Déli Hírlap, 1980. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

sf* Szabó a Meteorból igazolt. Átlövései ezúttal nem jelentettek nagy veszélyt a nyírbátori kapura. (Szabó István felvétele) Kézilabda NB II Jól rajtoltak a miskolciak A kézilabda NB n-ben a fér­fiaknál a MÉMTE képviseli vá­rosunkat, miután Budapesten a „ki-ki”-mérkőzésen alulmaradt a Cegléddel szemben az NB I B- ben való részvétel jogáért leját­szott találkozón. így helye a Ke­leti csoportban biztosított, ahol tegnap a nyírbátoriakat győzték le. A nők küzdelmében a Mis­kolci Spartacus a Magyar Ká­bellel játszott, és a nagy rivális (igaz, kissé meggyengülve) ha­mar megadta magát. MÉMTE—NYÍRBÁTOR 21:18 (10:7). NB II. férfi. Miskolc, Müanyagpálya, 300 néző. Ve­zette: Davuló—Dobos. MÉMTE: Baricska — Gönczi 1, Guron 3. Homovics 5, Vere- bélyi 4, Tiba 1, Szabó 2. Cse­re: Lukács 4, Szőllősi 1, Ivodi, Herényi. Edzők: Hubai—Gyül- vészi. Vendégtámmdásokkal kezdődött a találkozó, s a végső emberek rendre gólt is dobtak^ Csak 4:4- nél sikerült a hazaiaknak egyen­líteni. Ezt azonban olyan tíz perc követte, amit .többször is szívesen látnánk a MÉMTE csa­patától: erőteljes, olykor ke­mény (de nem durva!) védeke­zés, gyors támadás. Nem maradt el az eredmény sem, 10:7-es előnyei fordultak. A második félidő magasabb osztályra emlékeztető játékkal és hazai gólparádéval kezdődött. Tíz perc játékidő után már hét gól volt az előny. Közben befe­jeződött a női mérkőzés, és. a hazaiakat féltő szurkolók félve kérdezték, mennyi az állás. Meg­nyugtattuk őket. hogy vezetnek a miskolciak. A vezetés tudata sem nyugtatta meg őket, ugyan­is az utolsó percekben igencsak izgulniuk kellett a győzelemért. A látottak alapján a 21:18-as végeredmény reális. A hazai csapatból csak a ka­pust, Boricskát emeljük ki. Ref­lexei kitűnőek, ezúttal vele volt Fortuna is. A többiek halványan mozogtak. Megítélésünk szerint ennél jóval több kell, hogy a középmezőnyben végezzenek. MISKOLCI SPARTACUS—MA­GYAR KABEL 17:10 (12:4). NB II, női. Miskolc, MÉMTE-pálya, 150 néző. Vezette: Atkári—Vár­hegyi. Miskolci Spartacus: Brunyán- szki—Palatics 2, Tóth I. 2, Tö­rök 3, Tóth M. 3, Pekk 2, Ju­hász 2, csere: Dukát 1, Kovács 1, Kertész, Dusek. Edző: Kuk­ta János. Az első öt percben a hazaiak kissé idegesen játszottak, és csak Palatics hetesével szereztek ve­zetést. Ettől kezdve azonban egy­re jobban belelendültek, amihez hozzájárult az. hogy elsősorban Brunyánszki biztos kézzel hárí­totta a vendégek támadásait. így aztán már a 11. percben 3:0-ra elhúzott a ,,Spari”. Feltűnő volt, hogy a vendégek mennyire bizonytalanok és pon­tatlanok. Megingásaikat a mis­kolciak biztos kézzel kihasznál­ták. és elsősorban Juhász remek szélsőjátékával egymás után dol­gozták ki a ziccerhelyzeteket, amit néhány kivételtől eltekint­ve,' értékesítettek. A találkozó legszebb gólját a 19. percben sze­rezte Pekk. amikor egy hosszú indításra a vendégek egyik vé­dőjével rajtolt. Pekket szinte a nyakánál fogva hátrafelé ránci- gálta, de a kitűnő játékos esté­ben a kapus mellett a hálóba sbombázott. Ezzel már 9:3-ra ve­zetett a szövetkezeti együttes. Az első játékrész hátralevő idejében növelték előnyüket a hazaiak, és 12:4-gyel zárták a félidőt. A második játékrészben a biz- tös vezetés tudatában a miskol­ciak kétbeállós játékkal próbál­koztak, ami még nem megy gör­dülékenyen. A második félidő­ben több olyan játékos is pá­lyára lépett, akik eddig ritkán jutottak szóhoz. így aztán ért­hető volt. hogy a csapatjáték a kapkodás és idegeskedés miatt elakadt. Ennek ellenére továbbra is a hazaiak irányították a játé­kot, és a ziccerek kihagyása mellett is biztosan 17 :l0-re nyer­ték a bajnokság első mérkőzé­sét. A Miskolci Spartacus lelkesen küzdött és teljesítette a kitűzött célt. azaz itthon tartották — az egyik ellenlábassal szemben — a két bajnoki pontot. Játékuk még nem olyan folyamatos, mint amilyennek kellene lenni az eredményes szerepléshez, de a teljesítmény biztató a jövőre nézve. A hazaiak kbzül a kapu­ban Brunyánszki néha bravúr­ral védett, Tóth I., Török jól szervezték a játékot, és jól vé­dekeztek, Tóth M. és Juhász szélsőjátéka élményszámba ment. Remélhetőleg a sikeres bajno­ki rajt önbizalmat ad a csapat­nak a bajnokság további mér- "kőzéseire. D. B.—D. Gy. Kosárlabda Országos egyetemi és főiskolai bajnokság Április 15—18. között ren­dezik meg Miskolcon a ko­sárlabda országos egyetemi és főiskolai bajnokságot. A színhelyek: a miskolci sport­csarnok (itt a férfimérkőzé­seket játsszák le) és a Fa­zekas utcai Általános Iskola (a női találkozók színhelye). A program: I. forduló (április 15.): Nők, 14 óra: Szegedi Tanár­képző—SZOTE. 15.30: ÉLTE— SOTE. 17.00: Szombathelyi Ta­nárképző—TF. Férfiak, 14 óra: ELTE—JATE, 15.30: Budapesti Műszaki Egye­tem (a továbbiakban MAFC) — Vegyipari Egyetem, 17.00: Ne­hézipari Műszaki Egyetem (to­vábbiakban MEAFC)—TF. II—III. forduló (április 16.): Nők, 8 óra: Szombathelyi Ta­nárképző-Szegedi Tanárképző, 9.30: SZOTE—ELTE, 11.00: TF— SOTE, 14.00: ELTE—Szombathe­lyi Tanárképző, 15.30: SOTE— SZOTE, 17.00: Szegedi Tanár­képző—TF, Férfiak, 8 óra: JATE—MAFC, 9.30: TF—Vegyipari Egyetem, 10.00: MEAFC—ELTE. 14.00: Vegyipari Egyetem—JATE. 15.30: MAFC—MEAFC, 17.00: ELTE— TF. IV. forduló (április 17.): Nők, 14 óra: Szegedi Tanár­képző—ELTE, 15.30: TF—SZOTE, 17.00: Szombathelyi Tanárképző —SOTE. Férfiak, 14 óra: MEAFC— Vegyipari Egyetem, 15.30: TF— JATE, 17.00: ELTE—MAFC. V. forduló (április 18.): 7.30: JATE—MEAFC (férfi), 9.00: SZOTE—Szombathelyi Ta­nárképző (női), 10.30: SOTE— Szegedi Tanárképző (női). A mérkőzéseket a Fazekas utcai Általános Iskolában játsszák. 7.30: Vegyipari Egyetem—EL­TE (férfi). 9.00: ELTE—TF (női), 10.30: MAFC—TF (férfi). A mér­kőzésekre a miskolci sportcsar­nokban kerül sor. Kosárlabda i II A kosárlabda NB il Keleti | csoportjában a MEAFC férfi- k csapata Kiskunfélegyházán sze- j repelt. Az első félidő rendkívül I jó küzdelmet hozott, és a ha­zaiaknak sikerült jobban a haj­rá. A második félidőben az egyetemisták jó védekezésükkel, Megjegyzem... • •*, hogy változatlanul nem értem, miért hátrány, az, ha egy csa­pat — bármilyen sportágban — nem hazai környezetben, hanem idegenben játszik. Tulajdonképpen mit jelent az. hogy idegen? A válasz általában az, hogy a pálya mérete, talaja, esetleg a stadion nagysága zavaró, ismeretlen és természetesen a közönség az idegen­ben játszó csapat ellen szurkol. Ezek lennének azok az objektív té­nyezők, amelyek néha (vagy talán a kelleténél többször) az eset­leges vereségek magyarázatául szolgálnak. Pedig az olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon mindenki idegenben játszik — le­számítva a rendező ország versenyzőit. És mégis a legritkábban nyerik a versenyeket a rendező ország sportolói. Még akkor sem, ha történetesen az adott sportágban nagy hagyományokkal és esély- lyel rendelkeznek. Gondoljunk csak a tavalyi budapesti öttusa- világbajnokságra. Senki sem * mondhatta, hogy nem ismerték a pá­lyát. nem a magyaroknak szurkolt az egész közvélemény — és mégis az amerikaiak nyertek. Vagy nézzük az egyik legnépszerűbb sportágat, a labdarúgást. Brazília válogatottja háromszor nyert vi­lágbajnoki címet. Mindegyiket idegenben (Svédország, Chile, Mexi­kó), és amikor hazájukban rendezték a labdarúgó VB-t, akkor a döntőben 2:l-re kikaptak Uruguay válogatottjától. Arról már nem is szólok, hogy az egyéni versenyszámokban szereplő sportolók talán csak az edzések alkalmával „játszanak” hazai környezetben, gondoljunk a tornászokra, birkózókra, súlyemelőkre, atlétákra és a többiekre. Hogy miért épp most írok e témáról? Mert az utóbbi hónapokban, hetekben szinte minden nap hallhatunk híreket arról a felkészülés­ről, ami a vasárnapi labdarúgó-mérkőzést megelőzte. A szövetségi kapitány különböző taktikákat dolgozott ki az idegenbeni sikeres sze­replés érdekében. A hazai bajnoki találkozók előtt az edzők mindig kiemelik, hogy milyen nehéz idegenben játszani, ezért a legnagyobb cél a döntetlen elérése, illetve megtartása. Így van ez a válogatott csapatok idegenben játszott mérkőzései előtt is. A külföldi csapatok nem beszélnek, ők játszanak, és legtöbbször győznek a mieink el­len. Minden erejüket latba vetve játszanak, harcolnak — aszerint, hogy mire készteti őket az ellenfél — a győzelemért. Idegenben is. Nem kellene-e nekünk is átvenni ezt a (példák sora Igazolta) tak­tikát? Felejtsük már el ezt az évek óta beidegződött, kishitűséggel és bátortalansággal „kipárnázott” kényelmességet! Talán akkora meglepetést okozna ez az ellenfeleknek, hogy amíg ők csodálkoznak, addig mi győzünk. DARAB GYULA Kerékpározás Dobogókő volt a végcélja a Pomáz határából rajtoló orszá­gos bajnokság második futamá­nak. A rendezők — hogy nehe­zítsék a pályát - ötször iktat­ták be Dobogókő „megtapo- •Éfiát”. A férfiaknál a második szakaszon Csathó (MVSC) a har­madik lett, míg az ifjúságiaknál az MVSC-s Támár a hatodik. Az összetett versenyben mind Csa­thó, mind Támár korosztályában a második helyen végzett. I áj futás Vasárnap rendezték meg a Mecsek Kupa egyéni ver­senyt, Hetvehely térségében. A miskolciak eredményei :* férfiak: F 21 A: 3. Dosek (DVTKj. Csapatban: 2. DVTK; nők: N19A: 4. Káló, ... 6. Korsovszky (mindkettő DVTKj. gyors indításaikkal és pontos távoli dobásaikkal a maguk ja­vára fordították a találkozót* MEAFC—Kiskunfélegyháza 93:78 (34:36). A miskolciak pontszerzői: Zomborszky 28, Lőrincz 22, Fo­dor 19, Palicz 10, Házi 8. Izrael 4, Bálák, Kovács, Lavotha. Az NB II női, Keleti csoport­jában a MEAFC 66:53 (36:21) arányban maradt alul a Kiskun­félegyházával szemben. Értesítjük Tisztelt Fuvaroztatóinkat, hogy fuvarvállalő irodánkat Miskolc, Zsolcai kapu 18. sz. alól áthelyeztük Miskolc, I. kér. Vörösmarty utca 9. sz. alá. Telefonszáma változatlan: 36-974 Fuvarvállalás: hétfőtől péntekig 7—16 óráig, szombaton 7-12 óráig. Volán 3. sz. Vállalat Miskolc Van aki csak ügyetlen, van aki alkalmatlan Ma már előzetes ahvaimassagi vizsga­latokkal igyekezne« kiszűrni azoaat, akik veszélyeztethe­tik a Közlekedés biz­tonságát. Mintegy másfél esztendő óta előze­tes alkalmassági vizsgálatokon esnek át mindazok, akik 55. életévüket már betöltötték, amikor vezetői engedély megszerzését hatá­rozzák 'eí. Ugyan­így megvizsgálják a túl fiatal - a 18. évet még el nem ért — jelentkezőket is. Kötelező a vizsgálat a hivatásos vezetők­nek, valamint azok­nak is, akik már öt­ször buktak meg járművezetési gya­korlatból (az elméleti anyagból való buká­sok nem járnak ilyen következmény­nyel). Más esetekben is el kell végezni a járművezetésre való alkalmassági vizsgát (ez főként a már régebben jogosít­vánnyal rendelkezők­re vonatkozik). Ilyen rendkívüli ellenőrzést , kezdeményezhet a rendőrség, az egész­ségügyi szervek, ■ a munkál látó és végül akár maga a gépjár­művezető is. Kizáró ok lehet az elégte­len észlelési teljesít­mény, a helytelen távolság- és sebes­ségbecslés, a hiányos döntési képesség, va­lamint a szorongás, pánikos reakció, vagy a közösségelle­nes beállítottság, esetleg indulati labi­litásból következő szélsőséges magatar­tás.' Megvan tehát a lehetőség a volán mögött ülő idegbe­tegek, pszichopaták kiszűrésére. Eléggé problemati­kus az 55. életévü­ket betöltöttékkel kapcsolatos helyzet, annak ellenére, hogy közülük már egy ye kevesebben akarnak jogosítványt szerezni, idősebb korban ál­talában nehezebbé válik a gépjárműve­zetéshez szükséges készségek elsajátítá­sa. Viszont az idő­sebbek ugyanannyi idő alatt akarják megtanulni a gépko­csivezetést, mint a fiatalabbak, ami csak ritkán sikerül ne­kik. Nem szégyen és nem is ritka, hogy az idősebbek - ter­mészetesen a veze­tésre való alkalmas­ság minősítésének birtokában - 80-90 órát is vesznek, míg sikeresen levizsgáz­nák. Az olyanon vi­szont ma már nem kerülhetnek gépjár­mű-vezetői tanfo­lyamra, akiknek az­előtt 150-200 órai gyakorlás is kevés lett volna a vizsga letételéhez. Az alkalmasság- vizsgálaton és általá­ban a gépkocsiveze­téssel kapcsolatos vizsgán nem az ügyetlen gépjármű- vezetö-jelöltet kell kiszűrni, hanem az alkalmatlant. Van olyan vezető, aki a közlekedési szabá­lyokkal tisztában van, óvatosan és szabályszerűen vezet, de egyes technikai feladatokat nem tud tökéletesen megolda. ni (például szűk he­lyen nem képes par­kolni). Az ilyen ve­zetőnél lehet . szó ügyetlenségről, de nem alkalmatlanság­ról. Ma már egyéb­ként a gyakorlati vizsgáztatók is va­lamivel elnézőbbek az ügyetlenekkel szemben. így azután, ha az ötödik próbál­kozás is sikertelen, igazán jogos az al­kalmasságvizsgálat elrendelése. Barátai a mérges kígyók A 28 éves indiai szállodai alkalmazott. Nilim Kumar 72 órát töltött egy kis üveg­szobában 72 mérges kígyóval, amelyek marása egyenként is halálos. Nem akartam rekor­dot felállítani — mondta,Ki- sérletemnek célja az volt, hogy bebizonyítsam az embe^ reknek, hogy a kígyók nem álnokok, s megérdemlik a törődést. Az adminisztrátor kígyókat gyűjt. Több mint 500 követője van, akiket e hüllők fogására és helyes gondozására tanít. A kéményseprés ősi mester­ség. Németországban a XII. szá­zadig a várurak cselédeikkel vé­geztették ezt a nehéz és pisz­kos munkát. A század végén je­lentkeztek az első hivatásos ké­ménytisztítók - főként olaszok. A földesurak és a gSzdag pol­gárok örömmel fogadták őket és szinte versenyeztek szolgálatai­kért. Előjogként kard- és cilin­derviselési engedélyt kaptak. Az egyszerű emberek is tisztelték és szerencsehozóként emlegették őket. A századok folyamán a kard eltűnt, de a kéményseprők ma is büszkén viselik céhük jel­képeként a cilindert. A 63 éves lipcsei Rudolf Kühn kéményseprő fömester - ez a cím állítólag megfelél a sakknagymestert rangnak - sem mulasztja el so­ha, hogy reggel munkába indu­láskor koromlepte munkaruhája és kesztyűje mellett fel ne ve­gye a „kötelező cilindert”. Ha­sonlóképpen jár el az NDK töb­bi, szám szerint 1805 „fekete embere”. A lipcsei főmester 60 kollégájával együtt gondoskodik a város 6000 kéményének tiszta­ságáról. Nyolchetenként kerül sor valamennyi kéményre, ami nem kis feladat, hiszen a város házainak kétharmada százeszten­dős. és a kémények hagy része bizony már elaggott. Testőr a taxis mellett Párizsban 1200 taxisofőrnő testőrrel, azaz jól megtermett kutyával indul mindennapi útjára. A kutya a vezető melletti első ülésen ül, po­fával az utas felé. A vezető azonban kedvesen elmagya­rázza: „Ne izguljon monsieur; a kutya csak az utasításom*» ugrik önre". A cilsnderes ember

Next

/
Thumbnails
Contents