Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

Készülődés a csativiki majálisra Majálison ünnepeljük az idén május 1-et. Reméljük, a fák is kizöldülnek akkorra; a tavaszi nagytakarítás min­denesetre megkezdődött. Nagyvállalatok és üzemek készülnek. hogy Sátraikat kellőképpen dekorálva fogad­hassák dolgozóikat és ven­dégeiket. Sport- és kulturális rendezvények előkészületei folynak. Akik pedig valami újjal gazdagítják a terepet: a Kilián-deli lakásszövetke­zet dolgozói. Ők építik a fa- háza’ az ÉMÁSZ dolgozói­nak. • _ , (Solymos László felvétele) — Legyezgeti az apai büszkeséget T évésztárok a szülészeten Hároméves az egészségügyi miniszternek az a rendeleté, amely tiltja a kórházak szü­lészeti osztályainak látogatá­sát. Azok a nők, akik közvet­lenül a nagy esemény után feküdtek — pár perce vagy órája jöttek ki a szülőszobá­ból —, ók voltak a meg­mondhatói, milyen gondokat jelentett a látogatók ostroma. Családon belül is a legrit­kább esetben sikerült meg­szervezni, hogy csak 2—3 közvetlen hozzátartozó tegye tiszteletet az ifjú kismamá­nak Ám ha egy nagyobb kórteremről volt szó. 40—50 ember is bezsúfolódott egy- egy szobába. A lehető első látogatást pedig senki sem akarta elmulasztani, s népes családok zarándokoltak a kórházba., Jelszó: JVe fertőzz! Az egészségügyi miniszter nemcsak ennek okán szüntet­te be a gyermekágyas osztá­lyok 'látogatását. Sokkal nyo­mosabb indokai is voltak. A 70-es évek . elején sajnálato­san megemelkedett a gyer­mekágyi lázban elhunyt édesanyák száma. Amíg a csecsemőhalálozást — szak­nyelven így mondják: a pe- rinatális mortalitást — ked­vező szintre sikerüli lecsök­kenteni. az érem másik ol­dalára nem figyeltek annyi­ra. A csecsemőket addig is csak üvegablakon át mutat­ták meg a hozzátartozóknak. A debreceni klinikán már 1954-ben bevezették a gyer­mekágyasok látogatási tilal­mát. Itt az anyák halálozási statisztikája is kedvezőbb kepei mutatott. Kiadták hat a semmelweisi jelszót: Non infectione! Ne fertőzz! Világviszonylatban is jelentkezett ez a probléma, igy újfent le kellett porolni a tudományos tételeket. Ki­mutatták. hogy az intézmé­nyekben a behurcolt kóroko­zókból olyan agresszív bakté­riumtörzsek alakultak ki, amelyek fittyet hánytak, a ma ismert antibiotikumokra. Az élő bástyák A rendelet értelmében be­csukódtak hát a szülészetek ajtajai a látogatók előtt. De hónapok teltek el. amíg meg­nyugodtak a hozzátartozói kedelyek. U. jjt A kamera felvételre «és A Vasgyári Kórház szülé­szeti osztályán Vértes Vilmos és Vida Sándor bácsi, a ka­puőrök voltak az élő bás­tyák. ők a megmondhatói, rni Ívért szótámadásoknak és tettlegésségiá fajuló inzultu­soknak voltak . kitéve. Akár veszélyességi pótlékot is kér­hettek volna, hiszen a heVes- kedő. büszke apukák, nem tisztelték sem a rendeletét, sem a korukat. Több ízben főorvosi beavatkozásra volt szükség, hogy visszatartsák az ostromot. Tulajdonképpen lehetetlen személy szerint mindenkinek megmagyarázni, hoev az anya- és gyermek- védelem kívánja meg. ' hogy ígv leaven. Még ma is van­nak. akik kapcsolataikat elő­citálva próbálják megtalálni a kiskaput, de a törvénvt — itt úav tűnik — szigorúan be­tartják. Az Egészségügyi Közlöny egyik. . 1976-os számában egyébként csokorba fűzve megtalálhatók mindazok a paragrafusok, amelyek a szülészetek rendjéről szólnak, amiket a takarítónőktől a fő­orvosig mindenkinek szigo­rúan be kell tartani. Aki ez ellen vét. a törvény által fe­lelősségre vonható. A rendelet yiszont lehető­séget adott atra, hogy az intézmények ipari televízión bemutathassák a legapróbb csemetéket. Megyénkben Ka­zincbarcika után a Vasgyári Kórházban teremtettek rá el­sőnek lehetőséget. A Medi­cor miskolci tervezőgárdá­ja társadalmi munkában el­készítette a tervrajzokat és a költségvetést, A Lenin Ko­hászati Müvek műszerészei pedig nagyszerűen megvaló­sították a televíziós láncot. Kire hason lit ? Azóta élményszámba megy az „adás". Az egyik apuka orvosismerőseivel beszélge­tett éppen, majd hirtelen az órájára nézett,, és alig men­tegetőzve elrohant, mondván: kezdődik a gyerekműsor. A nézők számára persze a leg­csodálatosabb sztárok vonul­nak fel. Olyan sorrendben, ahogy az anyukák fekszenek a kórtermekben. Nincs alá­festő zene, csak szöveg, de az legyezgeti az apai büsz­keséget, és kedves a fülnek. Elmondják. hogy Kovács Krisztián súlya 3400 gramm, 54 centiméter hosszú, szépen eszik és jó nagyokat alszik. A hozzátartozók már a kezdés időpontja ejőtl jóval, helyet foglalnak a legkedve­zőbb nézőpontban. Minden pontosan fél 5-kor kezdődik, a forgatókönyv szerint. Elöl­ről és profilból bemutatják az apró emberkéket: lehessen latolgatni, kire hasonlít. A stáb felnőtt tagjai, a nő-| vérkék persze jobban izgul­tak a premier idején, mint maguk a sztárok. Hiába, mindig nagy közönségük van. Március 8-a óta folyik az adás. akkor még új volt a szerep, de már túl vannak" a‘mikrofonláz korszakán. Be­letanulni az új mesterségbe nem volt könnyű, hiszen .ügyelni kell a babára, a pon­tos szövegre és az ellenőrző monitorra, hogy mit is lát­nak a ..nézők".' Ha valaki le­késte volna a nagyszer»?prog­ramot. vagy vissza akarja tapsolni a Számára legked­vesebbet, van rá mód: es ak­kor még egyszer bemutatják a picit. A technika eme jótétemé­nye kedvezően hat a hozzá­tartozók lelkiállapotára.­Könnyebben viselik a láto­gatási tilalmat. Ami ennél is nagyobb szó: ennek az új rendeletnek olyan eredmé­nyei vannak, hogy családo­kat mentett meg súlyos tra­gédiáktól. OLÁH ERZSI Városunk nagyüzemeinek vöröskeresztes titkárai teg­nap tartottak értekezletet a Vöröskereszt Tanácsház tér 2. szám alatti székházában. Ugyanide hívják összejöve­telre április 18-án délelőtt 10 órára a lakóterületi titkáro­kat. A város mintegy 30 la­kóterületi titkára előtt az I. kerület 3. és 5. számú Vörös- kereszt-alapszervezetének képviselői számolnak be a Vöröskereszt 5. kongresszusa óta végzett munkájukról. Április 22-én délután 1 órá­tól pedig a Szentpeteri kapui szociális otthonban gyűlnek össze a Vöröskereszt Miskolc városi vezetőségének család- védelmi aktivistái; tovább­képzést . tartanak számukra, majd találkoznak az otthon lakóival. Urbanisztika és építészet Dr. Granasztói Pállal ta­lálkozhatnak holnap délután. 3 órakor a Technika Házá­ban a városépítéssel foglal­kozó szakemberek és a téma iránt érdeklődök. A szerző jelenleg még kapható müveit a helyszínen az előadással egyidőben meg is -lehet vásá­rolni. A rendezvényt konzul­táció követi. Feltalálni érdemes Olvasom, hogy a bűvös kocka immáron átkelt az óceánon is és terjedési sebessége bízvást versenyre kelhetne az influ­enza A 2-es víruséval. Ha most három-négyszer annyit len­ne képes előállítani a kis műanyagipari szövetkezet ebből a különös logikai játékszerből — akkor sem tudná kielégíte­ni a keresletet. Amelyre jellemző, hogy nagy nyugati cégek szívesen vállalkoztak a kocka pártfogójának. A legutóbbi kölni játékvásáron például úgy reklámozták a bűvös kockát, hogy aki képes öt perc alatt kirakni valamennyi színét az oldallapokon, az ötezer márkát kap. Hogy akadt-e szerencsés vállalkozó vagy sem. nem tudom, mint ahogy azt sem: valójában hány mozdulattal lehet úrrá lenni a kocka logikai feladványán. Annyi azonban bizonyos, hogy a leltaláló hasznos és okos szerkezetet talált fel. S nemcsak a játék szempontjából, hanem a gyár! hatóság, a kezelhetőség kritériumai szerint is — nem is beszélve a pro­pagálás. a terjesztés lehetőségerről! Mindezzel tulajdonképpen semmi újat nem árultunk’ el Jó lenne tudni, végül is mennyi ütötte a jóeszű feltaláló markát? Erről azonban nincs pontos tájékoztatás. Nemrég társaságban épp erről vitatkoztunk: érdemes-e feltalálni, ér­demes-e akár hosszú hónapokat, éveket, netán emberöltőt rászánni egy-egy szellemi termék létrehozására — nálunk? Egymásután sorakoztak a történetek. Arról is, hogy XY tíz évig foglalkozott egy felületkezelési módszerrel, aminek eredménye az lett. hogy egész egzisztenciája felborult. Gyógy­intézetben fejezte be “életét. Megint más: ..szerencsésebb volt, készülékét elfogadták, gyártották, s elés volt ötéves pereskedés ahhoz, hogy találmányának csekélybe töredéknyi értékét megtérítsék. Persze, hallottunk olyan sztorit is. ahol milliók voltak a bevétel listáján, s ami ritkaság, a feltaláló ezt az összeget teljes egészében — azaz hibátlan idegada- poital — ma is hasznosítja. A közhiedelem azonban nem jár messze az igazságtól, amikór a Nehéz emberek című. emlé­kezetes magyar film megállapításaival él, s általában ma sem ítéli könnyűnek a feltalálók, az újítók sorsát. Túl a szóbeszéden, értől győzött meg legutóbb az a sajtó­konferencia is, amelyet a Találmányi Hivatalban rendezett a Rád^ó. Kiderült, hogy az országban egy év alatt mintegy 7—3 milliárd forint értékű találmány születik, ezzel szemben mintegy 224 millió forintot fizetnek ki a feltalálóknak. Azon lehet vitatkozni, hogy ez sok-e vagy kévés, azonban azon nem; a találmányi díj százaléknyi töredéke a létrehozott értéknek. (Még elszomorítóbb a helyzet,‘ha áz újítások vi­dékére pillantunk: itt már fel sem lehet becsülni a valódi értékeket és honoráriumokat.) Az újítómozgalom raadasul változatlanul betegeskedik, az érdekeltség ellentmondását, miatt. Erre egyébként kitűnő példát szolgáltatott az említett saj­tókonferencia egyia hallgatója. Ö az Ikarus Gyár aranyjel­vényes újítója es aggódott, hogy újításait vagy kollegájának újítását kifizetik-e. mivelhogy azt a szabályok szerint csak a gyári nyereségből lehet finanszírozni. S ugyebár, most az Ikarusnak — állítása szerint — nincs erre pénzé. Hogyan lesz megtérítve akkor az újítók faradozása, szellemi mun­kája ? Persze féltétien szükséges-e állandóan az érdekeltség ol­daláról megközelíteni a feltalálók, újítók ügyét? Kötelező-e pláne akkor, ha tudjuk, a vállalat.'a népgazdaság nehezebb körülmények között gazdálkodik, általában is kevesebb a pénz fejlesztésre, elosztásra egyaránt? Ezek nem szónoki kérdések — elég rápillantani a szabályozóváltozások után alakuló vállalati nyereségre. De hát éppen ezek okán köte­lező felfigyelnünk a találmányokra és újításokra! Ezek nem •valamiféle szükséges rosszak a gazdálkodásban, hanem érték­termelők, nem ritkán nagy jelentőségű haszonnal kecsegtető források! Nem a terhes oldaláról kell tehát megközelíteni a feltalálók és újítók munkáját, helyzetét, hanem a várható haszon, a népgazdasági vagy vállalati előny szempontjából. Sok múlik ezen: a feltalálást értékalkotó emberi tevékeny­ségnek fogjuk-e fel vagy sem. Ez a nyitja az érdekeltségnek, a hasznosításnak — és ezzel van — sajnos változatlanul — a/legiübb gondunk, bajunk. ■ A Találmányi Hivatalban vagy tízmillió szabadalom fek­szik. Évente sok ezerrel nő a bejelentések szama — Közülük csak kevés jtjí el a megvalósuláshoz. Amikor a gazdálkodás szigorúbb feltételeivel állunk szemben, amikor szükség van minden forintra, nem elfogadhható ez az arány. De segíteni rajta alighanem csak úgy lehet, ha az eddigieknél érdekel­tebbé tesszük a feltalálókat a feltalálásban, a vállalatokat pedig az alkalmazásban. MATKÓ ISTVÁN Aprilis 15-ig kellene, de... Továbbra is fűtenek A korábbi években hozzá­szoktunk ahhoz, hogy április közepén már javában tart a tavasz. Ezért is szólnak úgy az idevonatkozó rendeletek, hogy a lakótelepi lakásokban április 15-ig kell biztosítani a távfűtést. Van ■ azonban e rendelet­nek egy másik kitétele is, amely szerint: ha a napi át­laghőmérséklet a 12 fokot, két egymást követó napon nem éri el. tovább kell fű­teni . .. Mi a helyzet jelenleg Bor­sodban? — kérdeztük Hönigh Mihály tol, a Borsod megyei Távhöszolgáltató Vállalat igazgatójától. — A rendelet szerint csak akkor állhatunk le a fűtés­sel. ha az átlaghőmérséklet az említett éijtéket meghat ladja. Az Országos Meteoro­lógiai Intézettől előrejelzése­ket kértünk — melyeket na­ponta meg is kapunk —, ugyanakkor regisztráljuk a külső hőmérsékletet, s ennek megfelelően fülünk. A mete­orológusok már azzal biztat­nak, hogy napközben 20 fo­kos. vagy afölötti értékek is előfordulhatnak. Ez tehát azt jelenti, hogy akár le is áll­hatnánk a fűtéssel. Igen ám, de éjszaka még mindig meg­lehetősen nagy a lehűlés. Ezért aztán a szakaszos fü­lest választjuk, ami azt je­lenti. hogy napközben nem fűtünk, délután azonban is­méi elkezdjük keringtetni a forró vizet, hogy éjszakára megfelelő hőmérsékletet biz­tosítsunk a lakásokban. — Milyen gyorsmérleget készítene az idei télről? — Olyan üzemzavarunk, amely komoly gondot jelen­teit volna, ebben a szezon­ban nem volt. Megpróbáltuk folyamatosan követni az idő­járás változásait, s a mete­orológusok előrejelzéseihez, valamint az általunk regiszt­rált értékekhez igazodva, energiamenetrendet alakítot­tunk ki. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az előző fűtési szezonhoz képest, mintegy 5 százalékos energia-megtaka­rítást értünk el. Természete­sen ezzel az eredménnyel meg nem vagyunk elégedet­tek. de a szakmában „kezdő­nek” számítunk, hiszen nem­régen alakult vállalatunk. Ahol csak lehetett, beavat­koztunk a fűtési rendszerek szabályozásba, fokoztuk a hőfokellenörzéaeket, kiszűr­tük a tömeges hibákat, igye­keztünk csökkenteni az egy­csöves fűtési rendszer gond­jait. s mérsékeltük a túlfű­tött lakások számár. Termé- •szetesen sok meg a gondunk. Éppen ezért, amint befeje­ződik a fűtési szezon, nem tétlenkedünk, hanem tervsze­rű karbantartással, még jobb műszaki megoldásokkal ké­szülünk a következőre. (tóthi Vöröskereszles összejövsle!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents