Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-12 / 162. szám
Az ellenfél szintén bronzérmes II Riiil is vigasztalódni akar? Kedden sorsoltak Zürichben, s az azóta eltelt 48 óra bőven elegendő volt abhoz, hogy a szurkoló töviről hegyire megvitassa a DVTK esélyeit, s eldöntse: tovább lehet jutni. Mindez egyelőre csak szubjektív alapokon álló döntés — tegyük hozzá —, mert a Rapid pontosan olyan eredményeket tud felmutatni., mint ellenfele, a DVTK. (Igaz, a múltja nagyobb, de a bécsi zöld-fehérek eddigi 25 bajnoki címe közül a legutolsó 19G8-ban született, s azóta az együttes csak amolyan árnyéka önmagának.) A bécsi West-stadion viszonylag újsütetű „lakója”, a Rapid 40 pontot szerzett a tavasszal véget ért bajnokságban, 13 győzelem, 14 döntetlen (!) és 9 vereség a mérlege. A harmadik helyen végzett, s egyetlen kiemelkedő erényt tud (a statisztikai adathalmazból) felmutatni: a legkevesebb gólt kapta a bajnokságban, 36 mérkőzésen 40-et. A bronzérmet érő teljesítmény szépséghibája: 15 ponttal kevesebb, mint amennyit a bajnok Austria (55) gyűjtött. Nos, a DVTK is harmadik, 34 mérkőzésen 37 gólt kapott, négy ponttal többet szerzett (kettővel kevesebb lehetőségből!), szintén 9 veresége volt, de csak 6 döntetlenje és 19 győzelme! Ez mindenképpen szebben mutat, arról nem is beszélve, hogy a magyar bajnokság harmadik helyezettje csak 8 ponttal maradt le az első mögött. A Rapid múltjából él — jellemezte a Népsport —, s az eredmények is ezt jelzik. Az osztrák bajnokságok csúcstartója, az eddig 25- szörös bajnok — mint már előbb jeleztük —,11 éve nem tud az élen végezni. Válogatottat csak egyet ad, s nemzetközi mérlege sem olyan jó (érdekes, hogy tavaly ők is a Hajdúk ellen búcsúztak, 0:2, 2:1 után a nemzetközi szerepléstől). A KEK-ben Baróti Lajos volt csapata, az SSW Innsbruck képviseli Ausztriát. Az a csapat, amelyik az idén Mától már mérkőzések Csikócsapattal az európai élmezőnybe A Miskolci Egyetemi Kosárlabda Kupa előtt a magyar válogatott vezető edzőjével, Zsíros Tiborral beszélgettünk. — Szalonikiben többen továbbjutást vártak a magyar férficsapattól, az EB selejtező csoportjából. A nagy fegyvertény, a görögök legyőzése után érthetetlenül megtorpantak. Mi volt ennek az oka? — Való igaz, a görögök elleni győzelem után mi is azt vártuk, hogy továbbjutunk. De mar a második mérkőzés után rá kellett jönnünk; képtelenek a játékosok arra, hogy sorozatmérkőzésen nyerjenek az azonos képességűekkel szemben. És bármilyen furcsán hangzik, az akarattal akkor és ott nem volt baj. Megítélésünk szerint a továbbjutásunk kérdése az EB-t megelőző egyéves felkészülés során bukott el. — Ha összevetjük az EB-n szereplő játékosokat, és azt a keretet, amelyik most Miskolcra érkezett, csak három játékos: Varga, Demeter és Szűcs azonos. Tehát 11 teljesen ű.i. Miért került ilyen nagyarányú változtatásra sor? Továbbá — gondoljuk — nemcsak az ideérkezett 14 játékos alkotja magyar válogatottat. Kik jönnek még számításba? — Azért még tegye hozzá Recskát, aki sérülése, és Mor- gent, aki tanulmányai miatt maradt távol. Ezenkívül még ugyanennyi játékosra figyelünk, azaz azt szeretnénk elérni, hogy az A- és B-keret 25—30 kosárlabdázója egyaránt versenyben legyen az első csapatba való bekerülésért. Ami a változtatást illeti, fiatalítottunk. Akik most itt, Miskolcon szerepelnek, átlagban öt évvel fiatalabbak, mint az EB-t megjárt csapat tagjai. — £gy kosárlabdacsapat be- éréséhez hosszú idő kell; meg akkor is. ha egyénileg mindenki kiváló. A vezeiö edző milyen távoli és közeli célt tűzött ki? Hol és mikor kell majd a fiataloknak bizonyítaniuk? — Végezetül: mit vár a miskolci tornától? — Kezdjük a közelebbi céllal: már most, itt, Miskolcon bizonyíthatnak, majd ugyanez a csapat megy Szolnokra (a mostani ellenfeleivel együtt), aztán Konstanca következik. Ami a távoli célt illeti, a Magyar Kosárlabda Szövetség októberig elkészíti a férfiválogatott felkészítésének hosszú távú tervét. A távlati cél a svájci, 1980-as olimpiai selejtező, illetve az európai „B'’-döntő. amely Törökországban lesz (198H. Elvileg mindkét helyen akár jól is szerepelhetnénk. Gyakorlatilag azonban az ellenfelek jobbak, s addig feltehetően fejlődnek is. — Végezetül: mit vár a miskolci tornától? — Tavaly mi nyertünk. Hogy mire képes nemzetközi összecsapásokon ez a csapat, azt nem tudhatjuk. Mint ahogy ma még azt sem tudjuk, ellenfeleink milyen erősségű játékosokkal érkeznek. Az biztos, hogy a legszebb most is az első hely megszerzése lenne. De nem tartanánk kudarcnak, ha csak a második hely jutna csapatunknak. * Ma 16 ó. 30: Magyarország —NDK. utána ünnepélyes megnyitó, majd ezt követően: Csehszlovák: a—Románia. Színhely: a sportcsarnok. D. TÓTH BÉLA a Sakk-sarok fi 33. sz. feladványunk megfejtése Cgy tűnik, kevesen nyaralnak megfejtőink közül, mert az átlagosnál jóval több megfejtés érkezett a 58. számú feladványra. Azt még ugyan nem tudjuk, hogv a kitűzött cél, az oklevél treg- szerzése vezérli a megfejtési kedvet, vagy a játékosság, de mindenesetre örülünk e — tréfás-ügyes — feladványok kedvező visszhangjának. ígérjük, holnap megint más típust közlünk. £s most a megfejtésről: a „leg. •zebb” szöveges megfejtés diját — ha lenne ilyen — Kiss Pálnak ítélnénk oda (Miskolc, Régiposta u. 2.), akinek levelezőlapján levőket közöljük is, mint megfejtést: 1. BhS—h5+... A sötét király a b5-röl kénytelen ellépni, de bármelyik lépésre következik: 2. 3h5—a5!, és fenyeget az a2 gyalog lenyerése, amit megvédeni nem lehet. Világos vagy a bástyával közvetlenül, vagy a b2— b4+ után Kel—b2-re lépésével a sötét gyalogot lenyeri. Világos ezután a g2 és h2 gyalogjai közül az egyiket vezérré változtatva nyer. kiesett az I. osztályból, de a kupát megnyerte. Azt írták róla, a KEK-ben akar vigasztalódni. Lehet, hogy a Rapid meg az UEFA Kupában? Feltehetően, hiszen 11 éve nem élvez nagyobb sikereket a bécsi együttes szerény számú szurkológárdája, s most már bizonyosan ők is ki vannak éhezve valamilyen zöld-fehér diadalra. Nem szabad tehát lebecsülni őket... A DVTK-nak természetesen nincs miért vigasztalódnia! ök egyszerűen csak újabb sikerre áhítoznak, s van is esélyük arra, hogy ezt elérjék. Különösen akkor, ha már Bécsben is sikerre segíti őket a várhatóan nagy számban kiutazó diósgyőri szurkolósereg (az IBUSZ-ban már az első napon elkelt a rendelkezésire álló helyek negyede, s jelentkezni csak elsejéig lehet). H. K. Cselgáncs 17 egyesület 83 cselgáncso- zója lépett tataminra azon a versenyen, amelyet a „Bajai Nyár ’79” rendezvénysorozatán belül írtak ki. A juniorok rangsorversenyén az MVSC cselgáncsozói egy első és egy második helyet szereztek. A 78 ,kg-osok súlycsoportjában (13 induló) Gyetkó első lett, míg Horváth (60 kg, 16 induló) a második helyen végzett. AFlTsportnapok Az Egyetemváros területén rendezi meg pénteken a Miskolci AFIT szakszervezeti bizottsága és sportköre a Borsod, Heves, Nógrád megyei AFIT-dolgozók számára a sportnapokat. Ezt nemzetközivé teszi a Kassai Autójavító Vállalat részvétele. A versenyeket 1976-tól rendezik meg folyamatosan, és most az egyes egységeik a következő^ sportágban mérik össze tudásukat: asztalitenisz, sakk, lóverseny és kispályás labdarúgás. Az ÉMÁSZ rendezi Egerben Tizenhatodik alkalommal rendezik meg — péntektől vasárnapig — az ÉMÁSZ ifjúsági és sportnapokat. A rendezvény helye ezúttal Eger lesz. Rés2t vesz rajta a vállalati központ, a miskolci, a sárospataki, a kazincbarcikai, a gyöngyösi és a salgótarjáni üzemigazgatóság. A vetélkedő hét sportágra terjed ki: atlétika (csapat cs., egyéni e.), labdarúgás (csj, asztalitenisz (cs„ e), céllövészet (cs., e.), sakk (cs., e.), tájékozódási verseny (cs..), kocogóverseny (cs.). Országos találkozó és túraverseny A természet bányász barátai Miskolcra jönnek A turizmus: ma már a legkedveltebb szabadidős programok egyike. És: sport is. Szükség is van rá, különösen az iparvárosok lakóinak, de méginkább azoknak, akik a föld mélyén, a bányában dolgoznak. Ezért üdvözöljük örömmel a Borsodi Szénbányák Igazgatóság SE természetbarát szakosztályának kezdeményezését, amikor a szervezetéhez tartozó sporl- Bányapiari Dolgozók Szakegyesületek természetbarátait július 13-tól 15-ig országos bányász természetbaráttalálkozóra hívta, s ennek keretén belül megrendezi az Országos Bányász Kupa természetbarát túraversenyt. 'f A MÚLT Nem régi a Borsodi Szénbányák Igazgatóság SE. Megalakításának gondolata 1967-ben merült fel. 1968-ban összehívták a közgyűlést, s meghatározták az SE célkitűzéseit: túrákat, kirándulásokat kell szervezni a hazai táj megismerésére, továbbá a dolgozók sportolási lehetőségeire alkalmat biztosítani. Mindkét célt megvalósították. Az első években hosz- szabb-rövidebb bükki túrákat tettek. A túrák és a kirándulások összekovácsolták a közösséget, amiből kinőtt egy csoport, amely a természetjárást sportszerűen űzi. 1973-ban bekapcsolódtak a minősítési rendszerbe, és fokozatosan elérték, hogy 5 arany, 13 ezüst, 12 bronz minősítést szereztek, s az országos kék túrát 9-en teljesítették. A JELEN Az SE már 1977-ben is jó helyen végzett a Vértes Kupán, de 1978-ban tették fel az i-re a pontot: megnyerték az Országos Bányász Kupát. A mostani találkozó céljait tekintve az elért eredményekhez képest szerény: „Az ország bányász természetbarátai sportbarátságának elmélyítése, munkánk és tevékenységünk sportos jellegének erősítése nemes I versengéssel, sporttevékeny- I ségünk színvonalának emelé- * se. A találkozó a bányász természetbarátok legfontosabb kapcsolatteremtési fóruma, a meglevő kapcsolatok ápolásának, elmélyítésének eszköze.” A BUKKBE, BARLANGOKBA A vendégek pénteken érkeznek. Már délután alkalmuk nyílik a diósgyőri vár megtekintésére. Kora este együtt lesznek: az ünnepélyes megnyitón. Szombaton rendezik meg — külön kiírás és térkép szerint —, az Országos Bányász Kupa túraversenyt. A versenyzők a Bükk legszebb tájain haladnak át, és mivel a másodpercek nem nagyon sarkallják őket túlzott menetre, remény van arra, hogy a tájban gyönyörködni is tudnak. A versenyen nem mindenkinek kötelező a részvétel. Akik itthon maradnak, az»k sem maradnak program nélkül. Meglátogatják a Bükki Nemzeti Parkot, megnézhetik a várost, majd lillafüredi sétát tehetnek. Vasárnap barlanglátogatás a program: Kecske-lyuk, Büdös-part, Szeleta- barlang, Molnár-szikla ... D. T. B. Cégérek beszéde A ma már jórészt csak művelődés- és ipartörténeti emléket jelentő cégérek egykor afféle néma útbaigazítók voltak: szükség esetén még az olvasni nem tudót is elkalauzolták. A bormérők például nagyon árnyaltan reklámoztak. Lombkoszorú volt a jelbeszédük, de ahol hároméves bort árusítottak, ott forgáccsal és szalmafonadékkal, a kétévesnél pedig csak forgáccsal is beérték. Az újbort hirdető lombkoszorún piros vagy fehér szalag mutatta az itóka színét. Az óbort szalmakereszttel jelezték. Debrecenben viszont a dunántúli nedűket csak gyalogfenyővel vagy borostyánnal hirdethették. A cégérek jelbeszéde az idők során nemegyszer változott. Így a még ma is ismert, vakítóan fényes borbélytányér pályafutása elején nemcsak szépítkezésre hívogatott, hanem, mivel a mesterek egyben fürdősök is voltak, a tányérok egymáshoz való csapkodása útján a fürdővíz elkészültét adta tudtul. _ 0» Öreg autó, nem vén autó +: A közelmúltban Sopronban, a színház előtti téren rendezték meg a 11. veterán autós rallit. A mintegy negyven hazai, illetve csehszlovák öreg jármű ügyességi pályán mérte össze tudását. (Tóth Gyula felvétele) Miért a Balkánon? Régóta érvényes a szabály: ahol a föld egyszer megmozdult, ott állandóan lehet rengésre számítani. A tudósok a feljegyzésekből kiindulva megrajzolták a Föld rengésöveinek térképét. Kiderült, hogy a veszélyeztetett zónák egybeesnek azon „rögöknek” peremeivel, amelyekre bolygónk kérge oszlik. Ezek a hatalmas rögök a föld mélyebben fekvő, képlékeny rétegein úsznak. Mozgásuk közben egymáshoz súrlódnak, évmilliók folyamán egymás fölé vagy alá csúsznak, összeütköznek vagy éppen távolodnak egymástól. Vagyis folyton összeütközésbe kerülnek egymással, s ennek következtében a törések mentén feszültségek keletkeznek, amelyek hirtelen egyenlítődnek ki. Ilyenkor érezzük, hogy megmozdul a föld. A felgyülemlett- feszültség többnyire nem egy csapásra szűnik meg, hanem rendszerint sok kisebb utórezgés követi az első földmozgást, mint legutóbb Jugoszláviában is. Olaszországot, Jugoszláviát, Albániát, de még Romániát is újra meg újra földlökések rázkód- tatják meg és nem ritkán súlyos földrengések sújtják. Ebben a térségben egy sor geológiai különlegesség idézi elő a rengéseket. Dél-Európán keresztül, a Földközi-tengeren át, egészen Törökországig és Iránig húzódik a földkéreg két nagy táblájának határa. Itt találkozik az eurázsiai az afrikai táblával; a kettő egymás felé mozog, és feszültséget idéz elő a kéregben. Különösen labilis terület a Balkán-félsziget, amelynek földtörténeti szempontból fiatal hegyláncai még mindig nem nyugodtak meg teljesen. Amíg Közép- Európa globálisan nézve kissé süllyed, és Skandinávia enyhén emelkedik, addig a Balkán-félszigeten kőzetrétegek vannak mozgásban, s mozgásuk iránya mindenütt más és más. Egészen kis körzeten belül is emelkednek és süllyednek egyszerre. A jugoszláv tengerpart mentén húzódik egy vonal, amelyen kőzet- rétegek egymás fölé csúsznak és oldalirányban eltolódnak. Ha a földkéreg rétegei itt egymásba ütköznek, a feszültség olyan nagyra nőhet, hogy hirtelen hatalmas rengés formájában robban ki, mint ez idén is történt. Méh-energia Egy alig fél gramm súlyú méh percenként három kalória energiát fogyaszt repülés közben. Az északi földgömb mérsékeltövi növényei naponta átlagosan 3 mg nektárt termelnek. Egy milligramm nektár négy kalória energiamennyiségnek felel meg. A méh egy perc alatt negyven virágról gyűjti öss^e a számára oly értékes kincset; ebből a nektármennyiségből mindössze két milligramm cukor nyerhető, ez pedig épphogy csak fedezi azt az energiát, mely ahhoz szükséges, hogy a gyűjtögető méh egy kilométer távolságból 18 km/ó sebességgel visszatérjen a kaptárba. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a méhek táplálékgyűjtés közben nem hagyhatnak el egy bizonyos körzetet. A begyűjtött nektárnak elegendőnek kell lennie legalább a táplálékszerzés közben elhasználódott energia pótlására.
