Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-05 / 156. szám

Sprlm után A Miskolci Rádió június 25-i sportfórumán a sport­élet irányítói éltek a lehetőséggel es kifejtették álláspont­jukat. A kérdések és az arra adott válaszok egyértelműek, ezekkel nem is kívánunk foglalkozni. Viszont — és ezt re­méljük — nemcsak a sportújságíróban merült fel számos megválaszolatlan kérdés. Amikor ezeket most szóba hozzuk, a sport szeretete és féltése vezérel bennünket. Elsőnek említsük az atlétikát. Véletlen-e vagy sem, de a beérkezett kérdések egyike sem érintette ezt az alapsportágat. Talán azért, mert a város at­létikai szakosztályok állandóan bizonyítanak? Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy a DVTK atlétikai szakosztálya a ma­gyar atlétikai élet élmezőnyében foglal helyet, illetve, hogy az MVSC a C-kategórióját messze meghazudtoló eredménye, két ért el. Ügy tűnhet tehát, hogy minden rendben van. De csak tűnhet! Mert mi a tapasztalat? Féloldalasak az eredmények! Az országos pontszámítás le­hetőséget ad arra, hogy a középiskolasok eredményei legye­nek'a perdöntőek (ifjúsági, utánpótlás verseny). Vajon ve­lük nem kell foglalkozni? Kell, Sőt... és mégis. A felnőtt­kornak versenyén — egy-két számtól eltekintve — csak sta­tisztálnak. Épp azért, mert ifjúsági korúak. Mi lesz velük később? Továbbtanulnak. Visszajönnek-e Miskolcra? Alig- aiig. Épp ezért megszámolhatjuk egy kézen, hogy Miskolcon az atlétikai sportágban hány nemzetközi szintű versenyző van. Ugye, egy ujj is elegendő!... Azután: az úszás. Eegyetlen kérdés hangzott el erről a fórumban, mégpedig az uszodákról, azok kihasználtságáról. Kevés uszodánk van — hallottuk. Ez igaz, de... Nem tudom, a kedves olvasó bejutott-e már reggel (nyitás előtt), vagy este (zárás után) a három strandfürdő valamelyikébe. Ha nem, elmondom, mit láthat: üres medencéket. Edző versenyzők helyeit... Ter­mészetesen, jogos az az észrevétel, hogy kellene egy, csak az úszók rendelkezésére álló uszoda. De jelenleg csak az Erzsébet-fürdő néhány méteres medencéjét használják ki az úszók. Idézhetnék hódmezővásárhelyi, egri adatokat, ecsetel­hetném a budapesti Komjádi uszoda „leterheltségét”, hozzá- : elletném, hogy ezek reggel 6-tól a nyitásig és este 7 után sokkal inkább foglaltak, mint a miskolci strandfürdők nap­közben ... Az a baj, hogy a sportfórumon ezek a kérdések fel sem merültek... A sportkedvelő miskolciakat csak a labdarúgás érdekelné? Jól tudjuk, hogy 1978/79-es labdarúgó évadban a DVTK a soha nem volt harmadik helyet szerezte meg. De van még egy-két sportág, ahol a városi sportegyesületek szakosztályai „sohasemvolt” eredményeket produkáltak. A bennünket körülvevő szocialista országokban nagy ha­gyománya van egy viszonylag fiatal sportágnak, a tollaslab- ciának. A minőségi fejlődés mintegy 15 éve Budapesten is megindult — igaz, a mai napig jelentősebb nemzetközi si­kerek nélkül (a Cserni fivérek kivételével). És itt jönne j Miskolc. A Honvéd Papp J. SE tollaslabdázói — róluk la- j ounkban többször írtunk — a serdülő, az ifjúsági és az i utánpótlás versenyeken a magyar élmezőnyben az első hat között végeztek. Volt-e erről szó a sportfórumon? Szólhatnánk a tájékozódási futásról is. Miskolc szerencsé­jére, a MEAFC és a DVTK nagy hagyománnyal rendelkezik e sportágban. A hagyomány eredményességgel társul nap­jainkban is. Hogy csak arra utaljunk: a magyar válogatottba több miskolci is helyet kapott. Külön fejezetet érdemelne a kajak-kenu, az asztalitenisz, a cselgáncs, a birkózás és a sí; ugyanis ezekben a sport­ágakban a különböző egyesületek szakosztályai már eddig is bizonyítottak nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is. Nem kapcsolódott kérdés az iskolai testneveléshez sem. Hadd utaljunk itt a középiskolások különböző országos baj­nokságaira. ahol kosárlabdában, röplabdában, atlétikában, labdarúgásban országos bajnokságot nyertek, illetve az első hat között végeztek. Megítélésünk szerint a szegedi úttörő­olimpián az általános iskolások is bizonyítani fognak. Miért # Bessenyei (fehérben) elhajlásos lövéssel vette be az ellen­fél kapuját. A Miskolci Vörös Meteor NB 1/B.-osztályú férfi kézilabdacsapatának a továbbiakban is nagy szüksége lesz „Zénó” góljaira, hiszen a vert mezőnyben végeztek a tavászi fordulóban. A szabadság után az alapozást a Népkertben végzik. (Szabó István felvételé) Két és tel milliárd nézője lesz az olimpiának Az 1980-as olimpia napjaiban a moszkvai sportlétesítmények­ben egyidejűleg csaknem 50Ó 000 néző foglalhat helyet. A montreali játékok eseménye­it mintegy másfél milliárd sport­kedvelő követhette figyeleAnmcl a képernyőkön. A moszkvai küz­delmeket már két és fél milli­árd néző tekintheti meg a leg­újabb televíziós technika segít­ségével. Á XXII. nyári olimpiai játékok közvetítője a tv- és rádióközpont lesz (TVRK). Láncai az oszían- kintii tv- és ráűióközponfc, a to­vábbítóállomás és a sportlétesít­ményekben felállított televíziós rendszerek. A TVRK lehetővé teszi, hogy éj jel-napnal 20 szí­nes tv- és 100 rádiócsatornán továbbítsák a sportközvetítéseket a Föld öt kontinensére. A prog­ramokat több ezer újságíró és műszaki szakember készíti el. A sportpályákról színes tv-csator­nák tucatjain érkezik a kép a továbbítóba, majd a televízió- központba, ahol a gyakorlott rendezők a hatalmas mennyisé­gű anyagból gyorsan rövid, di­namikus tv-programokat állíta­nak össze, amelyeket visszakül­denek a továbbítóközpontba. A műsor innen mesterséges holdak segítségével, rádióreiéláncon és csatornákon keresztül jut el kül­földre. Az operatőrök munkáját a kü­lönböző helyszíneken hordozha­tó tv állomások és kisméretű színes kézikamerák könnyítik meg. Mi lett Aliból? hát az érdektelenség? Miskolc több sportágban is előbbre jár az országos átlag­nál. Nem hisszük és nem akarjuk elhinni, hogy a sportsze­retők csak és kizárólag az NB I-es és az NB II-es labda­rúgó-csapatok eredményei iránt érdeklődnek. Biztosak va­gyunk abban, hogy a jó értelemben vett lokálpatriotizmus az alapsportágakra, és a magyar sportban szerepet játszó, más Miskolci sportágakra is kiterjed. De ennek több jelét kellene adni! O. TÖTH BÉLA A% energiatakarékosság jegyében Csökkentik az aetéversenyek sz mái és távját A Magyar Autóklub buda­pesti székházában Nádor Ist­ván, a MAMSZ főtitkára és Reisz György, a szövetség autós szakbizottságának ve­zetője adott tegnap tájékoz­tatót az autósport előtt álló feladatokról, a soron követ­kező versenyekről. Reisz György elmondta, hogy az energiatakarékosság jegyében az autóversenyek lebonyolításánál némi stopot vezetnek be: a ralli- és a tú­raversenyeket rövidített tá­vokon bonyolítják le, a túrá­sok számát pedig csökkentik, mégpedig úgy, hogy akik ed. dig nem szereztek bajnoki oontot. a jövőben nem indul­hatnak. A csökkentést céloz­za, hogy a Mecsek rallit már nem rendezik meg. 1980. lói teljesen átszervezik a baj­noki rendszert és hároméves ciklust írnak ki. A sportág azonban nemcsak rallikból és túra versenyekből áll, hanem hegyi gyorsaságiból is. és ez könnyebben és kevesebb költ, ségráfordítással űzhető. Egy­re népszerűbb a slalomozás, valamint a terepversenyzés és a tömegsportjelleget adó, különböző ügyességi verseny. Mindezekhez kapcsolódva megemlíthető, hogy a kibon­takozás stádiumában van az újszerű autócross versenyág is. Mivel a pályagyorsasági küzdelmek lebonyolítására Magyarországon nincs mód, a versenyzők egyelőre külföl. öön állnak rajthoz és a szo­cialista országok kupaviada­lán vesznek részt. Fokozott j törődés nyilvánul meg a he- j gyi versenyek biztonságával I kapcsolatban, ilyen tekintet- t ben a pécsi és a parádsasvá. >■ rí pálya a legmegfelelőbb. I A Kazincbarcikai Vegyész sportkörétől kaptuk a hírt, hogy a mától kezdődő lon­doni ritmikus sportgimnasz­Külföldi sajtóvélemény: az ember nem hisz saját sze­mének, kétszer kell megnéz­ni, hogy megismerje. Arról van szó, ami Muhammad Ali­ból, az egykori Cassius Clay- ből maradt: öreg, nehézkes, borzasztóan elhízott férfi, aki a közelmúltban végigjárta Észak- és Nyugat-Európát, és az úgynevezett bemutatókkal mégis hatalmas pénzt vágott zsebre. Megfigyelők a nehézsúlyú profi világbajnok testsúlyát 125 kilogrammra becsülik. Hol van már az a könnyed ruganyosság, amellyel a ké­sői hatvanas évek „nagy fe­kete reménysége” elkápráz­tatta a világot? Ki beszél ma már arról, hogy Ali a szőri- tóban „röpköd, mint egy pil­langó, s szurkai mint egy méh”? Az emberek pedig még mindig rendkívül sokat vár­nak tőle, ehelyett csak egy A vártnál valamivel több le­velezőlap érkezett szerkesztőse­günkbe a 37. sz. feladvány (Sán­ta Imre) megfejtésével. Bizonyá­ra közrejátszott az is, hogy akik tikai világbajnokságon ver­senyzőjük, Mészáros Judit is részt vesz az együttes kézi- szer (karika) csapatban. olcsó show-t kapnak. Mindegy, hogy ki a partner, az egykori vetélytárs, Jimmy Ellis, vagy a brit nehézsúlyú bajnok, John Gardener: Ali általá­ban öt menetet tölt a ring- ben, s minden előre megren­dezett. Közben, jóformán minden sikeres ütés után megragadja a mikrofont, s következnek a „nagyszájú óriás” egyedülálló frázisai. Egy neves szakember, aki Dániában látta őt, röviden így nyilatkozott: „Fogadok bármibe, hogy Ali soha nerr. tér vissza a kötelek közé. Testileg, fizikailag már nincs abban a helyzetben, hogy még egyszer a címért ver­sengjen. Ha nem keresne oly sok pénzt, egyszerűen sajná­latra méltó lenne”. * Mint ismeretes: Muham­mad Ali hivatalosan bejelen­tette: immár végleg abba­hagyja a versenyzést. ezt megfejtették, azok Is részt vesznek a holnapi jutalomsorso­láson. A sok levelezőlap egy­úttal sok helyes megoldást is tartalmazott, rosszat csak muta­tóban találtunk. A kulcslépés: Vb6! Ezután meglepő a változatok gazdagsága: 1. — -Fd6 +, 2. Vd6:: 1. — Fc3 + 2. Bc7—c3:; 1. — Vb2 +, 2. Hb2 *: 1. — Vd3 -f, 2. Vd3:: 1. — Vf4 + 2. Hf4:: 1. — Be2, 2. Fe2:; 1. — Bd8, 2. Va6:; és 1. — Fc5, 2. Vb3. Alattomos megtévesztés az 1. Vf4?, ugyanezekkel a mattokkal, de ezt egyetlen lépés, az Fd6 -f * (!) védi. Mától Londonban Sakk-sarok A 37. sz. feladvány megfejtése Földünk eddigi lakói A számítások szerint nap­jainkig kb. 80 milliárd em­ber élt a Földön. Ez a szám talán kicsinek tűnik, hisz alig húszszor több, mint ahány ember jelenleg a Föl­dön él: több mint 4 milliárd. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy idő­számításunk kezdete óta a népesség kb. 16-szorosára nőtt. Ez a növekedés nem hirtelen történt és nem is volt folyamatos: közreját­szottak a háborúk, az időjá^ rásban beállt változások, népvándorlások és inváziók, a kulturális és műszaki fej­lődés, új területek meghódí­tása stb. Hogyan dorombol a macska? A macska dorombolását a bel­ső gégeizmok működése idézi elő. Megállapították, hogy má­sodpercenként 20—30-szor igen szabályosan váltakozva elektro­mos hullámok futnak végig a gégeizmokon. Az izmok elektro­mos poteneiaváltozásakor záró­dik a gégefedő és emiatt a mö­götte levő térben megnövekszik a légnyomás. Az izom ellazulása­kor a gégefedő kinyílik, a tüdő felől jövő feltorlódott levegő szabadon kiáramlik, és ilyenkor keletkezik a doromboló hang. De vajon mi szabályozza a gé­geizmok ilyen működését? A dorombolás idegrendszeri szabályozására vonatkozóan két feltevés született. Az első szerint a gégefőben levő érzőidegvégző­dések érzékelik a nyomásválto­zásokat, és azok hatására inge­rület keletkezik bennük. Az in­gerület meghatározott idegrosto­kon keresztül a központi ideg- rendszerbe jut és a kapott in­formáció hatására az ott levő szabályozó központ hozza műkö­désbe izmait. A másik feltevés szerint a gégefő érzőidegvégző­déseinek nincs szerepük a do­rombolás szabályozásában, a központi idegrendszer tőlük füg­getlenül idézi elő az izmok sza­bályosan váltakozó összehúzódá­sát és elernyedését. A kutatók a vizsgálatok során átvágták azokat az idegrostokat, amelyek a gégefőtől a központi idegrendszerbe vezetik az inge­rületet. de sértetlenül hagyták a központi idegrendszerből a gége­főbe vezető rostokat. A dorom­bolás nem szűnt meg, jóllehet az agy nem kapott információt a gégefő felől. Ellenben amikor az agyból a gége felé vezető rostokat vágták át, a dorombo­lás megszűnt. Ebből arra követ­keztetnek, hogy a második el- képzelés felel meg a valóság­nak: a dorombolás kizárólag a központi idegrendszer szabályo­san váltakozó ingerületének a hatása alatt áll. Bronzkori sziklarajzok Nemrégiben a kutatók újabb helyeken fedeztek fel ősi sziklarajzokat Azerbajdzsán magas hegyei közt. A 8—4 ezer éves rajzok rituális tán­cokat,' ökrösfogatokat, vadász, jeleneteket, párducokat, ős­tulkokat, farkasokat ábrázol, nak. A fő kefejezési forma — a vonal- és a profilábrá­zolás. A kelbadzsari és nahicseva- ni sziklarajzok újabb bizony!, tékái annak, hogy a vidék magas hegységeit viszonylag „sűrűn” lakták már a bronz­korban is. Az új leletek — mintegy 700 sziklarajz — igen hasonlítanak azokra, amelye. két Gobusztanban, Baku kö­zelében fedeztek fel. Vannak természetesen különbségek is. Például, az élővilág tömeges ábrázolása, amely a kelba­dzsari és nahicsevani alko­tások egyik jellemzője, szin­te alig fordul elő a gobusz- tani rajzokon. A technikai, és stiláris rokonság azonban vi. tathatatlan. Említésre méltó, mint érdekesség, hogy a kel­badzsari maradványokat geo­lógusok, s nem régészek fe­dezték fel. i Volkswagen Golfok Amerikában # Az USA-ban, Westmorelandben szerelik össze a Volks­wagen Golf kocsikat A tőkés világ autóipara az 197:»-as olajválság miatt évekig erősen hanyatlott, az utóbbi né­hány évben azonban ismét fel­félé ível. Több ország több gyá­rában hasonló jelenség játszó­dott le, legtanulságosabb azon­ban a sokáig legyőzheíetlennek látszott nyugatnémet Volkswa­gen esete. 1973-ban a wolsburgi konszern a csőd szélére jutott, ráfizetéses volt mind a belföldi, mind az exportforgalom. A kü­lönleges kövületként tisztelt bo­gárhátú modellt végleg megun­ták a vásárlók. Japán példa alapján azonban kidolgozták a mozgékony, kis fogyasztású Golf-családot. A Volkswagen újabb felemel­kedése egybeesik a nyugat-eu­rópai autógyártás felemelke­désének a kezdetével. Az új irányzat a vevők kényelmének és pénztárcájának jobb kihasz­nálását tűzte ki célul. Sorra szü­lettek az ergonómia révén ki­alakítót^ életvédelmi újítások. A motorok rugalmasabbak, gyor- sítóképesebbek, csendesebbek lettek. Eltf' k a ?r!osleges ci­comák, de megjelentek a biz­tonságot szolgáló új szerkezetek. Az új verseny lényege: ki tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. A Volkswagen állta a versenyt: a Golf után jött a Sirocco és a többiek. Hamarosan elkészült és piacra került a Golf típus dízelmotoros változata is, igaz, ezt a példát a többi európai gyár is követte, például a Fiat, amely a 131-es típus, tehát a 124-es Lada utóda számára gyárt dízelmotorokat. E tendencia mögött elsősorban gazdasági okok rejlenek, hiszen a dízelolaj az olajfinomító eljá­rás korábbi stádiumában nyerhe­tő, tehát olcsóbb. De környezet­védelmi okok is közrejátszottak a dízelmotorok terjedésében. Az USA-ban és Japánban máris ér­vényben vannak, Európában pe­dig a következő években életbe lépnek azok a rendelkezések, amelyek erősen korlátozzák a motorból a szabadba engedhető korom, szénmonoxid és ólom­származékok mennyiségét. A benzinnel üzemelő belsőégésű motorok kipufogógáza ugyanis tartalmaz ólmot, a dízelmotorból származó nem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents