Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1979-11-12 / 265. szám

# Az üzem csillagszóróját Mészáros Bertalan gyújtotta. A „cukorkászacskó” hatása Kedv, munkakedv Nem tudom, hány decibel elviselésére vagyok hitelesít­ve. A Járműjavító zaja csak­nem meghaladta dobhártyám tűrőképességét, még a tü­dőm is beleremegett a mel­lettem döngő kalapács ütései­be. Egy kis, mokány ember hatalmas csapásokkal próbált kiszabadítani egy berozsdált csapszeget. Hosszú Jánost, a kocsijaví­tó üzemrész pártalapszerve- zeti titkárát csaknem a fal­hoz szorítottam, amíg beszél­gettünk. Illetve .kiabáltunk. Azon való igyekezetemben araszoltam mindig közelebb, hogy értsek is valamit. He­gesztők és vágók süvítettek, fütyült, csörömpölt a toló- pad, fémek,'szerszámok dön­gése adja itt a mindennapi koncertét. Nehéz és fekete A pártalapszervezeti tit­kárral a Mogyorósi János ve­zette Gorkij brigádról beszél­getünk. Azt mondja, ez a gárda van a legszorongatot- tabb helyzetben; mindig azt kell csinálniuk, ami a leg­fontosabb. Fővizsga, futójaví­tás, két- és négytengelyes ko­csik végtelen sora .,. S jön­nek menetrend szerint. A vasutasok meg csaknem itt állnak a kapuban, a kocsik­ra várva. Őszi csúcs, év végi hajrá ... A munkaversenyiroda je­lentése: a Gorkij brigád ok­tóberi teljesítménye 106 szá­zalék. — Mi a titka, hogy ilyen jól csinálják? — Nehéz lesz önkritikát gyakorolni. — élcelődik egyi­kük a brigádvezetővel. Elmarad hát az öndicséret,. de a választ a brigád legfia- talabbja, Müller Antal fogal­mazza meg: — Szabad úgy mondanom, hogy a jó hangulat miatt? Mert én ezért maradtam meg- a brigádban. A korombeliek már mind elpárologtak. Ne­héz és fekete ez a munka, ök tartanak itt. Pedig a tréfacsinálóknak ő is gyakori célpontja. Azt mondják rá, ő a rátkai sváb­gyerek. A szülei meg a nagy­szülei otthon is németül be­szélnek vele, de ő már ma­gyarul válaszol. Talán kö­zös érdem, az övé és a bri­gádé, hogy már üzemigazga­tói dicséretet kapott. Forr, mint a bor Mészáros Bertalan. Varga József. Molnár József. Vajda Lajos és Péter József a szak­ma kiválói, mindegyiküknek van már valamilyen kitünte­tése. Persze, nem ünneplé­sekből és kitüntetésekből áll­nak a munkáshétköznapok. Hajrá-hangulatban kinek mi a fontos, mindenki mondja a magáét. Hagyd ott, gyere ide, vita vitát követ, mi, hogy lenne jobb. Akadnak szakmai afférok, de a jó megoldás után mind happy enddel vég4- •ződik. Mindenki a magáét » hajtja, pláne, ha az anyagról van szó. Mert az anyagbe­szerzés itt is nehéz. — Kérünk már egy bicik.- lit, vagy kilométerpénzt — tréfálkozik a brigádvezető —, annyit kell kajtatni az anyag után. — No, meg vigyázni • kell rá, mert könnyen lába kel. Felróják Hosszú Jánosnak is, hogy van egy beépített embere. Az olyan, mint egy szemfényvesztő. Egy titkos anyagbeszerző, ha megjele­nik, nagyon a körmére kell nézni; Az érdek közös is, meg nem iif Közös, mert jó, ha minél előbb átadják a forga­lomnak a kocsit, de teljesít­ményben dolgoznak, s min­denki a maga pénzéért ipar- kodik.^A helyi szakszótárban úgy jegyzik ezt. hogy szala­got húznak, ■ s ezután jár a fizetség. — No, de ez az anyagté­ma is majd kiforrja magát... — summázza a brigádveze­tő. — Mint a te borod —trom_ föl rá valaki, s már újságol­ja is; akkora pincéje van Tar- calon, hogy hat lovas kocsi is megfordulhatna benne. De a ti;éia kedvéért még hozzá­fűzi, hogy a pincekulcsot, azt igen ritkán kapja meg. A kö­zös építés jogán munka köz­ben is mindig üdítő téma Mészáros nyéki pincéje, meg a brigádvezető borháza. Ear szép nyári napon Az emlékezetbeli kirucca­nás után visszazökkent a je­lenbe az utolsó kalapácscsa­pás, amellyel kiszabadul a csapszeg. A szusszanásnyi szünetben újságolják, hogy valamennyi­en dolgoztak november 3-án, a kommunista szombaton is. S megtudjuk, hogy az ebből befolyt összeg végre olyan helyre kerül, amiből nekik is származhat valami közvet­lenül jó. A Balaton mellett, Szántódon kapott a vállalat egy öreg üdülőt. A bevétel a felújítási költség - egy részét fedezi. Remélhetőleg erre a . szombatra jólesően emlékez­hetnek majd közülük is egy szép nyári napon. Terjed a híre, hogy az iro­dában „cukorkászacskót” osz­togatnak. Valamiféle reszort­versenyt nyert a gárda, s iezért jár a, pénzeszacskó. Míg ja jelenlévők a nevüket ke­resik a listán, figyelem az arcokat. Igen,- így kell csi­nálni, karbantartani a ver­senyszellemet, moSt a kong­resszusi munkaversenyszelle- met Ez a kis „cukorkászacskó” — ahogy ők mondják — biz­tosan szárnyakat ad. Talán valamilyen különleges elem­ző módszerrel még kimutat­ható lenne az is, hogy mek­kora a hatása... (oláh) Hadtudományi tájkonferencia Hadtudományi tájkonferen­ciát rendez holnap délelőtt a TIT országos hadtudományi •választmánya és a TIT Bor­sod megyei vezetőségének hadtudományi szakosztálya Mályiban, á csapatüdülőben. Előadások hangzanak el Észak-Magyarország (Hajdú, Borsod, Nógrád megyék) fel­szabadításáról, dr. Tóth Sán­dor alezredes, a hadtudomá­nyok kandidátusa pedig az ország felszabadításáról érte­kezik. „Szimultán’’ művelettel Műtrágyázás és hörcsögirtás Régi gondja a mezőgazda­ságnak, hogy ilyenkor ösz- szel nemcsak az ember végzi a termés betakarítását a mezőkön, hanem a kártevő rágcsálók, elsősorban a hör­csögök is igyekeznek minél több eleséget begyűjteni ma­guknak télire. Megyénkben az lűtíű-as évek folyamán főképp az encsi és a szerencsi járás Hermád menti községeinek határában okoztak felbecsül-' hetetlen károkat az egerek, ürgék, hörcsögök. „Szakkép­zett mesterei akadtak azok­ban az években ezen a vidé­ken a hörcsögirtásnak, de a veszedelmet megszüntetni ők sem tudták, legfeljebb vala­melyest csökkenteni. Különösen Hernádnémeti számított akkoriban valósá­gos „hörcsögközpontnak”, s bizony 10—15 évvel ezelőtt voltak olyan kukorica- és napraforgótablái az ottani termelőszövetkezetnek, hogy szinte egy szem termést sem ,tudtak betakarítani róluk, akkora pusztítást, végeztek benne a hörcsögök és más rágcsálók. És hogy az utóbbi években számottevően változott a helyzet a hernádnémeti ha­tárban, s majdhogynem je­lentéktelenné is vált a haj­dani „hörcsögveszedelem”, az kimondottan a folyékony ammóniával történő műtra- 'gyázásnak tulajdonítható. A szakemberek tapasztalatai szerint ugyanis a folyékony ammónia nemcsak táperő- utánpótlást ad a talajnak, hanem megszabadítja a ha­tárt a legveszedelmesebb kártevőtől, a hörcsögtől is. Energiagoniző Fázni vagy nem fázni — korunk nagy kérdése ez. Hála a nevelő propagandának, már itthon is bűntudattól áthatva nyúlunk, a villanykapcsolóhoz, s lopva méregetjük a hőmé­rőt. ha húsz fok fölé emelkedik. Sokan túlzott aggodalmas­kodásnak nevezik, pedig inkább óvatos előrelátásról van szó; a kőolaj és a földgáz e század végéig, a szén a következő évszázad teléig könyörtelenül elfogy a Földön. Majd kitalá­lunk valami mást addig. De mit? Az energiakutatók munkája tűkeresés egy szalmakazalban — mondta egy szakértő —, s ráadásul a türelem aiellelt ren­geteg pénzt is igényel. A fejünkre zuhogó napenergia — fél óra alatt annyit kap a Föld belőle, amennyit az egész, világ egy év alatt használ el — kutatására csak az USA-ban 400 millió • dollárt költöttek — vajmi kevés gyakorlati eredmény­nyel — s ez csak az egytizede a probléma teljes kivizsgálá­si költségének. A szkeptikusok még azt is hozzáteszik: ami a növényeknek évmilliók alatt is csak gyatrán sikerült — a napenergiának mindössze 0.04 százalékát tudják megkötni —, az miért sikerülne nekünk egv-két emberöltő alatt? Energiaforrás lehetne a szél is. Reményeink itt se túl vér­mesek. Egy szélerőmű -kétszer annyiba kerül, mint hasonló kapacitású atomerőmű, ráadásul feleannyit termel: ugyanis nincs a világon olyan hely. ahol állandóan fújna a szél. S ha lenne, nem tudnánk, hogy hol van: pontos széljárás-térkép kellene az egész Földről, s persze ilyen nincs, s szinte lehe­tetlen készíteni. Megzabolázhatjuk a folyókat is, erőműveket építhetünk — s építünk is —. de ez csak csepp a tengerben; a tengerben, amit nem hasznosíthatunk ilyen célra. Létezik ugyan már ár-apály erőmű, de ezt is csak kevés helyre le­het telepíteni. A trópusi tengerek hőenergiáját pedig az OTEC-rendszer próbálja felhasználni. Életrevalóságáról csak annyit, hogy egy közepes teljesítményű OTEC-erőmühöz a vi­lág egész évi titántermelésére lenne szükség . . . S ha már a tengerről esik szó: a hullámok energiáját — egyméteres, hulláim, energiájával 300 darab százas égőt) vilá­gíthatna — is tervbe vélték. Egy ezer kilométer hosszú hul­lámerőmű ellátná egész Nag.v-Britanniát: a bökkenő pusztán annyi, hogy az ország harmincéyi acéltermelése kellene hoz­zá. s 60 milliárd dollár. Próbálkozások sora. amit egyre inkább sürget az a tény, hogy az emberiségnek annyi. energiára lesz szüksége 2000-ig, mint amennyit összesen, létezése során felhasznált eddig. Övatos becslések szerint pedig 2050-ig a jelenleginek a har­mincszorosára. A reális jövő az atomreaktoroké. A jelenleg használatos termikus reaktorok is részben, de a jövő gyors­reaktorai méginkább megoldást nyújthatnak, hiszen a nyers­anyagukként felhasznált hasadóanyagok évezredekre elegen­dőek. Persze az évezredek biztató távlatai keveset enyhítenek azon, ha most fázik a derekunk. Megpróbálhatjuk esetleg mi is a fejünket törni az energiaproblémán, s még az se baj, ha esetleg nem jut az eszünkbe semmi. Állítólag a megfe­szített agymunka egy-két tokkal is emelheti a testhőmér- sékletet—» KISS LÁSZLÓ Városi tanácstagok fogadóórái 1979. november 14.. Budai Barnáné, III 12. párt­alapszervezet, Kuruc u., 1$ órá­tól; dr. lvánkiewicz Dénesné, Szemepe «. 3., 1« órától; Vágó Péter, Fázoia H. utcai Ak. Is­kola, 17 órától. 1*70. iwvrtUbtH' 15. Haid« Bálint, *9. s-z. ÁR. Is­kola, Herman O. a. 2., 18 órá­tól. 1979. november Karaba László, Szinyei Merse Pál u. 1«.. 17 órától: Kemény •^I.enőné és Keszthelyi Zoltán. I 7. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 45., 18 órától: Vancái: Gyula, III 2. pártalapszervezet, Győri ka­pu 123., 17 órától: Sándorfi László, Avasalja u. 14., 17 órá^ tők £ Egy kocsi a fővizsgán. A javítókon múlik, hogy a forgalomban jó osztályzatot kapjon. (Solymos László felvételei) fonákja Csak így magunk között mondom, kérem, ne adják to­vább! Elég baj ez, anélkül is. Ha híre futna, kibeszélnének bennüpket, és azt hihetnék egyesek, hogy ez tipikus be­ruházási módszer Miskolcon, holott erről szó sincs. Az északi tehermentesítő út építése némi késedelmet szenvedett. Az ilyen késede­lem — ki ne tudná? — mindig több, és leginkább objektív'okra vezethető visz- sza. Távol 'ált tőlem is, hogy azt állítsam, a Medicor Mű­vek kazánháza játszotta a dicstelen főszerepet. Valahogy úgy történt, hogy az útépítők csak dolgoztak, dolgozgattak, vezették, vezet­gették a pályát, armg egy- szercsak eléjük nem tornyo­sult a szóban forgó kazánház. Nem voltam • jelen a kritikus pillanatban, de—az újságok­ból ismert „szakik” mintá­jára — alighanem megvakar­ták a fejük búbját. Rövid tű­nődés után arra a megállapí­tásra jutottak, hogy vagy az •út megy rossz irányba, vagy a kazánház áll rossz helyen. A tervrajzok gondos tanulmá­nyozása után az ütóbbi fel­tételezést látták Igazolódni. .rvagas A következő kérdés már az enyém: hogy került az út­építők útjába a létesítmény? A városi tanács végrehajtó • bizottságának legutóbbi ülé­sén úgy hallottam, hogy „me- dikorék” építési engedély nél­kül, csak úgy, a saját fejük után építettek maguknak ka­zánházat. Az ügyintézés ru­galmas módja nem mindig válik be. Ez esetben is jobb lett volna engedélyt ké,rni, mert — szerencsés esetben — kiderült volna, merre visz majd az út, azaz, hova nem célszerű kazánházat telepí­teni. Egy'merész hajtűkanyarral természetesen ki lehetne ke­rülni a házat. Ettől a manő­vertől azonban — isten tudja miért? — húzódoztak az út­építők. Így a kazánház sorsa megpecsételődött. Pontos adatom nincs a költségekről, beruházási ügy­ben pedig nem szívesen ta-- lálgatok. Könnyen előfordul­hat ugyanis, hogy amíg „fi-' lózgat” az ember, megint fentebb mennek az építőipari árak. Annyit talán mégis megkockáztathatok, hogy 6 jegyű számmal lehetne leírni a költséget. Az útépítés késedelméért most nem számítok semmit, ám ha csak a kazánház épí­tését, lebontását, majd újbó­li felépítését könyvelem a „tartozik” rovatba, akkor is furdalni kezd a kíváncsiság: ugyan ki, és hogyan egyenlí­ti ki az adósságot? Vagy be­könyvelik az „általános” költségek rovatába? Biztosan van ilyen rubrika, mert ez manapság eléggé általános eljárás. Bosszantó, persze hogy bosszantó. Felmegy az ember­ben a pumpa, ha ilyesmit hall. Kétségbeesésre még sincs okunk. A gutaütés megelőzé­se gyerekjáték, ha kéznél van a Medicor mindentudr diagnosztikai táskája. Csal azt nem értem, hogy az ilyen korszerű orvosi műszerek bir tokában miért kényszerű lünk elviselni a hajdani bor bélyok kíméletlen beavatko­zását? Miért hagyjuk, hogy eret vágjanak a népgazdasá­gon? (békés) 1979. november 2«. Dr. Iglaj Tibor, 17. párt«la.p- szervezet, Kisfaludy u. 45.,, ódától. 1979. november 23. Buda József né, Felszabad» óit u. 2., 17 órától; Szolga István, 40. sz. Ált. iskola, Herman CL u. 2., 17 órától. 1979. november 26. Barna Andrásáé. III 12—13. pártalapszervezet, Kuruc u., 17 órától; Budai József, Kalló Ist- ván, Pásztor István és Tóth La­jos, 1 2. pártalapszervezet, Ba­ross G. u. 18., 17 órától; Deák Béla, . 8. sz. Ált. Iskola, Éder Gy. u., 18 órától: Kiss András, 25. sz. Alt. Iskola, Hámor, Lo- sonczi u. 64., 11» órától; Kovács György, Hoffmann O. u. 25., alagsor, MHSZ-iroda, 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától; Szegedy Gyula, Wes­selényi u. 43., .16 órától; Tok Miklós, 1 4. pártalapszervezet, Széchenyi út 105., 17 óráiul; Tóth Tibor, Kraus/. Gy. utcai Ált. Is­kola, 17 órától. 1979. november 27. Sándor János, tanácskirendelt­ség, Szirma. 17 órától: Vineze Sándor, Gépipari Szakközépisko_ la,.Kun B. út 10., 18 órától. 1979. november 28. Szabó János, könyvtár. Szent- Péteri kapu 95., 18 órától; Varga Zoltán, I 8. pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17 órától. 1979. november 29. Dr. Farkas József, Vörösmarty Művelődési Ház, Lenke u. 14, a, 18 órától. 1979. november 30. Ádám János né, 48-as u. 13., 17 órától; dr. Konczwald Barna, 34. sz. Alt. Iskola. Könyves K. u. 2., 17 órától; Maiiák István, Pe­reces, bollóaljai bölcsőde, 15 órá­tól. i kismamák klubjában Ma délután 3 órakor kezdő­dik a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban a kismamák klubjának összejö­vetele. Dr. Sándor Csabát kérték fel arra, hogy tartson előadást a nem kívánt ter­hesség megelőzésének korsze­rű módszereiről. Az érdeklő­dők nőgyógyászati szakta­nácsadást is kaphatnak. A klubösszejövetel idején a ren­dezők ingyenes gyermekmeg­őrzésről gondoskodnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents