Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-18 / 194. szám
d ^ rr •• •• f vjOZOSOri helyett: dízel A MÁV Miskolci Igazgatóság Vontatási Főnökségére eddig négy korszerű, 1800 lóerős M 41-es jelzésű Dízelmozdony érkezett. A Ganz- MÁVAG által készített monstrumok az ózdi. torna- nádaskai és hidasnémeti vonalon járnak, s vonalteljesítményük mintegy kétszerese a gőzmozdonyokénak. Év végéig a vontatási főnökség még négy ilyen masinát kap. s általuk — talán — sikerül majd a gőzösöket nyugdíjba küldeni. Húsz mázsa fagylalt Ismét visszatért az igazi nyári kánikula, s ismét bőségesen fogyasztunk a nyár csemegéjéből, a fagylaltból. A Miskolci Vendéglátó Vállalat porfagylaltüzemeből naponta és átlagosan 20—23 mázsa fagylalt kerül az el- arusítohelyekre. cukrászdákba. A választék igazán bőséges. kilenc-tízfele tejes és gyümölcsös készítmény hagyja el az üzemet. I asárnap, űélutun 5 órától Az alkotmanynapi ünnepségek. valamint a béke- és barátságfesztivál gazdag programot kínálnak a miskolciaknak. Augusztus 19-en. vasárnap délelőtt • nagygyűlés lesz a Majális-parkban. A rendezvény előkészületeiről a Miskolci Rádió részletesen beszámol a 8 óra .10 perckor kezdődő reggeli adasában. hogy a hallgatok a nap további eseményeiről, valamint a nagygyűlésről is tájékozódjanak. a studio munkatársai délután egyórás rendkívüli adással jelentkeznek. A programban többször kapcsolják a Majális-parkban levő ihporlereket. akik élő adásban tudósítanak a színes találkozóról. Ezen kívül közlekedési információkat és a következő napi eseményekkel kapcsolatos tájékoztatásokat is hallhatnak az érdeklődök. A rendkívüli adás rövid .sportkrónikával fejeződik be. # A birtokbarétel kellemes percei. Az Avas-déliek dicsérete Azért még minden kopár volt. Nem láttunk fát, a fűmagot órákkal, vagy esetleg napokkal ezelőtt szórhatták el, s beton csaknem mindenhol. Épületerdő. S két épület között az Avas-déli lakótelepen játszótér épült. Gyerekváros? Fogalmazhatnánk így, is. Kulcs a nyakban. pár forint a zsebben . .. — Mit csináltok egész nap? A válaszok egyformák: — Játszunk ... És senki sem panaszkodik, hogy nincs hol Szabadság van. Tart még a nyári szünidő. Pedig valóban nincs hol. Csak az utcán, az épületek közt. az építkezési területeden. S az itt lakók, összesen 128-an. gondoltak egy merészet. Csináljunk játszóteret. Csak úgy. magunk, társadalmi munkában. S szóltak különböző cégeknek — o városi tanács építési es közlekedési osztati/áriak. a kertészeti vállalatnak, a BÁÉV Avas—II. ütem tőé pit és vezetőségének (itt meg kell említenünk külön Gergely Sándor szocialista brigádját), az Üt- és Vasútépítő Vállalatnak, a Miskolci Beruházási Vállalatnak —. segítsenek. És segítséget kaptak. Felépült, megépült a 22-es • számú lakásbölcsőde játszóudvara. s egy gyermekjátszótér. A 73-as számú lakóbizottság maradandót alkotott. Az új létesítményt tegnap adta át a HNF városi bizottságának titkára, Szuchy Róbert. S itt tulajdonképpen be lehetne fejezni az írást. S hogy mégsem ezt tesszük, annak különleges oka van. Itt más is történt: nemcsak játszótér épült. Létrejött — az országban először a kisdobosokból és úttörőkből álló tisztasági őrség. A kezdeményező a lakóbizottság elnöke, Havasi Pál volt. Mi is a gyermekek feladata? A környék tisztán tartása. a szemeteink figyelmeztetése. C hogy ez a mozgalom miképp válik be. arról az elkövetkező időszak hivatott dönteni. I. S. Az Avas-dél fiatal városrész. fiatalok lakta városrész. S ahol fiatal házasok vannak, ott általában gyermekek is vannak. Tudjuk, első a lakás. Utána a boltok, szolgáltató létesítmények, s csak legutoljára következik a játszótér. Azért, mert kell! Nem sok terven szerepel előre bejelölve. hogy itt és itt a gyermekeknek majdan játszóterület fog épülni. Aí Oszip István utca 12— 14. szám alatti épületek közti terület. Játszótér. A tervben ez sem szeretjeit. Illetve nagyon-nagyon sokára — amikor a mostani csöppségek mái iskolába fognak járni — terveztek egyet: 1982-re kellett volna elkészülnie. # Szülőnek és gyereknek együttes öröm. Játszótér és tisztasági őrség Alkotó Ifjúság Pékek vetélkedtek A Mátészalkai Sütőipari Vállalat szervezésében rendezték meg a sütőipari vállalatok dolgozóinak területi vetélkedőjét, amelyen többek között részt vettek a kazincbarcikai. sátorai jaú.j hely i és miskolci pékek is. A már évek óta megrendezendő vetélkedőn szellemi és technológiai tesztek szerepeltek, valamint sportban is összemérték tudásukat, s a sütő- iparosok megmutathattak, hogy nemcsak a kenyér és a péksütemény készítéséhez értenek. A versenyt most a mátészalkaiak nyerték meg. A KISZ KB Intéző Bi/otiságH felhívására a Miniszie. tanács határozata nyomán lf)74-hen a szocialista munka verseny ejyy új formája indult útjára: az Alkotó Ifjúság Pályázat. Jól osertffő cs találó nevet kapott: •i fiatalokban valóban minden generációnál erősebb az. alkotás. pontosabban a tenniaka- rás vágya. Az első három esztendőben több mint ötvenezer fiatal kápcsolódott be a versenybe. munkájuk eredményét egyedül 1976-ban 137 millió forint és 18 millió devizaforint jelezte. A további két évben több mint negyed- milliárd forintot takarított meg a népgazdaság a pályamunkák bevezetésével, s még mennyit megtakaríthatott volna, ha kihasználják az összes lehetőséget. Az értékelő bizottságok a beküldött 21 342 alkotás közül 7742-őt találtak hasznosíthatnak, de a vállalatok- mindössze 3904 pályamunkát kamatoztattak a gyakorlatban. Nem is beszélve az Állami Ifjúsági Bizottság tapasztalatairól, amelyek azt mutatják, hogy számtalan pályaművet azért minősítenek hasznosíthatatlannak. mert bevezetésére jelenleg nincs idő. pénz. vagy kapacitás. és jó ideig tisztázatlan volt — néhol még ma is az —. a felelősség kérdése, nem mindenütt értették. hogy bár a KISZ agitál. mozgósít, a verseny megszervezése és lebonyolítása a gazdasági vezetők feladata. Az Állami Ifjúsági Bizottságnak az Alkotó Ifjúság pályázattal kapcsolatban 1978. június I5-én közzétett határozata és irányelvei sok dolgot egyértelművé teltek. Kimondták. hogy a képző-, iparműveszeti es hobbi jellegű alkotásokat külön kategóriában kell versenyeztetni, s a fiatalokat pedig elsősorban olyan pályamunkák készítésére kell ösztönözni, amelyek közvetlen kapcsolatban allnak a termelési feladatokkal. A munkahelyek kötelesek ismertetni ezeket a célokat, a hasznosításra alkalmas pályamunkák továbbfejlesztéséhez pedig, ha szükség van rá. minden segítséget meg kell adniuk. Hogy az. értékes, de más megfontolások miatt mégis használhatatlannak minősített pályamunkák száma kevesebb legyen, a határozat kimondja azt is: kiállításon bemutatni csak a bevezetésre alkalmasnak talált alkotásokat szabad. F. M. HARMINCÉVES AZ ALKOTMÁNY irta: Szueby Hűbéri, a Hazafias \épfront Miskolc }árosi Bizottságának titkára Ebben az esztendőben, augusztus 2l)-án alkotmányunk 30. születésnapjut ünnepeljük. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya népünk győzelmének történelmi jelentőségű alkotása, új életünk, a szocialista rendszer felépítésének jogforrása. Augusztus 20-a hagyományokban gazdag nemzeti ünnepünk. Szépségéi éppen az adja, hogy ezen a napon nem egyetlen eseményről emlékezünk meg. hanem az egész, magyar történelem — államalapító I. István királyunktól kezdve, napjaink legélőbb problémáiig — jelentőséget kap. A Magyar Népköztársaság joggal lehet büszke a 30 évvel ezelőtt született alkotmányra, arra, hogy első ízben ő adott írott alkotmányi a haza népének. Mer emlegetlek ugyan ebben az országban ezeréves alkotmányt, de ilyen sosem létezett. Az alkotmányosság sáncai mögé — melyet reakciós, népnyomorító törvényekből az urak vontak maguk köré — a kizsákmányoló osztályok sosem engedtek be a dolgozó osztályok és rétegek tagjait. S ha már jogos nemzeti büszkeséget említettünk, tegyük hozzá: a magyar munkásosztály büszke lehet arra. hogy proletár elődeik tettek kísérletet először — 1919-ben. a Magyar Tanácsköztársaság idején —. hogy alkotmányt adjanak a magyar népnek. Ennek szellemét követve -alkották meg 33 évvel később. 1949-ben a dolgozó magyar nép képviselői a törvények törvényét, ahogy alkotmányunkat gyakran nevezzük. Talaló ez az elnevezés, hisz az alkotmány tíz fejezete és hatvannyolc paragrafusa szellemében születhet hazánkban bármely törvény, bármilyen rendelet. A Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. Dolgozó népünk a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. s a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve az értelmiséggel — kivívta es megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. Az alkotmány. amely 30 éve született, egy új korszak eredményeit összegezte. Ez az ünnep a mában számunkra mindenekelőtt a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egvseg. s az ezt kifejező alkotmány ünnepe, s az ezt szimbolizáló termésé, új kenyéré. A mai napon köszöntjük a szilárd munkashatalmal. » muhkás-paraszt szövetséget, mely társadalmunk szilárd, megbízható bázisa. A munkásosztály vezető szerepének érvénye, sülése, a munkus-paraszt szövetség erősödése teszi lehetőié, hogy ma elmondhatjuk, hazánkban a szocialista népi-nemzeti egység megbonthatatlan, szilárd alapokon nyugszik. Társadalmunk többsége — még azok is. akikkel egyes kérdésekben vitatkozunk — egvetert a szocializmus építésének célkitűzéseivel, programjával, es mindennapi munkajavai vállal részt teljesítéséből. Harminc ev távlatából szabad életünk alaptörvényét koszöntjük, mely ezer év múltán végre félreérthetetlenül kimondta, hogy népköztársaságunkban a dolgozó népé minden hatalom, s minden érték forrása a munka. A dolgozo nép tagjaként egyenlő a törvény előtt minden magyar állampolgár — egyenlőek jogban és kötelességben. Visszatekintve a megtett úira, jóleső érzéssel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk alkotómunkájának ered- menyekeppen milyen jelentős sikereket értünk el a szocializmus gazdasági alapjainak fejlesztésében, az iparban, a mezőgazdasagban. a szolgáltatásban, a lakosság életkörülményeinek javításában, műveltségi színvonalának emelésében. De mindez nem elég! A fejlett szocialista társadalom építése, anyagi, technikai bázisának növelése, a lakosság szükségleteinek a kielégítése többet, sőt egyre inkább jobbat követel az élet minden területén mindnyájunktól. Az alkotmány szavai szerint: a Magyar Népköztársaság a ..Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint" elv következetes végrehajtására törekszik. Rövid és hosszú távú terveink, programjaink — az 1979. évi célkitűzések is — erre ösztönöznek bennünket. Jobb, színvonalasabb, értelmesebb munkára! Becsületes helytállásra, arra, hogy ki-ki a sajat posztján telelősséggel dolgozzon, tudósa legjavát adja a köz és az egyen érdekében. A Magyar Népköztársaság Alkotmányában a korszerű ha- zaöaég, az aktív hazaszeretet, a szocialista történelemszemlélet gondolata a nemzetköziseg eszméjével ötvöződve fogalmazódik meg. Emlékeztet arra a tényre, hogy hazánkat » Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel, megnyitva az utata társadalmi haladás előtt, örök tanulságként vési szívünkbe: fejlődésünk lehetőségét alkotómunkánk mellett * szocialista közösséghez való tartozás, a béke es biztonság légköre teszi lehetővé. Örömmel és jogos önérzettel állapíthatjuk meg: egyértelműén és határozottan a haladás oldalán állunk. Harcot hirdetünk és folytatunk minden elnyomás ellen, küzdünk a népek közötti egyenjogúság és testvéri barátság, a béke megteremtéséért. Építőmunkónk védelmében, szocialista vívmányaink gyarapításában a munkás nemzetköziség elvei vezetnek bennünket. Szocialista alkotmányunk születésének 30. évfordulóját — e gondolatok jegyében ünnepeljük. Amikor az új kenyeret megszegjük, emlékezünk a múltra és látjuk a jelent. Örülünk eredményeinknek, szocialista hazánkban a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók és az értelmiségiek közös erőfeszítéseként elért sikereknek, örülünk annak, hogy alkotmányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem mindennapi eleiünk eitető valosaganak igaz kifejezői. fic í||(/ jj| * íj ^ a Miskolci Rádiói