Déli Hírlap, 1980. július (12. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-28 / 175. szám

Sokszínű muzsika Kaláka folknapok ... A Hungaryan blues, csak az, amit a cigány húz...” A paródia szerzője, előadója Bródy János. (Kiss József felvétele) összeállításánál szűk határo­(szabados) Az erőszak iskolája ? A képernyő a vádlottak padján r_r ^ V A két tévéműsornak látszó­lag semmi köze egymáshoz Az egyiket a kettes program­ban (csütörtökön) láthattuk 17.50—18.10 óráig. Mi legyen a községi könyvtárainkkal? cí­men, a másik az egyesen, tíz perccel az előző befejezése után kezdődött. Ez a havonta jelentkező Felkínálom ... Ami azonos volt mindkettőben, az az volt, hogy az egyéni kez- demenyezést, gondolatot, ötle­tet közrebocsátotta., közüggyé tette. Nem lehet eléggé hang­súlyozni ennek a fontosságát, mert a gondolat is éppen úgy része a nemzeti közvagyonnak, mint az ásványkincseink, ter­melőberendezéseink, vagy a közlekedési hálózat. De csak a megvalósult gondolat válhat közkinsesé, az, amit „el is fo­gyaszt” a közösség. Bán János és Pomezanski György műsora olyan ötle­teket gyűjt össze és bocsát a szó szoros értelmében köz­re (a Felkínálom-ról van szó), amelyek megvalósítása azonnal és forintban is rea­lizálódhat. A legutóbb lá­tott példák: a mentőöv, a gyümölcstartósitó. a bútorok törését megakadályozó fel­fújható gumipárna a látot­tak alapján már jó áron. il­letve, kezekben van. Mégis jó és bölcs dolog, ha a tévé továbbra is rajtuk tartja a „szemét”, kameráját, mert hosszú és keserves az út ná­lunk az ötlettől a megvaló­sulásig. Nem lenne haszon­talan valamelyik műsorban ezek okainak is utánajárni. Mert nem biztos, hogy min­vésből is elég,- ha összerak­Csiitörtöktől az ifjúsági házban / I. országos amatőr fafaragó kiállítás Ötszáz hímzés Mezőkövesd visszatérő nagy eseménye a Kis Jankó Bori emlékpályázat. Az idén 14. alkalommal hirdették meg. s több mint 1700 beküldött anyagot kellett értékelnie a zsűrinek, ötszáz hímzést vá­lasztottak ki, amelyekből augusztus 9-én kiállítás nyí­lik matyóföld fővárosában. Az itt látható művek az or­szág csaknem valamennyi néprajzi, táját képviselik. Ötletek, gondolatok és módszerek Hiába igyekezett főszerep­lővé előléptetni magát az időjárás, kifogtak rajta, A főszerep igenis a zenéé volt, szombaton és vasárnap este a diósgyőri várban, vasárnap délelőtt pedig az intrikus eső elől a Hámor étterembe menekülve. Szilágyi János műsorveze­tő mindkét este hangsúlyoz­ta, hogy a folknapok szerve­zői külön megkérték, ne em­lítse revüket — az ügy a fontos, nem személyük —, én azért leírom, hogy ezt a pompás rendezvényt ketten találták ki: Bartha Éva, a városi művelődési központ munkatársa és Gryllus Dá­niel, a Kaláka együttes ve­zetője. A műsort Kőváry Ka­talin, a Thália Színház ren­dezője rendezte. Vasárnap délelőtt, a Há­mor-beli pompás gyerekmű­sor után, az előző este han­gulatáról beszélgettünk Gryl­lus Dániellel. Elmondta, hogy ebben a műfajban (?) ilyen nagyszabású vállalkozás még nem volt Magyarországon. (A műfaj utáni kérdőjelről még lesz szó.) A beszélgetés­re elsősorban az adott okot, hogy bármily remekek vol­tak a produkciók, kicsit túl ünnepélyes — „színházi” — volt a hangulat a várban. Hogy miért, és egyáltalán baj-e? Sok-sok külföldi fesztiválon járt már a Ka­láka — és nem egy együt­tes, szólista a fellépők kö­zül ■ —, mint Gryllus Dániel elmondta, nincs még „bemo­dellezve” ezek hazai megfe­lelője. Talán túl nagy volt a térbeli távolság az előadók és a közönség között? Az esti vár hangulata tette, hogy a folknapok nem fesz­tivál volt, hanem „csak” há­rom kitűnő műsor? Vagy a rá- qiós felvétel. Az ifjúsági ősze tály tizenegynéhány részben sugározza majd az itt rög­zített-produkciókat.) A leg­valószínűbb ok az időpont — este— és az, hogy hiányoz­tak az ilyen fesztiválok kel­lékei: a büíés és népművé­szeti sátrak. (Felmerült az a gondolat, hogy legközelebb esetleg a Borsodi fonóba vi­szik a folknapokat, melyeket mindenképpen meg kell Mis­kolcon rendezni, ezt bizonyít­ja az egyértelmű siker.) • • Néhányan hiányoztak, na­gyon sokan itt voltak. Sor­rendben a fellépők: mindkét este a Kaláka kezdett, utá­nuk a miskolci Nyekergő együttes következett. Szom­baton harmadikként Bródy János lépett fel, őt követte a Muzsikás együttes, majd a Muzsikás—Kaláka közös folk „jam sessionjét” hallhattuk. Szünet után ismét a Kaláka kezdett, aztán három remek szólista folytatta a körülbe­lül negyed 12-ig tartó mű­sort: Ferencz Éva, Cseh Ta­más és Szörényi Levente. Vasárnap délelőtt a Mákvi­rág együttes. Mikó István, a Tolcsvay együttes, Dévai Nagy Kamilla, a Kaláka együttes és a Nyekergőből, Kalákából, Mákvirágból ala­kult alkalmi csoport szóra­koztatta. énekeltette meg. vitte táncba a kicsiket a Meghosszabbítanák A pályázók kérésére a VII. Duna menti folklórfesztivál szervező bizottsága meghosz- szabbította a „Folklór a mai életben” című pályázat be­küldési határidejét: október 30-ig fogadnak el műveket, amelyek értékelésére 1980 de­cemberében kerül sor. A leg­jobb munkák gyűjteményes kiadásban jelennek meg. s a három legjobbat külön is dí­jazzák. A pályamunkákat a Magyar Néprajzi Társaság önkéntes gyűjtő szakosztá1 va. 1055 Budapest, Kossuth La­jos tér 12. címre kell bekül­deni. Hámorban. Este a Kaláka és a Nyekergő után, Tolcsvayék léptek a színpadra, utánuk Dévai Nagy Kamillát jelen­tette be Szilágyi János, (aki a második estén — okos rit­musváltással — sokkal jobb formába lendült). Talán a legnagyobb tapsot kapta a fél Gereben együttes — a négy tagból csupán kettő tu­dott eljönni —, de szép si­kerük volt az utánuk követ­kezőknek is: az Unikum együttesnek, Kiss Tamásnak, a Mákvirágnak — ők egy szólótáncost is magukkal hoztak —, Mikó Istvánnak és a műsort záró Kalákának. A műfaj: nincs, nem volt, nem is törekedtek a műsor Valóban az erőszak iskolája a televízió? Erre a kérdésre nemcsak Nyugaton, de nálunk is meglehetősen ellentmondó válaszok hangzanak el, s még a legkomolyabb, legalaposabb tanulmányok sem jutottak ed­dig közös nevezőre. Dr. Rou- majon, a francia kriminológiai társaság elnöke határozottan állítja egyik tanulmányában, bogy „a film, illetve a tévé befolyását a bűnözés növeke­désére még senki sem bizonyí­totta be. A bűnözésre való haj­lam kifejlődését sokkal inkább a környezet, a biológiai, az intellektuális, az érzelmi, és a társadalmi hatások váltják ki”. Ugyanakkor 1972-ben dr. Stein- feld, az amerikai szenátus egyik jelentésében hangsúlyoz­ta, hogy „szerves kapcsolatnak kell lennie a képernyőn látott erőszakos cselekedet, s a meg­tekintést követő magtartásfor- ma között”. 1974 szeptemberében egy elhagyott kaliforniai strandon három 14—15 éves kislány sörösüveggel leütötte barát­nőjét. Három nappal koráb­ban ugyanezt a jelenetet fő­műsoridőben sugározta az NBC tévéadója. 1976- ban Los Angeles ut­cáján gyerekek felgyújtottak egy alvó csavargót, épp úgy, amint azt pár nappal előbb tévéműsorban látták. 1977- ben Floridában a 15 éves Roíiney Zamora, amikor 82 éves szomszédja tetten ér­te amint éppen lopni készült lakásában, agyonverte az idős asszonyt, úgy. ahogyan azt több ezerszer rríutaVák' a kri­mikben. Három megtörtént bűneset, amely azoknak nyújt támpon­tot, akik nagyon is észreve­hető kapcsolatot vélnek fel­fedezni a sokkírozó jelenetek és a kriminológiai bűneset között. kát szabni. Az „ideológia” leginkább talán Bródy János szavaiból derült ki, aki kö­rülbelül ezeket mondta: „Bu­dapest egyik tájegységét kép­viselem, a Szabadság tér kör­nyékét”. A népdalfeldolgo­zástól a népdalok autentikus megszólaltatásáig, a dzsesz- szes, rockos hangzástól a megzenésített versekig. Tinó- tii Lantos Sebestyén szerze­ményeitől a műdalparódiáig terjedt a folknapok skálája. A sokszínű muzsika Miskol­con még nem látott, nem hallott, különleges élmény­ben részesítette a — szinte kizárólag fiatalokból álló — közönséget. Dr. Leyens belga orvos nem érte be csak a követ­keztetések elemzésével, a het­venes évek elején kísérletet szervezett 13—18 éves gye­rekek bevonásával. Két, egyébként húszfős csoportra osztotta az internátusbán élő fiúk egyik osztályát. Az egyik csoport számara első­sorban vígjátékokat ve|ített — A szép amerikai-töl a Sebas,tien-ig, a másik számá­ra csak krimit — a Bonnie és Slyde-tól a Zorróig. Leyens naponta mutatott be egy-egy filmet közönségének, több héten át. Azt figyelte meg, hogy az első csoport­belieknél jelentősen fokozó­dott a munkakedv, javultak az emberi kapcsolatok, a má­sikban éppen ennek ellenke­zője következett be. a fiata­lok körében sűrűbbé vált a szóbeli, tettbeli agresszivitás. A belga tudós kutatását Jean Cazaneuve cáfolja, az ameri­kai Fesbach- és Singer-féle felmérésre hivatkozva. Rész­ben ehhez a tévét mentő teóriához kapcsolódik a fran­cia André Akoun. a Sorbonne tanóra tanulmányában is (Tömegkommunikáció), amely szerint: „éppen ellenkezőleg, mint azt sokan feltételezik, a filmbeli, tévébeli. könyv­beli erőszak nem okoz sem­miféle zavart, éppen ellen­kezőleg, utat teremt a néző­ben, az olvasóban amúgyis felhalmozódó agresszivitás ve­szélytelen levezetésére”. Rlas- képp szólva, a tévékrimikben látott erőszakos cselekedetek többek között jótékony katar­zisban oldják fel az emberek­ben felgyülemlő antiszociális megnyilvánulásokat is ... Tulajdonképpen három né­zet uralkodik manapság a tévé szerepének megítélésé­ben. Az egyik minden fele­lősséget rá hárít, a másik ennek az ellenkezőjét han­goztatja, a harmadik elmélet pedig tagadja bármiféle ösz- szefüggés létét fikció és éiet, és megélt élet között. Kinek higgyünk? Mit higy- gyünk? I Ismerjük jól a tévé szere- j pét a politikában, a műve­lődésben, vagy éppen a pub­licitásban. Miért éppen abban kételkedjünk, hogy csakugyan . hat az erőszak bemutatása a j közönségre? j De térjünk csak vissza né­hány adat ereiéig a statiszti­kához: A mai 18 éves ame­rikai vagy francia fiata’ok átlag heti 15—20 órát tölte­nek a képernyő előtt. A fia­tal, mire nagykorú lesz, 14 ezer órányi tévéműsort lá­tott és ebben mintegy 18 ezer gyilkosságot. Ezért mondhat­ja dr. Liebert. a New York-i egyetem tanára: „nem. az öröklés, nem a környezet, sem az iskola, hanem az erö- szaklátvány az oka a mai 19 évesek agresszivitásának, azokénak. akik 9 éves koruk­tól több órát töltenek a tévé­készülékek előtt”. Bármit állítanak is egyes tudósok az erőszak természe­téről, az kétségtelen, aki nap mint nap. óráról órára véres gyilkosságokat, lövöldözést, késelést lát, annak egy idő után mindez nagyon is meg­szokott lesz. ez az, amit egye­sek az „erőszak banalizáció- jaként” emlegetnek. Persze nemcsak a tévé a hibás. Hi­básak azok a szülők is, akik felügyelet nélkül hagyják gyermekeiket, kiszolgáltatva a tévének. N. Gy. den esetben emberi gyarló­ságról. konkrétan a lusta­ságról van szó. Olykor az érdekek ütközése vagv fel nem ismerése az akadály. A társadalomnak az érdeke egyértelmű: olcsón, sokat és jót. de. ha ez nem realizá­lódik valamilyen konkrét egyéni vagy csoportérdek­ben is. akkor csak az erköl­csi prédikáció marad Más jellegű, de nem ke­vésbé fontos „ötlettel” is­merkedhettünk meg a pécsi körzeti stúdió műsorában. A kultúra pénze soha nem volt sok, de most. a feszesebb gazdasági helyzetben külö­nösen „meg kell fogni” min­den fillért. Népi úgy, hogy kevesebbet költünk kultúrá­ra. hanem úgy. hogv éssze­rűbben tesszük azt. A könyv­árak emelkedése nehéz hely­zetbe hozta a könyvtárakat. Ugyanazért a pénzért ma kevesebb könyvet lehat ven­ni. Minél kisebb egy könyv­tár. annál kisebb a fejlesz­tésre fordítható költségve­tés, annál kevesebb új könyv­höz jut az olvasó. Hol feszít ez a legjobban? Nyilván a kis falvakban. Nos. a mű­sorban a Veszprém megyei „találmányt” mutatták be, a Könyvtárközi Társulást. A kicsiből is lehet nagy, a ke­ják, adják. Amit nem tud nyújtani fegy 2—3 ezres kis­könyvtár, azt adhatja egy százezres nagyságrendű. Ez érvényes a szolgáltatás meny- nyiségére. minőségére, szak- szerűségére egyaránt. A veszprémi ötlet igen egy­szerű. Létrehoztak egy tár­sulást, amelybe az egyes községek beadják a maguk szerény összegeit, s szerző­dést kötöttek, amely bizo­nyos szolgáltatásokat garan­tál a kis községek olvasói­nak. Melyek ezek? Szaksze­rű katalógus, amely tartal­mazza a társulás (immár több tízezres) kötetének a címjegyzékét. Ebből tetszés szerint mindenki kiválaszt­hatja. amire szüksége van. Így a legkisebb faluban is megkaphatják azokat a köny­veket, amelyeket eddig csak nagy utánajárással lehetett. Azzal, hogy a legkisebb községben is 100 000 kötet­ből válogathat az olvasó, ed­dig nem ismert lehetőségek­hez jutott, amely ugrássze­rűen növelheti az olvasási kedvet. A minisztérium kép­viselője „modellnek” nevez­te a veszprémi kezdeménye­zést. Bizonyára látta az egész ország, a mi megyénk könyvtárosai, községi taná­csai is. A példa adott, sza­bad követni... *■ (horpácsi) HÉTFŐ Kossuch rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Olimpiai híradó. — 12.55: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.10: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. — 14.32: A századforduló irodalmának hetei. — 14.47: Kishegyi Árpád éne­kel.. — 14.54: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Olimpiai hírek. — 15.15: Jascha Bernstein Popper-müveket gor­donkáról;. — 15.23: Sztárok — anekdoták nélka1. — 13.05: Ének­szóval; muzsikával. — 16.30: Válságok és teóriák. — 17.00: Hírek. — 17.10: Olimpiát hírek. — 17.13: A szárad forduló irodal­mának hetei. — 10.15: Hol voll, hol nem volt. .. — 18.‘J: -E-. 1 > klag.- :n — 10.15: Hallo. ill ' Mo -. a! Közvetítések. tudósítá­sok a XXII. nyári o!invok'd iá- í-kokról. — 21.30: Né oda!' iol- gzvá-ok. — 22.00: Hírek. — 22.15: .\T_v..:kva ‘80. üz:... fog1aló az 'a e ... jnye'ról. — 22.35: x íz perc külpolitika. — 22.45: S .dunk zené éből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Balettzenék ope­rettekből. Petőfi rádió: 12.00: A Belügy­minisztérium Duna Művészegyüt­tesének népi zenekara iátszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis ma­gyar néprajz. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.25; Az amaiiőrszin- jálfczásról — fesztivál után Ri­port. — 14.00: Kettőtől ölj?.... — 17.00: Többse vnközt a Kos­suth Klubban. Dömötör Tekla professzor találkozik munkatár­saival. barátaival. — 17.30: Halló, itt Moszkva! — 19.10: ZeneközcI- ben. — 19.55: Az ABBA együt­tes története. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.3G: Bura Pál népi zenekara iátszik. Pin­tér G "örgyi nótákat énekel. — 23.00: Hírek. — 23.15: A dzsessz a 70-es években. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, h * főn este. a stúdió zenés ma­gazinja. A műsort szerkeszti: Antal Magda. — 17.50: El szeret­ném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00: Észak-magyar- 'orszógi Krónika. (Egyhetes or­szágos környezetvédelmi ifjúsá­gi aktívaképző-tábor kezdődik Parasznyán. — Ma kezdődött Egerben a jubileumi műemlék- védelmi nyári egyeteme —18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírössze­foglaló. Szemle az Eszak-Ma- gyarország. * Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság keddi számából. A Népművelési Intézet, a városa tanács művelődésügyi osztálya és a városi műve­lődési központ rendezésében július 31-én. csütörtökön délután 5 órakor nyílik meg a Molnár Béla Ifjúsági Házban az 7. országos ama­tőr fafaragó kiállítás. Meg­nyitót mond Csótai János, a műsor városi tanács elnökhelyette­se. Közreműködik a göröm­ből vi Páva-kör. Ezt megelőzően délután 4 órakor ugyanitt nyitja meg dr. Zólyomy József, a balas­sagyarmati Palóc Múzeum igazgatója, az Észak-Magyar- ország pásztorművészete cí­mű bemutató kiállítást. Televízió, 1. műsor: 15,50: Hí- rek. — Íj.55: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. — Kb. 23.00: Hírek. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8) : Ki öli meg Európa nagy konyhafönökeit? (mb. szí. ame­rikai—NSZK film. 14 even alu­liaknak nem ajánljuk. II. hely- ár!) — Kossuth (Í3) : Hintó gép­puskával (mb. szí. szovjet film). — (iinj. 7) : Ulzana (mb. szí. NDK film). — Filmmúzeumi es­ték (9) : A lepkegyüjtó (szí. an­gol-amerikai film. 18 ev'en fe­lülieknek. II. helyar!) — Heresy Iván Filmklub (f5. í7): Picasso kalandjai (szí. svéd film. 14 even aluliaknak nem ajánljuk!) — Táncsics (4. ti. 3) : Egy egé­szen kicsi kispolgár (mb. szí. olasz film. lö éven felülieknek!) — Táncsics kamaramozi (6) : Onibaba (japán film, 16 éven felülieknek!) — Szikra (5): A saska napja 1—II. (mb. szí. ame­rikai film, ltí éven felülieknek, dupla helyár!) — Fáklya (f4. í6) : Az utolsó vérbosszú (szovjet film). — Fáklya Filmklub (f8) : Picasso kalandjai (szí. svéd film). — Petőfi (fő. fi): Zeien- gora csúcsai (mb. szí. jugoszláv film). — Tapolca, kerunozi (9): Halálas tévedés (mb. szí. NDK film). — Gürömböly, Krúdy (7): Meztelen diplomata (szí. magyar film). — Tokaj vendéglátóház (8) r Ragadozó madarak (mb, szí. amerikai film, 16 éven felüliek­nek!) — Vasas kertmozi (f9): Ezüstnyereg (szí. olasz film. II. helyár!) — Gárdonyi kertmozi (T9) : Apokalipszis, most I—-II. (szí. amerikai film. 16 éven fe­lülieknek, dupla és rí. helyár!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: Többszemkozt a Kossuth klubban. — 8.33: örökzöld dalla­mok. — 9.45: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hírek — 10.03: Olimpiai híradó. — 10.20: MR 10—14. — 10.50: Nótacsokor. — 11.32: A /.ázadforduló irodalmának hetei. Petőfi rádió: 8.00: 5Iírek. — 8.05: Népi hangszeres muzsika. #- 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.36: Zenedélelőtt. Televízió, l. műsor: 9.05: Té­vétorna. — 9.10: Papírsárkány. — 10.00: A XXII. nyári olimpiai já­tékokról jelentjük. — 11.30: Me­nekülés az arany földjéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents