Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-18 / 194. szám

d ^ rr •• •• f vjOZOSOri helyett: dízel A MÁV Miskolci Igazga­tóság Vontatási Főnökségére eddig négy korszerű, 1800 lóerős M 41-es jelzésű Dízel­mozdony érkezett. A Ganz- MÁVAG által készített monstrumok az ózdi. torna- nádaskai és hidasnémeti vo­nalon járnak, s vonaltelje­sítményük mintegy kétszere­se a gőzmozdonyokénak. Év végéig a vontatási főnökség még négy ilyen masinát kap. s általuk — talán — sikerül majd a gőzösöket nyugdíjba küldeni. Húsz mázsa fagylalt Ismét visszatért az igazi nyári kánikula, s ismét bősé­gesen fogyasztunk a nyár csemegéjéből, a fagylaltból. A Miskolci Vendéglátó Vál­lalat porfagylaltüzemeből na­ponta és átlagosan 20—23 mázsa fagylalt kerül az el- arusítohelyekre. cukrászdák­ba. A választék igazán bősé­ges. kilenc-tízfele tejes és gyümölcsös készítmény hagy­ja el az üzemet. I asárnap, űélutun 5 órától Az alkotmanynapi ünnep­ségek. valamint a béke- és barátságfesztivál gazdag programot kínálnak a mis­kolciaknak. Augusztus 19-en. vasárnap délelőtt • nagygyűlés lesz a Majális-parkban. A rendezvény előkészületeiről a Miskolci Rádió részletesen beszámol a 8 óra .10 perckor kezdődő reggeli adasában. hogy a hallgatok a nap to­vábbi eseményeiről, valamint a nagygyűlésről is tájékozód­janak. a studio munkatársai délután egyórás rendkívüli adással jelentkeznek. A programban többször kapcsolják a Majális-parkban levő ihporlereket. akik élő adásban tudósítanak a színes találkozóról. Ezen kívül köz­lekedési információkat és a következő napi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásokat is hallhatnak az érdeklődök. A rendkívüli adás rövid .sportkrónikával fejeződik be. # A birtokbarétel kellemes percei. Az Avas-déliek dicsérete Azért még minden kopár volt. Nem láttunk fát, a fű­magot órákkal, vagy esetleg napokkal ezelőtt szórhatták el, s beton csaknem minden­hol. Épületerdő. S két épület között az Avas-déli lakótele­pen játszótér épült. Gyerekváros? Fogalmazhat­nánk így, is. Kulcs a nyak­ban. pár forint a zsebben . .. — Mit csináltok egész nap? A válaszok egyformák: — Játszunk ... És senki sem panaszkodik, hogy nincs hol Szabadság van. Tart még a nyári szün­idő. Pedig valóban nincs hol. Csak az utcán, az épületek közt. az építkezési területe­den. S az itt lakók, összesen 128-an. gondoltak egy meré­szet. Csináljunk játszóteret. Csak úgy. magunk, társadal­mi munkában. S szóltak kü­lönböző cégeknek — o városi tanács építési es közlekedési osztati/áriak. a kertészeti vál­lalatnak, a BÁÉV Avas—II. ütem tőé pit és vezetőségének (itt meg kell említenünk kü­lön Gergely Sándor szocialis­ta brigádját), az Üt- és Vasút­építő Vállalatnak, a Miskolci Beruházási Vállalatnak —. segítsenek. És segítséget kap­tak. Felépült, megépült a 22-es • számú lakásbölcsőde játszóud­vara. s egy gyermekjátszótér. A 73-as számú lakóbizottság maradandót alkotott. Az új létesítményt tegnap adta át a HNF városi bizottságának tit­kára, Szuchy Róbert. S itt tulajdonképpen be le­hetne fejezni az írást. S hogy mégsem ezt tesszük, annak különleges oka van. Itt más is történt: nemcsak játszótér épült. Létrejött — az ország­ban először a kisdobosokból és úttörőkből álló tisztasági őrség. A kezdeményező a la­kóbizottság elnöke, Havasi Pál volt. Mi is a gyermekek felada­ta? A környék tisztán tartá­sa. a szemeteink figyelmezte­tése. C hogy ez a mozgalom miképp válik be. arról az el­következő időszak hivatott dönteni. I. S. Az Avas-dél fiatal város­rész. fiatalok lakta városrész. S ahol fiatal házasok vannak, ott általában gyermekek is vannak. Tudjuk, első a la­kás. Utána a boltok, szolgál­tató létesítmények, s csak legutoljára következik a ját­szótér. Azért, mert kell! Nem sok terven szerepel előre be­jelölve. hogy itt és itt a gyer­mekeknek majdan játszóterü­let fog épülni. Aí Oszip István utca 12— 14. szám alatti épületek köz­ti terület. Játszótér. A terv­ben ez sem szeretjeit. Illetve nagyon-nagyon sokára — ami­kor a mostani csöppségek mái iskolába fognak járni — ter­veztek egyet: 1982-re kellett volna elkészülnie. # Szülőnek és gyereknek együttes öröm. Játszótér és tisztasági őrség Alkotó Ifjúság Pékek vetélkedtek A Mátészalkai Sütőipari Vállalat szervezésében ren­dezték meg a sütőipari vál­lalatok dolgozóinak területi vetélkedőjét, amelyen töb­bek között részt vettek a ka­zincbarcikai. sátorai jaú.j hely i és miskolci pékek is. A már évek óta megrendezendő ve­télkedőn szellemi és tech­nológiai tesztek szerepeltek, valamint sportban is össze­mérték tudásukat, s a sütő- iparosok megmutathattak, hogy nemcsak a kenyér és a péksütemény készítéséhez értenek. A versenyt most a mátészalkaiak nyerték meg. A KISZ KB Intéző Bi/otiságH felhívására a Miniszie. tanács határozata nyomán lf)74-hen a szocialista munka verseny ejyy új formája indult útjára: az Alkotó Ifjúság Pályázat. Jól osertffő cs találó nevet kapott: •i fiatalokban valóban minden generációnál erősebb az. alko­tás. pontosabban a tenniaka- rás vágya. Az első három esztendő­ben több mint ötvenezer fia­tal kápcsolódott be a ver­senybe. munkájuk eredmé­nyét egyedül 1976-ban 137 millió forint és 18 millió de­vizaforint jelezte. A további két évben több mint negyed- milliárd forintot takarított meg a népgazdaság a pálya­munkák bevezetésével, s még mennyit megtakaríthatott volna, ha kihasználják az összes lehetőséget. Az értéke­lő bizottságok a beküldött 21 342 alkotás közül 7742-őt találtak hasznosíthatnak, de a vállalatok- mindössze 3904 pályamunkát kamatoztattak a gyakorlatban. Nem is beszél­ve az Állami Ifjúsági Bizott­ság tapasztalatairól, amelyek azt mutatják, hogy számtalan pályaművet azért minősíte­nek hasznosíthatatlannak. mert bevezetésére jelenleg nincs idő. pénz. vagy ka­pacitás. és jó ideig tisz­tázatlan volt — néhol még ma is az —. a felelősség kérdése, nem mindenütt ér­tették. hogy bár a KISZ agi­tál. mozgósít, a verseny meg­szervezése és lebonyolítása a gazdasági vezetők feladata. Az Állami Ifjúsági Bizott­ságnak az Alkotó Ifjúság pá­lyázattal kapcsolatban 1978. június I5-én közzétett hatá­rozata és irányelvei sok dol­got egyértelművé teltek. Ki­mondták. hogy a képző-, iparműveszeti es hobbi jelle­gű alkotásokat külön kate­góriában kell versenyeztetni, s a fiatalokat pedig elsősor­ban olyan pályamunkák ké­szítésére kell ösztönözni, amelyek közvetlen kapcsolat­ban allnak a termelési fel­adatokkal. A munkahelyek kötelesek ismertetni ezeket a célokat, a hasznosításra al­kalmas pályamunkák tovább­fejlesztéséhez pedig, ha szük­ség van rá. minden segítsé­get meg kell adniuk. Hogy az. értékes, de más megfontolá­sok miatt mégis használhatat­lannak minősített pályamun­kák száma kevesebb legyen, a határozat kimondja azt is: kiállításon bemutatni csak a bevezetésre alkalmasnak ta­lált alkotásokat szabad. F. M. HARMINCÉVES AZ ALKOTMÁNY irta: Szueby Hűbéri, a Hazafias \épfront Miskolc }árosi Bizottságának titkára Ebben az esztendőben, augusztus 2l)-án alkotmányunk 30. születésnapjut ünnepeljük. A Magyar Népköztársaság Alkot­mánya népünk győzelmének történelmi jelentőségű alkotása, új életünk, a szocialista rendszer felépítésének jogforrása. Augusztus 20-a hagyományokban gazdag nemzeti ünne­pünk. Szépségéi éppen az adja, hogy ezen a napon nem egyetlen eseményről emlékezünk meg. hanem az egész, ma­gyar történelem — államalapító I. István királyunktól kezd­ve, napjaink legélőbb problémáiig — jelentőséget kap. A Magyar Népköztársaság joggal lehet büszke a 30 évvel ezelőtt született alkotmányra, arra, hogy első ízben ő adott írott alkotmányi a haza népének. Mer emlegetlek ugyan ebben az országban ezeréves alkotmányt, de ilyen sosem létezett. Az alkotmányosság sáncai mögé — melyet reakciós, népnyomorító törvényekből az urak vontak maguk köré — a kizsákmányoló osztályok sosem engedtek be a dolgozó osztályok és rétegek tagjait. S ha már jogos nemzeti büszkeséget említettünk, tegyük hozzá: a magyar munkásosztály büszke lehet arra. hogy proletár elődeik tettek kísérletet először — 1919-ben. a Ma­gyar Tanácsköztársaság idején —. hogy alkotmányt adjanak a magyar népnek. Ennek szellemét követve -alkották meg 33 évvel később. 1949-ben a dolgozó magyar nép képviselői a törvények törvényét, ahogy alkotmányunkat gyakran ne­vezzük. Talaló ez az elnevezés, hisz az alkotmány tíz feje­zete és hatvannyolc paragrafusa szellemében születhet hazánkban bármely törvény, bármilyen rendelet. A Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzel­mei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fej­lődés útját. Dolgozó népünk a Szovjetunió baráti támogatá­sával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő or­szágot. s a magyar munkásosztály — szövetségben a dol­gozó parasztsággal, együttműködve az értelmiséggel — ki­vívta es megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. Az alkot­mány. amely 30 éve született, egy új korszak eredményeit összegezte. Ez az ünnep a mában számunkra mindenekelőtt a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egvseg. s az ezt kifejező alkotmány ünnepe, s az ezt szimbolizáló ter­mésé, új kenyéré. A mai napon köszöntjük a szilárd munkashatalmal. » muhkás-paraszt szövetséget, mely társadalmunk szilárd, meg­bízható bázisa. A munkásosztály vezető szerepének érvénye, sülése, a munkus-paraszt szövetség erősödése teszi lehetőié, hogy ma elmondhatjuk, hazánkban a szocialista népi-nem­zeti egység megbonthatatlan, szilárd alapokon nyugszik. Tár­sadalmunk többsége — még azok is. akikkel egyes kérdé­sekben vitatkozunk — egvetert a szocializmus építésének célkitűzéseivel, programjával, es mindennapi munkajavai vállal részt teljesítéséből. Harminc ev távlatából szabad életünk alaptörvényét ko­szöntjük, mely ezer év múltán végre félreérthetetlenül ki­mondta, hogy népköztársaságunkban a dolgozó népé min­den hatalom, s minden érték forrása a munka. A dolgozo nép tagjaként egyenlő a törvény előtt minden magyar ál­lampolgár — egyenlőek jogban és kötelességben. Visszate­kintve a megtett úira, jóleső érzéssel és büszkeséggel álla­píthatjuk meg, hogy dolgozó népünk alkotómunkájának ered- menyekeppen milyen jelentős sikereket értünk el a szocia­lizmus gazdasági alapjainak fejlesztésében, az iparban, a mezőgazdasagban. a szolgáltatásban, a lakosság életkörülmé­nyeinek javításában, műveltségi színvonalának emelésében. De mindez nem elég! A fejlett szocialista társadalom épí­tése, anyagi, technikai bázisának növelése, a lakosság szük­ségleteinek a kielégítése többet, sőt egyre inkább jobbat kö­vetel az élet minden területén mindnyájunktól. Az alkot­mány szavai szerint: a Magyar Népköztársaság a ..Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint" elv követ­kezetes végrehajtására törekszik. Rövid és hosszú távú terveink, programjaink — az 1979. évi célkitűzések is — erre ösztönöznek bennünket. Jobb, színvonalasabb, értelmesebb munkára! Becsületes helytállásra, arra, hogy ki-ki a sajat posztján telelősséggel dolgozzon, tudósa legjavát adja a köz és az egyen érdekében. A Magyar Népköztársaság Alkotmányában a korszerű ha- zaöaég, az aktív hazaszeretet, a szocialista történelemszemlé­let gondolata a nemzetköziseg eszméjével ötvöződve fogal­mazódik meg. Emlékeztet arra a tényre, hogy hazánkat » Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel, megnyitva az utata társadalmi haladás előtt, örök tanulságként vési szí­vünkbe: fejlődésünk lehetőségét alkotómunkánk mellett * szocialista közösséghez való tartozás, a béke es biztonság légköre teszi lehetővé. Örömmel és jogos önérzettel állapíthatjuk meg: egyértel­műén és határozottan a haladás oldalán állunk. Harcot hir­detünk és folytatunk minden elnyomás ellen, küzdünk a né­pek közötti egyenjogúság és testvéri barátság, a béke meg­teremtéséért. Építőmunkónk védelmében, szocialista vívmá­nyaink gyarapításában a munkás nemzetköziség elvei vezet­nek bennünket. Szocialista alkotmányunk születésének 30. évfordulóját — e gondolatok jegyében ünnepeljük. Amikor az új kenyeret megszegjük, emlékezünk a múltra és látjuk a jelent. Örü­lünk eredményeinknek, szocialista hazánkban a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók és az értelmiségiek közös erő­feszítéseként elért sikereknek, örülünk annak, hogy alkot­mányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem mindennapi eleiünk eitető valosaganak igaz kifejezői. fic í||(/ jj| * íj ^ a Miskolci Rádiói

Next

/
Thumbnails
Contents