Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-26 / 226. szám
w ^ u Politikánk kollektív munka eredménye Kádár János felszólalása a budapesti aktívaértekezleten A csepeli sportcsarnokban tegnap aktívaértekezletet tartottak a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének feladatairól. A tanácskozáson több mint nyolcszázan képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok és művészetek művelői. A tanácskozáson — amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat — Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Méhes Lajos beszéde után felszólalások következtek, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Pártunk első titkára szívből köszöntötte az aktíva minden résztvevőjét, rajtuk keresztül Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét. — A kongresszusnak rendkívül nagy jelentőség van pártunk, népünk és országunk életében — kezdte felszólalását Kádár János. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szervezete — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig —, majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámoltatási kötelezettségének. Ügy gondolom — folytatta a továbbiakban —, nyugodtan tekinthetünk a XII. kongresszus elé. Az egész párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocialista Magyarország építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magába foglaló programnyilatkozat céljainak is. Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Országunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nemzetközi helyzet alakulását, mégsem szabad lebecsülni a magyar külpolitika hatékonyságát és lehetőségeit. Mi is ott vagyunk a népek „kórusában”, és nem mindegy, hogy mire adjuk le szavazatunkat a nemzetközi élet kérdéseiben. Kádár János kiemelte: — A nemzetközi helyzet jelenlegi legpozitívabb tényezőjét a Varsói Szerződés általános törekvései, békés szándékai jelentik. Közösségünk — akárcsak a Szovjetunió — soha nem törekedett és most sem törekszik fegyverzeti fölényre, de a szembenálló erők fegyverzeti fölényét sem nézheti tétlenül; mindig megtette és megteszi a szükséges lépéseket, hogy az erők kiegyensúlyozottak legyenek. A Központi Bizottság titkára ezután belpolitikai kérdésekről szólt: — Belpolitikai helyzetünk szilárdságának nagyon fontos tényezője, hogy a párt vezető szerepe megfelelően érvényesüljön, tömegkapcsolatai élőek, fejlődnek. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, népünk becsülettel helytáll kötelességei teljesítésében. És mindennek eredményeként hazánkban a munkásosztály, a nép hatalma erős. Felszólalása további részében kitért arra, hogy gazdasági nehézségeinkről sokat beszélünk, de ne felejtsük el, hogy sok minden épült hazánkban a XI. pártkongresszus óta. Az elmúlt három évben húsz nagyberuházás lépett üzembe. Az idei tervfeladatok megoldásához érezhetően jobban kezdtünk hozzá, mint korábban. Az irányító szerveknél és vállalatoknál komolyabban veszik a helyzetet, így az ipar fejlődése bizonyos jelek szerint megfelelőbb irányba terelődött. Kádár János hangsúlyozta a terv teljesítésének fontosságát, mint alapkérdést, majd a munkafegyelemre, a bérezésre tért ki. A többi között hangsúlyozta, hogy aki elvállalt egy munkát, becsülettel végezze el, és csak azután van joga előállni igényekkel, panaszokkal. Felszólalásának befejező részében Kádár János a következőket mondotta: — A XII. kongresszusra készülődve őszinte óhajunk — és ennek megfelelően kell dolgozni —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formáltunk ki. Politikánk kollektív munka eredménye, hiszen amennyire csak lehetséges volt, a nép legszélesebb körét vonta be a párt a kialakításába, és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Valójában ez az alapja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek. A Központi Bizottság első titkárának nagy tapssal fogadott felszólalását a ma reggel megjelent lapok teljes terjedelemben közük. Harmincéves a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés Vegyipari nap Miskolcon # A termékeik továbbfeldolgozását segíti a Leninvárosban nemrég átadott polipropiléngyár. Képünkön: a vezérlőterem. (Kerényi László jelvétele) Három évtizeddel ezelőtt, 1948-ban írták alá a magyar-szovjet tudományos, műszaki együttműködést. A jubileumra szeptember 19. és október 1. között, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik. Ennek sorában tegnap vegyipari tudományos-műszaki napot rendeztek Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A jelenlevő, mintegy 250 vegyipari szakembert — a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyikombinát és az Északmagyarországi Vegyiművek kémikusait, vegyészeit, valamint a meghívott vendégeket, közöttük dr. Kovács Lászlót, a városi pártbizottság titkárát és dr. Korcsmáros Istvánt, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezető-helyettesét — Szilágyi Gábor, a Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titkára mondott megnyitót. Egyebek között emlékeztetett rá: a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok a felszabadulás óta eredményesen fejlődnek. Kezdetben kereskedelmi kapcsolatokról beszélhettünk, de a KGST megalakulása óta mind kiterjedtebbé váltak a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttmű- ködésbeni kapcsolatok is. így vált lehetővé, hogy hazánkban is megteremtsük a szocialista gazdaság alapjait. Az államközi egyezmények jelentősége lemérhető abban is: a TVK és a BVK szovjet segítséggel, az ország legnagyobb vegyipari vállalataivá fejlődtek. A műszaki-tudományos nap programjában három szovjet és két magyar előadás hangzott el. M. M. Miljutyin, a Szovjetunió vegyipari miniszterének helyettese A vegyipar eredményei és a fejlődés perspektívái a Szovjetunióban című előadásában arról szólt: a szocializmus építésének valamennyi szakaszában, a vegyipar a Szovjetunióban az átlagot meghaladóan fejlődött. Ennek is köszönhető, hogy az iparág termelése világviszonylatban a második helyre került, a rendkívül jelentős fejlesztések révén. (Folytatás a 3. oldalon) XI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1979. SZEPT. 26., SZERDA ÍM|: FORINT Gromiko beszéde az ENSZ-ben • • ZJlést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Dr. Ladányi József tanácselnök tartott először előadást a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról, majd szó volt még a honvédelmi kötelezettség teljesítéséről, a mezőgazdasági területek gazdasági megerősödéséről, s a a melléküzemek tevékenységéről. Reggel 4—9 fok között volt a hőmérséklet országszerte. Ma szép, őszi idő várható, eső nélkül, viszont a több órás napsütés ellenére sem emelkedik a hőmérséklet 20 fok fölé. # Több száz tárgyat gyűjtöttek össze a Somogy megyei Tab általános iskolájának diákjai a községből és környékéről. A tárgyakat, melyek a nagyközség egykori gazdálkodási kultúráját, konyhai felszerelését, néprajzát szemléltetik, a diákok az iskola padlásán kialakított kis múzeumban mutatják be. (Gyertyás László jelvétele) Vegyék lel a napirendre a hegemonizmus megengediietetfenségét Andrej Gromiko tegnap szólalt fel az ENSZ-közgyü- lcsen cs beszédében rámutatott, hogy az az irányvonal, amelyet általában enyhülésnek neveznek, a hetvenes években már széles folyamattá növekedett. Ennek az irányvonalnak bölcsőjénél ott állt a Szovjetunió. Ennek az évtizednek elején születtek meg azok a szerződések, amelyek Európában elvezettek a háború után kialakult realitásoknak megfelelő nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. Ekkor jöttek létre az első szovjet— amerikai szerződések is. Hosszú és komoly tárgyalások után elkészült az újabb szovjet—amerikai szerződés, a SALT—II., amelynek életbe lépését, elmondhatjuk, az egész világ várja — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. Napjainkban nincs sürgetőbb feladat, mint a nukleáris háború veszélyének megszüntetése. A Szovjetunió azt kívánja, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására — mondotta a többi között Andrej Gromiko. Az európai helyzetről szólva Gromiko kijelentette, hogy ma az európai földrészen a korábbinál szilárdabb alap van az államok békés együttműködéséhez. Javaslata, hogy az európai biztonsági konferencia részvevői kössenek szerződést: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket, hívjanak össze valamennyi európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével politikai szintű konferenciát az államok közötti bizalom megszilárdítására, a katonai szenbenállás csökkentésére. A továbbiakban Andrej Gromiko áttért a hegemonizmus kérdésére. Megállapította: bár ez a meghatározás nemrég keletkezett, tulajdonképpen nem új keletű. Ellenkezőleg: a hegemonizmus ősidők óta ismeretes. Lényege: uralkodásra törekvés más népek, más országok fölött. „A szovjet álláspont világos a hegemonizmus és az egyeduralom kérdésében — hangoztatta Gromiko. — A szovjet állam fennállásának első napjától kezdve határozottan szembeszállt azzal, hogy bárki is egyeduralomra jusson, mások pedig az 6 akaratának legyenek alávetve. A Szovjetunió ettől vezérelve azt javasolja, hogy a jelenlegi ülésszak napirendjére vegyenek fel egy fontos kérdést, a hegemonizmus megengedhetetlenségéről a nemzetközi kapcsolatokban — hangsúlyozta Gromiko. Közölte: a Szovjetunió az ülésszak elé terjeszti erre vonatkozó megfelelő határozati javaslatát. A javaslat lényege az, hogy egyetlen állam, vagy államcsoport, semmiféle körülmények között, semmiféle indítékkal sem tarthat igényt hegemóniára más államokkal, vagy államcsoportokkal szemben. Őszi idő