Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-08 / 210. szám
I öregek napközije a vár tövében Milyen ez az üdülő? Ha eljön az ősz... Gépgyáriakkal Bogláron Utakat keresünk az öregedő társadalom gondjainak enyhítésére: s az öregek napközije jó megoldásnak látszik. A továbblépés — erről is beszélgettünk ott — a hetes napközi lenne, ahol hosz- szabb időre, de nem állandóra lehetne maradni. Persze ez is, mint a legtöbb dolog a világon, pénz kérdése elsősorban, s- nem is kevés pénzé. Milliókat igényel a legolcsóbb mód is, de — bár furcsán hangzik —, a jövőért tesszük. Az egyik népi * A költők általában nem tudnak kézimunkázni: Márton néni kivétel... családias légkör vonzóvá teszi a kézösködéstől többnyire idegenkedő öregek számára is. Nem kombinátok, kaptárszerű otthonok kellenek: csak csendes, nyugalmas, pihenésre, megnyugvásra alkalmas, a függetlenségüket tiszteletben tartó ház, otthon, napközi — nem is tudni, mi a legjobb kifejezés erre. mondta a tavaszon az első gyér jelentkezésektől elkeseredett vezetőnőnek: ha majd eljön az ősz, úgy is betelepszünk. S az ősz nemcsak nekik, hanem nekünk, mindenkinek eljön egyszer... KISS LÁSZLÓ A régi jó szokás megmaradt: a Miskolcról vonattal érkezőket autóbusz várja a boglárlellei állomáson. S mióta Boglár és Lelle egyesült. ez különösen értékes gesztus a vállalattól. A DI- QÉP-üdülő ugyanis Boglárnak Fonyód 'felőli végén található. Az állomástól idáig cipekedni csomagokkal, bőröndökkel felérne egy rossz idővel... Az ám, az idő! Vagyis az időjárás. Alighogy átlép az autó. a vonat a Dunántúlra, mindenki azt lesi, vannak-e felhők, milyennek ígérkezik a tíz nap? Mert, ha süt a nap. ha ki lehet feküdni a stégre, jóformán semmi más nem számít. Míg, ha borult az időjárás, pláne ha esik, ez is fáj. az is fáj. No, de erről később. Maradjunk egyelőre — hiszen mi jó időt fogtunk ki — a stégnél. A DIGÉP-stégen már jó hat évvel ezelőtt is napoztunk. Akkor is kicsi volt, most is. Kisüt a nap. megreggelizünk. azután nyomás a stég. Szorongunk, fészke- lödünk, bűvészkedünk a napozó takarókkal. Sokunk fóliába így is a vízbe lóg. Valaki tudja: jövőre új stég épül. Bizony, áldásos lenne. Nem hiszem, hogy sok pénzbe kerülne, ám az üdülőkEgészségügyi helyzetkép Csökkent a halálozási arány, kevesebb volt az üzemi baleset nek kincset ér a stég. Itt megy a terefere, a pletyka, s itt lehet leginkább bámulni. Ha nem bámulok le — mondta az egyik kábelegysé- gi dolgozó —, el sem hiszik a műhelyben, hogy Bogláron voltam... ☆ , A stég mellett áll a csúszda és a két vaskapu a femelőknek. Drága szép boglárt napok! Nem lehet nosztalgia nélkül gondolni.' emlékezni arra a csúszdára és arra a két vaskapura! Előbbi a szinte megszámlálhatatlan gyerek — az üdülőjegyek szétosztásakor jóformán csak családosok jöhetnek számításba. vagy kedvezményekkel, hiszen a törzsgárdatag 3 gyerektől kezdve a gyerekeket ingyen viheti magával ... — utóbbi a felnőttek legkedvesebb vízbeli időtöltése. (Csónák nem lévén.) Micsoda csúszda-mókák, micsoda fejelőbajnokságok: szemtanúi voltunk a tíz nap alatt! Lehet, néhány év múlva a két fejelőkapu között már nyakig ér majd a víz — mellettük térdig — úgv kitúrják a sörben fogadó fe- jelők! Baj csak egyetlen egyszer történt, ám az fájdalmasan érintett hat kemény ..harcost'': véget ért a feje- lőmeccs, s nem volt sör a büfében... Ha már a büféről beszélünk, tegyük szóvá, gyengécske kávéját. Rossz a kávéfőzőgép, a boltban nagyra darálják a kávét, ki tudja miért? Én nem sokat jártam a büfébe. Megúntam. A közeli boltból hoztam sört, főztem kávét magam. Valaki nagy igazságot mondott ez ügyben: egy balatoni vállalati üdülőbe nem azért megy a büfés a nyári szezonban, hogy az üdülők meghatódjanak ottlététől... Összességében javult a magyarországi lakosság egészségi állapota — ezt mutatja az a statisztikai mérleg, amely az I979-es esztendő kórházi és betegfogalmi adatainak elemzésével most készült el as! Egészségügyi Minisztériumban. Ebből kitűnik, hogy igaz, az ország tavalyi egészségügyi helyzetképe csak kismértékben jobb. de jobb, mint az 1978-as „kórkép” volt. A halálozási arány a megelőző évhez kepest 1979-ben 13,1 ezrelékről 12,8 ezrelékre csökkent. Tovább javult az egy éven aluliak halandósági aránya, nem emelkedett tovább a 40—49 éveseké, az 50—59 éveseknél csak kis mértékű volt az emelkedés. A csecsemőhalandóság ezer élveszülöttnél 24.4-ről 23,7-re csökkent, de az európai országok között ezzel továbbra is kedvezőtlen helyen vagyunk. A halálokok között még mindig „vezetnek” a keringési rendszer betegségei, a daganatos betegségek, a balesetek, a lé^ző- és emésztőszervi betegségek. Az első kettőnek a halálozási arányszáma az 1978. évi értékhez kepest valamelyest csökkent. A megelőző évi szinten alakult tavaly a bálesetek, a mérgezések és az erőszak miatt meghaltak aránya. A tízezer biztosítottra jutó új rokkantságinyugdíj-meg- állapítások száma kis mértékben — két százalékkal — emelkedett. A táppénzesek napi átlagos száma és a táppénzesek aránya — 5,7 százalék —, valamint az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma — 17,5 nap — 1974-től kezdődően emelkedett, 1979-ben azonban némi javulás következett be. Kedvező, hogy 1979-ben nem volt influenzajárvány, s kevesebb megbetegedés fordult elő fertőzések miatt is, mint a megelőző evben. A kedvezőtlen jelenségek közül elsősorban a nagy rubeolajárvány emlíiendő meg; mintegy hat hónapig a bejelentett meg beteged esek száma meghaladta a világviszonylatban is súlyos 1973— 74. évi járványét. A foglalkozási megbetegedések száma valamelyest növekedett, ami a kiterjedtebb szűrővizsgálatokkal hozható összefüggésbe. A bejelentett üzemi balesetek száma 2,3 százalékkal, a halálos üzemi balesetek száma 4,6 százalékkal csökkent. Az üzemi baleseteknél viszonylag magas volt a fiatalkorúak aránya. A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1979- ben 3 százalékkal volt magasabb. a megsérült személyek száma 2 százalékkal emelkedett, jelentősen — 13 százalékkal — csökkent viszont a balesetek következtében meghaltaké. Folytatódott a daganatos » és tüdőbetegségek szűrése. A lakosságnak mintegy háromnegyede az elmúlt évben is részt vett tüdőszűrésen. Változatlanul kicsi a tízezer szűrésből kiemelt új tbc-s megbetegedések, növekszik viszont a tüdőtumorral -nyilvántartottak száma. A rákszűrésen a korábbinál százezerrel többen vettek részt A büfé mellett van az ebédlő. Ha valami téma, akkor az étkezkeztetés az egy vállalati üdülőben. Rózsika, a Szkurka János helyébe lepett gondnok érdeklődött, milyen a koszt? őszintén válaszoltunk : nagyon ízletes, házias, csak egy kicsit ke- Vés. De hát — tettük hozzá mindjárt, mi magunk — egy vállalati üdülőbe nem azért megy ma már tíz napra az ember, hogy ott hízzon meg... A mai nyersanyagnormák. árak mellett az üdülői gondnokok afféle varázslók. Igaz, néhány nagyétkű ezt különösebben nem értékeli'... Talán még az étkezési időbeosztásról. Az első csoport fél nyolckor kezdte a reggelit. Ehhez fel kellett kelni minimum hétkor. Nálunk ez például nagyon nehezen ment. Legtöbbször én vittem el a reggelit a még jó ízűén alvó családnak... ☆ Kirándulások, kuglicsaták, kártyapartik. — miről lehet még beszélni ?! Ja persze, az ismerkedési estről. Kitűnően sikerült. Nekünk ..illegális” vendégeink voltak, nem tudtunk ott lenni. Na —mondtuk azoknak, akik hiányoltak bennünket, majd a búcsúesten kipótoljuk a táncot és a sört is. Búcsúest azonban már nem volt. Ám sör igen. így azután néhányan mégis csak elbúcsúztunk egymástól. Ázat, hogy csak a szépre emlékezünk, s hogy milyen jó lenne két-három év múlva ismét találkozni a DIGÉP bogiári üdülőjében. (nyikes) Magyarország a kétmillió nyugdíjas országává változott. Megoldást kell keresni, méltó helyet biztosítani társadalmunkban minden öregnek. Az| utcán. — a diósgyőri vár tövében — kopott falú. roggyant 'kapujú' házak állnak. előttük egv*-két unott házőrző eb tekereg, gyerekek játszanak az aszfalton, a Szinva-parti gesztenyefák árnyékában — nyugodtan tehetik, erre úgv is ritkán jár autó. Az öreg városrészek régen hordott kabátéhoz ha- i sonló kényelme, melege árad: s a ház, amelyen tábla hirdeti, hogy ez az „5. számú” öregek napközije is inkább •í csakádi otthonnak fest. mint egy intézmény épületének. | Nem j szegényház ez! Hudák Lajos né, a vezető mosolygós, igazi pirospozsgás fiatalasszony, az öregek csak így hívják: az aianyós... Május elsejétől — igen fiatal még ez az otthon — huszonegy főre szaporodott a | bejáró öregjeink száma, s több mint harmincat otthonaiban gondozunk. Aki el tud jörani: reggel nyolctól fél ötig itt lehet. Reggelit, vacsorát kap, gondoskodunk róla. Akinek szüksége Van rá, kimosunk rá, segítjük minden háztartási ’ gondjában, ügyelünk az egészségére, ha kell. azonnal jön az orvos. S hogy ez mibe kerül? Kis nyugdíj- j jal rendelkezőknek semmibe, a többieknek sem éri el az ötszáz forintot havonta. Ennyi, amit a nyilvántartás. az intézmény hivatalos tükre mutat S a többi, amit szám. rubrika nem tarhat [ elénk ? Nem szegényház ez. kedves — világosít fel nevetve egy kék szemű, ősz hajú néni. Dudás Lajcrsné. — Mondtam a gyerekeimnek is, mert tadja, rettentően féltettek, haragudtak eleinte, hogy idejárok. Nézzen csák körül! Ügy élünk itt, mint egy nagy családban: megtaláltuk a társaságot. amit a gyorsan múló évek elvettek tőlünk. Egymás között vannak, azonos gondokkal, felfogással, emlékekkel, — könnyebb így , az élet —, de nem magukra í hagyatva. A Háziipari Szö- | retkezet egy nagy zsák gom- 4 bolyítanivalóval lepte meg i őket: itt egy kis elfoglaltság j többet ér minden ajándéknál. De abból is kijut, a | Bástya presszó brigádja kólával, süteménnyel kedveskedik, ha születésnap, névnap közeleg, a Fodrász Szövetkezet 209-es boltjának brigádja pedig azt ad, amihez a legjobban ért: ingyen hajnyírás, bprotválás, frizura az ajándék. A patronálok ! közé tartozik a 4. sz. párt- alapszervezet a napközis öregek közül ketten tagok is A hely szelleme Dudás néni tanácsára hallgatva, körülnéztünk. A virágdíszben pompázó ebédlőben, a hófehér csempés fürdőben, s a kertben, a minigazdaságban, mert az is van. Eleinte nehezen indult — meséli séta közben a vezetőnő —, kevesen jártak, hiába: az ember túl a hatvanon nem oldódik egyköny- nyen. De aztán a jó hely híre futótűzként terjedt, s most már lassan nem is tudunk többet fogadni. A kinti gondozottjaink többen is lehetnének: de nem bírjuk erővel. Csak két társadalmi gondozónőnk van — hétsaáz forintot kapnak havonta —, s sokkal több kellene. Öreg környék ez: ismerem, mint a tenyeremet, hisz itt nőt-' lem fel.' A társalgóban már vártak, ez az idő amúgy is a csendes beszélgetésé, ilyenkor kerül szóba mindaz, ami mindannyiukat érdeklő, fontos kérdés: unokák, kötésminták. időjárás és a tévéműsor. Megbeszélik az aznap történteket, amiről az otthon naplója igy ír: „ ... nótaestről beszélgettünk. s olyan .jó kedvünk kerekedett, hogy mi is énekeltünk egy jót.... Délután Márton bácsi kertészkedett, Anna néni verseket olvasott tel, s észre sem vettük, úgy elrepült az idő, egykettőre este lett.” A társalgásunk rátetézett a napló kedélyes soraira — az idő valóban elrepült. Jól érezzük itt magunkat — mondta Márton néni —, még verselni is szoktunk, ha valamilyen évforduló következik. A „költő”, némi unszolásra nekünk is elmondott néhány versszakot: Jávorcsik néni születésnapi alkalomra írta.. esténként, otthon lejegyezve. A kis közösség az eltelt néhány hónap alatt ösz- s7.eszokott, pedig — ahogy Hajner Istvánná mondta — van itt hatvanévestől nyolcvanharmadik évét számlálóig minden, korosztály. E&v van csak, ami bántja, zavarja itt az öregeket. A szép kertet, a virágos verandát nem nagyon tudják használni: az udvar nem az övék, mert ott laknak még. A pihenni, csendet vágyó' öregeknek nem a legjobb társbérlet a zsivajgó gyereksereg, a lakók. a házőrző kutyák kis csapata — egy másik életforma, ami ütközik az övékkel. Nem olcsó egy ilyen otthon, kár elrontarii az egyik félnek sem előnyös, kényszerű együttéiésseL Csendes, nyugalmas Szimpatikus a humánus megoldás: a kisebb létszám, emberléptékű környezet, a +■ Nyolcvanon túl már inkább csak szemlélődik az ember, de nem mindegy, hol, s hogyan teszi...
