Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-12 / 188. szám
Az EMU márkát ér... Munkás és paraszt egyet akar Nem szil hanem to ia Az ország tiszta vízellátásának tontosságát télesleges hangsúlyozni. Az ivóvíz egyre nagyobb kincs. A lelőhelyek száma szűkül, a fogyasztás egyre no. vizeink szennyeződése miatt viszont egyre melyebbről kell a telszinre emel. ni. Általában tíz méternél rae- lyeoo kutbol nemigen lenet kiszívni a vizet, itt mar a kütba kell leengeuni a szivattyút, mert a vizel ,.iel- tulm ’ nagy méiysegeanol konnyebo. nhhez pedig nagy teljesítőképességű es megoiz- hato búvárszivattyúk Keltenek. Korábban a Digép-e volt ez a termek. A közeimultoan a Mezogep Felsozsolcai Gyáregysege örökölte ennek gyártását. Jelenleg az elődtől áttett HO típusokat készítik, különböző. teljesítménnyel es -méretben. A kicsik 100 litert, a nagyok 3600 litert tudnak .átí'olyatni percenként. Összesen 23-íélét kínálnak az ország vízügyi vállalatainak. A napokban írtak ala egy szerződést az olasz—nyugatnémet érdekel tsegű EMU céggel. Ez a licencvásárlás biztosítja, hogy a legkorszerűbb technológiával a legjobb típusok készülhessenek. Az EMU-szivattyúk modernebbek es takakarékosabb üzemuek — tájékoztatott bennünket Szűcs István igazgató es Újvári Mihály főmérnök. — Tíztélét fogunk gyártani, ezen belül is két vezértípust. A nagyobb szeriák miatt az önköltséget csökkenteni tudjuk. Évente körülbelül háromezer darabot kell összeállítanunk, amiből természetesen az EMU-nak is kell szállítani. A búvárszivattyúk gyártása a növekvő igények miatt is nagy üzletnek látszik a fel- sözsolcaiak Számára. 1981- ben már egymillió márka bevételre számítanak. ami 1985-re valószínűleg két es fél millióra fog nőni A vízügyi vállalatoktól most kaptak 25 millió törintot az üzem fejlesztésere. és így körülbe- 4ül 60 millió forintot tudnak ; Jéőlteni a technológia korszerűsítésére. (kerényi) ije Tekercselés előtt a motorok állórészei )(c Sok nőt tudnak foglalkoztatni Borsodi búzamezőkön * Mintavétel az új kenyérgabonából... Hogy milyen lesz az idei kenyerünk, még nem tudni. Viszont több búzánk lesz, mint tavaly... (Sólymos felöl) Talán egy hónapja ha van, hogy az egyik közeli termelőszövetkezet kombájnosa — aki akkor még a gépműhelyben traktort szerelt — ezen a mostoha időjáráson kesergett: — Ki látott még ilyen nyarat? — mondotta. — A földre nem lehet rámenni, az eső áztatta. A gabona megdőlt, no meg belvíz is van. Hogy mikor fogunk tudni aratni...? Nos, az aratás megkezdődött, s ma is, holnap is javában járják majd a földet, vágáják a rendet az aratómunkások. Maszeknak vagy az államnak CJ Szabadságon voltam, s láttam, hogy a tőlünk északabbra tekvő országokban (Csehszlovákiában és az NDK-ban) még áll a gabona (vagy rosszabo esetben a szel, az eső megdöntötte), és meg zöldek a kalászok. Az aratás ott is jócskán késik. Nos, nálunk, ha három héttel később is, de megindultak a kombájnok, legkésőbb Borsod földjein. Az előzetes becslések szerint mindenki jó (vagy legalábbis sokkal jobb. mint tavaly volt) terméssel számolt. Mezőgazdászok dicsérték a telt kalászokat, s akadt olyan ag- ronómus is, aki midőn végignézett a búzatáblán, cset- tiniett egyet: — Ez igen ... Ez igen. A malomba érkezik a