Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-08 / 210. szám
a miskolciaké a szó ——————— Rovatvezető: Radvánvi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Bosszant mindenkit Nem mese a Mese! A Deli Hírlap 198C. július 31-i számában „A miskolciaké a szó” rovatban „Miért nincs Miskolcon jó cukrászda? ’ címmel panaszlevelct közölt. A levél írója gyermekkori emlékeit idézte, a hajdani kis cukrászdák élményeire visszaemlékezve megállapítja, hogy egy cukrászdái családi látogatás ma már korántsem jelent olyan élményt, mint réfeen. Igazat kell adnunk a levélírónak abban, hogy ma már ilyen jellegű kis cukrászdák, amik annak idején jelentős számban voltak Miskolcon, nincsenek. Tudomásul kell azonban venni, hogy Miskolc arculata, forgalma, nem kevésbé lakosainak száma a hajdani Miskolchoz ma már nem hasonlít Írató. Változtak az igények is, ami egyrészt a gyors kiszolgálásban, másrészt a megnövekedett mennyiségi ellátásban jelentkező legszembetűnőbben. Mi is jól ismerjük a hajdani kis cukrászdák hangulatát, bár meg kell jegyeznünk, hogy az ott felszámított árak a mai árviszonyokhoz képest lényegesen magasabbak voltak Egyetértünk azonban azzal, hogy a korszerű, s a mai igényekhez jobban igazodó szolgáltatással igyekeznünk kell megteremteni a cukrászdák régi hangulatát, keresni a speciális igények, ízek kielégítésének lehetőségét. Ügy gondoljuk, hogy ebben az irányban rövid időn belül előrelépés lesz Miskolcon, mert szeptember első felében a belvárosban, a Tanácsköztársaság lakótelepen Mese cukrászda néven új kis cukrászda nyílik meg. Hosszú idő óta az első ilyen cukrászda lesz, ahol a termelőüzem és az értékesítő hely egy egységet képez. Saját termékeit forgalmazza, így a termékek a szállítás során óhatatlanul előforduló esz- téiikai hibáktól mentesek lesznek. A fantázianév utalni kíván arra is, hogy számítunk családok, gyermekek rendszeres látogatására és ennek megfelelően az ő igényeik kielégítésére. Terveink közölt szerepel az is, hogy időszakosan műsorokkal kedveskedünk a gyermekeknek, hogy számukra is maradandó élménnyé váljék egy-egy cukrászdái látogatás. Reméljük, ezt a célkitűzést a cukrászda telepítése, kiképzése, kulturáltsága megfelelően fogja szolgálni. Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Balázs Bertalan mb. kér. igazg.-h. drv Kövy Zoltán ell. és jogi főo.-vez. Miért keíl a Bükkben osztályba sorolt étterem? Debreceni egyetemisták vagyunk es a Bükk rajongói. Idén. a nyári szünidő alatt azonban komoly gondot okozott nekünk a szálláshely biztosítása szeretett hegyünkön. A számunkra alkalmas időben ugyanis egy turistaház sem tudott helyet biztosítani tizünknek. Szerencsére a Bükki Nemzeti Park Baráti Körének titkára tudott segíteni: ajánlotta, hogy vegyük igénybe a bánkúti st- hámt. Áldjuk a szerencsénket aarfta is. Végre találtunk egy olyan szálláshelyet a Bükkben, amely valóban a tiszta turizmust szolgálja. — Saját ellátásunk biztosítására minden felszerelés adott a siház- ban. Edények, tűzhely, hűtógép. étkészlet stb. A szállásdíj is igen kedvező a turistaházakhoz viszonyítva. Rendkívül meg voltuk elégedve a síház szolgáltatásaival. nem csekély mértékben járultak hozzá, hogy remekül éreztük magunkat. A síházban volt alkalmunk morfondírozni azon hogy vajon miért nincs több ilyen . olcsó üzemelésű menedékvagy turistaház a Bükkben? Miért kell a régi turistaházakban másodosztályú éttermeket üzemeltetni? Egyáltalán: miért kell osztályba sorolt euerem a túrahelyeken? Miért nem kerül végre egy kézbe a mfistaházak hálózata. s miért nem olyan szervek, intézmények üzemeltetik ezeket, akiknek érdeke a turizmus fejlesztése? Csak egy példa arra. hogy mennyire szükség volna a turistaházakat valóban a turizmus szolgálatába állítani: Bánkúton például — s a legtöbb „vendéglátós” turista- házban — este 8 órától reggel 8 óráig zárva van a ház. Senkit sem fogadnak ez alatt. Ez persze meghiúsítja az éjszakai túrák szervezését. Az osztályba sorolt étterem borsos árait pedig — különösen a diákoknak és kisnyugdíjasoknak — nehéz megfizetni. Ezek a körülmények bizony nemigen szolgálják a turizmust. Nem kedvcsinálók. Pető Erika és Lakatos Gabriella a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatói Miért hiánycikk az aprított fa? Van egy 900 forintos tü- zelóulalvaíiyom. Sajnos szeptember 20-an lejár, s ha nem tudom árura beváltani, nyilván elvesz a pénzem. Pedig anyagilag nem áhok olyan jól. hogy 900 forintot csak úgy kidobjak az ablakon. Am nagyon úgy néz ki, hogy nem tudok mit tenni. A helyzet ugyanis az, hogy aprított fát vagy legalábbis fűrészéit rönköt szeretnék vásárolni az utalványért, hiszen a hasábfát nem tudom kivel felfű- részeltetni. s nem is tudom hol. Csakhogy: a Tüzép- nek akármelyik telephelyére vagy elárusítóhelyére zarándokoltam el eddig, mindenütt azt a választ kaptam, hogy sem aprított fa, sem fűrészelt fa nincsen, s nem is tudják, hogy mikor lesz. vagy lesz-e valamikor. Teljesen tanácstalan vágyók. Elképzelhető, hogy a Tüzép valóban nem tud biztosítani ebből az alapvető tüzelőszerből? Rieger Judit Miskolc, fetfaftor B. u. 39. sz. A Tüzép Észak-magyarországi Nagykereskedelmi Vállalatának tüzelő- és vegyes anyag osztályvezetője. Feledi Péter adott választ olvasónk kérdésére. A válasz sajnos nem megnyugtató. A Tüzép- nek ugyanis fűrészelt és aprított fája valóban nincs, illetve: olykor-olykor csekély mennyiségben tudnak biztosítani. Á helyzet ugyanis az, hogy nem kapnak munkaerőt a tűzifa aprítására vagy fűrészelésére. Annak ellenére nem kapnak, hogy — a teljesítménytől függően — havi 5—6 ezer forintot is meg lehetne keresni ezen a munkán. A helyzeten jelentősen változtat maid. ha sikerül megvásárolniuk azokat az osztrák gépeket, amelvek- ről jelenleg már tárgvalások folynak. Az idei aprófaellá- tás gondját persze ezek még nyilván nem oldják meg. Csak abban bíznak, hogv időről időre addig is kannak jlkalmanként faváeó munkást. Olvasónkat kérik: keresse fel az. osztálvvezetőt, megn'-óbálják megoldani a gondjai,. Az idős emberek vágyálma Velem együtt sok idős miskolci ember tekint- get sóvárogva a belvárosból az árust torony Jeté. Jó lenne feljutni oda. körülnézni a rohamosan fejlődő városon, sétálgatni a tornyot övező parkokban, pihenőhelyeken. Mert bizony regen volt az, hegy jómagam is fel tudtam kapaszkodni a lépcsősoron, a meredélyeken. Nekünk, időseinek bizony fáj a lábunk, hevesen ver a szívünk a magas partokon. Sok korosztál ybelim- mel beszélgettem már róla, hogy mit is 'lehetne tenni egy-egy árust kirándulás lehetőségéért. Megegyezett a véleményünk abban, hogy például tavasztól legalább az ősz közepéig — időszakosan — délelőtt és délután egy-egy autóbuszt lehetne indítani a városközpontból a hegy tetejére, mondjuk a tv- toronyig. Néhány perc alatt f elszállíthatnának bennünket oda, hogy élvezzük a szép kilátást, s az igazán friss levegőt. Ha csak egy órácskát tölthetnénk fenn. az is egészségünkre válnék ... Még szeptember eleje van, kellemes vénasz- szonyok nyara ígérkezik. Hiszem, hogy érdemes volna kipróbálni a két járatot. Kun Pál Miskolc, Dorottya «. 1. sz. Amióta nálunk neon létezik, azóta hibásak a feliratok. Mert hogy a cső kiég; az « természet rendje. Időben ki kellene cserélni, mert ez meg a dolgok rendje lenne. Nem cserélik, volt mit megfotózni, de nem jókedvünkben tettük, mint ahogy a Miskolci Galériának sem használ, ha az eléggé eldugott (a Déryné utca mélyén levő) kiállítótermét a Széchenyi út felöl, az Antikvárium fölött elhelyezett reklám sem reklámozza. Sőt! (Jakubik László, Miskolc) Még mindig ott a gödör! Életveszélyes gödör címmel a DH augusztus 21-i számában több olvasónk tette szóvá, hogy a Kilián-déli lakótelepen — a Könyves Kálmán és az Iván utca kereszteződésénél — az OTP-fiók előtt van egy balesetveszélyes gödör. Főleg sötétedés után veszélyes, mert létezésére sem jelzőlámpa, sem kerítés nem figyelmeztet. Körülötte nagy halom aszfalt- törmelékbe is belebotladozhatnak a közlekedők. Hogy a vízművek, vágj’ az útfenntartók „hagyománya”-e ez az életveszélyes gödör? Nem tudtuk kinyomozni. De sajnos még mindig ott van, a gyalogosok és a járművekkel közlekedők közős bosszúságára. s a lakótelep csúfságára, Vajon meddig...? Hisszük, hogy csak ideiglenes A Kiss Ernő utcában kapta lencsevégre fotósunk ezt, a létének értelmétől megfosztott telefonfülkét. Őszintén reméljük, hogy csak ideiglenesen — s rövid időre — ilyen üres. Nyilván készülékcserére van szükség. Mindenesetre jó lett volna, ha néhány soros cédulácskával értesítik a netán telefonálni szándékozókat: mikorra várható az új készülék a fülkében. Mert azért azt feltételezni sem kívánjuk, hogy valaki netán privát heccből lopta le a hasznos masinát. (?) Ízt mon dfet a A rovarok és rágcsálók irtásáról Az egészségügyről szóló törvény kimondja: a járványügy feladata, hogy a fertőző betegségeket, a járványokat megelőzze és le- küzdje. az emberi szervezetnek a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességét fokozza. Minden állampolgár kötelessége, hogy a közegészségügyi rendelkezéseket megtartsa, végrehajtsa. Közismert, hogy a rovarok és rágcsálók fertőző betegségeket terjeszthetnek. Éppen ezért az egészségügyi miniszter rendelete előírja, hogy az egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, a maláriát terjesztő szúnyogok és egyéb vérszívó szúnyogok, bolhák, házipoloska, házilégy és élelmiszert szennyező vagy vérszíszó legyek, svábbogár, csótány és egyéb, élelmiszert szennyező rovarok, betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok es atkák, valamint emberi tetű ellen védekezni és elszaporodásuk megakadályozásáról. valamint rendszeres irtásáról gondoskodni kell. Ha lakott területen belül a rágcsálók (patkány, egér stb.) elszaporodnak vagy az elszaporodás vészéivé fenyeget, akkor évenként kétszer megelőző jellegű rágcsálóirtást kell végezni. A rovarok és rágcsálók irtását a közegészségügyi, járvány*- ' ügyi hatóság, a KÖJÁL sürgős esetben elrendelheti, de nem szükséges bevárni a hatósági intézkedést. A rendelet az épület (lakás) tulajdonosát, a bérlőt, a használót vagy a kezelőt, aki a fenntartást végzi, teszi felelőssé az irtásért. A rovar- és rágcsálóirtást az arra kötelezettek végezhetik maguk, esetleg alkalmazottaik segítségével, de megbízhatnak ezzel rovar- és rágcsálóirtással hivatásszerűen foglalkozó vállalatot vagy kisiparost is. A tanács elnöke. Illetve a KÖJÁL felügyelője a működési területén vagy annak egy részén általános és kötelező rágcsálóirtást is elrendelhet. A kötelező irtásba bevont ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetve fenntartója köteles az irtást tűrni és annak költségeit megfizetni. Dr. Sass Tibor Halálos tavasz — negyven év után A Filmmúzeum nyári sorozatának — magyar vonatkozásban — kétségtelenül legérdekesebb előadása, a negyven esztendeje készült és most újra játszott „Halálos tavasz” repríze volt. Akinek — mint e sorok írójának — alkalma volt már annak idején, a régi ősbemutatón is látni a filmet, az most megállapíthatta. mit tanulhat belőle mai filmgyártásunk is. Legalábbis a néző szempontjából. Nos, azt. hogy e film tökéletesen bele tudott illeszkedni az akkori társadalom foes középvezető rétegének szemléletébe, híven adta visz- sza a világot úgy. ahogy azt látta. Annak a patriarchális úri világnak szelleme lebeg „a vizek felett”, amely olyan állóvízzé tette az akkori magyar társadalmat, amilyen az volt. Ami azután néhány év múlva katasztrófáját, elme- rülését okozta. És mindezt olyan könnyeke* fakasztó, szívbemarkoló andalítóan. búsmagyarosan varázsolták elénk a film alkotói, hogy az még a sok mindenen keresztülment mái hatvanévesnek (mint e sorok írója) is majd- hogv megmozgatja a könnyzacskóit. Ez a film kétségtelenül az akkori közönséghez szólt és tudott is szólni, saját kis (de nagynak vélt) gondjait vetítette a néző elé, ezzel rázta meg Olyan figurákat ábrázolt. .amilyeneket az akkori néző naponta látott . a persze nem a szociológus, hanem az utca embere szemével nézett körül. No de az átlagközönség ennél többre nem is volt képes, ezért an- dalodott el az akkor még fiatal Karády Katalin és Jávor Pál szerelmén. Negyven esztendő távlatából ezeket a tanulságokat vonhatta le az a néző. cki most látta másodszor ezt a filmet, és úgy gondolja, ezeket nem árt papírra vetni a ma számára. (máté)
