Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)

1980-08-05 / 182. szám

Vállalják a tanulást

Bejáró munkások

A Valóság júliusi számában olvasható Tímár Jánosnak, az ingázásról szóló tanulmánya. Ebben a szerző foglalkozik — többek között — az ingázás társadalmi es tudományos megítélésével is. Vannak kutatók, akik szükséges, de átmeneti rossznak ■tartják, amely a városi lakások számának növekedésével meg fog szűnni, míg mások (józanabbul) arra figyelmeztetnek, hogy ..a munkaerő

ingavándor-forgalmával” hosszú ideig kell számolnunk. Nem szünteti meg a feszített ütemű lakásépítés sem. enyhítheti viszont a vidéki ipartelepítés. Ugyanakkor — a fejlett kapitalista országokban — a leromlott környezeti tényezők miatt megindult egy fordított folyamat is: a lakosság kiköltözik az egészségtelen városnegyedekből, s ez várható majd nálunk is.

MÁR A SZÁZAD ELEJÉN

Dr. Tóth Árpád miskolci kutató tanulmánya í Bejáró munkások az Ózdi Kohászati Üzemekben) új szemponttal és eredménnyel gazdagítja a szakirodalmat: a történetiséggel. Mindenekelőtt azt elemzi és bizonyítja be, hogy Ózd környékén a bejárás már 1945 előtt is létező életforma volt. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a közvélemény szerint csak az extenzív iporfejlesztés (tehat az ötvenes évek) óta beszélhetünk tömeges bejárásról.

Nos, Ózdon, a Rimamurá- n.v—Salgótarján Rt. üzemeiben es bányáiban már a század elején dolgoztak a környező falvakból bejáró parasztok. Igen, parasztokat, avagy a később használatos kifejezéssel élve „kétlakia- kat” kell mondanunk, mert ezeknek a nehéz fizikai (se- géd-)munkát végző dolgozóknak csak a jövedelmük egyik részét jelentette a gyári kereset. A cég (s ez volt jellemző Diósgyőrött is) nagy gondot fordított arra. hogy a ma „törzsgárdának” nevezett szakembergárdáját letelepítése, lakáshoz és szolid jövedelemhez juttassa, s így

vegye elejét mindennemű munaas szervezatedesneK, -mozgalomnak. Egészén más volt az eloanás viszont a nem szakmunkát, hanem segéd- vagy kiegészítő munkát végző bejáró parasztokkal. Jövedelmük csak toreaeke volt a szakmunkásokénak, s ez nemcsak feltételezte, de egyenesen szükségessé tette, hogy a két-három holdnyi földjüket is megműveljék, azaz, hogy élelmiszerekből önellátóak legyenek.

A „KÉTLAKISÁG" VALIOZASAI

A döntő változást valóban 1945 jelentette. Megváltozott az ózdi bejárók helyzete is, s ez a változás (időközben minőségi) azóta is folyamatos. Miben foglalható össze ennek a lényege? Röviden aoöan, hogy ma már nem bejáró parasztokról, hanem egyértelműen munkásokról beszélhetünk. Tóth Árpád több ösz- szehasonlitó táblázattal, statisztikával bizonyítja ezt. A jövedelemaranyok módosulásával, a mezőgazdasag átalakulásával szikronban, fokozatosan megszűnik, illetve átalakul a „kétlakiság”. Megmarad a kert, a szőlő, ae már nincs szántóföldi mezőgazdasági művelés, s a „másodlagos gazdálkodás” is egyre inkább ipari, szakmai jellegűvé válik. Ez részben kényszerűség, hiszen a községekben élő munkásoknak maguknak kell felépíteniük a lakásaikat is. Az (otthoni) építő-szerelő tevékenység jelenti a munkaidő utáni jö- vedelemkiegészitést. A másik tendencia — s ez is ellentétes a közfelfogással —, hogy egyre inkább eltolódik a bejárók köreben a segédmunkások és a szakmunkások aránya, az utóbbi javára. Ez érvényes természetesen az iskolai végzettségre is.

NAGYOBB AKARATTAL

Ebben az összefüggésben mar reálisabban ítélhető meg a műveltség-művelődés is. El kell oszlatni mindenekelőtt azt az ábrándot, amely szerint az embereket a nagyobb művelődési lehetőség vonzza a városokba. Tény viszont, hogy a lehetőségek valóban nagyobbak a városban (esetünkben Ózdon). mint a községekben. Az összehasonlító statisztikák szerint többet olvas és több órát tölt a tévé előtt a városi munkás. Ezzel szemben „A bejáró munkások egyrészt nagyobb arányban vesznek részt szervezett oktatásban, másrészt — és érre a mélyinterjúk, a továbbképzés részletes vizsgálata mutattak rá — a bejáró munkások között kevesebb a lemorzsolódó, mint a helyben lakóknál. A bejárók tehát tudatosabban, nagyobb akarattal, érdekeik, céljaik elérése érdekében vállalják a továbbtanulást”. Csupán egyetlen adatot illusztrációként: a betanító tanfolyamokra az ózdiak 2,04 százaléka, míg a bejáróknak 12,16 százaléka jelentkezett.

SZABAD IDŐBEN

Külön elemzi a szerző a szabadidő-tevékenységet is. Többlet mutatkozik a bejáróknál a kertészkedésben, a féldecizésben, a személyes kapcsolatok ápolásában, a bálok, tömegrendezvények látogatásában. a bai'átok, ismerősök látogatásában, s meglepő (?) módon az újításokban, míg negatív a mérleg többek között az amatőr sportolásban, a szépirodalom olvasásában.

A kötetet hallatlanul izgalmas interjúk zárják. Ezek nemcsak azért tanulságosak, mert megmutatják a munkássá válás, a munkáslét különböző változatait, hanem mert a bejárás fogalmát, körülményeit is konkrét esetekben fogalmazzák meg. Azaz pontosan vetik fel a problémákat, azok megoldási lehetőségeit is. Ezért 'tanulságos ez a kis könyv a köz- igazgatás, a politika, a művelődés szakembereinek egyaránt.

(horpácsi)

Őrsvezetők táBora

A miskolci úttörő-váltótáborban ma még sátrak állnak; ebben az esztendőben a miskolci pajtások egy része htég így üdülhet Miskolc-Tapolcán, a Borsod Tourist által az aütóskempingből „kiszakított” részen. Jelenleg a város III. kerületi iskoláinak őrsvezetőképző tábora működik itt 46 pajtás részvételével, szerdától viszont mar a 21. sz. Általános Iskola rendezi be csapattáborát. A sátortábor augusztus 24-én zárja kapuit, s ekkor kezdődik meg a végleges, íaházakbol álló válto- tábor építése.

>► Földműves

(Drozsnyik István rajza)

Orgonaest

Peskó György orgonaművész ad koncertet ma este 8 órától Miskolcon, az evangélikus templomban. A Collegium Musicum hangverseny- sorozat keretében sorra kerülő orgonaesten Liszt, Kodály, Zimmermann Antal, Hummer János, Wohlmuth János és Brassai Dániel művei szerepelnek. valamint részletek hangzanak el a Mu- sica Antiqua Hungarica gyűjteményéből.

Délszláv nemzetiségi néprajzi és helytörténeti tábor nyílt hétfőn Baján. Előadások hangzanak el az elkövetkezendő napokban a bunyevác népszokásokról, a krónikaírásról, a tájházakról és a munkásmozgalmi hagyományok megőrzéséről. A nemzetiségi tábor fiataljai a következő napokban csoportosan felkeresik a környező községek délszlávok lakta utcáit, feltérképezik a még elő népszokásokat és a lehetőségek szerint újabb tárgyakkal gazdagítják a bajai tájházat.

handisz Nóra és Sósborszesz kisasszony

Szülőjelölteknek a névdivatról

>►04 fővárosban a közelmúltban számos új szobrot állítottak fel. Képünkön: Egri József szobra. Marton László alkotása, amely a nagy festőről elnevezett utca es az Irinyi János tér sarkán áll.

< Fényes Tamás felvétele)

Filléres vonat

A vasutasszakszervezet örösmarty Művelődési Há- i szeptemberben ismét kiindulást szervez. ezúttal ^erbe. „filléres vonattal”, z egri program várlátoga- st, városnézést, strapdolást i borkóstolást tartalmaz.

A magyar nyelv hetén Bíró Agnes, a Magyar Nyelvtudományi intézet tudományos kutatója a névadás ágas-bogas témaköréről tartott sokakat érintő és érdeklő előadást. Ar- talmas-e napjaink keresztnév- divatja? címmel. Népes hallgatósága arról értesülhetett, hogy a mostanában divatos utónevek három fő csoportot alkotnak. A szülők szívesen adnak idegenből frissen átvett, továbbá régi magyar es áltálában szokatlan keresztnevet az újszülöttnek.

Az idősebb korosztályok, amelyeknek legfeljebb mint nagyszülőknek van beleszólásuk a névadásba, a Klaudia, Zsaklin, Bernadett — Kristóf, Krisztián, Titusz név hallatára idegenmajmolást, az Enéh, Taksony, Zsombor nevek esetén pedig magyarkodást emlegetnek. Voltak, akik a sajtóban is szóvá tették, hogy az iskolában, a játszótéren alig hallani az olyan szép, hagyományos neveket, mint az István. János, Ferenc, András — Margit, Erzsi, Ilona, Zsuzsa.

Névdivat mindig volt és mindig változott. A legrégibb írásos feljegyzések szerint a XIII—XIV. századig a magyarság zöme pogány időkből fennmaradt, vagy ez időben a szomszédos népektől átvett neveket adott az újabb nemzedéknek. A nőket Saroltnak (törökül: fehér menyét), Bíbornak, Gyö- györűnek, Enéhnek — ez a

mai Enikő név őse — nevezték. (Enéh, azaz ünő szarvastehenet jelent egyébként.) Szolganők neve lehetett Veder, ha az illető mosónő volt, vagy Lencse, ha mint szövőnő dolgozott. (A szövéshez használt len és a cse kicsinyítő összetételei!)

A kereszténység felvétele elsősorban az uralkodó osztály névadási divatját befolyásolta, mert a felső yezető körök mielőbb be akartak illeszkedni az európai közösségbe. Példa erre Vajk. aki felvette az István nevet. Félesége a Gizella, fia az Imre nevre „hallgatott". Az urak követték az Árpádok példáját. és a köznép is két évszázad késéssel. Üjabb fordulatot csak a reformkor hozott. A nemzeti érzés fellángolása kapóssá tette a régi, vagy a régiek mintájára alkotott. neveket: a Zoltánok, Tündék, Hajnák. Rózsák. Ibolyák korszaka volt ez az idő.

Ami napjaink névdivatját illeti: a hangrendünkbe nehezen illeszkedő idegen nevek tömeges átvételének szerencsére határt szab, hogy a sznobizmusra hajló szülők nem anyakönyveztethetik gyermekük keresztnevét az eredeti helyesírással. Kötelező a magyar fonetika. A magyar hangrenddel könnyen barátkozó idegen nevek átvétele azonban nem ítélhető el. hiszen hagyományos neveik nagy része szintén idegenből vándorolt hozzák, s főleg bibliai eredetű.

A különleges nevek keresése elsősorban akkor indokolt, ha a családnév túlzottan gyakori, így például a Kovácsok, Szabók, Kissek, Vargák ' esetében. A rendhagyó utónév egyébként a környezet csúíolkodását is kiválthatja. Egy Diána rievű kislányt például osztálytársai Sósborszesz. kisasszonynak ..becéztek”. Vigyázni keil a családi és az utónév egyeztetésére is. Akiknek a családi neve W-vel kezdődik, az ne nevezze lányát Cecíliának, mert baj lesz a kicsike monogramjával ... Az egyik hozzászóló a Ladó-fé- te Magyar utónévkönyv alapján idézte is az egyik elrettentő névkombinációt: Kan- disz Nóra. Nos. az előadónő megállapította, hogy ha valaki ezt a nevet be akarná jegyeztetni, az anyakönyvvezető nem tagadhatná meg kérését, legfeljebb baráti tanáccsal óvhatná a szülőt.

Végül: Kovács Ágnes felmérése szerint a Zsuzsákat, Ágikat,, Pistákat, Sanyikat egyáltalán nem szorították ki az Annamáriák. Nikolettek, csak ez utóbbiak hallatán jobban felkapjuk a fejünket, s ezért az az érzésünk. hogy ők vannak többségben.

v Cs. B.

Korál-koncert

Meleg nyári estéken különösen szívesen frissülünk fel szabadtéri koncerteken. Ilyen jó időtöltésnek ígérkezik ma

a népszerű Korái együttes koncertje, amely este 7 órakor kezdődik a Gárdonyi Ifjúsági Parkban.

műsor

KEDD

Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- niKa. — 12.20 : Ki nyer ma í — 12.5,>: TörvenyKonyv. — 12.^0: A kinevezés. Zenes játék. — 14.20: Jsepdaiox. — I4.4v>: Arcképéi a nemet irodalomból. — io.üo: Hírek. — 15.r0: Magyar szerzők réziúvos kamarazenéjéből. — 15.30: Sirius kapitány logságba esik. — 16.00; Útközben. — 16.05: EvszázadOK mesterművei. — 16.48; Mai dalok. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Mozgásterek. — 17.32; Vujiesics Tihamér: Kurucok emieKezete — kantáta. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30; Esti Magazin. — 19.15:

Walter Gieseiting összes Mozart- hanglemezieivéteiei. — 20.07: savanyú cukor és számítástechnika — avagy uj utakon a számítógépipar. — 20.37: Bikfalvy

Júlia népdalokat enekel, Fábián Marta es Fábián Jolán cim- balmozik. — 21.05: Húszas stúdió. — 22.00: Hírek. — 22.15:

Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A King's Singers együttes madrigálfelvé- teieiboi. — 22.50: Meditáció —

mai pénzpolitikánk lényeiről es lehetőségeiről. — 23.00; Nagy

mesterek — világhriu eloadómu- vészeK. — 24.00: Hírek. — 0.10: Finn kantela-muzsika.

Petőfi rádió: 12.25: Látószög.

— 12.30: Hírek. — 12.33: Melódia- kokiel. — 13.30* Enekio Ifjúság.

— 14.00: Kettőtől hatig... —

13.00; Tip-top parádé. — 18.30:

Hírek. — 18.33: Moszkvából érkezett. — 19.03: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 19.17: Pszichológusok találkozója Lipcsében. — 19.30; Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Derűre is derű.

Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő; Regös Zsolt és Zakar János. — 17.45: Jogi esetek. Dr. Tímár László előadása. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Tanácskozik a Mátra—eger—nyugatbükki Intézőbizottság. — Fürdők és gyógyfürdők hasznosítása. — Aratási nagyüzem Dél- Borsodban. — Jól halad a 3-as kohó átépítése.) — 18.25—18.30:

Lap- és műsorelőzetes.

Televízió, 1. milsor: 16.30: Hírek. — 16.35: Hőstett. — 17.40:

Sakk-matt. — 18.00: Mi újság a KGST-ben? — 18.30: Telesport.

— .19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti

mese. — 19.30 Tv-híradó. —

20.00: Volt egyszer egy kabaré.. — 20.30; Gaucher atya varázsitala. — 21.55: Találkozások a számítástechnikával. — 22.40:

Tv-hiradó 3.

Televízió. 2. műsor: 20.01: Ku- tyabai. — 20.30: Saint-Saéns: III. szimfónia. — 21.10: Tv-híradó 2.

— 21.30: Vera Muhina. Rövidfilm a neves szobrászművésznöről. — 21.55; Gyilkos az esőben.

Szlovák televízió: 17.20: A tudomány , és a technika világa. — 18.10: Dokumentumfilm — 18.40: Autósok-motorosok magazinja. — 19.10: Esti mese — 19.30: Tvhíradó — 20.00: Az utolsó áldozat. — 21.35: Dokumentumműsor. — 21.55: Könyvek. — 22.00: Tv-híradó. — 22.30: Musica viva. — 23.15: Hírek.

Kiállítások: Miskolci Galéria

(10—18) : Andrej Dooos fesLO- es gralikusmuvesz es juraj Bar- tusz szODraszmüvcsz kiaiiiiasa.

— Csomózott indiai, keiet-tur- kesztani, kínai, tibeti és európai szőnyegek. — Mini Galéria (10— 18): ..Kezben egy szív ...” — Sólymos László xotokiaiiitasa. — Deiyne-ház (10—18): A miskolci színészét története. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember es munka. — Pannónia művészete. — Miskolci Képtár (10—18) : A vizuális nevelés műhelyei II. — Diósgyőri var (9— 18); A diósgyőri var története.

— Pénzek Diósgyőr eleteben. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete es munkássága. — Diósgyőri Vasas Művelődési Központ (14—19) : Bulgária vegyipara. — Molnár Béla Ifjúsági es Uttöröház (10—18) : I. országos amatő rfaíarago-kiallí- tas. — Eszak-Magyarorszag pasz- tormuvészete.

Filmszínházak: Béke (f4):

Evezz egyedül (mb. szí. szovjet film). — (hn6. 8): Az áldozat

(szí. magyar krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) '— Kossuth (13, hn5, 7) : Folytassa, cowboy! (szí. angol film, 11. hely- ar!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, í7) : Annie Hall (szí. amerikai film). — Táncsics (6); Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (mb. szí. amerikai film, dupla es II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Egy hatás alatt álló nő (szí. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Szikra (4): Asz- • szony a banditák ellen (szovjet film). — (6): Griffin és Phoenix (mb. szí. amerikai film, 14 even aluliaknak nem ajánljuk, II. helyár!) — Fáklya (±'5. f7) :

Karate (szí. japán film, II. helyár!) — Petőfi (15, f7) ; Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (szí. magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — Tapolca, kertmozi (f9) : Kabaré (szí. amerikai film. 16 éven felülieknek!) — Tokaj vendéglátóba? (f8) : Apokalipszis. most I—II. (szí. amerikai film, 16 éven felülieknek! — Vasas kertmozi (f9) : Csillagok háborúja I—II. (szí. amerikai film. dupla és III. helyár!) /

SZERDA

Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.25: Szimfonikus zene. — 9.45: Kis magyar néprajz. — 9.50: Tarka mese.

kis mese. — 10.00: Hírek. —

10.05: Fecskék és fruskák. — 10.25: Szerpentin. — 11.25: Csermák-verbunkosok. Szentirmay- nóták.

Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Kórusdalok. — 8.20: Tíz

perc külpolitika. — 8.30: Hírek.

— 8.33: rdősebbek hullámhoszszán. — 9.28: Válaszolunk hallgatóiknak. — 9.43: Frederica von Stade és André Dran Offenbach operettjeiből énekel. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.27:

Orosz nyelvű hírek. — 11.30; A Szabó család.

Televízió. 1. műsor. 9.00: Tévétorna. — 9.05: Óvodások filmműsora. — 9.25: Delta. — 9.45: Nvitott boríték. — 10.15: Menekülés az arany földjéről.

Gyűjtik

a délszláv nemzetiség hagyományait -