Déli Hírlap, 1980. augusztus (12. évfolyam, 179-203. szám)
1980-08-05 / 182. szám
Egy üzem - egy iskola Huszonegyszeres kapcsolat Az Avas Bútorgyárban éppen ezekben a napokban 30 iskolapadot újítanak fel. A szocialista brigádok tagjai becsületbeli ügynek tekintik, hogy a tanév kezdetén már a helyükön várják a diákokat az újjászületett ülőalkalmatosságok (Kerényi László felvétele) A házak gyorsabban nőnek, mint a fák Milyen a homo telepieusis közérzete? Kilátás az A vasról Iskoláink felszereltsége ma még korántsem ffelel meg mindenben a követelményeknek. Az új, nemrégen épült iskoláknál ugyan nem rossz a helyzét, ám a régiek tárgyi feltételei sok tekintetben hiányosak. Igaz, a párt Központi Bizottságának 1972. júniusi határozata hozott előrelépést, majd a SZOT és az Oktatási Minisztérium 1975 októberében megjelent közös irányelve is, amely az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom további kiszélesítését szorgalmazta. Ez a mozgalom ma már viszonylag bő táptalajt élvez a miskolciborsodi szolgáltató vállalatoknál is, amelyek 21 iskolával tartanak fenn patroná- lási kapcsolatot. Kölcsönös keresés Amikor nemrégiben az Országos Béketanács magas kitüntetését vehette át a Borsod megyei Vízművek egyik kiváló szocialista brigádja, az ünnepség meghívottjai között ott volt Kis- György István, a miskolci 6. számú iskola igazgatója is. Beszélgetésünkkor elmondotta, milyen sokat köszönhet az iskola annak, hogy a vízmű eme brigádja már évek óta patronálja őket. Az ilyen jó kapcsolatok általában kölcsönös keresés után alakulnak ki. Az iskolának szüksége van a brigádok, vállalatok segítségére, a brigádok munkájának elbírálásakor viszont sokat nyom a latban, ha ilyen önzetlen támogatásról tudnak beszámolni. Gyakori, hogy egy-egy brigád olyan iskolát, vagy rajt, úttörőcsapatot patronál, ahová a brigádtagok gyermekei járnak. Ez persze cseppet sem baj, sőt! A szülők, a brigádtagok ez esetben még gondosabb munkát végezitek. ^ Ki mit ad? A patronálás ott megy a legjobban, ahol magas színvonalú a szocialista brigádmozgalom. Jó példa erre a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat, amelynek brigádjai hét, vagy az Avas Bútorgyár, amelynek brigádjai öt iskolát patronálnak. Ám említhetnénk a Miskolci Építőipari Vállalatot es a Miskolci Közlekedési Vállalatot is. Hogy ki mit ad az iskolának, azt esete válogatja. Akad, amelyik az iskola tárgyi feltételeinek javítását pénzzel segíti. Mások tévét, írásvetítőt, sportfelszereléseket, játékokat vásárolnak, míg ismét mások — például az építők, MIK-esek — az iskola felújítási munkáiból kérnek részt, a szakipari munkák elvégzéséhez segítenek. Több vállalat számos szocialista brigádja viszont az iskola udvarát rendezte, kerítését festette, vagy éppen alapanyagot ad a gyakorlati foglalkozáshoz. Nem ritka az sem, hogy a vállalati szakemberek tervezéssel, szakvéleményezéssel segítik az iskolát. A MIK szocialista brigádjai színházba, kirándulásra vitték a gyerekeket, gyermeknapi ünnepséget rendeztek számukra, a Miskolci A modern ipari, technikai civilizáció kiterjedésével, a mezőgazdálkodás korszerűsödésével csökkentek a vadon élő állatvilág, ezen beiül a vadmadarak életlehetőségei. Hazánkban is egyre több a ritkuló madárfaj. Kipusztulásuk megelőzésére oltalomba vették az egyéb állatfajták között a vadmadarakat és azok élő-, költő- és átvonuló szálláshelyeit. Az erdők, mezők, rétek és nádasok értékes madárvilága szigorú védelemben részesítendő nemzeti kincseink közé tartozik. Sajnos, nagyon jól tudják ezt az orvmadarászok is, akik haszonszerzésből foglalkoznak a vadmadarak és tojásaik gyűjtésével, értékesítésével. Az utóbbi években a feketepiacon különösen felszökött a nagyon ritka ragadozó madarak iránti kereslet. Már olyasmi is megesett, hogy külföldi ..érdeklődök” Wolkswagen vagy Renault gyártmányú személygépkocsit kínáltak cserébe egy- egy vándorsólyomért, illetve vadászsólymok fiókáiért. Akadt olyan fészekrabló, madártojás- és fiókagyűjtő, akit az erdészek korábban csavargófélének néztek, alig egy év múltán pedig a legdrágább fényképezőgéppel és távcsővel felszerelve láttak viszont. A védelem hatékonyságának fokozására hazánkban öt éve megállapították a vadon Sütőipari Vállalat KlSZ-szer- vezete pedig a 34. sz. iskola egyik kisdobos rajat patronálja. Viszonozzák a szívességet Iskoláink többsége viszonozza a vállalatok, szocialista brigádok áldozatkészségét. A miskolci 12. sz. iskola például több szolgáltató vállalat dolgozójának is segítséget ad a nyolc általános iskolai végzettség megszerzéséhez. Amennyiben a vállalatok igénylik, ez az iskola még kihelyezett osztály indítását is vállalja. Gyakori azután az is, hogy az iskolák sportlétesítményeiket, tornatermüket, pályájukat adják kölcsön a vállalatoknak, tömegsportrendezvények lebonyolításához. Sokat segítenek az iskolák az üzemeknek közművelődési céljaik valóra váltásában is. További lehetőségek A miskolci szolgaitatóipari párt-vb a közelmúltban mérte fel az ,.Egy üzem — egy iskola” patronálasi mozgalom eredményeit. Mindjárt fel is hí via a szolgaitató vállalatok figyelmét egy sor további lehetőségre, illetve tennivalóra. Az lenne jó — szögezte le a testület —, ha az üzemek és iskolák hosszú távon, írásos megállapodásban rögzítenék vállalásaikat. Tegyenek olyan vállalásokat is, hogy figyelemmel kísérik a tankötelezettségi törvény betartását, azt, hogy dolgozóik gyermekei befejezik-e a nyolc általánost. Ajánlatos, hogy az együttműködési megállapodást először a vállalattal kössék meg, s csak azután a brigádokkal, hiszen így a vállalat felelőssége nagyobb, ami csak használ az ügynek. Végül: helyes lenne, ha az egyoldalú, főként anyagi kapcsolatrendszer bővülne, sokoldalúbbá válna. Ny. I. I élő védett állatok úgynevezett eszmei értékét. Ez az összeg nem valamiféle piaci ár: a károsító a megállapított eszmei értekkel felel a törvény előtt. A madarak közül a legmagasabb: ötvenezer forint eszmei értékűek közé sorolták a legféltettebbeket: a nagykócsagot, a kékcsőrű récét, a szirti-, a réti- és a parlagisast, a kerecsen-, a kormos- és a vándorsólymot, a túzokot és a rezneket. A harmincezer forintos kategóriába tartozik a kiskócsag, a kanalasgém. a batla, a feketególya. a gólyatöcs, a gulipán, a székicsér, a fekete- szárnyú székicsér, a nyári- lúd, a vöröskánya, a kígyász- ölyv, a kis héja, a hamvas rétihéja, a fekete-, a halász-. a békászó-, illetve a törpesas. a siketfajd és az uhúbagoly. Tízezer forint esz. mei értékű mintegy húszon* öt fajta, köztük a fehér gólya, a daru, az üstökös- és a pásztorgém. az ugartyúk, a kékvércse, a hó- és az urali- basoly, a szíkipacsirta és a holló. A háromezer forintosok csoportjába tartozó csak. nem ötven madárfajta között vannak a hattyúk, egyes ölyvek, héják, harkályok, baglyok, sármányok, a köA lakásszövetkezet igazgatója mentegetődzik: nem ö tehet arról, hogy párás az idő. s az írótábor vendégei nem gyönyörködhetnek maradéktalanul a panorámában ... Pedig a látvány valóban szép. Távolról a, hegyből kiharapott tapolcai kőbár nva fehérük, szinte karnyújtásnyira pipál a kohászat, lábunk alatt az Egyetemváros épülettömbjei terpeszkednek, amott a kilátó ágaskodik. Csendes, békés a város. A zaj alig hallatszik ide. Az Avas gerincén, a Klapka utca 7. számú ház tetejéről nézelődünk. Az épületet májusban adták át. A tízemeletes épület felkiáltójele figyelmeztet, jelez: erre terjeszkedik a város. A zöld lankákat fölfalja majd a panel. Kommentár nélkül Tapasztalatot gyűjteni, levegőzni hágtak fel a város hegye pillanatnyilag legfrisvirigó és a pásztormadár is. A legalacsonyabban megállapított eszmei érték háromszáz forint, ennyire becsülték az apró énekesmadarakat. Azok, akik ezeket a védett madarakat elpusztítják, engedély nélkül vadásszák, fogságban tartják, vagy fészkű, két fosztogatják, zavarják, a megállapított eszmei összegű kár okozásáért állíthatók bíróság elé. Egy túzok, kerecsensólyom, vagy kékcsőrű réce lelövése a közvagyon elleni bűntettnek számit, nem csupán szabálysértésnek. Dr. Major István „Lesz-e sas 2000-ben?” című, nemrégiben megjelent könyvében írja. hogy a védett állatok elpusztításáért a legsúlyosabb büntetéseket a legfejlettebb természetvédelmi kultúrájú skandináv országokban róják ki, Angliában pedig vándorsólyom lelövéséért börtönbe zártak egy vadászt. A büntetés és az elriasztás mel. lett azonban nem kevésbé fontos a megelőzés. Ezért a vadásztársaságok szigorúan ügyelnek az etikai követelmények betartására, az erdő- és vadgazdaságok pedig fokozottabban óvják a védett állatvilágot. B. L. sebb és legmagasabban fekvő épületének tetejére az ország sok városából jött vendégek. Az első nap a szokások szerint a kölcsönös üdvözlések és jókívánságok jegyében, valamint az ugyancsak szokásos vitaindító előadások megtartásával és meghallgatásával telt el. Ez utóbbiak természetesen nem voltak mentesek a definíciószerű — nem egy esetben szubjektív jellegű — kijelentésektől, s-elhangzott néhány, bizonyítást nem igénylő — ugyancsak vitatható — axióma is a városépítéssel egyidős témáról, a lakótelep—lakás— életmód hármas egységéről. Néhány ilyen, mutatóban, kommentár nélkül: — A városiasodás gondjai egyre inkább a falu felé terelik az érdeklődést. — A.„hol élünk ma?” kérdésre csak úgy tudunk válaszolni, ha egyúttal azt is megvizsgáljuk, hogy hol élünk holnap . .. — A lakótelep a létnek az a formája, ahol nem lehet élni, csak lakni. — A városok gigantomániával fertőzött aránytalan fejlesztése olyan ellentmondásokat teremtett, amelyek még inkább siettetik a városok zsúfoltságának növekedését, viszont hátráltatják a vidéki élet komfortosabbá tételét. — A környezetváltozás nem megy konfliktusok nélkül, de nem mondhatunk le a komfortosságra való törekvés össznépi szándékáról. Megállíthatatlan íolvamat A sokféle vitatható tétel között Mikolás Tibor igyekezett rendet tenni, újabb és hasonlóan vitatható tételekkel. (Mert ki lehet ugyan az egyetlen és csalhatatlan teoretikus a témában? Az urbanizációs folyamatban ösz- szesűrűsödve jelentkeznek a kor gazdasági, társadalmi, morális problémái. Egyszerre, egyenként is, de egyénenként is.) Tehát, miközben a hosszú előadás és a külföldi példákat felvonultató vetítés után megfáradt tekintetek fölfelé kúsztak a hegyen, mintegy kitapogatva a majdani házak helyét, felidéződtek a szakmája iránt ioggal elfogult építész szavai. Az urbanizációs folyamat megállíthatatlan. A városiasodás a viták és ellenérven dacára is progresszív és fenntartandó kategória. A lakot»* 'lep, a' mai formájú lakótelepi kompromisszum. Ha úgy tetszik, a társadalmi munna- megosztás fejlettségi szintjenek téri vetülete. A panel- betegségnek titulált kór miatt, a bérházi neurózis miatt nem a lakótelepeken (jobban mondva tervezőkön, kivitelezőkön) kell elverni a port. Eger nagyságú városrész Hosszú a sor, lezáratlan a téma. Nincs pont a mondat végén. Egy város soha sincs készen. A Napjaink már nyolcadik hónapja gyürközik a témával. (Istenem, hány ellentétes vélemény?!) De a polémia már Űr városának megalapítása óta tart. A tábor résztvevői sem vállalkoztak egyetemes érvényű örök igazságok kimondására. S a toll mesterei különben sem operálnak hűvös statisztikákon alapuló észérvekkel, szenvtelen jogi és gazdasági előírásokkal ... Arra kíváncsiak elsősorban, hogyan érzi magát az új környezetben, az új lakásban a homotelepien- sis. Milyen a közérzete? Mit tesz. mit tehetne, hogy az összkomfortos lakások tömege összességében összkomfortos házat, lakótelepet alkosson? Kérdés, csupa kérdés ... A tetőről jövet a házigazda Szuchy Róbert és Csorna Karoly a nemrég átadott új. 20. számú iskolába kalauzolja a vendégeket. A városfejlesztés eredményeinek tudatában, gondokat nem Kendőzve szólnak arról, tucatnyi űjabb kérdést csiholva, hogy az avasi lakótelep Eger nagyságú városrész !esz. Itt ötvenezer ember érdeke, hangulata, indulata, ió vagy rossz közérzete a tét. Itt még rö- videbb távon sem lehet, nem szabad a lakótelepek szokásos .gyermekbetegségeire hivatkozni. Az Avas más,, az Avas több. Az avasiakból hiányzik a friss lakástulajdonosok áhítata, az alkalmi hiá- nvosságokat elnéző bölcs derű. Türelmetlenebbek. de többet is vállalnak, ha kell, mint a korábbi lakótelepek polgárai Az emecserének az este, s az elnök adminisztratív közbelépése vet véget. S ahogy az a monstre műsoroknál is lenni szokott: folyt. köv. BRACKÓ ISTVÁN Gépkocsit kínállak vándorsólyomért M adár-árfo lyam
