Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-08 / 210. szám

a miskolciaké a szó ——————— Rovatvezető: Radvánvi Éva — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-221 Bosszant mindenkit Nem mese a Mese! A Deli Hírlap 198C. július 31-i számában „A miskolciaké a szó” rovatban „Miért nincs Miskolcon jó cukrászda? ’ cím­mel panaszlevelct közölt. A levél írója gyermekkori emlé­keit idézte, a hajdani kis cukrászdák élményeire vissza­emlékezve megállapítja, hogy egy cukrászdái családi láto­gatás ma már korántsem jelent olyan élményt, mint réfeen. Igazat kell adnunk a levélírónak abban, hogy ma már ilyen jellegű kis cukrászdák, amik annak idején jelentős számban voltak Miskolcon, nincsenek. Tudomásul kell azon­ban venni, hogy Miskolc arculata, forgalma, nem kevésbé lakosainak száma a hajdani Miskolchoz ma már nem ha­sonlít Írató. Változtak az igények is, ami egyrészt a gyors ki­szolgálásban, másrészt a megnövekedett mennyiségi ellátás­ban jelentkező legszembetűnőbben. Mi is jól ismerjük a hajdani kis cukrászdák hangulatát, bár meg kell jegyeznünk, hogy az ott felszámított árak a mai árviszonyokhoz képest lényegesen magasabbak voltak Egyetértünk azonban azzal, hogy a korszerű, s a mai igé­nyekhez jobban igazodó szolgáltatással igyekeznünk kell megteremteni a cukrászdák régi hangulatát, keresni a spe­ciális igények, ízek kielégítésének lehetőségét. Ügy gondoljuk, hogy ebben az irányban rövid időn belül előrelépés lesz Miskolcon, mert szeptember első felében a belvárosban, a Tanácsköztársaság lakótelepen Mese cukrász­da néven új kis cukrászda nyílik meg. Hosszú idő óta az első ilyen cukrászda lesz, ahol a termelőüzem és az érté­kesítő hely egy egységet képez. Saját termékeit forgalmazza, így a termékek a szállítás során óhatatlanul előforduló esz- téiikai hibáktól mentesek lesznek. A fantázianév utalni kíván arra is, hogy számítunk családok, gyermekek rendszeres látogatására és ennek megfelelően az ő igényeik kielégíté­sére. Terveink közölt szerepel az is, hogy időszakosan mű­sorokkal kedveskedünk a gyermekeknek, hogy számukra is maradandó élménnyé váljék egy-egy cukrászdái látogatás. Reméljük, ezt a célkitűzést a cukrászda telepítése, kikép­zése, kulturáltsága megfelelően fogja szolgálni. Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Balázs Bertalan mb. kér. igazg.-h. drv Kövy Zoltán ell. és jogi főo.-vez. Miért keíl a Bükkben osztályba sorolt étterem? Debreceni egyetemisták va­gyunk es a Bükk rajongói. Idén. a nyári szünidő alatt azonban komoly gondot oko­zott nekünk a szálláshely biztosítása szeretett hegyün­kön. A számunkra alkalmas időben ugyanis egy turista­ház sem tudott helyet bizto­sítani tizünknek. Szerencsé­re a Bükki Nemzeti Park Baráti Körének titkára tu­dott segíteni: ajánlotta, hogy vegyük igénybe a bánkúti st- hámt. Áldjuk a szerencsénket aa­rfta is. Végre találtunk egy olyan szálláshelyet a Bükk­ben, amely valóban a tiszta turizmust szolgálja. — Saját ellátásunk biztosítására min­den felszerelés adott a siház- ban. Edények, tűzhely, hű­tógép. étkészlet stb. A szál­lásdíj is igen kedvező a tu­ristaházakhoz viszonyítva. Rendkívül meg voltuk elé­gedve a síház szolgáltatásai­val. nem csekély mértékben járultak hozzá, hogy remekül éreztük magunkat. A síházban volt alkalmunk morfondírozni azon hogy va­jon miért nincs több ilyen . olcsó üzemelésű menedék­vagy turistaház a Bükkben? Miért kell a régi turistahá­zakban másodosztályú étter­meket üzemeltetni? Egyálta­lán: miért kell osztályba so­rolt euerem a túrahelye­ken? Miért nem kerül végre egy kézbe a mfistaházak há­lózata. s miért nem olyan szervek, intézmények üzemel­tetik ezeket, akiknek érdeke a turizmus fejlesztése? Csak egy példa arra. hogy mennyire szükség volna a tu­ristaházakat valóban a tu­rizmus szolgálatába állítani: Bánkúton például — s a leg­több „vendéglátós” turista- házban — este 8 órától reg­gel 8 óráig zárva van a ház. Senkit sem fogadnak ez alatt. Ez persze meghiúsítja az éj­szakai túrák szervezését. Az osztályba sorolt étterem bor­sos árait pedig — különösen a diákoknak és kisnyugdíja­soknak — nehéz megfizetni. Ezek a körülmények bizony nemigen szolgálják a turiz­must. Nem kedvcsinálók. Pető Erika és Lakatos Gabriella a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatói Miért hiánycikk az aprított fa? Van egy 900 forintos tü- zelóulalvaíiyom. Sajnos szep­tember 20-an lejár, s ha nem tudom árura beváltani, nyil­ván elvesz a pénzem. Pedig anyagilag nem áhok olyan jól. hogy 900 forintot csak úgy kidobjak az ablakon. Am nagyon úgy néz ki, hogy nem tudok mit tenni. A helyzet ugyanis az, hogy aprított fát vagy legalábbis fűrészéit rön­köt szeretnék vásárolni az utalványért, hiszen a hasáb­fát nem tudom kivel felfű- részeltetni. s nem is tudom hol. Csakhogy: a Tüzép- nek akármelyik telephelyére vagy elárusítóhelyére zarán­dokoltam el eddig, mindenütt azt a választ kaptam, hogy sem aprított fa, sem fűré­szelt fa nincsen, s nem is tudják, hogy mikor lesz. vagy lesz-e valamikor. Teljesen tanácstalan vágyók. Elkép­zelhető, hogy a Tüzép va­lóban nem tud biztosítani ebből az alapvető tüzelő­szerből? Rieger Judit Miskolc, fetfaftor B. u. 39. sz. A Tüzép Észak-magyaror­szági Nagykereskedelmi Vál­lalatának tüzelő- és vegyes anyag osztályvezetője. Feledi Péter adott választ olvasónk kérdésére. A válasz sajnos nem megnyugtató. A Tüzép- nek ugyanis fűrészelt és aprított fája valóban nincs, illetve: olykor-olykor cse­kély mennyiségben tudnak biztosítani. Á helyzet ugyan­is az, hogy nem kapnak munkaerőt a tűzifa aprításá­ra vagy fűrészelésére. Annak ellenére nem kapnak, hogy — a teljesítménytől függően — havi 5—6 ezer forintot is meg lehetne keresni ezen a munkán. A helyzeten jelen­tősen változtat maid. ha si­kerül megvásárolniuk azokat az osztrák gépeket, amelvek- ről jelenleg már tárgvalások folynak. Az idei aprófaellá- tás gondját persze ezek még nyilván nem oldják meg. Csak abban bíznak, hogv időről időre addig is kannak jlkalmanként faváeó mun­kást. Olvasónkat kérik: ke­resse fel az. osztálvvezetőt, megn'-óbálják megoldani a gondjai,. Az idős emberek vágyálma Velem együtt sok idős miskolci ember tekint- get sóvárogva a belvá­rosból az árust torony Jeté. Jó lenne feljutni oda. körülnézni a roha­mosan fejlődő városon, sétálgatni a tornyot öve­ző parkokban, pihenőhe­lyeken. Mert bizony re­gen volt az, hegy jóma­gam is fel tudtam ka­paszkodni a lépcsősoron, a meredélyeken. Nekünk, időseinek bizony fáj a lábunk, hevesen ver a szívünk a magas parto­kon. Sok korosztál ybelim- mel beszélgettem már róla, hogy mit is 'lehet­ne tenni egy-egy árust kirándulás lehetőségéért. Megegyezett a vélemé­nyünk abban, hogy pél­dául tavasztól legalább az ősz közepéig — idő­szakosan — délelőtt és délután egy-egy autó­buszt lehetne indítani a városközpontból a hegy tetejére, mondjuk a tv- toronyig. Néhány perc alatt f elszállíthatnának bennünket oda, hogy él­vezzük a szép kilátást, s az igazán friss leve­gőt. Ha csak egy órács­kát tölthetnénk fenn. az is egészségünkre vál­nék ... Még szeptember eleje van, kellemes vénasz- szonyok nyara ígérkezik. Hiszem, hogy érdemes volna kipróbálni a két járatot. Kun Pál Miskolc, Dorottya «. 1. sz. Amióta nálunk neon létezik, azóta hibásak a feliratok. Mert hogy a cső kiég; az « természet rendje. Időben ki kellene cserélni, mert ez meg a dolgok rendje lenne. Nem cserélik, volt mit megfotózni, de nem jókedvünkben tettük, mint ahogy a Miskolci Ga­lériának sem használ, ha az eléggé eldugott (a Déryné utca mélyén levő) kiállítótermét a Széchenyi út felöl, az Antikvárium fölött elhelyezett reklám sem reklámozza. Sőt! (Jakubik László, Miskolc) Még mindig ott a gödör! Életveszélyes gödör cím­mel a DH augusztus 21-i szá­mában több olvasónk tette szóvá, hogy a Kilián-déli la­kótelepen — a Könyves Kál­mán és az Iván utca keresz­teződésénél — az OTP-fiók előtt van egy balesetveszé­lyes gödör. Főleg sötétedés után veszélyes, mert létezé­sére sem jelzőlámpa, sem kerítés nem figyelmeztet. Kö­rülötte nagy halom aszfalt- törmelékbe is belebotladoz­hatnak a közlekedők. Hogy a vízművek, vágj’ az útfenn­tartók „hagyománya”-e ez az életveszélyes gödör? Nem tudtuk kinyomozni. De saj­nos még mindig ott van, a gyalogosok és a járművekkel közlekedők közős bosszúsá­gára. s a lakótelep csúfságá­ra, Vajon meddig...? Hisszük, hogy csak ideiglenes A Kiss Ernő utcában kapta lencsevégre fotósunk ezt, a létének értelmétől megfosztott telefonfülkét. Őszintén remél­jük, hogy csak ideiglenesen — s rövid időre — ilyen üres. Nyilván készülékcserére van szükség. Mindenesetre jó lett volna, ha néhány soros cédulácskával értesítik a netán tele­fonálni szándékozókat: mikorra várható az új készülék a fülkében. Mert azért azt feltételezni sem kívánjuk, hogy va­laki netán privát heccből lopta le a hasznos masinát. (?) Ízt mon dfet a A rovarok és rágcsálók irtásáról Az egészségügyről szóló törvény kimondja: a jár­ványügy feladata, hogy a fertőző betegségeket, a jár­ványokat megelőzze és le- küzdje. az emberi szervezet­nek a fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességét fokozza. Minden állampolgár kötelessége, hogy a köz­egészségügyi rendelkezéseket megtartsa, végrehajtsa. Közismert, hogy a rova­rok és rágcsálók fertőző be­tegségeket terjeszthetnek. Ép­pen ezért az egészségügyi miniszter rendelete előírja, hogy az egészségügyi szem­pontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, a malári­át terjesztő szúnyogok és egyéb vérszívó szúnyogok, bolhák, házipoloska, házilégy és élelmiszert szennyező vagy vérszíszó legyek, svábbogár, csótány és egyéb, élelmiszert szennyező rovarok, betegsé­get terjesztő vagy okozó kul­lancsok es atkák, valamint emberi tetű ellen védekezni és elszaporodásuk megaka­dályozásáról. valamint rend­szeres irtásáról gondoskodni kell. Ha lakott területen be­lül a rágcsálók (patkány, egér stb.) elszaporodnak vagy az elszaporodás vészé­ivé fenyeget, akkor évenként kétszer megelőző jellegű rág­csálóirtást kell végezni. A rovarok és rágcsálók irtását a közegészségügyi, járvány*- ' ügyi hatóság, a KÖJÁL sür­gős esetben elrendelheti, de nem szükséges bevárni a ha­tósági intézkedést. A rendelet az épület (la­kás) tulajdonosát, a bérlőt, a használót vagy a kezelőt, aki a fenntartást végzi, te­szi felelőssé az irtásért. A rovar- és rágcsálóirtást az arra kötelezettek végezhetik maguk, esetleg alkalmazot­taik segítségével, de megbíz­hatnak ezzel rovar- és rág­csálóirtással hivatásszerűen foglalkozó vállalatot vagy kisiparost is. A tanács elnöke. Illetve a KÖJÁL felügyelője a műkö­dési területén vagy annak egy részén általános és kö­telező rágcsálóirtást is el­rendelhet. A kötelező irtás­ba bevont ingatlan tulajdo­nosa (bérlője, használója, ke­zelője), illetve fenntartója köteles az irtást tűrni és an­nak költségeit megfizetni. Dr. Sass Tibor Halálos tavasz — negyven év után A Filmmúzeum nyári soro­zatának — magyar vonatko­zásban — kétségtelenül leg­érdekesebb előadása, a negy­ven esztendeje készült és most újra játszott „Halálos tavasz” repríze volt. Akinek — mint e sorok írójának — alkalma volt már annak ide­jén, a régi ősbemutatón is látni a filmet, az most meg­állapíthatta. mit tanulhat be­lőle mai filmgyártásunk is. Legalábbis a néző szempont­jából. Nos, azt. hogy e film töké­letesen bele tudott illeszked­ni az akkori társadalom fo­es középvezető rétegének szemléletébe, híven adta visz- sza a világot úgy. ahogy azt látta. Annak a patriarchális úri világnak szelleme lebeg „a vizek felett”, amely olyan állóvízzé tette az akkori ma­gyar társadalmat, amilyen az volt. Ami azután néhány év múlva katasztrófáját, elme- rülését okozta. És mindezt olyan könnyeke* fakasztó, szívbemarkoló andalítóan. búsmagyarosan varázsolták elénk a film alkotói, hogy az még a sok mindenen keresz­tülment mái hatvanévesnek (mint e sorok írója) is majd- hogv megmozgatja a könny­zacskóit. Ez a film kétségtelenül az akkori közönséghez szólt és tudott is szólni, saját kis (de nagynak vélt) gondjait vetí­tette a néző elé, ezzel rázta meg Olyan figurákat ábrá­zolt. .amilyeneket az akkori néző naponta látott . a per­sze nem a szociológus, ha­nem az utca embere szemé­vel nézett körül. No de az átlagközönség ennél többre nem is volt képes, ezért an- dalodott el az akkor még fiatal Karády Katalin és Já­vor Pál szerelmén. Negyven esztendő távlatá­ból ezeket a tanulságokat vonhatta le az a néző. cki most látta másodszor ezt a filmet, és úgy gondolja, eze­ket nem árt papírra vetni a ma számára. (máté)

Next

/
Thumbnails
Contents