Déli Hírlap, 1979. december (11. évfolyam, 282-305. szám)

1979-12-27 / 302. szám

Hajdani mesterségek A kisfiú csütörtök Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Könyvszemle. — 12.45: Zenemú­zeum. — 13.47: Kóczé Gyula né­pi zenekara játszik. Udvardy Tibor nótákat énekel. — 14.07: Mindenki könyvtára. — 14.37: Kóruspódium. — lő.00: Hírek. — 15.10- Igor herceg. — 16.00: Üt- közben. — 16.05: Csajkovszkij: Francesra da Rimini. — szimfo­nikus fantázia. — 15.29: Az év portréi. — 17.00: Hírek. Ütköz- ben. — 17.07: Szakály Agnes eimbalmozik. — 17.21: Körülmé­nyek. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. 19.15: Manon Lescaut. Ope­rarészletek. — 20.00: Színes népi A miskolci malomipar tör­ler.etí j XIV sznvnriig vezet­hető vissza. Az első vízi mai- mok egyhá/.i tulajdonban voltak, köveik a pálosoknak és a tapolcai apátnak őröl­tek. Az egyház monopolhely­zete a XV. század második felében tört meg. Ekkor ke­rült először vízimalom mis­kolci polgár tulajdonába. Mátyás király és Beatrix az 1470-es években nemcsak ne­mesi előjogokkal ruházta fel a városban lakó Herczeg csa­ládot, hanem malomalapí- tást is engedélyezett nekik. A malmot 1498-ban a város megvásárolta, s majd mint az avasi templom jus patro- nusa. azaz kegyura. az egy­ház épületeinek fenntartásá­ra és alkalmazottainak ellá­tására az avasi. akkor még katolikus egyháznak adomá­nyozta. A malmot ekkortól megszűnéséig a papok mal­mának. vagy pap malmának nevezték. A városi tanács rendelete értelmében a ma­lom „házát, hajazatját, kő­padját mindig a város ép- pítteti és tartja fenn. s a gá­takat a papszeresi és tót ut­cai jobbágyok tartoznak gondozni”. A malomkövet és a gerendákat a közvagyon­ból vették. A városi szám­adáskönyvekből olvashatjuk, hogy a malomköveket Sáros­patakról szállították. A XVI—XVII. sz.-ban épült ki az a malomrendszer, amely a Szinva energiáját haszno­sítva, helyét tekintve meg­szűnéséig változatlan maradt. A malmok nevüket a pap 'malomhoz hasonlóan tulaj­donosukról. közelükben épült objektumokról. vagy tevé­kenységük fő formájáról kap­ták. így a Bük-malom és a Döry-malom a város két gazdag nemesi családjáról, az Ispotály-malom a mind- •szentí apátsági kórházról, a vágó-malom a közelében el­helyezkedő vágóiadról, a Küldé a molnárt a malom látására..." sége megközelítette a negyed- millió tonnát!) A malmok elsősorban rozsot dolgoztak fel, amiből arra következtet­hetünk. hogy a XVI—XVIII. században Miskolc környékén elsősorban rozstermesztéssel foglalkoztak. A malmok leggyakoribb hasznosítási módja a bérbe­adás volt. A bérleti szerző­déseket a városi tanács egyik szerve, az ún. kis magistra­tus előtt kötötték a tulajdo­nosok a molnárokkal. A molnárok kötelezték magu­kat arra, hogy az őrlemé­nyek után szedett vám há­romnegyed részét átadják a tulajdonosnak. A városnak pedig 50 napi ácsmunkával szolgálnak. Ez arra utal. hogy a molnárokat kitűnő ácsok­nak tekintették. Ezt bizo­nyítják a városi számadás­könyvek és jegyzőkönyvek bejegyzései is. 1686-ban, ami­kor az egri törökök részére j ágyúdeszkákat faragtak, az „Áldgu Deszka Faragok" kö­zött molnárok is dolgoztak. 1690-ben és 1708-ban a mol­nárok hidat építettek és ők készítették a város kapuit. 1724-ben bedig arról értesü­lünk. hogy a molnárok fa- templómokat építettek a vá­Végre egy gyermekműsor, amit aellö időben vethettek taedet este tél hétkor). Igaz. az egész karácsonyi műsor lénye­gében a gyere veknek szólt, il­letve ők • is nyugodtan végig­nézhették. A nagyobbik rész ezúttal is konzerv volt, régi produkciók felújítása, de — ilyenkor — ennek is meg, an a maga haszna, ha már unják a tevét, kimeltetnek levesózni a gyerkőcök. A ..fő" müsorszámot ez­úttal is Katkics Ilona ren­dezte. Lázár Ervin mesajá- téka hangulatában. monda­nivalójával és igényesen megformál tságá val valóban méltó volt a karácsony hu­manista tartalmához. Nem árt erről legalább ilyenkor beszélni, mert hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. No; nem a dagadó töltött káposztáról, bejgliről, a teli demizsonokról ... — ezekre csak ürügy a karácsony (vagy éppen a karácsony ürügy a nagy eszem-iszom- ra?) A karácsony eredeti je­lentése szerint (túl a kifeje­zetten vallási tartalmakon) a béke, a szeretet, a cselekvő emberség ünhepe. Különösen aláhúznánk ez utóbbit, mert ezt helyettesítjük „be” gyar­lón az ajándékozás-vásárlás mániánkkal. Több gondot, vesződést okozva-szerezve ezzel sokszor, mint örömet magát. A cselekvő emberség, szeretet ugyanis nem csu­pán a fölösből ad. hanem valóban segít, nem sajnálva sem a fáradságot, sem az ál­A Szinvára emelt vízimal­mok a XIX. században már örök problémát jelentettek a városnak. A gyakori árvizek egyik fő okozói voltak, hi­szen a malomkerekek és tar­tozék építmények útját áll­ták a levonuló árnak. Az 1878. évi nagy árvíz után a városi tanács megmásíthatat­lan döntését követően a malmokat sorról sorra le­bontották. a malomárkokat feltöltötték. s ezzel lezárult a miskolci vízimalmok hat évszázados története. DOBROSSY ISTVÁN— VERES LÁSZLÓ tf: Valódi műjég várja a vakációzókat Jó vakációt! Menthetetlenül megöregedtem, es ez a fel­ismerés az iskolások téli szünete apropójá­ból döbbent belém.- Hogy örültem, amikor az első hírek száll- dosni kezdtek a miskolci műjégpálya építé­séről, no, majd én megmutatom, hiszen imád­tam korcsolyázni, a srácokkal ott arénáz- tunk a Gépipari jegén, vonatoztunk, büszkén húztuk kézen fogva a kislányt. A műjégpá­lya azóta már valódi, és én csak egyszer jár­tam ott, akkor is a betonpáholyból lestem irigykedve a gyerekeket. Még hogy én adjak tanácsokat a téli szü­netre? Adhatok. Menjetek korcsolyázni, szánkózni, síelni — azt kétszer próbáltam, Szinvai vízimalom az 1930-as évekből A Szabadság tér közepén, a Kossuth-szobor helyén a múlt század végéig egy vízimalom állott. Papírmalomnak nevez­ték. mert a XV. századtól kezdve kövei az avasi egyház­nak őröltek. 1891-ben a város megvásárolta az épületet a tér­rel együtt. Helyén állították fel iíiag.v arország első köztéri szobrát, Róna József alkotását. Az emlékmű felállításának évé­ben, 1898-ban a város megvá­sárolta és lebontatta a Szinván álló utolsó vízimalmot, az ún. Alsómalmot, amely a mai Ti­zes honvéd utcán állott. E két malom eltávolításával megszűn­tek azok az akadályok, anje­i.vek a víz szabad levonulását gátolták a Szinván. Egyúttal lezárult a vízi energiára épiiló miskolci malomipar hat évszá­zados története. kalló-malom pedig a guba- xészítes egyik, malomhoz kö­tött műveletéről kapta elne­vezését. A Szinva miskolc'i ágán működő nyolc vízima­lom a városban és a város Környékén termelt gabonát dolgozta fel. Egy-egy malom kapacitása, feldolgozó-képes­sége megközelítette' az évi 100 mázsát. (A XIX. század végén alakult Borsod-Miskolczi Gőzmalom évi teljesítőképes­(Herényi László felvétele) másodszor eltört a lábam, azóta nem kísér­letezem —, olvassatok, pihenjetek, jó sokat beszélgessetek a szüléitekkel, tévézzetek, nézzetek körül a művelődési házakban, mo­zi, napközi, mondhatom, szép kis tanácsok. Bezzeg az én időmben! (Bezzeg az én időmben még állandóan azzal jöttek az öre­gek. hogy „Bezzeg az én időmben!”) Akkor nem, kellett havat kívánni, mert volt. (Leg­alábbis emlékeim szerint.) Nem kellett hi­deget kívánni, mert az is volt. (Hej, azok a remek szénszünetek!) Agyonfagyott kézzel gyúrtuk, görgettük a hóembernek valót, je­gesre sinkóztuk az úttestre fagyott havat, izgatottan vártuk az új évet, ami a félévi bizonyítványt hozta. Most nincs bizonyít­vány, van értesítő, nincs izgulás, hiszen csak február elején kapjátok meg, mondom, menthetetlenül megöregedtem. Szóval: jó vakációt! Ss. G. meg az oroszlánok ( T dozalot. Mint ahogyan tette ezt a mesejáték hőse: Peti (Mészáros Márton játéka több és más is volt, mint a szokványos „alakítás”). Lázár Ervin gondolata egy­szerre poétikus és szomorúan aktuális. Aktuális, ha arra gondolunk, hogy az egyes nemzedékek milyen nehezen értenek szót egymással, mennyire eluralkodott egyes körökben a „produkció” szemlélet (anélkül. hogy ténylegesen megtennének mindent a produkcióért). Ezek az „öreg oroszlánok” pedig már nagyon kevéssel beérnék. Egy kis figyelem­mel, türelemmel, rájuk szánt idővel. Ám sokszor éppen ezt a keveset nem kapják meg — még ilyenkor, kará­csony táján sem. Magukra maradnak, múltjuk, emléke­ik börtönébe zárva. Feleld Kamill és Dgyka Margit alakította szolid hu­morral az idős „oroszlán­házaspárt”. Követve a gyer­meki logikát, amely még nem tudja különválasztani. a képzeletet: a mesevalóságot az élet realitásaitól. Ebben a birodalomban ugyanis még fontosabbak a gesztusok, mint a tények, s a gyerek csalhatatlanul el is tud iga­zodni a gesztusok világában. Önzése és önzetlensége is természetes. Adakozása nem számító, mint a mienk, fel­nőtteké. Nem a produkció a fontos, hanem maga a játék, a jelenlét. Ebből fakad a gyerek megrontatlan derűje is, mert ez a világ még ho­mogén, előtte van a ..jónak” és a „rossznak”. Érdemes azonban odafigyelni Lázár Ervin másik „üzenetére” is! Peti egyedül van. ezért kell a képzeletével benépesítenie a fészert, a kis világát. A gyerek nem tudja elviselni az ürességet és az asemény- telen.séget. Volt a tévéjátékban egy poétikus jelenet, amikor a szereplők (Bálint András, Esztergályos Cecília stb.) át­mennek a szakadék fölött. Egredül az apa, a felnőtt (Márkus László) torpan meg előtte, aki nem hisz a me­sében. az oroszlánok létezé­sében sem. Hiányzik belőle a bizalom és a jóhiszemű­ség. Nos, talán éppen ez a karácsony titka is: a derűs jóakarat és a bizalom, ami­ből nem árt tartalékolni egy kicsit az év többi napjaira sem. amelyek bizony tele vannak kisebb-nagyobb sza­kadékokkal. Tanuljunk a gyerekektől, a tévéjáték Pe­tiiétől, s akkor baj nélkül átjutunk a szakadékok túl­oldalára. (horpácsi) műsor muzsika. — 20.42: Bemutatjuk új felvételeinket. — 21.30: Viták és monológok. I. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Híres előadóművészek felvételei­ből. — 24.00: Hírek. 0.10: Tánc­dalok. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Téli ünnepkör — népi ka­lendárium. — J3.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: S antik áló kiskutya. A Gyermekrádió mű- sóra. — 14.00: Kettőtől fél ölig... — 16.30: Hírek. — 46.33; Útköz­ben. — 16.35: Idősebbek hullám­hosszán. — 17.30: ’Belépés nem­csak tornacipőben. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Mit játsszunk? — 22.00: A couniry-muzsikáró]. — 22.30: Gigi. Zenésjáték-részletek. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Női dolgok, női gondok. Nők a gyermek­évért. . . Szerkesztő; Jakab Má­ria. — 17.25: Slágerlista. —17.55: Korszerűbbet. olcsóbban . . . Onodyari Miklós jegyzete. — 18.00: Észalr-magyarorszígi Kró­nika. — 18.25—18.30: Lapszemle, műsorajánlat. Televízió. 1. műsor: 16.35: Hí­rek. — 16.40: Melyiket az öt­ezerből? — 16.55: Csáva rnvúzó. — 17.25: Tévébörze. — 17.35: A nyelv világa. — 18.20: Staféta. — 18.30: Gondolatok a hoJnapró'. — 19.10: Tévétorna. — ^ 19.13: Esti msse. — 19.30: Tv-híradq. — 20.00: Gyökerek. Tévéfilmsorozat. — 20.45 : Eav nyári nap Óbudán — muzsikáló gyerekekkel. — “1.30: Nézőpont. — 22.30: Tv­híradó 3. > Televízió. 2. műsor: 20.01: A húsvét-szíAéti szobrok nvomá- ban. — 20.‘>0: Kedvünkre... — “1.00; Tv-hí^-rió 2. — 21.25: A tető. Olasz film. Szlovák televízió: 16.00: Hírek. — 16.20: Pionírok magazinja. — 17.20: Tau úr. — 18.00: Magazin. — 18.40; Esti mese. — ÍO.OO: Tv- híradó. — 19 30; A költő világa. — ‘20.00: Színházi közvetítés. — 21.25: A rendőrség naplójából. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Doku­mentumműsor. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Dubarry. — Játékszín (7): Csa­podéi- madárka. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18) : Kós Károly-reprodukciók. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Vologdai grafikusművészek ki­állítása. — József Attila Könyv­tár (12—20) : Gácsi Mihály gra­fikái. — Vasas Galéria (14—19) : A DVMK makramé-, díszítőmű­vész- és kerámiaszakkörének munkaiból. — Munkásélet ’79. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Égigérö fű Szí. magyar film Kezdés: í‘4 orakor Őszi szonáta Mb. szí. svéd film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: hn6, 8 orakor BÉKE, KAMARAMOZI onias es Kotes xviagyai film Kezaes: 6 orakor KOSSUTH Konvoj Mo. slí. amerikai film 14 even aluliaknak nem ajánljuk! Ili. hely ál ! Kezdés: t3, hnö, 7 órakor HEVESIT VAN FILMKLUB A hiénák napja Tunéziai film Kezdés: 15, 17 órakor TÁNCSICS A kis hableány Mb. szí. japan rajzfilm ^ Kezdés: 13 órakor A bíróság elhalasztja a uúnlesi Szí. román film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 15. 17 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Oly távol, oly közel Lengyel film Kezelés: 7 órakor FÁKLYA Útközben Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 15, f7 órakor SZIKRA Félelem a város felett Szí. francia—olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! III. hely ár! Kezdés: 4, 6 órakor PETŐFI Zahar Bcrkut Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Párharc Mb. NDK film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Az utolsó valcer Amerikai film II. helyár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: ..Hol egye­tem állott egykoron ...” — 8.37: A romantika színháza. — 9.09: Szovjet fúvósmuzstka. — 9.30: Lánc, lánc. eszterláne.. . — 9.50: Lottószámsorsolás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Kéoek és jelképek. — 10.35: Keresztűton. Versek. — 10.40: Verdi: Otelló. — 11.00: Gon­dolat. — n.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Operettrészletek. — 8.58: Slágermúzeum. — 9.50: Lottó­számsorsolás. — 10.00: Znedél­előtt. — 11.45: Tánczenei koktél. Televízió, l. műsor: 9.45: Tévé­torna. — 9.05: Lottósorsolás. — 10.00: Szünidei matiné. apróhirdetés ana« Takarítónőt azonnal) belépés­sel alkalmaz a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés: Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.. L ®m. 102.

Next

/
Thumbnails
Contents