Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-08 / 236. szám

Hová mennek a fogorvosok? # A diósgyőri gyár gépei muzeális értékűek, de az itteni papír különleges... Diósgyőri kísérletek Száz év múlva is újság Nem kell különösebben bi­zonyítgatnunk,, hogy lapun­kat — hasonlóan minden na­pi- vés hetilaphoz — igen rossz minőségű papírra nyom­tatják. így van ez világszer­te. mert nem gazdaságos jó papírra készíteni a tiszavirág életű újságokat, hisz az ol­vasók zöme — a „lapszem­le7' után — éldobja, ab­laktisztításra, csomagolásra használja az újságokat. LAPOK MIKROFILMEN Ám amikor a könyvtárak­ban, ha nem is muzeális, de tíz, húsz évvel ezelőtti új­ságokat kérünk ki böngé­szésre, általában bosszanko­dunk: a régi lapok szaka­doznak, töredeznek, amint hozzájuk ér az ember. Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi , Könyv­tár megalakítása óta a tel­jesség igényével gyűjti a magyarországi és a külföldi magyar vonatkozású hírla­pokat. Hogy a tengernyi in­formációt épségben meg­mentsék az utókornak, mik­rofilmet készítenek az újsá­gokról, mivel a filmek sok­kal hosszabb életűek, s rep­rodukálhatók. Ugyanakkor megkísérlik életben tartani a legjelentősebb lapokat is. Költséges. hosszadalmas munka (mindkettő. A filme­zést tíz esztendővel ezelőtt kezdték, de még öt év múlva is csak a XVIII. század vége es az 1952. közötti időszak­ban megjelent lapok filmjei készülhetnek el. Nem győ­zik a konzerválást sem: a régi, különösen veszélyezte­tett lapokat tartósítják. Amíg azonban azokat megóvják, a mai kiadványok rongyolód- nak. Legalább 150—200 év kellene ahhoz, hogy a meg­őrzésre szánt példányok biz­tonságba kerülhessenek. Többen mondhatják: nyom­tassák tartós papírra az új­ságokat ! Lám. a középkori kéziratok, kódexek, g régi lesz nyomtatott könyvek lapjai ma is jó állapotúak, s még a múlt század vége felé meg­jelent lapok is jobbak, mint a maiak. RÉGEN ÍGY CSINÁLTÁK Ennek magyarázata egy­szerű: annak idején a papír alapanyaga a rongyból ki­vont hosszú rostú cellulóz volt. Később enyvet, majd timsót adtak a cellulózhoz, hogy a papír jól megtartsa a betűket. Az 1800-as évek elején enyv helyett fagyan­tát használtak, s a papír egyre savasabb kémhatású lett. Amióta a cellulózt fá­ból vonják ki — kétségkí­vül ez az olcsóbb! —, foko­zódik a savtartalom, csök­ken a papír szilárdsága, haj­lékonysága. A megoldás: lúgos vagy semleges kéióhatású újság­papírra van szükség.’ Termé­szetesen' csak a kötelespél­dányokhoz, az utókon; szá­mára megőrzendő lapokhoz. DRÁGÁBB, DE JOBB Egy évvel ezelőtt a papír­ipar lapjában megjelent egy felhívás, s erre az ország egyik íegi-égibb. csaknem két évszázados üzeme, a Diós­győri Papírgyár válaszolt. Dr. Lénával Mihály, a gyár igazgatója: —1 Mivel mi különleges pa­pírokat is gyártunk, vállal­koztunk a tartós papír előál­lítására is. A könyvtárral és a Szikra Nyomdával folytat­tunk megbeszéléseket, s a papír készítésének üzemi kí­sérleteit vagy ma, vagy hol­nap kezdjük el. Nyugati cég­től vesszük . a különleges vegyszert: várjuk a szakem­bereket, hogy megindíthassuk a gépeket. Két külföldi vál­lalattal van tárgyalásunk, így novemberben egy másik fajta vegyszerrel fogunk kí­sérletezni. Amelyik beválik, azt gyártjuk majd ... A gyártól 200—300 kilo­gramm papírt rendellek, ám ilyen kis 'tétel legyártása problematikus. — Javasoltuk — folytatja az igazgató —, hogy mi el­készítünk ebből a papírból egy tonnát, 500 kilót á tar­tósból. s á másik 50 kilót — amely szintén tartós lenne—. a legújabb termékünkből, az úgynevezett tűzálló papírból. Ez utóbbival is még kísérle­tezünk . .. Európában — ha ez az el­képzelés beválik — első íz­ben mi használunk majd tar­tós papírt muzeális célra. Igaz, ennek előállítási költ­sége — mint ahogy az igaz­gató megfogalmazna — leg­alább négyszerese a szab- ványpapírénak. Ám ez a be­fektetés kifizetődik. A diós­győri papíron készült újság — a Szikra Nyomda 'vállal­ta. hogy a náluk készülő új­ságok. a Népszabadság, Nép­szava, Esti Hírlap, Hétfői Hí­rek köteles példányait erre a papírra nyomtatja -r- száz év múlva is újság lesz. Fogas kérdést vizsgált a közelmúltban a Miskolc, me­gyei, városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottság. A fogá­szati ellátás helyzetéről szó­ló összefoglaló jelentést vi­tatták meg. A vizsgálat kiterjedi Mis­kolc valamennyi rendelőin­tézetére, a Saj ó.szent páteren működő fogászatra, valaimnt. néhány magánrendelő és fogtechnikus munkájára, és az Orvosi Műszer- és Fogá- szaticikk-kereskedelmi Vál­lalat miskolci szaküzletáre. A megbeszélésen, részt vett dr. Fövenyi Mihály, a váro­si tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője, aki választ is adott a felmerült kérdé­sekre. 1977 jelentős dátum a mis­kolci fogászati ellátásban. Ebben az évben várakozá­son felül sikerült biztosíta­ni a személyi és a tárgyi fel­tételeket. Abban az évben 56 fogorvos dolgozott a város­ban, és 4000 lakosra jutott egy. (Ez az országos sta­tisztikához viszonyítva szép eredménynek számított, bár az NDK-ban 2500 lakosra jut egy fogorvos.) A tárgyi fel­tételek azóta is tovább ja­vultak. 1977-ben megnyitot­ták a III. kerületi, Kiss tá­bornok utcai fogászati ren­delőt. ahol iskolafogászat is működik. Ez év tavaszán felújították a Semmelweis Rendelőintezet fogászati rész­legét. Márciustól Miskolcon teljes szervezetében működik a fogászati ügyelet. Minden nap este nyolc órától reggel hétig, munkaszüneti napokon pedig folyamatosan a nap­pali órákban is a betegek rendelkezésére áll a város lakossága számára a Vas­gyári Rendelőintézet fogá­sza la. A rendelők felszerelé­se szinte teljesen megújho- dott. mindegyikben a leg­újabb turbinás fogászati gé­pek működnek. A nagyvál­lalatok sokat áldoztak az % Miskolc fiatal fogorvosokra vár .. üzemi fogászatod létrehozá­sára. Két műszakban dol­goznak a Diósgyőri Gépgyár fogászati szakrendelésén, s most már a KISZÖV. az er­dőgazdaság-és a BÁÉV dol­gozói is igénybe vehetik az üzemi fogászati ellátást. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság úgy találta, hogy a fogá­szati rendelők és a Fogtech­nikai Vállalat kapcsolata jó: a személyes konzultációk mellett együttműködési szer­# Készül a papír ... Színe és Lakás-strázsa Hazardőrről már hallottam, lakásőrről még soha. Az utóbbi beosztás speciálisan miskolci találmány. Akár hi­szik. akár nem. van egy ház városunkban, melynek egyik lakását váltott műszakban három em,ber őrzi. Havi 3000- ért. Természetesen kopo­nyánként kell számítani a háromezer forintot. Én sem akartam hinni a szememnek, amikor a Déli Hírlapban, egy panaszos le­vélben olvastam erről a rend­hagyó foglalkozásról. Biztos, ami biztos, megkérdeztem a MIK vezetőségétől, igaz-e.' hogy őriztetnek egy kezelé­sükben levő otthont? Igdz •— ismerték el. d'e magyarázat­ként mindjárt hozzáfűzték, hogy városunkban nem ta­nácsos üresen hagyni lakást akár csak napokra sem. mert felfeszítik az ajtaját és be­költöznek. akik sajátosan ér­telmezik a lakásigénylés és elosztás demokratizmusát. A hatóság segítségével persze kitelepíthetnék az ön­kényes foglalókat, de cél­szerűbbnek látták, hogy akár anyagi áldozatok árán is megelőzzék a kínos eljárást, ök tudják, mit tesznek, és ha egyszer győzik anyagiak­kal. no meg munkaerővel, ám legyen. De vajon miért áll üresen a város szívében, a Szemere utca 20. szám alatt a lakás, immár egy év óta? Nos, ennek a története még izgalmasabb, mint a MIK- testőrseg kivezényelese. 1976 nyarán felújították az épületet, ám a szóban forgó lakás tulajdonosai nem so­káig örülhettek a rendnek, tisztaságnak. Vissza kellett költözniük a szükségotthon­ba. mivel a fal ledobta a va­kolatot, festéket. Vizes volt ugyanis, ha lehet, még vi­zesebb. mint ’mielőtt hozzá­láttak a tatarozásához. A felújítást a > Miskolci Építőipari Vállalat embe­rei végezték, akik merész kísérletező kedvről tettek ta­núbizonyságot. Ügy gondol­ták. hogy megspórolhatják maguknak a falszigetelési munkákat, elég, ha különle­ges műanyag bevonattal lát­ják el a falat, amire aztán vígan vakolhatnak, festhet­nek. Talán l'eleslegés mon­danom. hogy a kísérlet nem vilit be. Mégiscsak el kell tehát végezni az unalmas, ósdi módszerrel a szigetelést és a fal kiszáradása után ismét vakolni, festeni. Most ai'- ra várnak, hogy kiszárad­jon a fal. S amíg szárad, száradhat. húrom izmos „munkaerő" strázsál. (Ugyan jár-e ehhez a beosztáshoz fegyverviselési engedély és veszélyességi pótlék?) Ha itt abbahagynám, alig­hanem akkor is fejcsóválva csukná össze a lapot a nyá­jas olvasó. A történet azon­ban meg mindig nem kerek. Csak úgy . rutinból, megkér­deztem a MIK-nél, hogy mit csinált a műszaki ellenőrük, miközben alvállalkozójuk ké­tes kimenetelű kísérletezésbe bocsátkozott? Mert szerény megítélésem szerint szakér­telemmel. lelkiismeretesség­gel meg lehetett volna előz­ni, hogy több fordulós legyen a tatarozás, s ne járjon le a í garanciális idő, mielőtt a hi- * ba kiderül. így ugyanis min­den költség a MIK nyakába szakadt. A válasz: a szóban forgó műszaki egészen mással volt elfoglalva a tatarozás ideje alatt. Minden engedély, hoz­zájárulás nélkül, kialakítta- lott magának egy lakást a tetőtérben. Manővere nem maradt büntetlen. bűnvádi eljárást indítottak ellene. Most mái' csak arra va­gyok kíváncsi, hogyan szá­molták el a lakasfúsizásra felhasznált időt. anyagot az iparosok? Bevallom, az a gondolat is megkísértett, hogy a felújításon spórolták meg mindazt, amit az „élelmes77 műszaki ellenőr lakásába be- inveszláltak. No, most már tényleg itt a vége. Illetve még nem egé­szen. mert hátra van az esz­mei mondanivaló, akárhogy is történt, megnyugtató, hogy nálunk őrzik a társadalmi tu­lajdont. mégpedig a szó leg­szorosabb értelmében! (békés) (Kerényi László felvétele) zödésük is van. ,s az elmúlt' két évben lényegesen emel­kedett a munka színvonala, s rövidebbek lettek a válla­lási határidők. Amíg 1977-ben csaknem elégedettek lehettünk a Mis­kolcon .dolgozó, fogorvosok számával, az idén már ag­gasztóvá vált a helyzet: a fogorvosok hiánya az alap­ellátást veszélyezteti. Tizen­egyen távoztak, főleg vidék­re. s az elvándorlás legfőbb okát abban látják, hogy a fogorvosok ott jutottak la­káshoz. Jelenleg 45 a betöl­tött státuszok száma, bár ok­tóber 4-én mindössze 39-en dolgoztak, hiszen sokan van­nak gyesen. Igen nagy prob­léma a helyettesítés, hiszen fogorvost csak fogorvos he­lyettesíthet. Az Orvosi Műszer-keres­kedelmi Vállalat miskolci szaküzleténél az alapvizsgá­lat- óta semmi jelentős vál­tozás nem történt a fogásza­ti anyagok ellátásában, Az a n y a a i gén y 1 és t negyedéven­ként leadják, de a megren­delt 240 tételből a harmadik negyedévre csak 113-at tud­tak biztosítani, és azt sem az igényelt mennyiségben. A vizsgálat figyelmeztet arra • is. hogy a drága fogászati anyagok vételezése és fel­használása során jiincs min­den a legnagyobb rendben. A magángyakorlatot folyta­tók sokkal kevesebbet vásá­roltak. mint amennyit fel­használtak. O. E. Vidám vásár A jelmezverseny győztese egy hordó móri mustot nyert tegnap Székesfehérvárott, a Szüreti vigadalom elnevezésű népművészeti vásáron. A 30 ezer vendéget vonzó őszi láu ványosságon az ország leg­jobb fazekas, bőrdíszműves, fafaragó, kékfestő, mézeska- lácsos népi iparművészei hoz­ták el portékájukat. A vidám vásári forgatag rangos mű­sorral egészült ki. amelyben többek között fellépett Ke­mény Henrik bábművész, a Gúnya és a Bojtorján együt­tes. A negyedik székesfehér­vári cserépvásáron az ország valamennyi fazekasközpont­ja képviseltette magát,. Jó Senne, ha iobb lenne

Next

/
Thumbnails
Contents