Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-17 / 295. szám

$ A kohászatnak ,1S ezer dolgozója van. Az új acélművet kétezren építik .. Minden ne­gyedik miskolci foglalkoztatott bejáró, azaz naponta 32 ezren ingáznak. Hányán vagyunk, hol dolgosunk? (/.) lem a kéz kevés... násszerű dinamizmusról be­Tanácsfagi interpellációk A tisztább, szebb Miskofcérf volság, emelkedik a szállító Oratos becslesek szerint ma Miskolcon mintegy 400U munkahely betöltetlen. Egy falunyi embert tudnának egyik percről a másikra al­kalmazni a megyeszékhely üzemei, intézményei, szolgál­tató vállalatai. Mégsem mondhatjuk azt, hogy négyezer dolgozó hi­ányzik. Nem a kéz kevés, hanem' az elosztás rossz. (Az ipar. csökkenő létszámmalis, évről evre többet produkál!) A dolog másik oldala, hogy a munkára foghatók szama nem gyarapodik. A Közpon­ti Bizottság már két eszten­dővel ezelőtt regisztrálta a tényt: a gazdasági növeke­dés pótlólagos munkaerőfor­rásai kimerültek. Nem a legszűkebb forrás Azzal kell gazdálkodni, il­letve jobban gazdálkodni, ami van. Ezért is nőtt meg a vállalati „munkaügyisek” becsülete, ezért is készülnek a korábbinál nagyobb gond­dal, s talán nagyobb ború­látással a vállalati, városi, tájegységi munkaerőmérle­gek. Mielőtt mélyebben belebo­nyolódnánk a témába, s köz­vetett, illetve közvetlen ér­vekkel illusztrálnánk, hogy egyre fogy a termelőmunkát végző emberek száma, az ol­vasó szives figyelmét felhív­juk arra, hogy a nyersanyag­szegény, s a világpiaci vál­tozások áltál hátrányosan érintett Magyarországon nem a munkaerő a legszűkebb forrás. Sőt! A legnagyobb tartalékaink a foglalkoztatás ésszerűbb megszervezésében vannak. Ennek felismerésére ösztönöznek a határozatok, s erre szorítanak majd a ko­rábbinál jobban az új gaz­dasági szabályozók. Ne ejtsünk tehát könnyet azért, hogy Miskolcon négy­ezer ember hiányzik! Ez tény. De tény az is — szám­talan felmérés erősítette meg —. hogy a gyárkapun belüli foglalkoztatottság 70—30 szá­zalékosra tehető. 1 győri példa A városi pártbizottság mel­lett működő társadalmi bi­zottság az érdekelt szervek bevonásával felmérést vég­zett Miskolcnak es vonzás­körzetének munkaerö-gazdal­kodásáról, különös tekintet­tel a jövőre. A tanulmányt haszonnal forgathatják mind­azok, akik felelősséget érez­nek a városért, s a holnap Miskolca érdekli őket... Mert végül is a város léte a tét. Összkomfortosabb élet­re törekvő szándékaink je­gyében ugyanis városfejlesz­tésről, gazdasági előrehala­dásról nem beszélhetünk, nem dönthetünk a munka­erőhelyzet alapos ismerete és pontos prognózisa nélkül. Tévedés lenne azt hinni, hogy az egyetemes és hosszú távú programot adó felmé­résben az egyes ember sze­mély szerint nem érdekelt. Idézet a bevezetőből: „Az állandó,, természetes munka­erőmozgás mellett, nagyobb figyelmet kell fordítani a tervszerű és szervezett mun­kaerő-átcsoportosításra, hisz arra nincs és a jövőben sem lesz biztosíték, hogy minden­ki abban a munkakörben dolgozhat élete végéig, ame­lyikben kezdte a munkát, vagy ami megítélése szerint számára a legkedvezőbb”. Nincs, nem lehet ok ezen csodálkozni. A győri Rába- gyár „esete” még szenzáció- számba ment, vihart kavart. Szoktatnunk kell magunkat a munkaerő-átcsoportosítás radikálisabb módszereihez is. Egy illúzióval kevesebb A már idézett tanulmány messziről indul, de messzire is mutat. Az 1365-ben várossá nyilT vanított Miskolc népességé­nek számszerű alakulását az 1786-os első népszámlálástól követhetjük nyomon. Ekkor a város 2400 házában 14 ezer lakos élt. A népesség 1869-től a századfordulóig megkétszereződött, 1930-tól megháromszorozódott. A la­kosság száma ma hatszoro­sa a száz évvel ezelőttinek. Miskolc népességgyarapo­dása kétharmad részben a betelepedésből adódik. A vá­ros állandó jelzője, az oiy szívesen emlegetett „dina­mikus” jelző nemcsak az iparfejlesztésre, hanem a lé- lekszám növekedésére is jog­gal használható. Ám most egy korszak végére értünk, illetve új, másfajta korszak következik a város történe­teben. Vége van annak a hősi időszaknak, amikor robba­szélhetünk. S ez ugyanúgy érvényes az ipari termelés­re. mint a városi népesség számának alakulására. Le kell számolni azzal az illú­zióval. hogy ebben az új korszakban egyedül a meny- nyiségi növekedés üdvözít, s ez az egyetlen kritériuma, fokmérője a fejlődésnek. Le­het, sőt valószínű, hogy Deb­recen lakóinak száma (jelen­leg 206 ezer) néhány éven belül meghaladja Miskoleét. A népességnövekedés üteme ugyanis a cívisvárosban másfélszerese az itteninek. A jövő évben is sokat tesz majd a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács a biztonságos közlekedésért, több olyan akciót szerveznek, bonyolítanak, amelyek célja a közúti balesetek számának csökkentése, a közlekedési morál erősítése. Ilyen akció lesz például a közlekedésbiztonsági hónap, az „Idős emberek hete a köz­lekedésben”, a „Látni és lát­szani” akció, vagy a „Kerék­párosok hete”. A nagyobb vállalatoknál és intézmények­nél az SZMT munkavédelmi osztályával közösen önkén­tes KRESZ-vizsgákat szer­veznek a járművezetők és a gyalogosok részére. Ismét megrendezik a közlekedési témájú megyei kirakatver- senyt is. Minden évben jelentős rendezvény a Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros ver­seny helyi döntőinek szerve­zése, lebonyolítása, amely ma már a fiatalok ezreit mozgósítja megyénkben is. Hasonlóan népszerű az Ifjú­sági Kupa segédmotor-kerék­pár vezetői verseny. A me­gye iskolái között közleke­désbiztonsági versenyt indít 1980-ban az MKBT. a leg­jobb iskolák továbbjuthatnak az országos versenyre. Jö­vőre is benevezhetnek a jár­művezetők a „Vezess bizton­ságosan” mozgalomba, illet­ve a motorosok és a hivaíá­A tanács októberi ülésén sok szó esett — és távolról sem elismerően — a miskolci ut­cák tisztaságáról, a szemét elhelyezésével, szállításával kapcsolatos gondokról. Ért­hető, az interpelláló tanács­tagokat csakúgy, mint vá­lasztóikat, élénken foglalkoz­tatja a lakókörnyezet védel­me. Mert mi tagadás, e té­ren az országos átlagnál ná­lunk rosszabb a helyzet. Milyen intézkedések követik az interpellációkat, illetve milyen választ kapnak a ta­nácstagok az illetékes osztá­lyoktól? Kissé türelmetlenül figye­lik már a miskolciak a szenny víztiszti tó-telep építé­sét, hiszen évek óta tart. és befejezése még mindig nincs közel. Az egyik tanácstag kérdésére válaszolva, az épí­tési és közlekedési osztály azt a tájékoztatást adta, hogy a napi 70 ezer köbmé­ter kapacitású szennyvíztisz­tító-telep mechanikai művét a hatodik ötéves tervben be­fejezik, majd hozzálátnak a biológiai tisztító építéséhez. A beruházás a hetedik ötéves tervben zárul. Kuka helyett zsákba Egyre több gondot okoz a város hulladékának az elhe­lyezése is. hiszen lassan be­telnek a szemétlerakó helyek, népszerű nevükön: szemétbá­nyák. Az építési osztály meg­bízása alapján tanulmány- terv késszül, melyet a jövő év derekán kapnak kézhez. Annyi azonban máris látható, hogy újabb szemétbányát csak a város határain kívül nyithatnak. Növekszik a tá­sos gépjárművezetők a járá­si-megyei KRESZ elméleti es gyakorlati versenyre. Számos akciót a Magyar Autóklub megyei szervezeté­vel közösen szervez az MKBT. Ilyen rendezvény lesz a ma- gánautósok túrával egybekö­tött KRESZ elméleti, forgal­mi és ügyességi versenye. Eljut a biztonságos közle­kedésre nevelés számos gon­dolata a szociális otthonokba, öregek napközi otthonaiba, a művelődési házakba, kul- túrházakba és iskolákba is. A legkisebbek, az I—TV. osz­tályosok részére példa'’! a környezel tanúim ' vyi órák kere ében gy- 'sorlali be uu- tatókkal egybekötött KUE3Z- fogla) hozásokat rendez az MKBT. A felnőtt lakosságot — együttműködve a HNF-fel. az SZMT-vei és a Vöröske­reszttel — aktívaértekezlete­ken. lakógyűléseken oktatják a szabályos, helyes közleke­désre. ám számos közlekedési ismeretté r j eszí ő el őad ás t szerveznek a TIT-tel karölt­ve is. Nem marad el természete­sen a közúti közlekedési bal­eseti helyzet rendszeres elemzése, a közutak és tar­tozékaik állapotának szem­mel tartása, vagy például a biztonságos közlekedésre ne­velést segítő propagandaki­adványok szerkesztése, kia­dása sem. Ny. I. si költség. Ezért is 'vizsgál­ják a Köztisztasági Vállalat­nál, hogyan lehetne tökélete­síteni — értsd: olcsóbbá ten­ni — a fuvarozást. Az egyik lehetőség: a zsákos szemét- gyűjtés és -szállítás beveze­tése. Mindehhez azt tesszük hozzá, hogy — mint lapunk­ban is olvashattak róla —. szóba került a nádasréti te­lep szeméttel, ipari hulladék­kal és humusszá^ való fel- töltése. Kettős haszna volna e terv megvalósításának: egyrészt nem kellene új, tá­voli szemétbányát nyitni, másrészt jókora zöldterületet nyerne a város. A harmadik variáció a szemétégető-telep létesítése. Erre azonban be­látható időn1 belül aligha lesz pénze a városnak. Szemetelők Amikor szóba kerül vala­milyen fórumon, hogy a töb­bi városénál szemetesebbek, piszkosabbak Miskolc utcái, mindig megoszlanak a véle­mények abban, kit lehet hi­báztatni: a Köztisztasági Vállalatot, avagy a lakossá­got. Igaza van azoknak, akik a notórius szemetelők bírságo­lását sürgetik. Ám az is ta­gadhatatlan, liogy — az idén kihelyezett 123-mal együtt is — kevés az utcai hulladék- .gyűjtő edény. A tanácstagok azt javasolták, hogy a keres­kedelmi vállalatokat, bolto­kat is kötelezzék szemét- gyűjtők felszerelésére. Meg­fontolandó gondolat, hiszen a szemét egy része éppen a boltok, vendéglátóhelyek vá­sárlóitól ered. Gondoljunk Szerdán délután ülést tart a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnök­sége. Az elnökség jelentés' hallgat meg a szakszerveze teknek a termelést segítő é- területpolitikai munkájáról tájékozódik a munkaerő-gaz­dálkodás megyei tapasztala­tairól. Megvitatja a testület az SZMT 1930. évi munka. például arra, hány helyen árusítanak a főutcán jégkré­met, virslivel töltött, forró kiflit, egyebet. A csomagoló­anyag pedig többnyire a flaszterra kerül. Pót szállítmány rózsából Nyáron porzik. ősztől ta­vaszig sáros, lucskos, jeges a miskolci' utca. Egyebek kö­zött azért is, mert rendre el­dugulnak a csapadékcsator­nák lefolyói. Az építési osz­tály elrendelte az eddiginél rendszeresebb — ha a szük­séges, kétnaponkénti — ta­karítását a lefolyóaknáknak. Nem szívesen beszélünk! róla, pedig ez is összefügg egy város köztisztaságával, kulturáltságával: kevés a nyilvános W. C. De ha kevés van és nincs pénz újabbak létesítésére, akkor legalább a nyitvatartási időt igazít­sák az igényekhez! A válasz: intézkedtek és most már reg­gel 8 órától 20 óráig tartják nyitva a nyilvános W. C.-ket. A városgondnokság feladata, hogy ellenőrizze a közhasznú rendelet végrehajtását. Végezetül egy vidámabb téma... A Kertészeti Válla­lat 40 Bokrot és 10 tő futó­rózsát szállított ki Tóth' Imre tanácstag körzetébe, pótfando azokat, -melyek a tavaszi ül­tetés után nem eredtek meg. Társadalmi munkában kí­vánták díszíteni e növények­kel lakókörnyezetüket Tóth Imre választói, ezért különö­sen fájlalták a balsikert. Ezért a kertészek az újabb rózsa- és dísznövény-szállít­mányhoz szakma: tanácsokat is „mellékeltek”. (békés) programját, az elnökség és a titkárság jövő első félévi munka- és üdüléstervét. Végül egy feladatterv és egy intézkedés! terv kerül az el­nökség elé Előbbi az 1980. évi szakszervezeti választá­sokkal. utóbbi a szakszerve­zetek m„-gyei küldöttértekez­letével kapcsolatos tenniva­lókkal foglalkozik. (Folytatjuk) BRACJKÓ ISTVÁN MKBT-akciók 1980-ban A biztonságos közlekedésért 4c Hú t'artási pore fián edények, exportra... Hódvezővásár- hslijen. az Alföldi Porcelángyár gyáregységében új. korszerű eUáró-.ikat vezettek be. melyek eredményeként korszerűsö­dött és nőtt a termelés. A díszített porcelán edények nagy része exportra készül. (Cser István felvétele) m . .......—ni.., , .i. .i. Ülést tart az SZWT elnök sége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents