Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-12 / 265. szám
Művészbejáró SZERENCSI EVA Az itt közölt fotó eredetijét — mármint az eredeti fényképét — több kollegám kéne mar lolem a „fiának, lányának”, szerintem saját magának. Né- hanyan azzal, hogy szerezzek rá autogramot. Mondanom sem kell, hogy a fényképet már elkészülte előtt kisajátítottam, Jarmay Gyuri barátom utólagos beleegyezésével. Mindezt annak illusztrálására mondtam el — valószínűleg teljesen feleslegesen —, hogy Szerencsi Éva roppant népszerű. A film. még inkább a tévé ismertté tette bájos, kislányosan szép arcát. (Ez nem bók, hanem tény.) Vajon nem „zavarja” ez a szépség? — Szeretnék nemcsak cuki- falat naivákat játszani, első- |§| sorban éppen ezért vagyok Miskolcon. A József Attila Színház Kamaraszínpadán Goldoni Hazugját Csiszár Imre rendezte, először ekkor dolgoztunk együtt. Aztán lehívott Békéscsabára, a Canterbury mesékhez. Végül ez év tavaszán jött a váratlan ajánlat: szerződjem Miskolc— Es eljött, Így most nincs tévé, rádió, film. — Hetente hazajárok, édesanyámhoz, nagymamámhoz, no meg azért, mert hétfőnként Szabó-család felvételem van a rádióban. A film és a tévé? Nyaranta szabad vagyok. Ha szükség van rám valamelyik produkcióhoz, megtalál a rendező. De most nekem az a fontos, hogy sokat játsszam, alaposabban kipróbálhassam magam, mint eddig. — Miért! A közönség már így is a szívébe zárta. — Remélem, hogy itt többrétű munka vár rám, mint amilyenben Pesten, volt részem. A sokfajta szerep hozzásegíthet* ahhoz, hogy hamarabb tudjak majd váltani, Ha megöregszetn. — Hol lakik Miskolcon? Ho- syan telnek a napjai? — Az Avas-délen lakunk egy kétszobás lakásban. Zsolnai Julival és Máhr Ágival. Többnyire együtt reggelizünk, aztán irány az uszoda. — Busszal jár? o-nnan aztán később harmad- magammal a főiskolára is bejutottunk. — Mennyi ideig marad Miskolcon? .. w. Mint mi n d en. tsz i nes z, é n is szeretnék sok jó szerepet eljátszani. Ezért szerződtem ide. (Senki nem mondta ugyan nekem, de azt hiszem, a Csapodat madárkát részben Szerencsi Éváért, a'neki való szerep miatt is újította .fel — nagy sikerrel — a Miskolci Nemzeti Színház.) (szabados) A sárospataki Követendő úton jár Boruss Rózsa és munkacsoportja. Emlékezetes műsoraikban olyan is. méreteket hoznak el a képernyő segítségével otthonunkba, amelyeket az átlagnéző soha össze nem szedhetett volna. A most futó sorozat, amely a régi magyar könyvtárakat mutatja be, lényegében az iskolai osztálykirándulásokat „pótolja’’, illetve egészíti ki. Boruss Rózsa sorozata sem szán több idői egy-egy könyvtárra. mint amennyi az osztálykirándulásokon jut. De micsoda különbség a hatásfokban! Itt Keresztury Dez- ö akadémikus kalauzolja a nézőt. Az a Keresztury Dezső. akinek elévülhetetlen érdemei Vannak abban, hogy ezek a könyvtárak egyáltalán megmaradtak, rendbe hozva ma is a kutatók és a nagyközönség rendelkezésére állhatnak. Mint „kalauz” is többre vállalkozik, mint általában a bédekkerek, vagy helyi ismertetők. Bevonja persze a helyi szakembereket is — esetünkben Ujszászy Kálmán professzort —, de az egész sorozat spiritus rektora ő maga. Eg'y-eg^ könyvtár ürügyén, kapcsán széles kitekintést ad a magyar és az európai kultúrtörténetre. Olyan összefüggésekre, amelyek nem élnek eléggé a köztudatban. A legutóbb (szombaton látott, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtáráról szólván pl. a táj, a történelem és a művelődés kapcsolatáról beszélt. Arról, hogy a bortermelés, ez a fejlett agrokultúra nem csupán „kitermelte”, de igényelte is a művelt emberfőket. Olyan összefüggés ez, amelynek az aktualitása nem hogy nem évült el, de most érvényes csak igazán! A jelenlegi gazdasági helyzetben csak akkor tudunk érdemben előbbre mozdulni, ha a műveltséget, művelődést is fontos gazdasági hatótényezőnek tekintjük. Ha súlyának, rendeltetésének megfelelően komolyan vesszük a könyvet, a könyvtárakat. Mert éppen a minapi Nézőpont hívta fel a figyelmet, hogy koránt sincs itt rendben minden 1 Ezek a könyvtárak, iskolák példát is mutattak, mutatnak. Mert Sárospatak hagyományairól szólván nem elég csupán Lorántfíy Zsuzsanna, Corrfenius. Kazinczy Ferenc. Kossuth Lajos vagv Erdélyi János nevét említeni, ha hallgatunk azokról a jobbágy származású értelmiségiekről (tanítók, papok, jogászik), akik szétszóródva az országban. sőt Európában (hisz nem csupán magyarok tanultak itt), tovább ápolták, éltették ezt a szellemet: a „hungarust”: a Rákócziakét. a hazaszeretetét, a haladó hagyományokét, a szellemi igényességét. A sorozat érdeme, hogy ennek is hangsúlyt ad. tehát nem csupán régi könyveket,, múzeumi tárgyakat mutat, hanem hagyományokat ápol, tudatosít, sőt éleszt fel. Azt a történelmi tudatot, amely nélkül nemzet, de az emberi rrféltóság sem képzelhető el. (horpácsi) re Pécs finnországi testvér- városában — Lantiban — élő képzőművészek alkotásaiból rendeztek* kiállítást a mecsekaljai városban. A lahti képzőművészek először 1972-ben mutatkoztak be kollektív tárlattal Pécsett, és azt követően szinte minden évben sor kerül egy-egy lahti festő vagy szobrász kiállítására a Mecsek alján. A mos- , tani alkalommal a tinn test- t vérváros huszonnyolc művészének csaknem száz festménye, grafikája, illetve szobra látható a Pincegalériában. » Hajdani mesterségek Kenyeresek? perecesek műsor HÉTFŐ * Kos-sulh rádió: 12.00: Deli Krónika. - 12.20: Ki nyer ma? - 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. - 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. - 14.39; Új bor idején. - 14.54: Édes anyanyelvűnk. - 15.00: Hí- i 2k. - 15.10: Népdalkórusok.' — 15.29:-Képek és jelképek. — 16.00: Útközben. — 16.05; Forradalom és folklór. - 16.30; Szocialista brigádok akadémiája. - 17.00: Hírek. - 17.10: Népdalok.- 17.35: Fűtől fáig. Környezetvédelmi műsor. - 18.00: Slágerek zenekari n. - 18.15: Hol volt, hol nem volt ... - 18.30; Esti Magazin. - 19.15: Ha hinni tudnál. A színmű rádióváitozata. — 20.08: Töltsön egy órát kedvenceivel!- 21.08: Vonalvég. A vonal innenső végén; Ipper Pál. - 21.38* Regi híres énekesek műsorából.- 22.00; Hírek. - 22.15: Sporthírek. - 22.20: Tíz perc ‘'külpoliti- ka. - 22.30 :• Magyar előadóművészek. - 23.02; Olasz barokk muzsika. - 24.00; Hírek. - 0.10: Operettek. Petőfi rádió; 12.00: Magyari Imre népi zenekara játszik. - 12.30: Hírek. - 12.33: Kis magyar néprajz. - 12.38: Tánczenei koktél. - 13.25; Iskolák - „méretre”. - 14.00; Kettőtől ötig... HEVESY IVÁN FILMKLUB A kis Valentino Magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: fő, £7 orakor TÁNCSICS Magyar rapszódia Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés*, t'4, f6, í8 orakor TÁNCSICS KAMARAMOZI Ceddo Szí. szenegáli film Kezdés: 1 órakor fáklya Sztrogof Mihály Mb. szí. bolgár—olasz film Kezdés: f4, fö órakor FÁKLYA FILMKLUB A kis V alentino Magyar film 14 éven alul nem ajánljuk! Kezdés: 18 órakor SZIKRA Julia Mb. szí. amerikai film I. 4 éven alul nem ajánljuk: II. helyár! Kezdés: 3, 5 orakor SZIKRA FILMKLUB — Nem. Van egy kis 500- as Fiatom, azt nyüvöm már évek óta. Úszás után bejövök a színházba. beszélgetünk, megnézem a többiek próbáját, ha csak nincs nekem is. Ebéd általában a Palotásban, délután duma, mozi, bevásárlás, ez-az, este előadás. — Azt mondta, hogy hetente jár Pestre. Gondolom, oda is autóval, ön ugye pesti? — Igen, autóval járok, a vezetés megnyugtat. Pesti vagyok, nem akarok és nem is tudok elszakadni szülővárosomtól. Gyakran összejövünk a régiekkel, Gyuláékkal (Bodrogiékkal), Lajoséknál (Kránitzéknál) pedig hamarosan névadó anya leszek. — Hogyan lett színésznő? — Újsághirdetés útján. Balett-táncos szerettem volna lenni, de az alkatom nem megfelelő; kötött az izomza- tom. Az újsághirdetés a Pinceszínházba toborzott tagokat. Jelentkeztem, felvettek, Brigádvezetőknek A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban holnap délután 5 órakor kezdődik a szocialista brigádveza- tők Miskolc városi klubjának rendezvénye. Meghívták erre Balogh Máriát, a Magyar Televízió főmunkatársát, hogy legyen előadója és vitaveze- löje a világgazdaságról és a magyar népgazdaság mai helyzetéről szóló témának. Az összejövetelen a klubtagok családtagjai is részt vehetnek, s rajtuk kívül szívesen fogadnak minden érdeklődőt. A régi piacokat, vásárokat el sem lehet képzelni pecsenyesütők, perecesek és kenyeresko- fák nélkül. E mesterségeket űzőkkel már az 1400-as években találkoztunk. Okleveleinkben ekkortól fordul elő a perecsütő, a cipósütő, sőt a magyar kenyér elnevezés is. A sütőmesterek szervezetekbe, céhekbe történő tömörülése Magyarországon a Ili. század közepétől kezdődött el, de nem mindenütt került rá sor. Ez érthető, hiszen a falvak lakói a ?0. század első harmadáig csaknem mindenütt maguknak sütötték a kenyeret. A főuraknak pedig saját sütömesterük volt. A legkorábban alakult céhek elsősorban a városi polgárság igényeit elégítették ki. A kenyérsütők Miskolcon nem tömörültek céhszervezetbe. Egy 1796-os bejegyzés a tanács jegyzőkönyvében arra utal, hogy bizonyos Tékus András zsemlyés-mester jött városunkba Lőcséről. A tanács azzal indokolta befogadását, hogy városunkban ekkor mindössze egyetlen zsemlyesütő mester dolgozott. A perecesekre is a 18. századtól utalnak adataink, de ők sem tömörültek céhbe. A miskolci cipó és az azt sütő kenyereskofák nemcsak a mindenkori vásárok hozzátartozói. hanem a város nevezetességei is voltak. Ben- kő Sámuel — Miskolc tudós orvosa, aki 1782-ben elkészítette Miskolc város történeti-orvosi helyrajzát — munkájában külön fejezetben foglalkozik a miskolci kenyérrel. Írja, hogy „kenyereink különös díszére vál-' nak piacunknak, nemcsak azért mert kellemes az ízük, szép fehérek és jó az alakjuk is, és azok között a jó kenyerek közt, amelyeket az országban piacra visznek és árusítanak, különösen kitűnnek”. De más, 18. századi le4 Dunántúli pékek temetési jelvénye . írások is kiemelik, hogy Miskolcon „kiválóan sütik a fehér kenyeret, amely a da- gasztás után csodálatos rugalmassággal megkel”. A kenyér csonkításával, minőség- rontásával már ebben az időben is találkozunk. Ilyen Volt az az eset, amikor némely „asszonyok, akik a londoni pékek nyomdokait követik", kenyereikbe timsót dagasztanak, hogy fehérebb legyen színe. Benkő Sámuel említi, hogy az ilyen kenyér elfogyasztása után szívpanaszok jelentkeztek. Ezért is vált szükségessé a termékek minőségének és árának folyamatos ellenőrzése. A zsemlének kb. 10—14 dkg-nak, a cipónak kb. 40—50 dkg-nak. a fehér kenyérnek kb. 1 kg- nak, a barna kenyérnek pedig 1,5 kg-nak kellett lennie. Ahol súlycsonkítást, vagy minőségromlást észleltek, zárolták az árut, s természetesen a mester tanulságára ingyen szétosztották a városban, vagy a vásárban a szegényeknek. A 18. század végén, a 19. század elején a sütőmesterséggel Miskolcon főleg a nők foglalkoztak. A városi üzlet- hálózat kialakulása körül kezdik nevezni Miskolcon az ország más részeihez hasonlóan a városi sütőmestereket pékeknek. A 19. század utolsó harmadában pékárukat - utcán már csak vásárok alkalmával árultak. 1868-ban a városi tanács 34 pontból álló vásári szabályzatot hozott. Eb* bői tudjuk, hogy a szerdai és a szombati piacok, hetivásárok alkalmával a mostani Kazinczy utcától a Városház térig tartott a piac, s a be- szögellő utcákon, közökön is meg volt határozva, hogy kik és mit árulhattak. E rendelet szerint a Három Rózsa vendégfogadó (Széchenyi— Kazinczy utcai sarok, a mostani könyvesbolt' épülete) előtt a fésűsök, szappanosok, nyak-kendősök. az utca túlsó oldalán a gombkötők, könyvkötők rakodhattak ki. innen a Sötétkaouig pedig a perecesek. a barna- és fehérkenyér-árusok. A mai kenyérgyártásra gondolva aligha jut eszünkbe, hogy 1891-ben Borsod megye lakosságának kenyérszükségletét — természetesen a házi kenyérsütést leszámítva — 152 pék elégítette ki. Az 1930-as években pedig a 95 000-es lélekszámú Miskolcon mindössze két kenyérgyár üzemelt. Az egyik 11, a másik pedig 15 fővel dolgozott. DOBROSSY ISTVÁN— VERES LÁSZLÓ — 17.00; Hétköznap - reggeltől estig. — -17.30: ötödik sebesség.- 18.30: Hírek. - 18.33: Zeneközeiben. - 19.25; Vincze Ottó operettjeiből. - 20.00; Egészség és társadalom. - 20.30; Hírek. 20.33; Psota Irénnek hívják . . .- 21.03: Népdalkörök országszerte. - 21.23: örökzöld dallamok. — 22.07; Könnyűzene. - 22.35: Filmzene. - 23.00; Hírek. - 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hűek, időjárás. — 17.05 • Hétről hétre, , hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. A műsort szerkeszti: Horvath Kálmán. - El szeretnem mondani . . Gyárfás Imre jegyzete. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A politikai könyvnapok megyei megnyitó- ünnepségén.) — 18.15: Sport. — 18.25; Hírösszefoglaló. Szemle az Észak-Magyar or szag. a Déli Hírlap és a Heves megyei/ Népújság holnapi számából. filmszínházak BÉKE A vadember Mb. szi. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! III. helyár! Kezdés: f4 órakor A burzsoázia diszkrét bája Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: hn6, 8 órakor BÉKE, KAMARAMOZI A csillagszemű Szí. magyar film Kezdés; 4 órakor, Talpalatnyi föld Magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Severin o Mb. szí. NDK—román film Kezdés: f3 órakor RosszembereU Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: hnő, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTI' Kalózok Jamaicában Szí. angol film TH. helyár! Kezdés: 9 orakor Térmetszés Magyar film Kezdés: 7 órakor PETŐFI Papucs és rózsa l—li. Mb. szí. angol film Dupla hely .ír I Kezdés: 6 órakor GÖRÖMBÖLY. KRÚDY A bosszúállók Szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY Fogjuk meg és vigyétek! Szi. magyar film Kezdés: 7 orakor ADY ENDRE. MÜV. HÁZ klubmozi Pénzt, vagy életet! ívib. amerikai film III. helyár! Kezdés: 4, 6 órakor PERECES Vendégek vadnyugaton Szí. román film II. hely ár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Hatholdas rózsakert Szi. magyar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Hat holdas rózsákért Szí. magyar film Kezdés: i6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.09- Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. —' 8.27: Egészség és társadalom'. - 8.57: Zenés játékokból — 5.44; Rímek és ritmusok. — 10.00: Hírek. - 10.05: MR 10—14. — 10.35: Sebestyén András: Emlékezés. — 10.42: Rossini: Alkalom szülj a tolvajt. Vigopera. — 11.39; A sziget. Regény, rádióra alkalmazva. Petőfi rátjió: 8.00: Hírek. 8.05: Bundschuh István stájer* citerán játszik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30; Hírek.— 10.33-: ZenedélelötL
