Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-15 / 216. szám

Rovatvezető; Radványi Éva — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Praktikus, de csúnya A város heiyreállíttatja a Latabár család sírját ' Rovatunk július 31 -i számában közöltük J. L. miskolci olva- j sónk fényképpel illusztrált észrevételét, amelyben szóvátette a ' Latabár család avasi temetőben levő sírboltjának, elhanyagolt ál­lapotát. Cikkére a városi tanao építési és közlekedési osztály- vezető főmérnöke adott most részletes választ, amelyet az aláb­biakban közlünk: „Latabár Endre színművész családi sírboltjának helyreál­lítása ügyeben az Avasi Református Lelkészt Hivatal több­ször is megkereste a család leszármazottjait. A temetőfenn- taríó többszöri felkérésére a Latabár család 1910. évben kö­zölte, hogy a családi sírboltot nem hajlandók helyreállítiatni. Körtvélyessi Pál nyugdíjas, Miskolc, I. kér., Tízes honvéd u. 4. szám alatti lakos többszöri sürgetésére és közbenjárá­sára — vezetői szintű döntés alapján — Miskolc megyei vá­ros Tanácsa 1915. évben a sírboltot saját költségvetéséből helyreállíttatta. A helyreállítás 1975. évi árszint en 10 ezer forintba került. Sajnos az építményt ismeretlen tettesek azóta vandál módon többször is megrongálták. A tenietőőr többször is figyelmeztette a rongálókat, akik az építményre kövekké] célba dobáltak. A sírbolt ajtaját többször is Ki­próbálták felnyitni, csak. amikor látták, hogy az ajtó mö­gött téglafalazat van. akkor hagyták abba az ajtó további felfeszítését. A Latabár család — a temetöfenntartó ismételt megkere­sésére — 1979. év elején árajánlatot kért a sírbolt helyre- állítására vonatkozóan. Az árajánlatot Tarcsy Lajos kőmű­ves kisiparos elkészítette és címükre megküldte. Az áraján­lat magas összege miatt (15 ezer forint) a Latabár család a munka megrendelésétől elállt és a kérdés további rende­zésével nem foglalkozott. Több közérdekű bejelentés kapcsán az építési és közleke­dési osztály ismét megvizsgálta a Latabár sírbolt állapotát. Figyelemmel arra, hogy a szóban forgó síremlék helyreállí­tása Latabár Endre leszármazottai«ak érdekein túlmenően városi, közösségi érdek is. feltétlenül indokolt annak hely­reállítása. Ez ügyben Miskolc m. város Tanácsa titkárságá­nak képviseletében dr. Szőke Zoltán osztályvezető-helyettes és dr. Székely László csoportvezető személyesen fölkereste ifj. Latabár Kálmánt, aki írásban nyilatkozott, hogy hozzá­járul a családi sírbolt helyreállításához és vállalja a további fenntartás kötelezettségét. Fent leírtakból eredően Miskolc m. város Tanácsa vállal­ta a sírbolt egyszeri teljes helyreállítását, azzal, hogy a to­vábbiakban minden kötelezettség ifj. Latabár Kálmánt ter­heli. Megjegyezni kívánom, hogy a sírbolt ismételt helyre- állítása után sem várható, hogy annak állapota tartósan meg­őrizhető lesz, mert a temetőfenntartó tájékoztatása szerint az avasi református temetőben valóban vagyon- és közbiz­tonságot veszélyeztető állapotok vannak. Alkoholkábulatban levő fiatalok garázdálkodnak az Avason és a temetőben, megrongálva a síremlékeket, a dísznövényeket. A temető- fennlartó és a temetőlatogatók ezt már többször jelentettek a rendőrségnek, de eddig sziiite eredménytelenül. A fent leírtak valóban nem emelik városunk jó hírnevét és nem egyeztethetők össze az avasi református templom és műemléki védettség alatt álló — nagy idegenforgalmat von­zó — környezetével.” Pável János osztályvezető főmérnök / Miskolc m. város Tanácsa építési és közlekedési osztálya Senki sem várhatja el, hogy helyette más fizessen! Az idős emberek vágyálma címmel közöltük K. P. mis­kolci olvasónk levelét rovatunk szeptember 8-i számában. Ol­vasónk annak a kívánságának adott hangot, amely szerint jó lenne, ha tavasztól őszig napi két alkalommal időszakos busz­járatokat indítana az MKV az avasi kilátóhoz, hogy a nehe­zen járó nyugdíjasok is feljus­sanak a tévétoronyhoz, gyö­nyörködhessenek a város pa­norámájában. Az ügyre az MKV főmérnöke és forgalmi főosz­tályvezetője az alábbi választ adta: A miskolciak számára ta­lán nem igényel bizonyítást, hogy vállalatunk évről évre bővíti a tömegközlekedés há­lózatát, növeli azon autó­buszvonalak férőhely-kapaci­tását, melyeken az utazási igények ezt megkövetelik. A szállítási teljesítmények növelésének azonban min­denkor határt szab a ren­delkezésre álló létszám (mun­kaidőalap) és a jarmümeny- nviség. Végső soron a közle­kedési vállalatnak is gazdál­kodnia kell eszközeivel, be­vételeivel, kiadásaival.' Ügy véljük, az utazóközön­ség nagyobb része előtt is­mert. hogy a menetdíjból származó ,— jegyek, bérletek ára — bevétel a tömegköz­lekedés költségeinek megkö­zelítőleg egyharmadát fede­zi. A vállalat bevételeinek nagyobb részét az államtól kapja, fogyasztói árkiegészí­tés formájában. Ez az össze­függés nemcsak vállalati, ha­nem népgazdasági érdekből is megkívánja a gazdaságos üzemeltetést Üj járat indításakor a vál­lalatnak kötelessége az uta­zóközönség tájékoztatása es a rendszeres közlekedés fenn­tartása. Ez azt jelenti, hogy a javasolt viszonylat esete­ben akkor is kellene autó­buszt közlekedtetni a kilátó­hoz. amikor azt — esős, hű­vös idő miatt — senki. sem venné igénybe. Ezen szélsőséges példán túl szinte biztos, hogy nem ven­nék annyian igénybe a kért járatot, hogy az ebből adódó bevétel a kiadások egy ré­szét, pl. a járművezető bérét fedezze — talán a levélíró maga sem élne naponta a kért lehetőséggel. A tömegközlekedés vonal- hálózata Tapolcától Ómassá- ig (Perecesre. Lyukóvölgybe) lehetőséget ad a természet szépségeinek' élvezésére, úgy érezzük, vállalatunk ki tud­ja elégíteni a rendszeres és tömegesen jelentkező utazási igényeket. A nyugdíjasok szá­mára különösen kedvező, hogy havonta 25 forintért korlátlanul utazhatnak jár­műveinken. Egyedi utazások, úticélok elérésének eszköze nem lehet nagykapacitású tömegközle­kedési jármű — senki nem várhatja el, hogy helyette más — vállalat vagy a nép­gazdaság — fizessen lénye­gesen nagyobb költséget, mint adott esetben egy taxi igénybevétele jelentene. Kolozsvári István főmérnök Szilágyi István forg. főoszt. vez. sötétedés után, hogyan köz­lekednek az emberek. A kellemetlen állapotot mar korábban is szóvá tet­tük, s a válasz az volt. hogy türelmet kértek az illetéke­sek az itt lakóktól, mondván: a terület rendezése az észa­ki tehermentesítő út megépí­tésének függvénye. Ez az épí­tés azonban már javában tart. ám nyomát se látjuk annak, hogy a gyalogjáráshoz régóta szükséges utakat rö­videsen elkészítenék. Ügy gondolom, hogy az utóbbi négy év türelmes vá­rakozásával már meg lehet­ne elégedniük az illetékesek­nek ahhoz, hogy sürgősebben intézkedjenek a tarthatatlan állapot megszüntetésére. Már csak azért is. mert gyarapo­dni az itt lakók száma, rövi­desen újabb lakóépületeket adnak át rendeltetésének. Nemigen lenne öröm. ha az őszi és téli időkben ismét próbára tennék tűrőképessé­günket. Vadászi József Miskolc. Mátyás király u. 13. s*. Gördeszkát — ifc Egyre nagyobb gond városunkban a gépjárművek tárolása. Még a motorkerékpároké is. A tulajdonosok fantáziája azonban gazdag. íme egy leleményes megoldás, például a mo­torkerékpár ..tárolására". Am nem tartom követendő példának, mert amennyire praktikus, annyira csúf. Méltán bántja szépérzékünket. L. J. Miskolc Könyvek és vásárlóik Veszélyes labdajáték Ablakom a Kun Béla úti általánoé iskola udvara felé néz. Csak a szerencsémnek köszönhetem. hogy nem szenvedtem balesetet emiatt ma egy hete. Ablaknyitás közben ugyanis alig érkez­tem elkapni a fejem egy jó­kora labda elől. Az iskola­udvarból röpült a szobámba, lesodorta a virágcserepet is. Most nem tört be az üveg, s ép maradt a fejem. De jár­hattam volna rosszabbul is. És már nem elößzör. Tudom, hogy szomszédaim közül nem egynek az ablaka bánta az évek során. Már félek az ab­lakhoz közelíteni is. Nem értem az iskolát, mi­ért nem figyel erre a veszsé- lyes labdajátékra? Persze nem úgy, hogy a labdázást tiltja meg a gyerekeknek. Hanem úgy, hogy megmaga­sítja a kerítés tetején a há­lót Imreh Mihályné Miskolc, Martinovics u. 13. sz. bármilyen áron! Könyvkiadásunk, pontosab­ban : tudományos könyvki­adásunk gondjairól nyilatko­zott legutóbb a Gondolat Könyvkiadó vezetője. Jóma­gam. mint állandó könyvvá­sárló — az országos gondo­kat miskolci tapasztalatokra leszűkítve — úgy érzem, nem csak a könyvek árai okoznak gondot (persze azok is), ha­nem valami más is jelentke­zik. Olyasvalami, ami min­den konszolidációban, a fel­lépő tömegigény esetében ta­pasztalható. Lehet, hogy tévedek, de valahogy úgy látom, hogy a mi társadalmunkban x kiala­kult átlagos életszínvonal, a szeles rétegek anyagi helyze­tének javulása nem a ieg- kulturáltabbak „tollasodását” eredményezi (mint minden konszolidációban), hanem a nagyobb üzleti érzékkel, a konjunkturális gazdasági vál­lalkozásokat jobban kiszima­tolni tudással rendelkezőkét. Ezek pedig színházban az operettet, könyvben a köny- nyed irodalmat. Dumas és a mai „dumas-k” műveit ke­resik. És a demokratizált át­lagszínvonalon élő „jól ke­resők” ilyenkor mindig töb­ben lesznek, mint a magas kultúrával rendelkezők. Mi­után üzleti érzékük is maga­sabb. többet is keresnek a „könyvmolyoknál”. A könyv­kereskedelemben ezeknek az ízlése leszámítolható forint­ban, érthető, ha a könyv­kereskedelem ezeknek a mű­veknek az átvételét szorgal­mazza. Elvégre a tervet kell teljesítenie! Nem csökken persze a tu­dományos érdeklődés sem egy — természetszerűleg —• kisebb rétegnél, ennek szá­mára azonban nem ártana olyan olcsón adni tudomá­nyos könyveket, amilyen az „Olcsó Könyvtár” sorozat, vagy a „Gyorsuló idő” és a „Ra-Re”. Nem vagyok üzlet­ember. csak amatőr társada­lomkutató, így az üzleti megvalósítás lehetőségét nem tudom, de a jelenség okát valahogy ebben látom. Ortega, a spanyol filozófus valamikor, egy fél évszáza­da. korunkat a „tömegek for­radalmának” nevezte. Nos. ez magával hozza a tömegek kultúráját is. ami végered­ményben nagy eredmény a régi kiváltságosokéval szem­ben. de magával hozza mind­azt. amit fentebb írtam • — ugyancsak. Máté Iván Türelmes várakozás után — türelmetlenül! Elnézést kérek, ha nosztal­gikus lesz a bevezetés, de ... Ezelőtt öt évvel a legcsa­padékosabb időben is sár nél­kül, s különböző buktatók nélkül, kényelmes körülmé­nyek között lehetett kijutni a Széchenyi útra a Mátyás király utcából, a Major ut­cából stb. Ám ez már csak emlék. Mert bár örvendetes tény. hogy lényegesen — és előnyére! — megváltozott e környék arculata is az utóbbi öt évben — sok lakóház és intézmény épült itt azóta —. ugyanakkor azonban nem építették ki hozzájuk a meg­felelő összekötő utakat. Még a gyalogjárdákat sem. Még ideiglenes jellegűeket sem kaptunk. Emiatt például a Vologda u. 18. sz. és a Szabó Lajos utca. valamint a Vo­logda u. 6. sz. és a Davka Gábor utca között a gyalo­gosközlekedés enyhén szólva veszélyes. Nem kívánom rész­letezni. hogy miért, mert hosszadalmas lenne, ám ha nem hiszik, kérem a tisztelt illetékeseket, jöjjenek el és nézzék meg esős időben vágj' Első osztályos gimnazisfa vagyok. Gördeszkázni tanul­tam meg a nyáron, s telje­sen belebolondullam ebbe a nagyon kellemes. játékos sportba. Ezért is örültem na­gyon. amikor a DH-ban ol­vastam a napokban a guruló deszkáról, az egyensúlyozva száguldás örömeit adó esz­közről. Azt reméltem, hogy a cikk arról is tájékoztat majd: hol lehet ilyet kapni. Erről azonban nem szólt a fáma. Nyilván azért, mert nálunk — legalábbis Miskolcon — nincs. Nagyon szeretnék ven­ni ilyen gördeszkát. Méghoz­zá. ha lehet, jó minőségűt. Bármilyen áron. S gondolom, nem vagyok egvedül ezzel az óhajjal. Jó volna, ha felfi­gyelnének a7. újabban egyre jobban terjedő, s mind na­gyobb népszerűségre szert tevő hobbira a sportszergyár­tók. Orliczki Enikő Miskolc, Bokányi D. u. 27. sz. Erdős Károly emlékére Igen elszomorodtam, amikor értesülteid róla, hogy Erdős Károly kar­tácsai n — pedagógus — 90 éves korában meg­halt. Tíz esztendővel ez­előtt — tréfás beszél­getés közben — -ígér­tem meg neki, hogy majd a 90. születés­napjára írok rpla egy kis cikket a Déli Hír­lapban. Hát elkéstem. A cikket azonban úgy érzem mégis meg kell írnom róla. Igazi peda- góguslélek volt. tanult es tanított. A könyv hű társa maradt élete végéig. Fő tanítási el­vének tekintette a gyenge tanulók ered­ményes oldatását. A leggyengébbekből is szorgalmas, becsületes, dolgos embert igyeke­zett faragni a közösség javára. Nekik magya­rázott a - tanóra',on. őket teleltette és kor­repetálta fáradhatatla­nul. társadalmi mun­kában. A tanítás művészete a fiatal lélek kimunká­lása. a munka megsze­rettetése. az ifjak jóvá. emberivé csiszolása — mondogatta. — Megta­nítani az ifjakat — ne- ' héz. Megbuktatni — könnyű. Sikeres volt az okta­tó-nevelő munkája. Sok ezer ifjú köszönheti neki, hogy embersége­sen, hasznosan tud él- 1 ni. Teljesítette köteles­ségét, igazi pedagógus volt. S még nyugdíja­sán sem tétlenkedett; egy évtizedig volt a nyugdíjas pedagógus­szakszervezet titkára. Mi. pedagógusok meg­őrizzük példamutató életének szép emlékét. Knn Pál Miskolc, Dorottya u. 1. sz. a miskolciaké a szó

Next

/
Thumbnails
Contents