Déli Hírlap, 1980. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

Zebra-ügyelet Veszélyes helyek Venni vagy nem venni? A hamleti kérdés nem egy elhalt ós koponyájára me­redve jutott eszembe, hanem sokkal prózaibb körülmé­nyek közt: egy cipöboltban. Ennek köszönhető némileg szabados idézése is. hiszen az. utána következő eszme- futtatást a magyar cipővá­sárló önmarcangoló gondola­tainak kell szentelni. Telje­sen szakszerűtlen elmélke­dés ez: a csupán két cipőre vágyó lábbal rendelkező lai­kusé, aki ráadásul úgy gon­dolja. hogy a szakértelem­nek a lábbelik készítésénél, s nem a vásárlásánál kell megnyilvánulnia. Régen a cipészek művé­szeknek tartották magukat egy' kicsit, s tálán meg et­től is többre tarthattak vol­na igényt, mert a cipó nem­csak műremek lehet, hanem kényelmes, praktikus, egész­ségőrző használati tárgy- Ma gyárak termelik a lábrava- lókat; s igényeink, amelyek eléggé el nem ítélhető mó­don megragadtak a bolnog cipész kornál, kissé anakro­nisztikusnak hatnak nap­jainkban, amikor s a KÉR- MI adatai szerint itthon az idén száz pár női cipő közül átlagosan 34 nem megfele­lő. azaz: rossz. De nem is ez, ami dilem­mába kergeti a vásárlót — hiszen más szakma morálja, felhalmozott tapasztalata, hi­dasa is feledésbe vész, mi­ért éppen a cipészeké le ine kivétel? Arról a „bizonyos” cipőről van szó. A divatos, de stra­pabíró. olcsó, de örök életű, azaz: amire vágyunk, s ren­delkezik minden földi jóval, ami csak cipőnek kijuthat, es képtelenség előállítani. Rögtön adódik a megoldás, hogy több par cipót keli ven­ni. többfélét gyártani — al­kalmakra —. amikben kü- lön-külön fellelhetők a vá­gyott előnyök. Különben is: bőrgyógyászati szempontból sem ajánlott az egy-két pár­ból álló otthoni cipőpark. Már cédulák is vannak a cipók talpán: elmagyaráz­zák. hogy hova, miként kell őket hordani. A vásárló vá­logat, számba veszi, hányfé­le kellene a cetlik ajánlása szerint, s rádöbben, hogy a nyilvánvalóan jó szándékú piackutatók, kereskedők ösz- szetévesztet*ek Darius király- lyal. vagy legalábbis a piac kutatása mellett elfelejtetlek a pénztárcájában is körül­nézni- így a három-négy pár helve't marad egy. amit meg­próbál — dacolva a cédula intelmeivel, maximális óva­tosságra intő jelzőivel — hordani, makacsul utcára és dolgozni, ha esik, ha fúj. Ja persze, nem kötelező divatosan, az év izlesenek megfelelően vásárolni, sú­lyos ezer forintokért, import- cipőt! Aki a fentebb emlí­tett célokra kívánja használ­ni. az vég ven., __gtraoacipőit igaz. az nem elegáns, még csak nem- is túl praktikus, minden látszat ellenére. Az ilyen műfajban esztétikus­nak. divatosnak tartott- Al­földi cipők leginkább öreg bocskorra kezdenek emlé­keztetni. ha huzamosabb ideig vízzel érintkeznek, ami a mi éghajlatunkon gyakor­ta előfordul, a cipőviselők legnagyobb bánatára. S itt jön a tudathasadás. Otthon a televízióban, újsá­gokban reklámok, divatro­vatok. lelki tanácsadók töm­kelegé magasztalja a csinos, divatos, túlzásoktól mentes jól apoltságot, s magabiztos­ságot sugárzó öltözködést. Szépek, jók ezek a reklámok, nemkülönben szépek a di­vatlapok — van mar a fér­fiak részére is- Céljukat el­érik: szeretnénk mi is úgy járni, szeretnénk, ha hétköz­nap. a munkahelyen — hi­szen az a második otthon — így festhetnénk. Fiatalosság­ról, a jó testi és lelki közér­zet megőrzéséről beszélnek, s ma ez is része, mégpedig nem kis része ennek. Kétségtelenül örülünk, hogy van divatos cipő a kirakat­ban: sokáig nem volt. Még azt is el lehet fogadni, hogy aki a Burda szerint akar öl­tözni. az fizesse meg. De hi­ányzik a második vonal: a cipőválaszték frontján a tegnapi — és nem tavaly­előtti — divat szerinti, sze­rényebb kivitelű, de mégis legalább a mívesség látszatát keltő, az igényesség egy-két kézjegyével ellátott, s meg­fizethető cipők sora. Túlzó igények? Azt mond­ják. hogy a fogyasztói arak változásával érzékenyebbek lettünk minőségi kérdésekre. Cipő-ügyben inkább így fo­galmazható meg: nem csak járni szeretnénk, benne, ha­nem jól is járni vele . •. KISS LASZI.O Indiai lótusz Autóval: honnan, merre? 1. Aííörés a szocialista országokban A csillogó, száguldó autó változatlanul sztár. Nyuga­ton, keleten. Vannak, akik egyenesen fetisizálják. Mesz- szemenő következceteseket vonnak le gyártásából, el­terjedtségéből. Mások fity­málják, ma is luxusnak tart­ják. Akár így, akár úgy — a motorizacó vitathatatlan. A hetvenes évek az autó nagy áttörését hozták az eu­rópai szoclalitsa országokban- Mit láthatunk a személy­autóról a KGST horizontján? EZREKBŐL MILLIÓKIG A kezdet kezdete nagyon szerény volt. Annak idejen, amikor a Szovjetunió egye­düli szocialista országként létezett, személyautó-gyártás­ra alig jutott ereje. 1928-ban 100 (száz) darab személyau­tó készül a Szovjetunióban. Igaz, 1937-ben már 18.2 ezer, de a háború közeledtével ki­sebb gondja is nagyobb volt a támadástól fenyegetett or­szágnak, így a termelést 1940-ben 5,5 ezerre fogták vissza. S még egy adat, már a KGST korszakából: 1950- ben a szovjet személyautó­termelés 64.6 ezer darab. Összehasonlításul csak annyit, hogy Csehszlovákia 1948-ban 18 ezer. 1950-ben 24,4 ezer személyautót gyártott. Termesztés, japán módra A Nagykunság legnagyobb rizstermelő közös' gazdaságá­ban a karcagi Magyar—Bol­gár Barátság Tsz-ben 14 hek­táron végeznek vízigabona­termesztési kísérleteket japán vetőmaggal, japán módszerek alapján. A rizs őshazájából kapott szakmai útmutatások alapján a rizs egy részét nem magról vetették, hanem pa- lántázták. Ez a módszer igen eredményesnek bizonyul, no­ha a hűvös, változékony idő­járás és a gyakori höingado- zás ennek a módszernek sem kedvezett. Mégis a többinél jó eay héttel korábban, iúli- us 2'6-iká kö-'h nr»-»ä*-»-»»» a bugahánvas maid a vi­rágzás. Ugyancsak biztató?’* azok a táblák is. ahová e'o- csíráztaíott rozsmagot vetet­tek. a fejlőta, itt is szembe­tűnő. a szárazon vetett ma­gokkal szemben, hat-nvolc napos a növényzet előnye. Három éve kipusztult a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem botanikus kert­jének legértékesebb növé­nye, az indiai lótusz, tudo­mányos nevén: NelumboNu­dliéra. Az egyelem növény­tani intézetének tudományos kutatói elhatározták újbóli Meghonosítását. Külföldi * Gondosan, pontosan ... társintézményektől kapott magvakból szaporító anya­got állították elő, s a kert egyik védett helyén kialakí­tott kis tóba telepítették. Az idén már gyönyörűen fejlett indiai lótuszokat neveltek hatalmas levélzettel, gyer­mekié j nagyságú virágokkal. A teherautógyártás a KGST-országokban 1971-ig megelőzte a személygépkocsi­gyártást. 1978-ban azonban személyautó-gyártásunk már kétharmadát tette ki az egész járműgyártásnak, ha a da­rabszámot nézzük. Most, két éve, 2,1 millió személyautó készült hal KGST-országban, A jelzőlámpa sárgáról pi­rosra salt, a gyalogos meg­indul a számára szabaddá vált úton. amikor az úgyne­vezett hetedik érzék megál­lítja. Éppen jókor, mert egy személy- (teher-) kocsi ro­bog keresztül a tilos ellenére az orra előtt... Miskolcon egvre többször tapaszta’ni ehhez hasonló esetet. S még jó, ha ilyen könnyen megússza a szabá­lyosan közlekedő, védtelen gyalogos. Mert sajnos, több esetben következik be bal­eset, amely olykor emberéle­tet is követel. Csak Miskol­con. 1979-ben 21 baleset tör­tént jelzőlámpával védett, kijelölt gyalogátkelőhelyen, s .ezekből hatnál hiába várták haza a gyalogost. A szoronní adatok késztették arra a Mis­kolc városi-járási Rendőrka­pitányság közlekedésrendé­szeti alosztályát, hogy az el­múlt hét végén végrehajtott akciójukat a gyalogátkelő­helyekre koncentrálják. Szemán László rendőr őr­nagy. alosztályvezető így fog­lalta össze az akció lényeget: Házépítésre A Lenin Kohászati Müvek az idén is sokat törődik dol­gozói lakáshelyzetének javí­tásával. Az első fél évben például nemcsak öt lakás vevő-, illetve bérlőkijelölési jogát vásárolta meg a gyár, hanem 31 dolgozó kamat­mentes kölcsönt is kapott családi házának építéséhez. Ez évben az LKM összesen öt és fél millió forint kamat­mentes kölcsönnel támogatja a házépítőkét. s ez csaknem háromszorosa az 1970. évinek. Különsen sokat fejlődött a lengyel au­tóipar. 1970-ben a. KGST sze­mélyautó-gyártás kilenc szá­zalékát adta, 1978-ban 16 százalékát. MENNYI KOCSI FUT? Ám lássuk országaink személyautó-sorrendjét, ami a termelést illeti. 1970-ben a sorrend ez volt: 1. Szovjet­unió (344 ezer), 2. Csehszlo­vákia (143 ezer), 3. NDK (127 ezer), 4. Lengyelország (64 ezer), 5. Románia (24 ezer), 6. Bulgária (8 ezer da­rab) személyautóval. Most, két éve, a sorrend kissé vál­tozott: 1. Szovjetunió (1 mil­lió 312 ezer), 2. Lengyelor­szág (326 ezer), 3. Csehszlo­vákia (176 ezer). 4. NDK (171 ezer), 5. Románia (72 ezer), 6. Bulgária (15 ezer). Ha a személyautók fel- használását nézzük, akkor is­mét más a sorrend. A leg­több kocsit természetesen a Szovjetunió exportálja: 1978- ban 387 ezer darabot. Utána az NDK következik (92 ezer), Csehszlovákia (87 ezer), Len­gyelország (57 ezer), s Ro­mánia (22 ezer darab) kivi­telével. Belföldi felhaszálás- ra a legtöbb kocsit szintén a Szovjetunió produkálja (925 ezer darabot), majd Lengyelország (269 ezer), Csehszlovákia (89 ezer), az NDK (79 ezer) és Románia (50 ezer darab). Ezzel vilá­gosan összefügg a KGST-or­szágokban a személyautók elterjedtségének fordított aránya. Két évvel ezelőtt ezer főre a legtöbb személy­autó az NDK-ban (143), Csehszlovákiában (129) és Magyarországon (78) volt, a legkevesebb Romániában (19). E tekintetben érdekes a — A balesetek gyakorisaga alapján megállapítottuk, me­lyek a város leginkább bal­esetveszélyes gyalogátkelőhe­lyei. Kiderült, hogy minde­nekelőtt a Sportcsarnok előt­ti. valamint a Szentpéteri ka­pui kórház és a DVTK-sta- dion közelében levő átkelő- he'yeket kell ilyen értelem­ben ..előnyben” részesíteni. Ide koncentráltuk tehát a péntek délutáni akciót. Nem titok: rendőreink és önkéntes segítőik e három gyalogátke­lőhelynél helyezkedtek el. s mellettük — rádiós kapcso­latot tartva — a zebrától mindkét irányban voltak in­tézkedő rendőreink. A fel­adatuk az volt, hogy fiível­jék: melvek azok a gépjár­művek, amelyek a két gya­logátkelőhelynél levő forga­lomirányító jelzőlámpa piros jelzésén haladnak át. illetve, melyek azok a gépjárművek, amelyek nem biztosítanak áthaladási elsőbbséget a ki­jelölt gvalogátkelőhelven ha­ladóknak. A szabálysértés súlyosságának megfelelően bírságoltuk mindazokat, akik megszegték az ide vonatkozó KRESZ-előirasokat... Az Ózdi Kohászati Üze­mekben már az elmúlt év­ben intézkedési tervet dol­goztak ki a vasúti kocsirako­dás meggyorsítására és a kocsiállások miatt kiszabott kötbérek csökkentésére. A jó munkaszervezés ered­ményesen éreztette hatását az év első hét hónapjában, mert az engedélyezett 32 KGST-átlagot is megnéz­nünk: ezer főre 35 személy­autó jutott 1978-ban. MIBE KERÜL AZ AUTÓ? Kiderül az eddigiekből, hogy egy-egy ország moto­rizációja nem csak a gyár­tás mennyiségétől függ. To­vábbi tényező: mibe kerül egy autó? E téren nem ren­delkezünk teljes képpel, de néhány összehasonlítható adat valamelyest megvilágítja a helyzetei. A havi átlagkere­sethez viszonyítva a Zsiguli 2101-es típus a legolcsóbb az NDK-ban, majd Magyaror­szágon, valamivel drágább Csehszlovákiában, s jelentő­sen drágább a Szovjetunió­ban, vagyis a legnagyobb KGST-ország az autógyártás „életnívó-emelő funkcióját” elsősorban barátaira irányít­ja. De nézzük meg az autó­export más számait is, nem érdektelenek. A ftejlett ipa­rú. tőkés országokban mind több Lada, Polski FIAT és Skoda fut. A Szovjetunió 1970-ben 8,6 ezer darab sze­mélyautót adott el nyugaton, főleg Angliában. Belgiumban és az NSZK-ban, két éve már 94,4 ezret. Lengyelor­szág kivitele erre a piacra 1970-ben 2.3 ezer, két éve 25 ezer volt. Csehszlovákia e két esztendőben 18,3 ezer. il­letve 30 ezer darab Skodát adott el ugyanott. A lengyel autókat főleg az NSZK-ban, Franciaországban, és Finnor­szágban veszik. \ Skodák­nál nincs ilyen kiugró piac — csaknem minden tőkés or­szágban egyenletesen vásá­rolják. (Folytatjuk) FIRON ANDRÁS — Milyen tapasztalatokat szereztek ? — Sajnos, rendkívül ros­szakat. Akciónk idejen e há­rom helyen 216 (!) szabalv- sértes történt. Elkövetőik kö­zül 96-an csak kisebb jellegű szabálytalanságot vétettek, velük szemben megeléged­tek rendőreink a figyelmez­tetéssel. 110 esetben azonban helyszínen bírságoltak, míg 10 esetben — ezek már ki­rívó szabálysértések voltak — feljelentést tettek. Jellem­ző: a 216 szabálysértő közül mindössze 14 volt a gyalogos Ezek az adatok is mutatják: rendkívül rossz nálunk a. közlekedési moral. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a megbír­ságoltak és feljelentettek többsége tiloson áthaladás, illetve a gyalogosoknak biz­tosított elsőbbségi jog meg nem adása miatt lett ily mó­don felelősségre vonva, érez­hető. hogy igen sok még a teendőnk. Sajnos, nem tu­dunk mindennap es minden gyalogétkelőhrh’hez rendőrö­ket állítani. Ám ez az akció szigorúbb odafigyelésre hívja fel a figyelmünket. T. Z. órás rakodási időt sikerült leszorítani 29,2 orara. Ez idő alatt a gyárban, mintegy 4» ezer MÁV- és saját vasúti kocsi fordult meg és 8 millió tonna árut mozgattak meg, és másfél millió tonna volt a lerakott különböző szállít­mány mennyiségé. A kedvező kocsirakodást nagyban elősegítette a MÁV- val való jó együttműködés. Pelanul. ha a miskolci ren­dező pályaudvarról nagyobb koksz- vagy adalékszallit- mányt indítottak útnak, ak­kor előre értesít ette* a gyá­rat, hogy gondoskodni tudja­nak szabad vágányról es fel­készültén várják rakodógé­pekkel és rakodómunkások­kal. A munkában reszt vés ő száliitasvezetők es dolgozók ösztönző bérezese es premi­zálása is nagyban hozzájá­rult a szállítási feladatok si­keres megoldásához. Olvasótábor fialal könyviárssoknak Megszoktuk eddig, hogy ol­vasótábort szakmunkástanu­lóknak, fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek szer­veznek. Ezért rendhagyónak mondható a II. Rákóczi Fe­renc Könyvtár kezdeménye- zese, amikor is magukat a könyvtárosokat hívja olvasó­táborba. A tegnap kezdődött és va­sárnap este záródó tábor cél­ja, hogy a fiatal (20—35 évesi szakembereknek nem csupán szakmai kérdésekről, hanem arról a világról, arról a tár­sadalomról, azokról az embe­rekről, akikért és amiért á könyvtár mint értékközvetítő intézmény létezik, halljanas előadásokat. Szó lesz termé­szetesen azokról az értékek­ről, amelyek közvetítésére és felerősítésére vállalkozik a könyvtáros, valamint maguk­tól a könyvtárosoktól is. A hét napig tartó továbbkép­zést kellemes környezetben, Telkibányán rendezik. A cso­portok vezetésére Kamarás Istvánt (a Széchenyi Könyv­tár munkatársa) és Varga Csaba írót kérték fel, de elő­adnak többek között Szakáig Ferenc (történész) és Veres András (irodalom történészi is. Gyorsabban rakodtak j

Next

/
Thumbnails
Contents