű alatti pecásoknak: —• Hej ... ! Jönnek a rendőrök! Azok nem hallják, a rendőr pedig jön, és bírságol. Ez a kis közjáték felvidítja a tár­saságot, hogy aztán újult erővel lássanak megint mun­kához. © 9 Ma egy hete, hogy az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói nozzákezd- tek a tiszaiöki vízlépcső 2-es számú táblájának 'ok így mondják: revíziójához) nagy­javításához. Szeptember ele­jén ahhoz a munkához, amelyet máskor májusban, júniusban, a zöldár levonulá­sa után kezdenek el. — Ám jött a júliusi meg az augusztusi árhullám, mi meg csak néztünk egymásra. Vannak itt régi- tiszaiak is, de még ők sem emlékeztek ilyenre. Bényei Péter építésverető, miközben ezeket mondja, szá­mol is magában. — A múlt hét hétfőjén kezdtünk, jó ha végzünk decemberre. . . A tiszalökiek úgy hívják ezt a kis úszódarut, hogy zsi­ráf. Talán azért, mert jo ma­gas a gémje. Az úgynevezett shön-falat játszi könnyedség­gel emeji meg (Kiskörén sok- kai' modernebb van — bi- , zcrjgatják az itteniek), hogy aztan millimétereket araszol­va csúsztassa be helyére. Ha aztán az magától nem megy; ugrik a búvar. (— Pár hete még ,a Körösök mentén dolgoztak, az árvízkor — mondja az építésvezető. — Az OVH búvárjai. Értik a mesterségüket. . .) A 8 méte­res víz mélyéről adhatná rá­dión keresztül is utasításait, hogy a felszínen levők eresz­szék a támfalat, de a telefon- vonal kiépítése időbe kerül, így aztán a légvezetéken je­lez: — Jobbra... — Fel­jebb... — Na most...! És a támfal a helyére ke­rül. Bényei Péter mondja: . — Ötévenként kerül sor a . gáttáblák javítására. Tavaly az egyest csináltuk, most a kettest. Európában . szinte egyedülállóak ezek a 37 mé­ter fesztávolságú táblák, 1200 tonna súlyúak. A shön-falak- kal elzárjuk a medret, utána felhúzzuk a táblát, rozsdat- lanítunk, festünk, átvizsgál­juk a láncokat is. Több mint 3 millió forintot s.ún a cég erre a munkára. (Sólymos felv.) Ugrik a búvár ... Figyelő szemek kísérik. A búvár feljön a mélyből: — Rendben — int a kezével. — Jöhet a többi... (illésy) Tornanádaska következik Turisták Súlyban Tegnap valóságos kis nép­ünnepély volt Sályban. a bükkaljai községben; a Bor­sod megyei Természetbarát Szövetség ugyanis ide irá­nyította az 1980. évi kastély- túra-sorozat 5. túráját. Délelőtt — ragyogó turis­taidőben — egymás után ér­keztek a különböző csopor­tok. autóbusszal (később Lendeczky László megyei el­nök meleg szavakkal köszön­te meg a Volán segítségét), s gyalog. Különösen a fiata­loknak tetszett. Hogy akár 7 kilométert is. gyalogolhattak, hiszen az eddigi jelvény- szerző túrák során a közép- iskolások. szakközéoiskolá- sok. tanulók hiányolták, hogy kevés a gyaloglási lehető­ség ... Délelőtt fél tizenegyre, fél tizenkettőre már együtt volt a népes turistasereg (mintegy ötszázan vettek részt a túrán, köztük, lévén ismét iskolaszezon, sok-sok fiatal) a kastélykertben, hogy részese legyen a Miskolci Szénbányák Soortegyesület természetjárói által szerve­zett (ők voltak a szövetség megbízásából az 5. sz. túra rendezői) színpompás ünnep­ségnek. Sálv viszonylag sok látni­valóval várja a látogatókat. Ide kötődött az író-költő-áJ- lamiérfi, báró Eötvös József (róla és Gorove nemesi po­litikusról nevezték el a ba­rokk kastélyt), apja, Eötvös Ignác síremléke is itt talál­ható; vagy például' Gárdo­nyi Géza, aki gyerekkora egy részét Sáílyban töltötte, saki Sályról mintázta saját ma­ga által legkedvesebbnek ne­vezett írását, a Mikszáth- nak ajánlott Az ért falum-ai. Minderről szakavatottan beszéltek a sályiak vendége­iknek. dr. Kelemen László- né iskolai igazgatóhelyettes, Mihály István községi párt­titkár (aki Sálv község múlt­járól és gazdag jelenéről, nevezetességeiről tartott elő­adást), s a Gárdonyi-emlé­keket bemutató Szőke Fe­renc nyugalmazott iskola- igazgató. Megyénk termé­szet .járói ismét sok élmény­nyel. ismerettel lettek gaz­dagabbak. A vendéglátók es rende­zők fáradozásait a megyei szövetség nevébén Lendecz­ky László köszönte meg. Be­jelentette azt is. hogy a kas- télytúra-sorozat befejező tú­rája 1980. szeptember 28-án következik. A színhely ezút­tal Tornanádaska lesz. Itt ér­tékelik majd a szén túraso­rozat eredményeit is. Sj. I. Négyszáz éves malomjáték Török kori kerámiakan­csók, fazéktöredékek, haszná, lati tárgyak kerültek ,elő Si- möntornyán. az új postáépü- let közelében levő építkezés alapozása közben. A leletek legérdekesebbje az a kilenc tetöfedőszerű nagy vörös cserép, amelyekre a ma is jói ismert malomjáték vona­lait karcolták. Simontornya fontos szandzsák székhely volt a török hódoltság ide­jén. Korábban csak a vár­ban folytatott ásatások so­rán találtak torok kori em­lékeket. A mostani leletekből feltételezhető, hogy a várőr­ségen kívül török polgári la­kosság is élt a közvetlen környéken. Szekszárd határában ugyan­akkor befejeződtek az egy­kori török palánkvár feltárá­sának nyári munkái. Az idei ásatás során is rengeteg használati tárgy, edénytöre- dék, köztük török díszítésű tányér, talpastál, továbbá kál; hacserupe, ezüst dénár, lovasszablya, sarkantyú ke­rült napvilágra. A leleteket a szekszárdi Balogh Aciám Mú­zeumban restaurálják. Eoy eltévedt pelikán Hazánkban ritkán látható madarvendeget figyeltek meg az ornitológusok a Szegeddel határos , Fehér-tói termeszei - védelmi területen: egy peli­kán tartózkodik a nagy ki­terjedésű tórendszerben. A Nílus es a Vörös tenger men­tén nagy számban fészkelő madárfaj fiatal példánya va­lószínűleg eltévedt. Legutóbb 1969-ben láttak Szeged hatá­rában pelikánt. A mostani vendég megjelenéséről, moz­gásáról, életmódjáról filmet készítettek. Országos népművészeti vásár Kékfestők, fafaragok, szíj­gyártók, fazekasok, ötvösök, rézművesek, mezeskalácso- sok, bőrdíszművesek, vala­mint szűcsök, a népművé­szet mesterei és szövetkeze­tek részvételével rendeztek vasárnap országos meghívá­sos népművészeti vásárt Bé­késcsabán. A hatvanöt mes­terember munkássága, ter­mékei több mint ötezer lá­togatót csábítottak. A nagy­érdemű közönségei a környe­ző községek magyar és szlo­vák Röpülj páva köreinek, . cíterazenekarainak műsora, valamint a békéscsabai Nap­sugár bábegyüttes szórakoz­tatta. A vásárt a jövőben évente megrendezik. A Hovent ó láthatjuk A következő tervidőszak egyik legfontosabb kereske­delempolitikai céljának vég­rehajtását szolgálja a Hoven- ta nemzetközi kereskedelem­technikai és vendeglátóipari kiállítás, amelyet negyedik alkalommal rendeznek meg szeptember 26—október 5-e között — az őszi BNV-vel egyidőben — a kőbányai vá­sárközpontban. Különféle üzletek, vendég­látóhelyek körvonalai bonta­koznak ki, megkezdődött a gépek, a berendezések fel­szerelése a vásárváros D-pa- vüonjában, a Hoventa be­mutatójára. A csarnokban ..felépítenek'’ egymás mel­lett egy ötven és egy 120 negyzetméteres üzletet, vala­mint egy ABC-áruházat, szemléltetve azokat a model­leket, berendezéseket, elren­dezési formákat. amelyek. mindhárom üzleti típusban egyaránt felhasználhatók, al­kalmazhatók. A külföldiek — a dán, a lengyel, az NDK-beli, az olasz, az osztrák, az NSZK- beli cégek — bemutatóin a korábbiaknál sokoldalúbb étel- és italautomatákat — köztük a Caprigian pénzbe­dobásra működő fagylalt- automatáját —, a kiszolgá­lást gyorsító korszerű mérő­eszközöket, „kézkímélő,, szál- litószalagos pénztárberende­zéseket láthatnak az érdek­lődők. A nyugdíjasokért Borsod megyében a- szak- szervezeti tagság mintegy 11) százaléka, vagyis több mint 30 ezer dolgozó — nyugdíjas. A szakszervezeti szervek so­kat tesznek azért, hogy ne szakadjanak el a mozgalom­tól, volt munkahelyüktől. Kü­lönösen a vasutasoknál, a pe­dagógusoknál és az építőknél foglalkoznak sikerrel, inten­zíven az egykori dolgozókkal. Sok helyütt viszont még ko­rántsem alakultak ki a meg­felelő formák, holott a nyug­díjasok élet- és munkatapasz­talatának igénybevétele se­gítséget jelenthetne a gazda­sági egységeknek. Az 1970. október 3-tól december 31-ig a miskolci CENTRUM ÁRUHÁZBAN vásárolt TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK (tv, rádió, hűtőgép, mosógép, centrifuga stb.) GARANCIALEVELÉNEK beküldői között nyereménysorsolást rendezünk. Beküldési határidő: 1980. szept. 20. I. díj: a garancialevélen szereplő áru értékének visszatérítése. További díjak: 5 db 500 Ft-os vásárlási utalvány. A Centrum-totó és a garancialevelek bedobhatok a Centrum Áruházban kihelyezett gyűjtőládákba is, borítékban a feladó neve és címe feltünteté­sével. Ifjúsági könyrnnpok országos megmitója szeptember 19—21. Miskolc Irodalmi rejtvényjáték 1. forduló; Megyénk az irodalomban 1. Mikor rendeztek előszói' könyvnapokat városunkban.' Mi volt a konyvnapok jelszava? Melyik volt az a híres miskolci könyvke­reskedő csalad, amely jelentős részt vállalt a könyvnapok szervezé­seben? lábbi sorokat? „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar . Az állam nem favorizálja. Ami „Evangélikus esperesi ta­-• Mi volt a neve annak a napilapnak, amely „ felszabadulás uta.ii napokban jelent meg városunkban? Mi a neve ennek a lap­nap ma? 3. Ki írta ae város. E pillanatban el van hanyagolva. ________________ ipari lehetősegünk van, az mind itt van, adva vannak a természeti kellékek a nagyipar, a nehézipar számára. Akkora vitalitás van eb­ben a varosban, hogy ha a legcsekélyebb lehetőség nyílik meg szá­mára, óriási energiák fognak munkába lépni.” Mely borsodi helv ségek kapcsolódnak az iró nevéhez? t. Kik voltak a Luther-udvarban levő noda” híres diákjai? 5. Hires miskolci költö, születésének 8«. évfordulóját az idén ün­nepeltük. Ebből az alkalomból a róla einete/ett inlczménv udvarán szobrot állítottak fel. Ki a költő? Ki alkotta a szobrot és hol talál­ható. *. Petőfi Sándor több alkalommal járt Miskolcon és a megyeben. X. ti ti levele mikor keletkezett? Melyik családnál szállt meg ekkor? 7. Kinek a neve kapcsolódik Rudabányához. Sorolja lel két hires művének a címét? 8. Kinek az ars poeticája a kővetkező idézet? „Tisztább világban l emberként egészen ' hol föld se reng és ég sem háborog élhetni bátran tehetni merészen / — mostanában csak erre gondolok.” Me­lyik kötetében olvasható ez a vers? Melyik borsodi községben él a költő? S. Kik azok az irók, költők, akik megyénk szülöttei, de már má­sutt alkotnak? 10. Hol született Lévav József? Említsen miskolci intézményeket, amelyeket róla neveztek el! A megfejtéseket — de csak az öt forduló megfejtéseit együtt! — szeptember 23-ig kell beküldeni a H. Rákóczi Ferenc megyei Könyv, tár címére. (Miskolc, Felszabadítók u. 11., 3051. Fostafiók 17S.) A borítékra kérjük ráírni: Irodalmi rejtvényjáték. A helyes megfej­tést küldők között értékes tárgyjutalmakat es könyvutalványokat sorsolnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents