Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1979-10-08 / 236. szám
Évadnyitó premier Ház a város mellett Sarkadi Imre Ház a Táros mellett című, 19ä<—38-ban készült színmüvét nem az író sikeres drámái között tartották számon; ősbemutatója annak idején bukás volt. Knnek ellenére nem kellett különösebb bátorság hozzá, hogy az idei szezon évadnyitó premierjeként mutassa be a Miskolci Nemzeti Színház, mert húsz- harminc évvel ezelőtti aktualitásai nem teszik elavulttá, hajclari kedvezőtlen fogadtatása semmit nem von le értékeiből. Vitathatatlanul szerves része Sarkadi Imre életművének, olyan katartikus társadalmi átváltozás irodalmi megformálása, amely nem egy színműhöz, de egész drámai és prózai munkásságához elegendő anyagot szolgáltatott az írónak, akinek minden joga megvolt hozzá, hogy a felszabadulás utáni másfél évtized történelmi változásait megírja. Tragikus sorsa a bizonyíték, hogv megélte, nem kívülről nézte a nagy változások korában tor? málódó ember sorsát. A falu átalakulása, a paraszti életkép és világkép 40- es, 50-es évekbeli konfliktusai mellett az innét, a mesz- sziről jött értelmiség útjai, lehetőségei izgatták. Mivé lett a, volt népi kollégista (az író a Győrffy-koilégium diákja volt), hogyan kereste helyét az új világban a polgár? Miben nyűtt el a szerelem, a tisztességes ambíció, hová lett az emberi érték és tehetség? Mi történt egy, másfél évtized alatt, és mi ellen kellene védekezni? Sarkadi kérdez és ábrázol, de választ nem ad, vagy semmiképpeó nem ad olyan választ, amely megnyugtatóan lezárná az ötvenes évek még fiatal értelmiségi nemzedékének sokszor a mában is tetten érhető vergődését, átváltozását. Nyilvánvaló, hogy a Ház a város mellett születésének évtizede felelős érte, ha kételyeivel, vívódásaival magára maradt az ember, vagy gondolkodás nélkül elfogadta azt az utat, ha simának kínálkozott. De ha ma is találkozunk azzal az emberrel, aki Bátori körorvossal együtt vallja, hogy „mindig a magam módján érek célt”, vagy Simon Józseffel mondja, hogy „senkiért nem kockáztatok semmit”, akkor a húsz évvel ezelőtti problematika feltétlen továbbgondolásra érdemes. ♦ ♦ A Szőke István által rendezett előadás sok érdeme mellett elsősorban azzal dicsekedhet, hogy esze ágában sincs aktualizálni. Legfeljebb vállalja a színháznak azt a feladatát, hogy a múlt mellett a közelmúlt és (esetleg) a jelen kérdéseit is feltegye. Vagyis a színműre hagyja, hogy mit tud mondani, és a mondanivalóját a színház legjobb eszközeivel szolgálva játszatja el a történetet. A rendezőhöz hasonlóan vendégként dolgozó Szegő György atmoszféra teremtő díszletei közé érkezik meg a vidéki házba, leendő otthonába Klári, akinek a darab végén is elhisszük, amit az elején mond, hogy boldog szeretne itt lenni. Boldog annak ellenére, hogy tudja: a járási osztályvezető férj már nem a régi, az életnek a legszebb reményekkel induló fiatalember. Tudja, hogy „valaki” már a hajdani parasztgyerek, aki mellé minden tudásával és szere- tetevel szegődött társnak, és abban is biztos, hogy ez a sima pályán futó vezetőember nem ugyanaz, akit magának álmodott. De talán soha nem mondaná ki. ha nem történne váratlan tragédia a családban, ha nem halna meg hirtelen a férj anyja. A körorvos „asszisztálásá- val”, aki tisztességgel vállalhatja: a koronaőr-trombózissal szemben tehetetlen. Az! viszont már joggal kérdezhetjük, hogy tisztességes-e egyébként ez a hideg logikájú, okos ember, aki (Sarkadi szándéka szerint is) igazságosztóként kapcsolódik a család életébe. Az író bizonyára úgy gondolta, hogy szükség van erre a fajtára, # Tímár Éva (Klári) az előadás egyik jelenetében (Jármay felv.) pontosabban benne megszemélyesítheti a gyógyító kés szerepét; az erőszakosságával maga ásta verem mélyéről kiabáló unokatestvér, Péter, a házasság bilincsében vergődő Klári, a pitiáner funkcionárius mellett ez tényleg független. De éppen Sarkadi szerepelteti le (hogy más drámájában, prózában ismét feltámassza) az öntörvényű embert is. Klári ném megy el. Vele sem. ♦ ♦ Tálán a lentiekből is kiderül. hogy az egy helyszínen játszódó kamaradrámának színészi szempontból is kitünően megírt főszerepei vannak. Igazak, jók az epizódszerepek. és szinte egységesen nagyon jó színészi játék hiteti el a szöveg igazságát. Régen látott, jó előadás a Ház a város mellett. Nem árt neki, hogy a rendező nem használ függönyt (nincs funkciója a nyitott színpadnak), és attól sem lesz lényegében rosszabb, hogy az első és harmadik felvonás elején indokolatlanul hosszú állókép bosszantja a nézőt, teszi idegesítővé, nevtségessé az egyébként kifejező szituációt. Dehát ez csak óra és türelem kérdése. Azt viszont messze nem érti az ember, hogy miért kellett a sokat megáit, bölcs asszonyból, a fiához fűződő önző szeretetében is biztos erkölcsű és ítélőképességű anyából, anyósból (Klári is szereti az öregasszonyt!) mesebeli boszorkányt csinálni. A szerepfelfogásbeli tévedésről nyilván nem a kitűnő színésznő, Lenkey Edit tehet. Annál biztosabb Szőke Istvárf színészvezetése a többiek esetében, és ez akkor is érdem, ha nagyon jó színészekkel dolgozik. Az útját kereső, gyengeségében is erős fiatalasszony szerepében Tímár Éva mutatkozik be a miskolci közönségnek; drámai erejű, szép játéka a kiegyensúlyozott előadás középpontja. Az egy szezon után újra Miskolcra szerződött Blaskó Pétert nem kell bemutatni; Simon József szánalmasan ellenszenves, kártékony alakját. gyávaságának, gőgjének minden árnyalatával állítja elénk. Polgár Géza szintén új tagja a színháznak, de a régi közönség még erről a színpadról emlékszik rá fet 60-as. években volt miskolci színész), és most szívesen látja viszont; „ördögi” logikájú Bátori körorvosa „más” voltában koránt sincs olyan ellenszenves, mint amilyen- félelmetesen szuggesztív. Ma- tus György játssza Pétert, Klári rabiátus. okos, de az adott viszonyok között (és egyébként is) bután viselkedő unokaöccsét. Ragyogó figura ez az akarnok mezőgazdász; nagyszerű, színészi teljesítmény. Sarkadi kérdéseinek egyik „válaszát”, a jóra, igazra ráérző embert, Gerzson, a vak művész té- tovaságában is mélységes humanitását Csapó János eleveníti meg. Vedres szívspecialista, egy nagy tudású, de félszeg tudóstípus alakjában Sallós Gábor bizonyítja: az epizódszerep nem mellékszerep. A legnehezebbet tudja, mikor pár pillanatban hosszú történetet játszik el. A színen hosszabb, rövidebb időre megjelenő Horváth Zsuzsa. Kalapos László, Palóczy Frigyes, Már- ffy Vera és Vass László játékával. a vendég Fiizy Sári jelmezeivel teljes az előadás. MAKAI MÁRTA Uj matematika Vajon kinek szánták a péntek éjszakai műsort, a nagyon is aktuális, sok vitára okot ació pedagógia-sorozat élső részét;? Ügy véli a. tévé. hogy a, matematikaoktatás eleve csak a rossz alvókat érdekli? Félreértés ne essék, az általános iskola első osztályába bevezetett valóban új tantárgyról van szó, tehát nem valami periférikus, speciális témáról. Megítélésünk szerint ez fontosabb, mert szélesebb tömegeket érint, mint a kifejezfetten rétegműsor Színházi album (amelyben örömmel hallottuk a színházunk művészeti vezetőjével. Csiszár Imrével készült interjút). A műsorról minden jót elmondtunk azzal, hogy fontosnak tartjuk. Déri János riporter is abból a közhelyből indult ki, hogy a matematika „nehéz” tantárgj'. Valóban az, de ritkán tesszük lel a kérdést, hogy miért az? „Gondolkodni kell”. „Nem kell megtanulni, csak érteni” — szokták mondani. Miért képtelen ez az állítás? Azért, mert a logikus gondolkodást csak a matematikával kapcsolja össze, holott legalább annyira fontos az anyanyelv ismerete is, s itt nem csupán a szókincsre és a nyelvtanra kell gondolni. Tisztelettel felteszem a kérdést, hogy mennyivel bonyolultabb egy matematikai kéolet, mint egv Ady- vagy Rimbaud-vers? Mindezzel csupán azt kívánom szelíden jelezni, hogy bármilyen „nehéz” is legyen, sem a múltban, sem ma nem a matematika az iskolai oktatás leggyengébb pontja. Illetve ha az, akkor eddig sem csupán a módszer miatt volt az. Nagyon helyesen tette a tévé, hogy a legkiválóbb pedagógusokat mutatta be, de így nagyon is csalóka képet adott. Anélkül, hogy feleslegesen borzolnánk a pedagógusok érzékenységét, csupán utalunk a megszólaltatott szülőkre. Az a legnagyobb gond ugyanis az új pedagógiai módszerekkel, tankönyvekkel (a példákkal most nem terheljük az olvasót), hogy sokszor bizony előkészítetlenek, és maximalisták. Tessék csak meggondolni, hogy ezen a pályán lehet a legtöbb „képesítés nélkülit” találni, s bizony nem minden iskolában (lásd vidék) olyan optimálisak a feltételek, mint ahogy azt a tévében láttuk .. Mindezzel nem a kitűnő Varga Tamást kívántuk cáfolni. De tény, hogy ,a mai anyukák, apukák lényegében azt a ..számtant”, matematikát tanulták, amelyet még nem érintett meg Leibniz szelleme, s ezen a korkövetelménv- nek megfelelően változtatni kellett. De miért nem kezdtük ezt a változtatást az egyetemeken. főiskolákon, tehat előbb felnevelve azt a pedagógus nemzedéket, amelv anyanyelveként beszéli ezt.a/, új szellemű matematikái? A tévéműsor, persze szemérme, sen elkerülte ezt a témát. * s ezt meg is értjük. Ki szerel parazsat szórni a fejére? Az iskola azonban csak akkor lesz képes nyitni az újra. ha szakít a tárgycentrikus gondolkodással, ha lényegesen javít a pedagógusok körülményein is. (S most nem is a sokat emlegetett anyagiakra gondolunk elsősorban.) Minden normális szülő örül annak, ha a gyermeke többet tud. többre viszi. Ez a mai helyzet, amelyben az elsős nebuló többet, mert másképpen tud, mint apu és anyu, csak az első látásra olyan szép ... Olyan feszültséget hordoz ez, ami már- már groteszk, s félő, hogy a gyerekek lesznek a vesztesek. Ezek a sután, kurtán-furcsán összecsapott kis riportok döbbentették rá a nézőt, hogy milyen nagy távolság van az iskola és az élet között/ s éppen akkor, amikor az iskola (matematika-ügyben) lépni akar. Kinek jó ez a helyzet? Legyen ez egy másik cikk témája. (horpácsi) Az egyetemen Móricz emlékére Születesenek 100. évfordulója alkalmából Móricz Zsigmondit emlékező ünnepség- sorozatot rendez a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem közművelődési bizottsága. Ma este 6 órától dr. Ke- rényi Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője tart előadást Móriczról az egyetem E 6-os kollégiumának színháztermében, utána a Miskolci Nemzeti Színház művészei adnak műsort. Móricz életét, munkásságát bemutató émlékKiállítás —a Petőfi Irodalmi Múzeum fotóanyagából — tekinthető meg a hónap végéig az egyetem galériájában. Az I-es előadóban Móricz-művekböl készüli ütmeket vetítenek; pénteken az Űri murit, 17-én a Rokonokat, 24-én az Árvácskát. 31-én a Nem élhetek muzsikaszó nélküli. A filmvetítések délután 5 órakor kezdődnek. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Miskolc megyei város Tanácsa V. B. igazgatási osztálya felkéri azokat a miskolci állandó lakosokat, akik saját, vagy családtagjaik személyi számának kiadása végett már értesítést kaptak az I. kér. Hivatal népességnyilvántartási csoportjától, az ismételt idézés bevárása nélkül szíveskedjenek haladéktalanul eleget tenni a felhívásnak, és hétköznapokon 8—18 óra között a népességnyilvántartási csoport Petőfi u. 39. szám alatti székházában szíveskedjenek' átvenni a személyi számokat. , Miskolc m. város Tanácsa V, B. igazgatási osztálya műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Deli Ki o- nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Váalszolunk hallgatóink- fiak. — 12.50: Az elmúlt hét ze- zei műsorából — 14.36: Albert Gábor novellája. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 13.10: Magyar táncok egy régi menyegzőn. — 15.28: Hetszínvi- rág. — 16.00: Hírek. — 16.05: Beethoven: g-moir szonáta. Op. 5. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kisfaludy Károly; Három egyszerre. Rádióváltozat. — 17.52: Teresa Berganza énekel. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Sza- konyi Károly: Három dobás hat forint. Közben; Esti mese. — 20.15: Nótaest. — 21.00: ..Rozsé- tűz a Sárigyöpön”. — 22.30: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncöalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.38: Tánczenei koktél., — 13.25: A tanya. Riport. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.00: Van megoldás. Riport. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.30: A messianizmus természetéről. — 20.00: Nyolc rádió — nyolc dala — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Nóták. — 23.15: Szirmai operettjeiből. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétiön este. A műsort szerkeszti: Horváti! Kálmán. A stúdió zenés magazinja. Közben: El szeretném mondani . . . Gyártás Imre jegyzete. — 18.00; Eszak-ma- gyarországi Krónika. (A tizenkilencedik kulturális- hónap megnyitó ünnepségén és a Borsod megyei kultúraktívák tanácskozásán Miskolcon — Kezelődnek a lehalászások Borsod megyében.) — 18.15: Sport. — 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. Szlovák televízió: 15.20: Orosz nyelvtanfolyam — 13.53; iskolatévé. — 16.15: Hírek. — 16.35: Tévétorna. — 16.40: A Rima-í’o- lyó vidéke. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00: Orvosi tanácsok — 18.10: Tudományos kommunizmus. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-liíradó. — 19.30: A színész. Tévéjáték. — 20.30: Udo Jürgens énekel. — 21.00: A szocializmus világa. — 21.25; A rendőrség nyomoz. — 21.30: Tv- híradó 2. — 22.00: Hangverseny. — 22.53: Régészeti ásatások a Közel-Keleten. — 23.10: A bra- tMavai zenei ünnepségek híradója. — 23.25: Hírek. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Vendégek vadnyugaton Szí. román film TI. helyár! . Kezdés; i‘4, hnb\ 8 órakor BÉKE KAMARAMOZI Hugó, a víziló Szí. magyar—amerikai film Kezdés: 4 órakor Fel a fejjel! Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Magyar rapszódia Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f3. ím5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Meztelen bosszú Szí. amerikai film 16 éven felülieknek' FT. helyár! Kezdés; 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Fekete Péter Mö. csehszlovák film Kezdés: £5, í7 órakor TÁNCSICS A vágy titokzatos tárgya Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! TI. helyar! Kezdés; fő, f7 orakoi TÁNCSICS KAMARAMOZI A nap vége • Svéd film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk'! Kezdés: 7 órakor GÖRÖMBÖLY. KRÚDY Sebzett madarak Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor FÁKLYA A reménység szele Mb. szí. szövget film Kezdés: 14 órakor És újra a szerelem Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f6 órakor FÁKLYA filmklub Onibaba Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: i'8 órakor SZIKBA A veréb is madár! Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés; 3, 5 órakor SZIKRA FILMKLUB Egy hatás alatt álló nő Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés*: 7 órakor PETŐFI A csodatevő palatábla Mb. szí. szovjet, film Kjezdés: fő, f7 órakor TAPOLCA, ADV Nyomorultak I—II. Mb. szí. NDK fűm Dupla helyár! Kezdés: 7 órakor PERECES A leprás nő Lengyel film XI. helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Magyar rapszódia S2*í. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ, KLUBMOZI Chaplin-rcvü Amerikai film Kezdés; 4, 6 órakor SZIRMA Magyar rapszódia Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem' ajánljuk! Kezdés: fö 'órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: A messianizmus természetéről. — 8.57: Népdalok. — 9.44: Gyermekversek. — 10.00: Hírek. — 10.03: MR 10-14. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.40: A famászó báró. Petőfi rádió; 8.00: 1-lfrek. — 8.05: Operettdalok. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedélélőtl. Televízió, 1. műsor; 80.00: Tevétorna. — 8.05: Iskolatévé — 9.40: Sakkműsor gyerekeknek — 10.05: Iskolatévé. — 10.45: Kis- tUmek óvodasoknak.