búza, a piacon termelőszövetkezetke árulják a búzát. Hogy mi a jobb bolt: maszeknak, vagy az államnak eladni, azt csak a téeszek tudják. Egy biztos: lesz elég kenyémekvalónk ... Magtárban az árpa Ha nem esik az eső, akkor a földeken a kombájn és az ember az úr. Ha esik, akkor a természet. C sepr égi Csaba, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezési ősz. táljának vezetője ekkép fogalmaz: — Minden jó időt kihasználunk, mert muszáj. Július közepén a miskolci termelőszövetkezetekben az árpave lés 40 százalékát borította belvíz, Július 24-re magtárba . került minden árpa... Szinte hihetetlen, hogy a májusi aszály és a júniusi vízbőség miyen megpróbáltatások elé állította a szövetkezeteket, állami gazdaságokat. Ám. dicséretükre legyen mondva, valamennyien alaposan felkészültek a pagy munkára. Rendezett géppark, kifogástalan műszaki állapotú kombájnok várták a rajtot. Ami végül is, késve, de elérkezett. .. — A 613 hektárnyi árpatermés biztonságba került —- folytatja Csepregi Csaba. — A kenyérgabonán volt a sor ... Nagyon biztató termés ígéi- kezelK csákhát a gabona megdőlt, így kalászemelőkét, adaptereket kellett és kell a kombájnokra szerelni... A gépek mindenesetre beindultak, s a búza kétharmadát már le is aratták. A minőségről annyit, lehetne jobb, de ismerve a mostoha körülményeket, ez is jó. A mennyiség jóval meghaladja a tavalyit... ^ Festés után a kész búvárszivattyúk Melyik lesz J a legszebb bélyeg? A filatelisták körében évenMinden pénzt megadnak érte Ángórát, szőréért ként népszerű pályázatot az év legszebb bélyegére nemrégiben hirdette meg a Magyar Posta, illetve a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége. A gyűjtők a Filaté- liai Szemle legújabb számában kapták meg azt a mellékletet, amely eredeti színeiben mutatja be az 1979- ben kiadott valamennyi magyar bélyeget, blokkot. Az olvasok szavazata alapján dón. tik majd el. hogy ’ melyik bélyeg nyeri el a megtisztelő címet A pályázat iránt a Miskolcon működő bélyeggyűjtő körök tagsága is egyre élénkebben érdeklődik, hiszen az 50 díj együttes értéke meghaladja a 24 ezer forintot. Az eredményt egy hónap múlva, a legközelebb sorra kerülő bélyegnapon hirdetik ki. Mije van a nyúlnak? Van húsa, unom rosta, kiváló pecsenye. Van gereznája. kiváló prém, s van szőre, kiváló ka- la plile. Jól szaporítható; az anyaállat harminc napig vemhes, tíz fiat is fölnevel egy alomból. S nem abrakigényes, ház körüj is megfér. Mindezek ellenére a legíiatalabb háziállat. A francia kolostorok szerzetesei kezdték tenyészteni a XVI. században. Igazi nyúl- tenyésztésről azonban .csak a huszadik századtól beszélhetünk. Hazánkban a hústermelési céllal folytatott nyűltenyész- tés az ötvenes években indult meg, de azután rohamos fejlődés kezdődött. Tavaly a nyűlhűs exportja már /csaknem 40 millió dollárt hozott az országnak. A nyúlfajták közül manapság ismét egyre nagyobb a/, érdeklődés az angóra- nyúl iránt, amelynek a húsa és bőre a többi nyűlfaj- tákéhoz hasonlóan hasznosítható. de van egy, az ösz- szes többiét felülmúló értéke: a szőre. Az angóranyűl szőre egészen különleges. Rendkívül finom szerkezetű, jó tartásit szövetek, felső- és alsóruházati cikkek készítésére alkalmas. Angóra- gyapjúból gyártják az'egész- ségvédő gyógy fehérnem ükéi is. a reumatikus bántalmak- ban, vagy mozgásszervi betegségekben szenvedők lé- szere. Ma minden pénzt megadnak az angóranyúl gyapjúért. Egy kiló angóra- szőrért már ötszáz dolláros árat is elértek. Hazánkban jelenleg tízezer angóranyúl él, ezek tíz tonna gyapjút adnak évente. De a piackutatók jelzései szerint háromszáz tonna angóragyap- jút is eladhatnánk a világpiacon. Az előrejelzések szerint ez év végére már húszezer angóranyúlunk lesz, es húsz tonna angóragyapjút termelünk. © • Az angóranyúl tenyésztése még fiatalabb, mint a közönséges nyűié, legfeljebb kétszáz éves. Magyarországra 1909-ben került az első angóranyúl, aztán gyorsan meghonosodott. Az első világháború idején már több mint százezer, a felszabadulás után pedig 140 ezer angóranyúlunk volt. Azután jött a műszálak forradalma, amely egy időre el feledteti e a természetes textíliákat, s a hosszú szőrű fehér nyuszik száma ugyancsak megfogyatkozott. Néhány éve azonban megint divatba jött a gyapjú, ismét „felfedezték” a természetes szálak jó tulajdonságait. S ez előtérbe állította 'az angóranyúl tenyésztésének gazdasági előnyeit. Annál is inkább, mert tartása egyszerű, a szőréért tenyésztett angóranyúl háztájiban és nagyüzemi módon egyaránt jól nevelhető. Takarmányigénye még a hústermelő fajtákénál is kevesebb. © • Hálás nyúl: havonta két centiméterrel növeszti szőrét. s hat centiméter hosz- szú szőrt már első osztályúnak minősítenek. Mindehhez hozzájárul a feldolgozás egyszerűsége. Szőre könnyen fonható, de főként azért előnyös a textilgyáraknak, mert keverhető más gyapjúfélék- kel és műszálakkal is. Nem okoz gondot a testese, tisztítása sem. Számolnak a szakemberek: háromszáz tonna 'ingó- ragya pjúhoz háromszázezer nyúl kgjl. De vajon kell-e? Minden bizonnyal. A műszál ma már nem okoz robbanást a textilvilágban. szépen megfér a természetes alapanyagokkal. Az állatbarátok minden bizonnyal sajnálják az angórányuszikat. Pedig még mindig jobban jár a nyúl. ha a szőréért, s nem a húsáért tartják. M. G. Ismerik a lehetetlent... Az előzetes számítások szerint még körülbelül nyolc nap kell a várost körülölelő földek termésének betakarításához. Nyolc, megpróbáltatásokkal teli nap ... Éjszaka nem lehet vágni, mert oly nagy a páratartalom. A kombájnok délelőtt tízkor kezdenek, s este hatkor, hétkor végeznek. A miskolci szövetkezetek gépéi azonban nem bírnák az erőltetett ütemet: az Egyetértés Termelőszövetkezet földjeire békési kombájnok jönnek segíteni, a szirmai Űj Élet, a Nagy-miskolci Állami Gazdaság segítségét kérte es kapta. Jöttek szép számmal olyan munkások is, akik „civilben” gyárban dolgoznak, vagy katonák. Ilyenkor azonban munkás és paraszt egyet akar: mielőbb biztonságban látni a termést. . . Tulajdonképpen rajtuk ez nemigen műihat. Az igencsak változékony időjárás mellett azonban az alkatrészellátás is problémát okoz. Kellenének az SZK 5-ös kombájnhoz és az IFA tehergépkocsihoz különböző berendezések — azonban nincsenek. Hiába tart állandó ügyeletet az AGROKER. a lehetetlent sajnos, ő is ismeri ... Tavaly ilyenkor már a magtárakban, malmokban vol a búza. Idén azonban augusztus 20-a valóban (nemcsak képletest.0 az űj kenj él' ünnepe lesz ... (illésy)
