Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-08 / 210. szám
Négyszázezer szakszervezeti uduio A Balatonnál a legtöbb szakszervezeti és vállalati üdülőben már az utolsó turnusnál tartanak. Több nyári ficiülőház már be is zárta kapuit. A szakszervezeti nyaralóházak általában 10 turnusban fogadták a vendégeket és összesen mintegv 130 IKK) beutalt kéthetes nyaralásáról gondoskodtak. A vállalati üdülőket is hozzászámítva az idei főszezonban a Balatonnál mintegy négyszázezren tölthettek két hetet üdülési beutalóval. Az ellátásra nem volt panasz: a szakszervezeti üdülőkben a főétkezésnél három menüből válogathattak a vendégek, és csaknem mindenütt gondoskodtak úgynevezett kímélő menüről is. Általános tapasztalat, hogy jobb volt a programszervezés. több volt a kulturális és szórakoztató esemény. mint korábban. A balatoni nyári műsor mintegy 400 rendezvényét jól egyeztették a turnusváltásokkal. Az üdülővendégek mintegy negyede vízi ki ránduláson is részt vett a SZOT vitorlás- flottájának hajóin. Bokacsizma, klasszikus öltöny Őszi—léli divat be 111 utató a Duna liitercoutiueutalban Elegáns, harmonikus összkép — ez a legfőbb követelménye az idei őszi-teli divatnak. A nők és térfiak számára egyaránt követendő divatirányzat modelljeit szombaton mutatták be a Duna Inter- continental-szálló Budavár különtermében. Az OKISZ Labor divattervezői. modellezői és a szövetkezeti divatszalonok szabász mesterei a kollekciót a legújabb európai divatirányzatok jegyében, a hazai igények. egyebek között a praktikusság szempontjainak figyelembevételével állították össze, hasznos, jó ötleteket adva az egyéniség öltözésbeli hangsúlyozásához. A női ruhák nagy része kényelmes, lágy szabásvonalakkal készült, a nappalra ajánlott, módiban a söléíebb színek, alkalomra pedig a világosabb tónusok divatosak. Az őszi-téli kosztüm és kabálmodellek a vállat, a derekat hangsúlyozzák. a szoknyák hossza a térdel alig takarja, szabásvonaluk eeve- nes. a szükséges bőséget hajtások. beállítások adják. A kosztümök alkotóelemei egyéni módon variálhatók, továbbra is divat a blézer, a szoknya, blúz .együttes. A pulóverek' divatjában az apró, asszimetrikus minták és díszítések érvényesülnek. A női cipók alkalomra nagyon magas, utcai viseletre egv— öt centis sarkúak. melyek elsősorban formájukban újszerűéit, csapoltak, sőt, töt- cséralakúak. A szoknyák hosszával együtt a csizma- szárak is megrövidülnek az őszre, divat lesz a bokacsiz- ma. illetve bokacipő. A formában és alapanyagban rendkívül változatos gyermekruhák a hideg évszakban oly fontos réteges öltözködés előnyeire hívták tel a figyelmet, A divatot követó férfiak az idén ősszel és télen elegánsak lesznek, klasszikus öltönyöket hordanak, keskeny fozonú zakóval, egyenesre szabott nadrággal, finom szövetekből. Fű részt, baltát fogtak A MÁV Miskolci Igazgatósasa és a KISZ MÁV Miskolci Bizottsága a közelmúltban rendezte meg az igazgatóság területén a Ki, minek mestere? vetélkedőt. A szellemi és gyakorlati felkészültséget is igénylő vetélkedőre 70 fiatal jelentkezett, közülük 12 erte el a Szakma Ifjú Mestere címet. % Egységrakomány-képzéssel csökkentették a nehéz fizikai munkát a telephelyen Az ajtótól az ablakig Van-e, lesz-e építőanyag? Jelentős mértékben megnőtt a magán lakásépít és iránti érdeklődés. Ez egyben azt is eredményezte, hogy az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat telepein is kereset- jlebbek lettek az építőanyag gok. A felvásárfSsi esúctwtfosza- kot követően a miskolciakat (közvetlenül is érintő Sajó- parti telepen érdeklődtünk arról, milyen volt az idei ei_ látás, s mire számíthafhak azok. akik ezután kezdenek építkezni, avagy a befejezési munkálatokhoz akarnak «MTyagot vásárolni. A választ Szegedi István telepigazgatótól kaptuk: — A lakossági igények megismerését és kielégítését jelentős mértékben segítette, hogy az idén új módszert vezettünk be. Á működési te- , rületünkhöz tartozó tanácsi “hivatalok Szakigazgatási szer_ veitől megkértük az épitkez- m szándékozók — azaz az építési engedői Ivet rendelkezők — névsoüwt. Ez alapján levélben mind a félezer építkezőnek felajánlottuk szolgáltatásainkat az anyagbiztosítási megállapodástól a házhoz szállításig. A lehetőseggel a többség élt is, így Színe és Krisztus koporsóját sem... Rendet tettek a kereskedik Hogy a kereskedői szakma mennyire elnőiesedett, azt mi sem bizonyítja jobban, • mint az a tény, hogy a szombaton délelőtt megrendezett társadalmi munkán a Borsodi Iparcikk Kiskeres- delmi Vállalat dolgozói közül zömében az itt egyáltalán nem gyengébbik nemnek bizonyult hölgyek vitték a prímet. A vállalat csaknem 40 dolgozója fogott fűrészt, baltát, kapát, hogy a Baross Gábor utcai központi irodaépület előtt burjánzó, őserdőhöz leginkább hasonlítható ía-bokor-gyomtömeget irtsa. Szaporán fűrészeltek, bal- tázták a környék üzleteiből vásárolt alkoholt itt el fogyasztóknak búvóhelyet adó valóságos erdőt, a vágtáimé- j két pedig teherkocsira rsk- « ták. hogy nyugodtabb körül- » menyek között, immár valóban parkot jelentő zöldterületre nyíló ablakok mögött végezhessek munkájukat. A szombati társadalmi munka tálán példa is lehetne a szomszéd vendéglátósoknak. Ök is hasonló cipőben járnak... (Sólymos László felvétele) A KISZ információs tevékenysége J c Simán, az úttörőtáborban tartja soron következő ülését. szerdán a KISZ Borsod megyei Bizottsága. A testület tagjai és a meghívottak jelentest hallgatnak és vitatnak meg a KISZ Borsod megyei Bizottsága információs tevékenységéről, s a további feladatokra szóló javaslatról, majd a Magyar Úttörők Szövetsége Borsod megyei Elnökségének 1980—81. úttörőévi üléstervére vonalkozó .javaslatot vitatják meg. végül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából ádományozcftidó KISZ-kitüntetésekre tesznek javaslatot. Azt hiszem, a címben szereplő mondatot mindenki ki tudja egészítem. Igen, így szól a mostanában eieg sokat hallható mondás: Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. De érdekes módon nem a megszolgált járandó- .-.agga! hozzák ősszel üggésoe, sunyi kacsintás kíséretében, hanem olyankor emlegetik, amikor tulajdonkeppen nem is. já-roe semmi a köszönetén kívül. Krisztus emlegetésével valamiféle történéti távlatot kívánnak adni a íélreéi Uie- ietlen célzásnak, azt sugallják, hogy időszámításunk kezdete óta csak pénzért kapható minden. Pedig hagyományaink között s/.ép számmal találunk más elöje- lüeket is. Egy levélmásolat fekszik előttem az asztalon. Marjalaki Kis Lajosnak. Miskolc tudós kutatójának írta a ’30-as években Móricz Zsigmond, aki akkoriban a Nyugat című folyóirat főszerkesztője volt. Idézek belőle: ..A' terem zsúfolva volt. sőt a közönség fele nem is fért be. Egy ilyet szeretnék Miskolcon csinálni. Kérlek, beszéld meg a Polgármester Úrral a dolgot. Mi semmi fellépési díjat nem kérünk, sem költ- ségmegtéritést .. ." Kell-e mondanom, hogy azok. akiknek a nevében az ajánlatot telte Móricz — hozzá hasonlóan — irodalmunk klasszikusai közé tartoznak. Kíváncsi lennék, hogy a ma élő írók közül kik jönnének el Miskolcra, . teljesen ingyen irodalmi estet tartani!? A minap hallottam a tudományos ismeretterjesztés egyik helybeli munkásától, hogy a felkért előadók akkor is megtartják előadásukat, ha mindössze kéti-há-Rom éróek- lődö jelenik meg. Nem fir- taiom most, hogy szükség van-e egyáltalán olyan témák népszerűsítésére, melyek nem találkoznak a közérdeklődéssel’, és azt sem találgatom, hogy a hit verés, a propaganda ■ volt talán gyenge. Mondandóm szempontjából az előadó magatartása a lényeges. Elszomorítónak tartom, hogy komoly tudományos fokozattal és ennek megfelelő jövedelemmel rendelkező emberek vállalják cselenként az ilyen szégyenletes szereplést, csak azért, hogy megkapják a néhány száz forintos járandóságot. . Magam is részt vettem egyszer egy zenetörténész elöadá- , sán. (Ez. ha jól emlékszem, nem TIT-rendezvény volt.) . A zene és a képzőművészet kapcsolatáról szóló előadását magnószalagra felvett zeneműtekkel illusztrálta — volna. A mangó azonban bedöglött. és meg sem nyik- kant egész idő alatt. Ez azonban mit sem zavarta az elszánt esztétát, szimfonikus zenekarra komponált műveket, operarészleteket, ár-iákat fütyült és énekelt el számunkra. S ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy elviselhetetlen fejhangja volt, fütyülő tudománya pedig távolról sem hasonlított a Hacky Tamáséhoz, akkor fogalmat alkothatnak a produkció színvonaláról. Előbb csak mosolygott, aztán kuncogott, végül harsányan röhögött a hallgatóság. Azt hiszik, hagyta magát zavartatni az egyébként jó nevű zenetörténész? Ót nem érdekelte semmi más, csak az előadás díja. Két hete e hasábokon beszámoltam a Budapest—Miskolc között közlekedő gyorsvonaton szerzett élményemről, nevezetesen arról, hogyan kunyerálta végig a szerelvényt jól öltözött polgártársunk, egy elózö napi használt vonatjegyért. Nyilván arra kellett neki. hogy elszámolhassa a vállalatnál és felvegye érte a 70 valahány forintot. Alkalmi fuvarral menetelt Budapestre, igy a pénz tiszta nyereség számára. Már a vonatlülkében is egyetértett a magatartásával a többség és — sajna — a cikk visszhangja sem volt más. „Én magam is megtettem már többször” — állította egy magát megnevezni nem akaró olvasó, aki azért annyit elárult, hogy mérnök. Levelének záradékában arra biztatott, hogy foglalkozzam inkább lénye- 1 gesebb dolgokkal, például azzal, hogy kurrens árucikkeket ma már be sem lehet szerezni „csúszópénz” nélkül és egyébként is ,.e hazában mindenki tartja a markát”. Valóban sokan, és sokszor idézik mostanság a sunyi mondást. ugyanakkor fel vannak háborodva, ha ők is szembetalálják magukat egy „koporsóőrzővel”. (bek es) a telep aránylag korán meg. ismerhette az idén, illetve az elkövetkezendő években jelentkező építőanyagigényt, s ennek ismeretében rendelhettünk a gyáraktól, szállítóktól. Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem voltak gondjaink. hiszen a , legteljesebb körű felmérés ellenére is előfordult, hogy néhány anyag nem érkezett meg telepünkre, így átmeneti etkáfcási hiány jelentkezett. A miskolci telep egyébként az év első hét hónapjában 133 anyagbiztosítási megállapodást kötött, s ezekre több mint 20 mffWé forint értékű építóaoyaaoit szolgáltak ki a Sajó-parti telepen. Visszatekintve a tava. szi-nyári csúcsforgalomra megtudtuk, hogy a megelőző év első felének 78 millió forintos forgalmával szemben az idén hat hónap alatt 92 millió forint értékű építőanyag talált itt gazdára. A 14 milliós többlétnek csak kis része származott az épí- tőanyagipari árak emelkedéséből. s ez is bizonyítja, hogy megnőtt a magánerős lakásépítés. Sorra véve a különböző anyagokat, Szegedi István elmondotta, hogy a falazati anyagon közül mindössze a kis méretű tégla esetenkénti hiánya okozott gondot, minden más termékből jő voh az ellátás. Hasonlóan gondoktól mentes- volt a fenyő- íűrészáru-ellátás. A megkedvelt és korábban alkalmazott gömbrúd helyett fűrészelt gerendát és állvanv- fát hoztak forgalomba, így azután mindenki hozzájutha. főtt a tetőszerkezetek összeállításához szükséges anyagokhoz. Folyamatos volt az ellátás — egy-két típus kivételével — a nyílászáró szerkezetekből is. Annál nagyobb gondot okozott viszont, hogy a telepszerű többszintes lakásépítés fokozódása miatt a .vasbetongerenda gyártása és szállítása akadozott. Különösen nagy volt a hiány az E-jelü gerendákból. Ennek bizonyos mérvű pótlására a BVM Alsózsol- cai és Miskolci Gyárától 'jelentős mennyiségű PK és PS típusú gerendát szereztek bei, ám még így is vannak kielégítetlen megállapodások. A Tüzép a közelmúltban bővítette áruválasztékát, s 03 idén a telephelyeken a lakásépítkezők már a laka# kulturáltságát szolgáló berendezéseket is megvásárolhatták. így fajansztermékekből, csatornából, csőből. vas_ idomokból, vaskapukból és kerítésekből mindig nagy választék állt a vásárlók rendelkezésére. < T. Z. Vasutas fiatalok vetélkedője
